Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

2 TOLNA MFGYFT WfiPÜJSAG 1981. július 32. A bizertai kérdés a Biztonsági Tanács előtt Tovább folytatódnak a heves harcok New York (MTI). Mint isme­retes, az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken összeült, hogy meg­tárgyalja a bizertaT kérdést. Az ülés első felszólalója Monzsi Szlim, Tunéziai küldött volt Monzsi Szlim szavazati jog női­kül vesz részt a vitában, mivel Tunézia nem tagja a Biztonsági Tanácsnak. A küldött hangoztatta, szer­dán a tunéziai kormány bele­egyezése nélkül francia ejtőer­nyősöket dobtak a bizertai tá­maszpontra. A francia kormány az 1958-as egyezményben köte­lezte magát, hogy kivonja had­erőit Tunéziából és csak a tuné­ziai kormány beleegyezésével ál- lomásoztat csapatokat a bizertai támaszponton. Kötelezettsége el­lenére Franciaország nem folytat tárgyalásokat a francia ejtőer­nyősök ügyében — hangsúlyozta Monzsi Szlim. Tekintettel Tuné­zia szuverénitásának megsérté­sére, a tunéziai csapatoknak olyan parancsot adtak, hogy lőj- jenek a tunéziai légiteret meg­sértő francia repülőgépekre. A francia gépek a figyelmeztető lö­vések ellenére is folytatták út­jukat, sőt tűz alá vették a tuné­ziai állásokat. Monzsi Szíiitt ü következő há­rom pontból álló követelést ter­jesztette a Biztonsági Tanács elé: 1. A francia agresszió azonnali beszüntetése. 2. Amenyiben szükséges. ENSZ segítség az agresszió véget veté­sére. 3. ENSZ-támogatás a francia csapatok kiürítéséhez Tunézia te­rületéről, mivel a csapatok je­lenlétükkel az agresszió állandó veszélyét jelentik. A tunéziai küldött kijelentette; „A tunéziai küldöttség két órá­val ezelőtt olyan jelentést kapott, amely szerint a francia csapatok napalm-bombákat zúdítottak egy Bizertától húsz kilométernyire lévő területre. A franciák ezen­kívül bombáztak egy útvonalat, amely Bizertából Tunisz felé ve­zet. A francia repülőgépek raké­tákkal tüzeltek tunéziai helysé­gekre és ez a polgári lakosság körében száz halálos áldozatot követelt. A bizertai harcok modern had­műveletek szakaszába léptek — jelentette ki Monzsi Szlim. ..A várost bombázták és egyelőre nem tudják, hány ember vesztet­te életét, illetve sebesült meg”. A francia kormány »pusztító há­borúra kiképzett különleges ala­kulatokat« vetett be a tunéziai csapatok ellen. A tunéziai ENSZ-küldött hang­súlyozta, a Bizertában történt eseményekért teljes mértékben a francia kormányt terheli a fele­lősség. Monzsi Szlim után Berard, Franciaország küldötte szólalt fel. Szerinte »először tunéziai kato­nák használták fegyverüket és a franciák csupán viszonozták a tüzet«. Ezután Cherles Yost, amerikai küldött mondott rövid beszédet. Felszólította Franciaországot és Tunéziát, rendeljen el azonnali tűzszünetet és haderőit vonja Vissza korábbi állásaiba. Az Egyesült Arab Köztársaság küldötte követelte, haladéktala­nul vonják ki Tunéziából a fran­cia csapatokat és számolják fel a bizertai támaszpontot. Kifejezte óhaját, hogy a Biztonsági Tanács megfelelő lépést tesz az agresz- sZió beszüntetésére. Törökország képviselője »békés megegyezésre« hívott fel, majd : ■ TÍMÁRTANULŐKAT ■ ■ ■ érettségivel, vagy általános 'S ■ iskolai végzettséggel felvesz ■J a Pécsi Bőrgyár. Vidékiek­■ nek lakást biztosít; | (103) Platon Morozov, a Szovjetunió küldötte emelkedett szólásra. Morozov hangsúlyozta, a francia agresszió szervesen kapcsolódik a gyarmati ha­talmaknak ahhoz a próbálko­zásához, hogy megőrizzék uralmukat volt gyarmataikon. A gyarmatosító hatalmak sza­vakban elismerik a függetlenség­hez való jogot, de ugyanakkor mindent elkövetnek a független­ség megsemmisítéséért. Ennek legveszélyesebb formája katonai támaszpontok fenntartása a volt gyarmatok területén. A szovjet küldött emlékeztetett Tunézia ama követelésére, hogy tárgyaljanak Bizerta ügyében. Franciaország három évig halo­gató taktikát folytatott, semmi- bevéve a szuverén Tunézia tör­vényes követeléseit. A francia