Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

1961. jűiínv 2b. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 2ASS20NY, 1 I AN Y A NAGYVEJKEI FALUVÉGEN három nő lakik egy házban. Horn Margittal, a marokszedő­lánnyal akartam beszélni, de a szerencsés véletlen úgy hozta, hogy szót válthattam a mamájá­val, az ötvennégy éves Margit nénivel és nagyanyjával, a het­vennégy éves Rézi nénivel is. A gyeppel benőtt udvar sima talajából almáktól roskadozó fák nyújtózkodtak a napsugaras ég felé, s a két asszony meg a lány, Margitka, a tornácon kosárba ra­kott sárga kiscsirkék fölé hajol­va gyönyörködött éppen, amikor hozzájuk léptem. A tisztára söpört, takaros kis szobában, ahová betessékeltek, sokáig beszélgettünk. Margitka az aratásról mondott legtöbbet. Nem is csoda! Ebben a faluban, ahol az aratás ma már csak emlék, van mivel dicsekedni. Kettős rekordot állított fel a termelőszövetkezetté szerveződött község népe. A megyében első­nek fejezték be az aratást, s Nagyvejke történetében a legko­rábban. Margitkáról és a kaszásáról már másoktól is hallottam, s most, az ő elbeszélése alapján még tel­jesebbé vált a kép, amelyet ró­luk festettek. Az egész úgy kezdődött, hogy Juhász Pista, aki a Komlói Bá­nyászati Építő Vállalat vasbeton- szerelője, kivette a szabadságot és hazament a falujába, Nagy- vejkére, aratni. Rekordot akart ■ ■ ■ m r> ■ n'ru1» ■■■s, ■■■■ mmi felállítani az aratásban A hu­szonhét éves fiatalembernek ere­je és ügyessége egyaránt, volt tervei végrehajtásához, Horn Margit lett a marokszedője. Hu­szonkét kaszás indult, »rohamra" a megdőlt, kusza gabona ellen, s ezzel egyidőben megindult a ve­télkedés is. A KEZDET KEZDETÉN hiány­zott Horn Margit melTol a ké­vekötő és. kötélteregető ember. Lovász Feri bácsit szemelték ki erre a feladatra, aki kezdetben tiltakozott, ö ugyanis két kaszás után akarta teríteni a kötelet és kötni a kévét. Később kiderült, hogy Juhász Pista annyit vágott, hogy egyedül ő utána is nehéz volt helytállnia. Mert a huszonkét kaszás kö­zül, fogadalmához híven, a vas­beton-szerelő Juhász Pista érte el a legnagyobb teljesítményt, s ezzel elnyerte a »Legjobb falu, legjobb kaszása« címet. Nem egészen hat nap alatt tízezernégyszáz négyszögöl meg­dőlt, összekuszált gabonát vágott le. A lelkes kis csapat kaszása, Juhász István huszonhárom, a marokszedő Horn Margit és a ké vekötő Lovász Feri bácsi pedig tizenhét munkaegységet keresett hat nap alatt. JUHÁSZ PISTÁT tizenkét éves kisgyermek korában, mikor az édesapja katona volt, látták elő­ször kaszával a vállán a határba indulni. Füvet-kaszált, később mi mmimmrmiTiMir gabonát, kezdetben minden su­hintás nehezére esett, s ma már olyan könnyedén húzza, a kaszát a gabonában, hogy az emberek megcsodálják fáradhatatlanságát. Tulajdonképpen nemcsak ezt tudtam meg a Horn-porta »fe­hérnépétől". Sok mindenről be­széltünk. Elmondták, hogy két fiú is tartozik a házhoz. Mind­ketten ácsok és motortulajdono­sok Hetenként egyszer járnak haza. Margit néni, a lányával, Margitkával rendszeresen kijár a Május 1. Termelőszövetkezet föld­jére dolgozni. őszintén meg­mondták, hogy sokat bosszan­kodtak akkor, amikor még gyen­ge volt a termelőszövetkezet. Most már örülnek. A szövetkezet gazdálkodása megjavult. Nagyobb a jövedelem. Miközben hazafelé robogtunk, egy régi plakát