Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-27 / 175. szám
4 TOI,NA 1WPGTF1 OT!PŰJSAfl 1961. július 2?J Ma még zsúfoltsággal küzd, de rövidesen új, nagy létesítményekkel bővül szekszárdi Balassa János Kórház Dr. Szentsáli Gyula főorvos, a szekszárdi kórház új igazgatója sorolja: — Szakmai gyógyítás, a gyógyító, megelőző szolgálat centruma, az orvostanhallgatók továbbképzése (jelenleg 30 dolgozik nálunk), megbetegedett orvosok helyettesítése az egész megyében, a megye egészségügyének tudományos centruma, a középkáderek munka utáni továbbképzésén előadások tartása, a Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet egészségügyi patronálása ... Itt félbeszakítjuk a felsorolást. hiszen csak ennyi feladatot ellátni is rengeteg munkát kíván, elégedjünk meg annyival, amit a végén az igazgató még hozzátesz: — És még sok-sok feladat, egyszerre eszébe sem jut az embernek. Nem is lehet még csak érzékeltetni sem egy cikk keretében azt a munkát, amit az emberek egészségének visszaadásáért a szekszárdi kórház dolgozói. orvosok, ápolók és különböző beosztásban lévők végeznek. S valljuk meg: nehéz körülmények között. Mert fejlő- .dik a kórház, hogyne fejlődnék. de lehet-e egyszeriben pótolni az évtizedekkel ezelőtt mulasztottakat? Harcban 1200 beteg gyógyításáért A Ferenc közkórház annak idején bizony csak ispotálynak volt nevezhető, de a megye gyógyítási gondjait nem oldotta meg a két világháború között épült „új kórház” sem. Mindössze hatszáz ágyra építették. Jelenleg 947 a bejelentett ágy. de a beteglétszám eléri átlagban az ezerkétszázat is. A munka könnyűnek éppenséggel nem nevezhető, mert dr. Szentgáli Gyula igazgató és a beszélgetésnél jelenlévő dr. Bryson János főorvos szavai szerint: — Ilyen körülmények között igyekszünk a legjobban dolgozni. A helyes arány, ha az ágykihasználás 85—90 százalékos. Ezzel szemben nálunk 110. sőt eléri a 115 százalékot is. A fel- szabadulás után épült 80 ágyas pincehelyi és a 100 ágyas bonyhádi kórház nem tehermentesítette a szekszárdi megyei kórházat, annak ellenére, hogy munkájuk rendkívül sokat számít. — 1956-ban 15 262 beteget bocsátottunk el a kórházból, az idei év első felében már 10 200 volt az ápoltak száma. Az ápolási napok száma pedig 1956- ban 306 670 volt. az idei első félévben pedig már 173 367. Lehet, hogy a statisztika a maga szárazságában unalmas, de ezek a számok jól érzékeltetik. milyen hatalmas munkát végez megyénk egyik „legnagyobb üzeme”. Összesen hatszáz dolgozója van a megyei kórháznak, ebből 16 főorvos és 45 beosztott orvos. A fejlődést tanúsítja egy újabb összehasonlítás: 1956-ban 100 ágyra 18 ápolónő jutott, 1960-ban már 27. Rendkívüli módon emelkedett, a társadalombiztosítás kiterjesztése nyomán, a rendelőintézeti kezelések száma. 1960 második negyedévében 47 838 volt a gyógykezelési esetek száma a rendelőintézetben, 1961. második negyedévében már 76 308. Legnagyobb probléma a vízkérdés. Hogyan oldódik meg a víxkérdés ? — Külön éjszakai műszakot kellett beállítanunk a vízhiány miatt a .műszaki dolgozóknál. De most már, elsősorban a városi pártbizottság segítségével, biztosra vehető, hogy megoldódik ez a nagy problémánk. Mindenesetre azt kérték a kórház vezetői, hogy hangsúlyozottan említsük a víz ügyét. Megtettük, s reméljük, rövidesen teljes zavartalanság uralkodik majd ezen a téren is. Beszélni kellene még arról is. milyen nehézségekkel kell megküzdenie a kórháznak elsősorban a túlzsúfoltság miatt. Inkább arról szóljunk, milyen fejlődés előtt áll a szekszárdi megyei kórház, mert a kilátások rendkívül sokat ígérnek, s egészségügyünk fejlődése városunkban — és megyénkben is — rövidesen utoléri a gazdasági, társadalmi fejlődést. Mit ígér a jövő ? A legnagyobb létesítményekről csak. Az ötéves terv során új kórház létesül Dombóvárott 400 ággyal, ugyancsak 400 ágyasra bővítik a bonyhádi és pincehelyi járási kórházat. Pakson megépül a rendelőintézet. Mindez a megyei kórház tehermentesítését vonja maga után. A szekszárdi kórházban új bőrgyógyászati osztályt hoznak létre mintegy háromnegyedmillió forintos költséggel. Uj véradó-állomás épül. A jelenlegi konyha már nem megfelelő. ezért nyolcmilliós költséggel új, modern, teljesen automatizált konyhát építenek. Az építkezés nyomán bővül a kazánház, a varroda és a mosoda. (A kórház mosodája nagyobb lesz, mint a szekszárdi Patyolat.) Az új tbc-pavilon elkészülte után (arról a későbbiekben majd bővebben) megalakul a második belgyógyászati osztály. A sebészet tehermentesítésére 50 ágyas baleseti, az orr-, fül-, gégészeti osztály munkájának könnyítésére pedig 40 ágyas gégészeti osztályt létesítenek. 300 ágyas hipermodern tbc-pavilon A legnagyobb várható létesítmény. 28 millióba fog kerülni a tervek szerint. — Tíz ilyen épül az országban — mondja dr. Szentgáli igazgató. — Tíz éven belül a tbc megszűnik népbetegség lenni, akkor ezt a pavilont — mert már úgy tervezték — átadjuk más osztálynak. Sok mindenről szólni kellene még, hiszen a munka rendkívül kiterjedt, a jövő nagyarányú fejlődést ígér. A helyszűke miatt azonban csupán néhány érdekes számadat felsorolására van mód. Lássuk tehát a számokat, amelyek megint csak a tevékenység nagy arányairól tanúskodnak. A szekszárdi kórház konyháján naponta másfélezer ember számára főznek. Ehhez hasonló nincs a megyében. Havonta száz liter vért vesznek a szekszárdi kórházban. ebből Szekszárdon havi hatvan litert, tehát évi hét hektolitert használnak fel. Óránként száz liter desztillált víz készül. A laboratóriumban naponta száz különböző vizsgálatot végeznek. Az 1965. első negyedére elkészülő 300 ágyas új tbc-pavilon ellátó személyzete 200 fő lesz. Harminckétféle külföldi orvosi szakfolyóirat jár a szekszárdi kórházba, hatvanezer devizaforint értékben. Az ország legmodernebb szívvizsgáló készülékét rövidesen Szekszárdon állítják munkába. Külön cikket érdemel az a munka, amit a kórház különböző beosztású dolgozói a társadalmi szervezetekben végeznek a pártszervezet vezetésével- Nehéz lenne megvonni a határt, meddig tart a hivatalvezetés tevékenysége, hol kezdődik a társadalmi szerveké. így hát csak ízelítőül néhány dolgot: Uj nővérszállást építenek a kórház dolgozói társadalmi munkában. Az épület áll. csak a vakolás és berendezés van hátra. Angol, orosz és német nyelvtanfolyamot szerveznek. Sportpálya épül társadalmi munkában. Az általános iskolát a műszaki személyzet valamennyi tagja elvégezte már. Gimnáziumban huszonkilencen tanulnak, esti egyetemre nyolcán járnak. Szeptemberben indul a „Szocialista munkastílusért” mozgalom. A kórházi sajátosságoknak megfelelően a pártoktatásban hat tanfolyamot szerveznek. Megalakult a kórházban a tudományos tanács, amely a beosztott orvosok állandó szakmai továbbképzését hivatott biztosítani, a főorvosi kar aktivitását