küldött felszólalásá­ban ezúttal sem adott választ ar­ra az alapvető kérdésre, Francia- ország mikor szándékszik kivon­ni csapatait Tunéziából. Morozov indítványozta, a Biz­tonsági Tanács ítélje el Francia- ország Tunézia ellen elkövetett agresszióját, mint olyan lépést, amely fenyegeti Észak-Afrika és a Földközi-tenger térsége béké­jét, valamint biztonságát. A szov­jet küldött ezután hangoztatta, elfogadhatatlan katonai tá­maszpontoknak volt gyarmati területeken való fenntartása, minthogy ez súlyos nemzet­közi összetűzések oka lehet. A szovjet kormány — mutatott rá a küldött — többször leszö­gezte, katonai támaszpontok lé­tesítése idegen területen súlyosan fenyegeti a békét. A szovjet küldött rámutatott, teljes mértékben egyetért a tu­néziai nyilatkozattal és támogat­ja azt. Morozóv hangsúlyozta, a Biz­tonsági Tanácsnak oda kell hat­nia. hogy Franciaország azonnal szüntesse be Tunézia elleni ag­resszív lépéseit, tartsa tisztelet­ben Tunézia szuverenitását, von­ja vissza csapatait Bizertából és Tunézia területéről. A Biztonsági Tanácsnak gyorsan és határozot­tan kell cselekednie — hangoz­tatta befejezésképpen Morozov. Burgiba rádióbeszéde Tunisz (TASZSZ). Burgiba Tu­néziai elnök pénteken rádióbe­szédet tartott, amelyben kijelen­tette, hogy a franciák él akarják foglalni Bizerta városát. A fran­ciák ultimátumot küldtek a tuné­ziai félnek azzal a követeléssel, hogy ürítsék ki a várost. »Visz- szautasítom ezt az ultimátumot és parancsot adtam a fegyveres erőknek, hogy álljanak ellen a francia támadásnak". Burgiba elnök kijelentette, »minden erővel ellenállnak; amennyiben utcai harcokra kerül sor, akkor minden tunéziai — polgári és katonai személy — utolsó leheletéig küzdeni fog". Százezres tiltakozó gyűlés Tuniszban Tunisz (TASZSZ). Pénteken délután Tuniszban a francia ag­resszió ellen tiltakozó gyűlést tar­tottak, amelyen százezer ember vett részt. A gyűlés részevevői Tunisz nemzeti zászlóival vonul­tak fel. Jelszavuk ez volt: »Bi­zerta a miénk!" A francia nagykövetség épüle­ténél a tüntetők átszakították a rendőrkordont, majd rövid ott- tartózkodás után rendben elvo­nultak. A város utcáin szombatra vir­radó éjjel karabéllyal és géppisz­tollyal felfegyverzett rendőrök jártak. A tuniszi rádió állandóan felhívásokat közöl, amelyek fel­szólítják a lakosságot, harcoljon a külföldi csapatok végleges ki­vonuláséig. Áz arab országok követelik, hogy ürítsék ki a bizertai támaszpontot Bizerta (MTI): Pénteken a ké­ső éjjeli órákban is folytatódott a harc Bizertáért. A franciák két ezred katonasága — ejtőernyő­sök és légionáriusok — támadta a tunéziai csapatokat. Amman francia tengernagy, a bizertai tá­maszpont parancsnoka egy sajtó- értekezleten azt állította, hogy a franciák elfoglalták Bizertát. Kli- bi, tunéziai tájékoztatásügyi mi­niszterhelyettes ezzel szemben egy sajtóértekezleten közölte az újság írókkal, hogy — noha a francia fegyveres erők elérték a város középpontját — Bizerta nagy ré­sze a tunéziai katonaság kezén van. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a francia katonaság ak­ciója jóval túlhaladta Bizerta határát. Ezt bizonyítják azok a légitámadások is, amelyeket a Bizertától mintegy 40 kilométer­re fekvő Metline és El Alia fal­vak ellen intéztek. Ezenkívül Tu­nézia déli részén a bizertaihoz hasonló erősségű harcok folynak. Egy újságíró kérdést tett fel a külföldi önkéntesekről, Klibi azt válaszolta, hogy több svéd ál­lampolgár, valamint tunéziai franciák jelentkeztek. Kérdések­re válaszolva elmondotta továb­bá, hogy Tunézia nem foglalko­zik a francia vagyonok lefogla­lásának gondolatával, de előfor­dulhat, hogy egyes ipari létesít­ményeket zárolnak majd. A bizertai harcokkal kapcso­latban néhány hozzávetőleges számadatot közöl a Reuter. Ezek szerint Bizertában 2500—3000 fő­nyi tunéziai katonaság harcol. A pénteki csaták folyamán a ha­lálos áldozatok száma néhányszáj volt. A tunéziai Uj-Deszter párt