jutott az eszem­be. A plakáton munkás állt. kék overálban. mellette pedig egy lány. s karjával búzakévét szo­rított át. Gondolatban behelyet­tesítettem a plakát festett, élet­telen embereit, amelyek szimbó­lumként szolgáltak, két élővel: Juhász Pistával, a vasheton-sze- relővel és Horn Margittal, aki­nek alakja sokkal nyurgább, mint a festményen látott lánvé. A közösen végzett kiorp-'llrodo műn ka és a naewejkei történet ele­ven bizonvítéka. a szövetségnek, amely a két osztály között fenn­áll. TT T. IM II» A Szekszárdi Állatni Gazdaságban 200 hold szőlőt öntöznek Ebben az esztendőben szeszé­lyes az időjárás, ami a szőlőnek eddig kedvezett is, nem is. Jú­nius 5-ig nem volt különösebb baj. A Szekszárdi Állami Gazda­ság nagyüzemi szőlészetében olyan szüretre volt kilátás, ami­lyenre a gazdaság főkertésze, a több mint két évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkező Székely János sem emlékszik. Egy-egy hold szőlő 40 mázsa termést ígért. De ekkor következett a baj, amire senki sem számított. Június 8-án, 9-én és 10-én nap­keltekor köd borította a szőlőhe­gyet, s mindennek tetejébe jött az emlékezetes felhőszakadás, június 10-én. Virágzásban voltak a szőlők, s odalett a mutatkozó termés 35—40 százaléka. A változékony időjárás hozta HIRDETMÉNY A Pénzügyminisztérium a ter­melői , borkimérésekben kimért bor után fizetendő borforgalmi adót ez év július hó 1-től kezdő­dő hatállyal újból szabályozta. Ezen rendelkezés szerint a ter­melői kimérésben 25 literes vagy ezen aluli tételekben bor után, ha a bor éladási ára a 18 Ft-ot nem haladja meg, literenként R Ft, 18-Ft-ot meghaladó eladási ár esetén literenként 8 Ft borfor­galmi adót kell fizetni. Ugyan­csak literenként 8 Ft borforgal­mi adói kell fizetni az után a bor mennyiség után is, amit terme­lői borkimérési engedéllyel nem rendelkező bortermelők 25, vagy ennél kisebb tételekben értéke­sítenek. Az engedély nélküli ital­mérés, mint pénzügyi szabály- sértés, a magasabb adótétel mel­lett természetesen még külön pénzbírságot is von maga után. A Pénzügyminisztérium fenti rendelkezésének elterjedt téves értelmezése végett közli a Tolna megyei Pénzügyőri Parancsnok­ság, hogy nem érinti a fenti ren­delkezés a bortermelők házifo­gyasztását és a nagybani tételek­ben, vagyis 25 literen felüli té­telekben való értékesítést. Ez esetekben a borforgalmi adó a régi (4 Ft, illetve minőségi bor­vidéken 4,80 Ft) maradt továbbra is. Ugyancsak nem érinti ez a rendelkezés a termelőket megil­lető adókedvezményt sem. Pálmai Antal, pénzügyőrfőhadnagy, me­gyei parancsnok h. magával, hogy az átlagnál jóval nagyobb mértékben támadta a szőlőket a peronoszpóra és a lisztharmat, többször kellett per­metezni, illetve porozni, mint más években. A gazdaságban ezt meg is tették. Eddig 11-szér po­rozták és már 7-szer permetezték a szőlőket. Ez persze költséggel jár, de megérte, piert az elemi károk dacára is jónak ígérkezik a termés a szekszárdi borvidé­ken. A jelenlegi helyzet szerint a szakemberek 25—28 mázsára becsülik az idei várható szőlőter­mést. Ez körülbelül megegyezik a tavalyival, amikor is a Szek­szárdi Állami Gazdaságban 27,5 i hatását. mázsát szüreteltek egy holdon, ami jobb volt á szokásos átlag­nál. A gazdaságban a tavasszal 6 csőkutat fúrtak, amelyekből 200 holdnyi szőlőterületet öntöz­nek. Főlr't a fiatal ültetésű cse­megeszőlőket és a kiválóan sike­rült 40 holdas szőlőiskola-telepet locsolják. Eddig két alkalommal öntözték meg a 200 holdat, egyszer-egyszer' 30 milliméter csapadékot juttattak az ültetvé­nyeknek. De öntöznek ma is. A G csőkútból minden 16 napban egyszer meg tudják locsolni a szőlőket, s ez áldásosán érezteti A Dél-tiroli kérdés NÉMET SZÖVETSÉGI Salzburg«* K ÖZTÁ R SASA 6 áL~ - Ut [§>-—f/7 ' ■Innsbruck U Á\ ]i ■ * <b i , ..