kifejleszteni a fiatal orvosok és orvostanhallgatók képzésében. Célul tűzték ki külföldi cikkreferátumok és kórbonctani szakreferátumok tartását. A tevékenység többi részéről majd legközefebb. Annak érzékeltetése. hogy folyik a munka megyénk egyik „nagyüzemében”, hisszük, ez az írás is elég. Irta: Letenyei György Fényképezte: Jantner János A laboratóriumban Nagy Erzsébet a nemrég kapott polarográffal végez vizsgálatot. Másfélezer ember részére főznek a konyhában. Bizony már nem korszerű, de épül helyette a modern, automatizált konyha. Furfangos a divat Furfangos a divat. Ezzel a címmel rendezi új műsorát az Országos Rendező Iroda. A szekszárdi előadásra a szabadtéri színpadon, július 28-án, pénteken kerül sor Közreműködik Feleki Kamill, Kossuth-díjas, kiváló művész, Komlós Juci, érdemes művész, Majláth Jenő, Toldy Mária. A legújabb divatkreációkat a Ruhaipari Tervező Vállalat manekenjei mutatják be. A műsor keretében vetélkedőt rendeznek. A vetélkedő résztvevőinek az ízlés, a. divat és az illemtudás tárgyköréből vett kérdésekre kell váiaszolniok. Ä legeredményesebb résztvevő 2000 forintot nyerhet. A játékot Pálos Miklós vezeti) Visszakérik a „babaruhát" A Délafrikai Unióban a Stellenbosch egyetem évekkel ezelőtt igen értékes angol műgyűjteményt kapott, amely 101 festményből, köztük Caravaggio, Van Dyck- és Rembrant-kérek- ből és értékes régi bútorokból áll; Az adományozók most levélben követelik az egyetemtől a gyűjtemény visszaszolgáltatását, miután Dél-Afrika kilépett a brit nemzetközösségből. Arra hivatkoznak, hogy az adományozó levélben kikötötték, hogy a gyűjtemény csak addig maradhat délafrikai tulajdonban, amíg az ország tagja a brit nemzetközösségnek. A szóbanforgó gyűjteményt a XVI. században Hollandiában alapítottak és akkor került Angliába, amikor 1705-ben az ams- terdami Cornelius de Jonge lánya feleségül ment egy angol lordhoz. "■ ■’ ' ' ^ • **• Nojcsek úr szamarai Annak idején a szabómesterek még kint árulták a portékát a piacon. És kínálgatták árujukat, mint kofák az almát. — Ezt a kabátot, gazduram! Mintha magára öntötték volna —r kedveskedett Nojcsek uram, a legmódosabb szabómester. És mintha a szamara is helyeselné, ugyancsak nagyokat i-á-zott rá, a körülállók nagy örömére és szórakoztatására. Lett is nagy nevetés! Szörnyű mérges lett erre Nojcsek uram. Nem szánta volna oldalba rúgni a jámbor teherhordót. — Vigyétek el addig, vigyétek, míg eladok! — súgta vörös képpel a két bámész gimnazistának, akik törökméz mögé rejtették röhögésüket. És a két diák nagy derültség közepette el is vezette a nagyfülűt. — De most hova visszük? — szólt a kisebbik. — Mindjárt kezdődik az óra. — Bízd csak ide! — így a nagyobbik. — Majd bevisszük Nojcsek uram fiának, úgyis az övék, vigyázzon rá ő. Nem igaz? Mire beértek, már elkezdődtek az órák. Május lévén, sorban nyit va voltak az osztályok ablakai. Az V/b-nél megálltak. Ide járt az ifjú Nojcsek. Szépen kihallatszott Pika tanár úr magyarázata. Éppen a supinum-töveket rágta a keményfejűek fülébe, amint megjelentek a szamarasok az ablak alatt. Persze az öreg tanár kipillantott a kavicscsikordulás- ra. Hát meglátta a szamarat a két imposztorral, amint ártatlan képpel álldogáltak. — Nojcsekék szamara? — kérdezte a tanár. Mert ezt a szama- "at az egész város ismerte. — Igen. — Ide hoztátok? — Igen. — Fölösleges, fiúk. van itt már egy Nojcsek-szamár. Kelemen Zoltán