fel­fegyverezte tagjait és gerillacsa­patok szervezésére készüj arra az esetre, ha a konfliktus átterjed Bizertán kívülre is. A Tunéziában élő mintegy száz­ezer francia ellen sehol sem kö­vettek el agressziós cselekedete­ket. Biztonsági okokból azonban néhány francia állampolgárt le­tartóztattak. Tuniszban pénteken a tüntetők ezrei vonultak fel, tiltakozásul a francia támadások ellen. Amikor a menet a francia nagykövetség épülete előtt vonult el, tiltakozó kiáltásaik hangosabbá és erélye­sebbé váltak. A nagykövetséget acélsisakos rendőrség őrizte és visszaszorította a tömeget. A nagykövetséggel szemben az utca másik oldalán van az amerikai tájékoztató szolgálat könyvtára. Ennek két ablakát a tüntetők be­törték. * Tuniszban péntek este bejelen­tették, hogy a tunéziai kormány az Arab Liga tanácsa rendkívü­li ülésének összehívását kérte, a francia agresszió ügyének meg­vizsgálására; Tíz arab ország washingtoni diplomáciai képviseletének veze­tője pénteken felkereste Alexis Johnson amerikai külügyi állam­titkárt, hogy közölje vele a2 arab országok követelését: ürít­sék ki a bizertai francia támasz­pontot és tartsák tiszteletben Tunézia szuverénitását. Szulejmán iraki nagykövet, a csoport veze­tője, újságíróknak kijelentette, hogy az államtitkárral a fenti követelésen kívül közölték, hogy az arab világ egységesen támo­gatja tunéziai testvéreit; Hasszuna, az Arab Liga főtit­kára táviratot intézett Hammarsk jöldhöz, és közölte, hogy az Arab Liga tanácsa elítéli a Bizerta el­len intézett francia agressziót és teljes szolidaritásáról biztosította -a tunéziai kormányt. Lengyelország nemzeti ünnepe a népi hatalom megteremtésé­nek 17. évfordulója nemcsak a lengyel nép nagy ünnepe, ha­nem azoknak az országoknak is amelyek testvérüknek tekin­tik a független Lengyelorszá­got, s a barátság és testvéri­ség alapján segítik fejlődését és felemelkedését. Tizenhét év­vel ezelőtt a Lengyel Nemze­ti felszabadító Bizottság kiált­ványa olyan változások előtt nyitotta meg az utat, amelyre Lengyelország történelmében még nem volt példa. A lengyel nép most ünnepli államalaku­lásának ezredik évfordulóját, a felszabadulás óta eltelt 17 esz­tendő alatt azonban — mint Gomulka mondotta — erőseb­bek és gazdagabbak lettek, mint ezeréves állami ■ létük során bármikor. A második világháború külö­nösen nagy megpróbáltatást rótt a lengyel népre. Lengyel- ország a háború előtti szegény, iparilag fejletlen ország volt, ahol az egy főre jutó ipari ter­melés a világátlagnak alig fe­lét érte el. A hitleri fasiszták pusztításai mérhetetlen káro­kat okoztak Lengyelországban. Meggyilkoltak több mint 6 millió embert, a népességnek csaknem egynegyedét. Megsem misítettek 51 milliárd dollár ér téket, a nemzeti vagyonnak 38 százalékát. A függetlenné vált Lengyelország azonban ezeket az irtózatos pusztításokat is ki tudta heverni, s nemcsak fel­építette országát, hanem olyan életkörülményeket teremtett, amilyenek Lengyelországban azelőtt soha nem voltak. Jel­lemző erre, hogy az ország ipari termelése a háború előt­tinek 7,5-szeresére emelkedett, s jelenleg másfél hónap alatt termelnek annyit, mint a fel- szabadulás előtt egy egész év­ben. A hatalmas változásokat azonban nemcsak az ipari ter­melés emelkedésében lehet le­mérni. Nagy változás megy végbe a lengyel mezőgazdaság­ban, a mezőgazdasági termelés emelkedésében, s a lengyel nép eredményesen vívja meg kulturális forradalmát is. A két világháború között egymil­lió gyerek számára nem jutott hely az általános iskolákban. Ma minden gyerek jár isko­lába, a most kidolgozás alatt lévő iskolareform pedig az ed­diginél is magasabb színvonal­ra emeli az oktatási rendszert. Az elért sikerek jelentik az alapját az 1.961—65. évre szó­ló új ötéves tervnek, amely az ipari termelés 52, a mezőgaz­dasági termelés 22 százalékos növelését irányozza elő. Ez alatt az öt esztendő alatt a be­ruházások összege eléri a meg­előző 10 év beruházásainak összegét. 1944. július 22-ével új feje­zet kezdődött a lengyel nép életében, • a pánok Lengyelor­szága helyén a szabad lengyel nép virágzó hazája épült fel. S most a Lengyel Népköztár­saság nagy nemzeti ünnepén együtt ünnepel a lengyelekkel a szocialista tábor minden or­szága, s minden békeszerető ember. B TASZSZ tudósítójának jelentése a genfi báromhatalmi atomérteftezletről Genf (TASZSZ): A genfi há­romhatalmi atomértekezlet pénte ki ülésén elsőnek az Egyesült Ál­lamok képviselője szólalt fel. Az amerikai küldött teljes mértékig a Szovjetunióra hárította a fele­lősséget azért, hogy az értekez­let kátyúba jutott. Támadta a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy olyan adminisztratív taná­csot hozzanak létre, amely mind­három államcsoportot képviselné. Carapkin szovjet küldött méltó választ adott az Egyesült Államok képviselőjének. Carapkin kijelen­tette, hogy a Szovjetunió, ami­kor a három tagból álló admi­nisztratív tanács létrehozását ja­vasolta. a megbeszélések részt­vevőinek egyenjogúságából indult ki és a kölcsönösen előnyös együttműködésre hívott fel. A nyugati küldöttségek azonban ra­gaszkodnak az egy adminisztrá­tor személyéhez, saját befolyásuk alá akarják vonni az ellenőrző szervet és az értekezlet munká­ját saját propagandacéljaikra használják fel. Nem a Szovjet­unió bűnös azért, hogy az érte­kezlet kátyúba jutott, hanem a nyugati hatalmak képviselői, akik népi reálisan közelítik meg e fontos és égető probléma meg­oldását. A szovjet küldöttség — folytat­ta Carapkin — a megbeszélések folyamán több ízben rugalmas volt és engedményeket tett a Nyugatnak, de a nyugati hatal­mak képviselői nem támogatták e lépéseit. A Szovjetunió java­solta, hogy a nukleáris fegyver- kísérletek betiltását az általános és teljes leszerelés keretében oldják meg, a nyugati kormá­nyok azonban ezt sem fogadták el Mint látható — (mondotta Ca­rapkin — a nyugatiak állásfog­lalásának célja, hogy biztosítsák maguknak a nukleáris kísérletek - felújításának lehetőségét, ezt — mint ismeretes — maga az ame­rikai sajtó is beismerte. Az Egye­sült Államok arra törekszik, hogy a genfi tárgyalásokat ilyen cé­lokra használja fel. A TASZSZ tudósítója rámutat, a nyugati hatalmaknak a tárgya­lásokon elfoglalt álláspontja, a nyugati küldöttek állandó mes­terkedései, kedvezőtlen benyo­mást tesznek a sajtó képviselői­re. A Nemzetek Palotájának új­ságíró köreiben hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok és Anglia úgy tesz, mintha érde­kelve lenne a tárgyalások foly­tatásában, hogy állítólag őszin­tén törekszik a megegyezésre. A valóságban azonban nemcsak' hogy kátyúba juttatták a tárgya­lásokat, hanem valószínűleg nem riadnak vissza a megbeszélések Végleges megszakításától sem. * A háromhatalm; értekezlet kö­vetkező ülését július 24-én tart­ják. A Laosz hangja rádió a lázadók agressziós tevékenységéről Hanoi (MTI): A Laosz hangja rádióállomás pénteken beszámolt arról az agressziós tevékenység­ről, amellyel a laoszi lázadók ismételten megsértették az ez év május 3-án életbelépett tűzszüne­tet — jelenti az Uj Kína hír- ügynökség. A tájékoztatás szerint a Phoumi Nosavan—Boun Oum-klikk csapa tai sorozatosan támadásokat in­téztek Vientiane és Luang Pra- bang tartománynak a laoszi ha­zafias erők kezén lévő területei ellen és ez év június 30-ig elfog­laltak 15 megerősített katonai ál­lást, köztük Pakment, Paknhan­got és Banmonangot. Ezekről a te rületekrő! 71 túszt hurcoltak el, akik közül 28-at legyilkoltak. A rádióállomás egyúttal bejelen tette, hogy a lázadó csoportnak a törvényes laoszi konmány igazgatása alatt álló Sam Neua tartomány területére amerikai repülőgépekről ledobott ejtőer­nyős alakulataira a laoszi tör­vényes kormány és a Patet Lao fegyveres egységei megsemmisítő csapásokat mértek. Június 30-ig a banditák közül 60 elesett, 207 — közülük 67 sebesülten — fog­ságba esett, 380 pedig megadta magái* T

Next

/
Thumbnails
Contents