íí/Ca i i^fDÉL-TiaOl P “ 7N r 0 V--------------------------­J * r\ zp yrerif0 if**' iff iirenru @ eilt-TRENTINO- FElSŐ-AOIou olasz autonóm tartomány határa- — •» TIP G L osztrák tartomány határa í9!á főleg német LiúÉül a m/s nyelvű _ dél-tiroli lakosság 0 50 km-vasút Az utóbbi hetekben Dél-Tirol- olaszok, addig Dél-Tirol lakossá- ban elkövetett sorozatos bomba- gának mintegy 70 %-a német merényletek következtében rend- anyanyelvű. Ezért követelik a kívül kiéleződött a viszony dél-tiroliak, hogy a tulajdonkép- Ausztria és Olaszország között, peni Dél-Tirólnak, azaz Bolzano Dél-Tirolt 1919-ben csatolták (Bozen) tartománynak saját ön- Ausztriától Olaszországhoz. Az kormányzatot biztosítsanak, olasz kormány 1948-ban Dél-Ti- A dél-tiroli németek titkos po­rolt— jelenleg Bolzano (németül íitíkai szervezete az utóbbi időben Bozen) tartományt — Trento tar- egy sor merényletet követett el. A tománnyal egyesítette, s azóta a rend helyreállítására Olaszország két terület »Trentino — Felső mintegy 30 ezer főnyi katonasá- (Alto) — Adige« elnevezéssel got kényszerült Dél-Tirolba ve- Olaszország egyik autonóm régió- zényelni. Ausztria a dél-tiroli ját képezi. Míg Trento tartó- kérdést az ENSZ elé kívánja ter- mány lakói jóformán teljesen jeszteni. 4. . • A növekvő görcsös titoktartás Ma már jobban megértjük, HARMATI! RETT: ellenére a fóí'enékből kibukkanó hogy mindezen túl Washington- ^ a ládák formájában már feltűnnek nak megvoltak a maga külön JSf J? A 0 » - a * a közeljövő horizontján a rej­szempontjai is. Azóta nyílt ti- & dk fa ff g f ma W tély megoldásának körvonalai, tok, hogy a Toplitz-tó mélyén lé- _ Már az is nagy érdeklődést kelt vő ládákban a hírhedt V-fegyve- ^ I ___ ___ __ hogy az egyik kazettában nyil­r ek tervrajzait is megtalálták. f|£pg3 ®EP 9MB MNB KH vánvalóan útlevél-hamisításra Hát persze, hogy kellemetlen az SS“ jffi Ej"' BOk szolgáló nyomdai kliséket és Egyesült Államoknak ennek a JB Jg_ JPW megfelelő vízjeles papírokat ta­felkayarása, hiszen az a férfi, aki ÉÜÜ ffial BMi® Wa Bail Iáinak. Vannak köztük olyan út­’■számtalan háborús éjszakán át levél-betétlapok is, amelyeket az hajolt a rajzok fölé, ma az ame- mm H amerikai külügyiminisztérium rikai rakétaprogram egyik irá- M HB B» bSH KOH Ban Sum Um Hi 8Ü használ, pontos, igen nehezen nyitója. Az angol közvélemény . utánozható vízjellel együtt, amúgy is ellenszenvvel tekint másikon tíz emeletnyi mélység- számos jel mutat arra, hogy a De a másik kazettával robban Herr ,illetve újabban Mr. Wern- ben a tó vize. Németi Gyula náci hadsereg kutatószolgálaté- igazán a szenzáció bombája: eb- her von Braunre, az egykori po- magyar újságíró, aki a Stern- nak egyik „csodafegyver-részle- ben is klisék vannak, csakhogy rósz belügyminiszter fiára, hi- expedíció idején a Toplitz-tóhoz ge” működött ebben az üregben, még különlegesebbek: a font­szén- ennek a precíz férfiúnak utazott, így írt erről az ösvény- A barlang végül úgy pusztult bankjegyek kliséi! Nemzetközi köszönhető, hogy Dél-Anglia egy ről: el, ahogy született. A nácik fel- bizottság ül Össze Becsben, ha­időre égő pokollá változott. A — „Ha ez a csapás nem a hí- robbantották a hozzá vezető, te- tározata titkos, de ami történik, V-tervek mellett egyébként bé- rés toplitzi tó mellett vezetne el repjáró gépkocsikkal is járható nem maradhat titokban. A vi- késen ott hevert egy másik hitle- és nem hajtana a leküzdhetetlen szélesebb szerpentinutat és így lág választ kap a „kié les? . a ri „csodafegyver”, az egyszerűé- újságírói kíváncsiság, álmomban maradt meg ez a sziklacsapás, pénz” kérdésre, mint mondottuk, lyes zsebtengeralattjáró tervrajza sem merészkedtem volna ide.” amelyet végveszély idejére ké- meglepő választ: is. És életveszélyes ez az ösvény szítették. A megfigyelők szerint A tengernyi pénzt, amelyen egy Most pedig kövessük a kétéltűe- egy másik értelemben is. Négy ennek a három embernek a r§j- kisebb országot meg lehetne vá- ket, amint fürge szürke hüllő- esztendő alatt ugyanis három em télyes visszatérése a Toplitz-tó- sárolni, teherautókon a bécsi ként a vízből a partra surran- bér zuhant le innen „véletlenül” hoz és neynkevésbé rejtélyes ha- nemzeti bankba szállítják — és nak és a szárazföldön folytatják Mayer és Pichler mérnök urak lála döntő szerepet játszott ab- különleges kemencékben elégetik« útjukat. Linzből, valamint K. Gerkens úr ban, hogy Gerd Bucelius, a A mozaikok lassan összeállnak« Az egyik gyökeres, rögös er- Hamburgból. Eleinte valóban vé- Stern kiadója megnyitotta pénz- szirénaként vijjognak fel az új- dei út apró ösvénnyé szűkülve letlen balesetnek tartották ha- tárcáját az expedíció céljára. De ságok címei: Hamisított indul merész ívben a magasba, lálukat, idézőjel nélkül. A Stern- honnan tudta, Herr Bucelius, hogy fontok hevertek a Toplitz-tavi A kutatóknak ki kell szóllniok, expedíció során azonban kidé- Mayer, Pichler és Gerkens eb- ládákban! Forr, kavarog a köz­gyalog vágnak neki az ösvény- rült, hogy mind a három férfi ben a barlangban dolgozott? vélemény. Ilyen összegű hamisí- nek. Nem először. Előttük ott itt teljesített szolgálatot a há- Kiderült, hogy az expedíció tás? A hivatalos Németország dö­fi tábla: „Tilos út. Életveszély!” ború végén. „főtanácsadója”, bizonyos Wolf- kumentumai között? Ezt már ők tették ki. Szövege Itt? Talán valami katonai lé- gang Löhde maga is itt szolgált Lobognak a font-bankjegyek a többé-kevésbé igaz, bizonyos tesítmény volt ezen az idillikus a háború alatt és ő világosította • különleges kemencékben, lángjuk szempontból sokszorosan igaz. Az vidéken? Nem is akárrnilyen. Ez fel a kiadót. nál lassan fény derül a modern út válóban veszélyes, hiszen alig a hajmeresztő ösvény mestersé- Most már egyetlen újságíró történelem legnagyobb, államilag fél méter széles, sziklába vágott ges barlanghoz vezet. Itt készí- sem kételkedik abban, hogy bár- intézményesített szélhámosságára« csapás. Egyik oldalán 600 méter tették el például az egyszemé- milyen gyéren szállingóznak is a A film peregni kezd. magas, függőleges sziklafal, a lyes tengeralattjáró terveit és hírek, érdemes volt elutazni ide. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents