Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

4

VOLNA JVTFGYK1 NEPÜJSAO

1961. július 20:

Van-e élet

a Naprendszeren kívül ?

Régóta foglalkoztatja az embereket az a kérdés, van-e élet a Földön kívül. A távcső felfedezéséig találgatásokkal kellett beérni. Csakhamar azonban, miután tökéletesebb távcsöveket tudtak készíteni és jobban megismerkedtek a bolygókkal, lábra- kaptak különböző elméletek. Elsősorban a Mars bolygót népesítették be értelmes lényekkel, akik csatornákat építettek ezen a bolygón. Ennek következtében aztán megszülettek a különböző elképzelések. Még a mai napig is olvashatunk olyan regényeket, melyek a más bolygókon élők világát tárják elénk. Most nem a Naprendszeren belüli életie- lenségekkel kívánok foglalkozni.

Miután előző cikkemben röviden vázoltam a csillagok születését, nézzük, van-e a Napon kívül olyan csillag, amely körül bolygók keringenek és lehetséges-e azokon élet.

HÁNY CSILLAG VAN KÖRÜLÖTTÜNK?

. Ha akadna türelmes ember, aki egy holdnélküli éjszakán megszámolná a szabad szemmel látható csillagokat, mintegy háromezret találna. A legnagyobb méretű távcsövekkel és fényképezéssel azonban számuk 100 mil- liárdra becsülhető. Hamarosan .kiderült, hogy Napunk e csillag- rengetegnek egy szerény tagja, mely sem fényességével, sem pedig méretével nem tűnik ki a többi közül. Vannak a Napnál fényességben is és nagyságban is hatalmasabb csillagok. Akadnak viszont kisebbek is. Napunk tehát egy közepes csillag. A legtöbb csillag a Naphoz hasonló.

MILYEN RENDSZERBEN HELYEZKEDNEK EL A CSILLAGOK?

Megfigyelték, hogy a csillagok olyan rendszerben foglalnák helyet, amely egyszerű példával két egymás felé fordított lapos- tányérhoz hasonlít. E rendszert Galaktikának neveztek el. Hatalmas méretű. Átmérője százezer fényév. A fénynek, amely 300 000 km másodpercenkénti sebességgel terjed, kereken 100 ezer évre volna szüksége, hogy egyik szélétől a másikig elérjen. Elképzelhetetlenül nagy ez - a távolság. Napunk e rendszerben nem foglal el valami kitüntető helyet, annak széle félé van és bolygóival együtt kering e redszer ■ középpontja körül, amely nem egy egyedülálló óriáscsillagból áll, hanem egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő csillagok tömegéből. E középpont körül kering a Tejútrendszerhez tartozó valalegalább ezer olyan égitest van, amely Földünkhöz hasonló. Nos, ezer olyan bolygó létezik, melyen kialakulhatott a Földéhez hasonló élet,

MII,YEN FELTÉTELEK SZÜKSÉGESEK AZ ÉLET KIALAKULÁSÁHOZ?

Köztudomású, hogy az élet csak olyan csillagok körül keringő bolygókon alakulhat ki, ahol az átlag hőmérséklet a víz forráspontja és fagypontja közé esik. Ennek az övezetnek a csillagtól való távolsága függ az rdott csillag méretétől. Napunk esetében ez az övezet a Venustól a Marsig terjed. A legideálisabb fokot a Föld térségében éri el. Elképzelhető, hogy nem minden csillagnál vaij ebben a távolságban olyan bolygó, amely méreténél fogva kedvező lenne uz élet kialakulásához. A későbbiek folyamán látni fogjuk, hogy a bolygók mérete milyen mértékben határozza meg az élet kialakulását. Nem minden méretű csillag képes feltételeket teremteni az élet szerveződéséhez. A. forró óriáscsillagok viszonylag rövid idő alatt változnak, ezért nem tudnak életlehetőséget biztosítani a körülöttük keringő bolygó» részére. Az alacsony hőmérsékletű csillagok viszont csak az igen közel keringő bolygókon képesek ilyen hatást biztosítani, így maradnak a naptípusú csillagok, vagy legalább is azok, amelyek tulajdonságaikban ahhoz közel állnak. Az élet kialakulása nemcsak a csillagoktól függ, szükséges néhány olyan tulajdonság is, amellyel azoknak a bolygóknak kell rendelkezniük, amelyek a mór említett övezetben keringenek. Ilyen feltétel a légkör jelenléte és megfelelő összetétele. Ezt viszont befolyásolja a bolygó mérete. Tudjuk, hogy a Hold közel olyan távol kering a Naptól, mint Földünk, mégis nagysága miatt nem képes megfelelő mennyiségű légkört maga körül tartani, amely biztosítaná az élet kialakulását és fennmaradását. Ha Földünk kisebb méretű lenne, vagjr a felszínén magasabb hőmérséklet uralkodna, nem volna képes a körülötte kialakult légkört, megtartani. Magasabb hőmérséklet esetén a gázok molekulái felgyorsulva legyőznék a Föld vom zóereiét és elszöknének. Kisebb méret esetén a jelen körülmények között uralkodó hőmérséklet mellett sem volna képes légkörét megtartani, mivel vonzóereje kevésnek bizonyulna. Ä

mennyi csillag. Távolról szemlél- l túlságosan nagyméretű bolygók

ITM FPrvii'i+iinlr nrtsr 1 /-\Tr/-»rí/\VwüV» fni’On ‘ .--- n1lrn1w»nno1r AT /->•♦•+ alr móri

v

e Tejútunk egy levegőben forgó diszkoszhoz hasonlítható.

MIBŐL KÖVETKEZTETÜNK A CSILLAGOK BOLYGÓIRA?

Annak ellenére, hogy még senkinek sem sikerült a csillagok körül bolygót látni, mégis bizonyosra vehető a létezésük. Megfigyelték ugyanis, hogy a csillagok mosásában zavarok lépnek fel, amelyek szabályosan ismétlődnek. E zavarok oka, hogy a csillagok körül keringő bolygók vonzóerejüknél fogva eltérítő hatást gyakorolnak a csillagokra. Ilyen háborgásokat természetesen csak a közelebbi csillagok esetében sikerült kimutatni. Ez érthető is. A több ezer fényév- távolságra lévő csillagok ilyen eltérései már nem észlelhetők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a távoli csillagok nem rendelkezhetnek bolygókkal.

HÁNY BOLYGÓ LEHET A TEJÚTRENDSZERBEN?

Miután tudjuk, hogy Galaktikánk 100 milliárd csillagból áll, vállalkozhatunk arra. hogy becsléssel meghatározzuk: hány olyan csillag van. amely körül bolygó keringhet. Ha feltételezzük, hogy csak minden tízezredik csillagnak vannak bolygói, kereken 10 millió bolygó van. E számítást

Színképelemzéssel kimutatták, hogy a szén valamennyi égitesten megtalálható. Előfordulási módja függ az illető égitest hőmérsékletétől. A magas hőmérsékletű csillagokon, melyeknek felszíni hőmérséklete eléri a 30 000 C fokot, a szén már nem vegyü- let formájában fordul elő, hanem atomos állapotban. Az alacsonyabb hőmérsékletűeken már gyök alakjában van. A meteoritok vizsgálata során rájöttek, hogy azok felépítése azonos a Föld középponti magjában előforduló anyagokkal. Nem egy olyan meteoritot találtak imár, amelyben szén van jelen különböző formában. Ez a megfigyelés így bizonyíték arra, hogy a világmindenség anyagi felépítése azonos.

Csillagászati értelemben vett közelségben ismerünk olyan csillagokat, melyek körül bolygók keringenek és azok számára az élet fejlettebb forrnájához szükséges feltételek biztosítottnak tekinthetők. Ezek a csillagok típusuknál fogva igen közel állnak a Naphoz. Ha tehát már a fentebb említett övezetben e csillagok körül megfelelő méretű bolygók keringenek, semmi sem zárja ki, hogy azokon a Földhöz hasonló élet ne alakulhatott volna. Mivel említettem, hogy a Naphoz hasonló csillagok száma viszonylag nagy, ebből az következik, hogy — bár szétszórtan — a Tejút-rendszerben az élet magasabb formáit nem tekinthetjük ritka jelenségnek. Az sem kizárt dolog, hogy esetleg fejlettebb formában lévő élet is lehetséges és van olyab bolygó is, melyen az élet még nem érte el ezt a fokot.

HOGYAN LÉPHETÜNK KAPCSOLATBA MAS BOLYGÓKON ÉLŐKKEL?

A rádiócsillagászat fejlődésével kutatni kezdték a világmindenségből felénk érkező rádióhullámokat. Megfigyelték, hogy a 21 cm-es hullámhosszon érkezik a legtöbb zörej a világűrből. Ha tehát valamely égitesten értelmes lények élnek és azok is rendelkeznek rádióval, vállalkozhatunk arra, hogy összeköttetést teremtsünk. Erre vonatkozóan már több elképzelés született.

Veszelovszky Gyula

a TIT csillagászati szakosztály tagja

Ami mindig aktuális

Ezt a címet is adhattam volna eszmefuttatásomnak, hogy Amilcare Grepi, mert hétszám nem tudok szabadulni figurájától. Első ízben Faddon találkoztam vele, amikor a nőtanács felhívására a TIT-en keresztül „A bíró” című filmmel kapcsolatban matinét tartottam.

Nem is főszereplője a filmnek, mert csak epizódalakítása van, nem is mutatkozik, csak szerepének megfelelően a film elején néhány pillanatra, hogy átlépje Öt a mese sodra. Mégis fontos személyiség. mert ő dagasztja lavinává a mese szövevényét, hogy a legördült lavina nyomán erkölcsi botránykőként ott maradjon a kapitalista morál társadalmi csődje. Köpcös, telehas, piknikus típus, telhetetlen papzsák, aki szabályosan megadóztatja azokat a kikötőmunkásokat, akiket felvesz az éhenhalás elől.

Korrupt a lelke mélyéig, feneketlen bendőjéig. És a kis szicíliai kikötő munkásait úgy kézben tartja, hogy még a halála utón sem vállalják azt a „vélt kockázatot”, hogy elmondva az igazat, leleplezzék a haspókot, mert félnek cinkostársaitól, félnek a munkanélküliség iszonyától, félnek az elbocsátástól. Eltűrik. hogy dolgozótársukat, Or- landót elítéljék súlyos börtönre, mert beevődött gondolkodásukba és ezenkívül suta erkölcsi felfogásukba, hogy hallgatni arany. „Fogd be a szód és örülj, hogy kenyered van, ne láss, ne hallj,

mert úgyis a rövidebbet húzod.’’ És a kikötő páriája megtagadja a szolidaritást, hogy megmentse száraz kenyerét tbc-s felesége és angolkóros gyermeke részére a kilátástalan jövőre.

Generális változást sorodon csak egy merőben új munkatörvény hozhat, egy új ,,-lex”, amelyikben megszűnik az embernek ember általi kizsákmányolása, amelyet a Luisok, Domenicók részére egyszerű és érthető szavak mondják ki, hogy „nálunk a munkához mindenkinek joga van — ez becsület és tisztesség dolga”. Addig, míg ez meg nem történik, csendesen botránkozhatsz a ciprusok árnyékolta mozijaidban te spanyol és olasz munkás és tűrheted vérszopó piócáidat, az Amilcare Grepiknek százait., ezreit, akik akkor adnak munkát, ha megtagadod munkás-szolidaritásodat, ha vesztegetsz korrumpálsz „a kéz kezet mos” elv alapján.

Amilcare Grepit, ezt a vérszi- polyozó munkás-adóztatót munkásököl üti le, sajnos csak a filmen és sajnos nem az utolsót.

És a tépelődő' szimpatikus bírónak tanácstalanságában úgy szeretné odakiáltani az ember, magistrat; Morlandi. ne tépelődj. nem te vagy a hibás, hanem a kapitalizmus struktúrája, ami nem szabadította még fel az embert. Okos volt a nőtanács, bölcs volt a TIT, hogy forgalmazta a filmet. Erősíti a szocialista ha- zafiság érzését.

Tóth Nándor

n nyári hónapokban sincs holtszezon a bonyhádi járási művelődési házban

Palánky László, a bonyhádi járási művelődési ház művészeti előadója írja: A népművelésnek mindig kényes időszaka a két nyári hónap. Ekkor köszönt be nz uborkaszezon. 1 Az idén azonban Bonyhádon ennek nyoma sincs. A szakkörök közül több most is működik. A fotósok nyári témákat keresnek, készülve a »-Tolna megyei tájak, emberek- című kiállításra. Rendszeresen összejönnek a bélyeggyűjtők és szorgalmasan próbál a vegyeskar. Készül Debrecenbe az őszi találkozóra. Kirándulások, színielőadások teszik színessé a nyári időszakot. Az ország több vidékére szerveznek társasutazást.

Most tartott előadást a kecskeméti ’ színház, rövidesen pedig több Tolna megyei öntevéken} együttest üdvözlünk szabadtéri színpadunkon.

Színessé teszi ezeket a napokat a Bonyhádon megrendezett népművelési tanfolyam, amelyen tiszteletdíjas népművelési dolgozók vesznek részt.

Nemrég alakult meg a nyugdíjasok klubja, arnely a művelődési házban tartja összejöveteleit. Július 17-én klubest keretében nagysikerű és színvonalas műsort adott dr. Sztrilich Lajos vezetésével a szimfonikus zenekar.

IMI

..................

sem alkalmasak élettérnek, mert légkörükben nagy mennyiségben van jelen hidrogén és hélium. Ha. Földünk légköre hidrogénből és héliumból állana, nem lenne itt élet.

Aki ismeri a kémiát, az tud- ia, hogy a hidrogén redukáló tulajdonságokkal redelkezik. Oparin szovjet tudós elmélete szerint. ugyan kialakulhatott az élet hidrogén jelenlétében is. de fejlettebb formát nem lenne képes elérni. A hidrogénnek tehát fokozatosan el kell illannia. Az élő szervezet energiaforgalma elképzelhetetlen oxigén nélkül, legalább is a fejlettebb szervezeteket tekintve. Az élet kérdése ösz- szetett molekulák keletkezésén alapszik, ilyen molekulák a Földön oxigén és víz jelenlétében kéoződnek.

Bátran állíthatjuk, hogy az élet a világmindenségben mindenütt a szénveevületeken alapszik, bár vannak elképzelések, melyek szerint a szénen kívül a szilícium is képes összetett molekulák felépítésére. Kétségtelen, hogy a szi- liciutm nagyon sokféle változatban előfordul a földkéregben, azonban kozmikus mennyisége mindössze egyötöde a ajténnek. így marad a szén, mint a szertovább folytatva úgy taV-ít-k.' vés molekulák képződésének hogy e 10 millió bolygó között I egyik fontos alapanyaga,

Meleg napsütésben, kis kertes házak között ballagok a Kaposvári Textilművek leányotthonába. látogatást szeretnék tenni a fiatal fonóncknél.

Olyan ez az otthon, mint egy Balaton-parti üdülő. A nagy üvegajtón át barátságos, csinosan bútorozott hallba lépek, ahol kedves, őszhajú portásnő fogad, majd az igazgatónőt siet elökeríteni.

Jön is már le az emeletről egy mosolygós, bájos fiatalasszony, szinte el sem hiszem, hogy ő a nevelő mamája háromszáz leánynak, akik közeli és távoli falvakból — Tolna megyéből is — kerültek ide.

— Nem lehet könnyű dolog, há romszáz leány mamájának lenni! — mondom elismeréssel.

— Nem könnyű, de nagy általánosságban a leányok jó szándékúnk és szívesen laknak itt — válaszolja.

— Nem csodálom! — bólogatok elismeréssel, amint a harton- huzatú bútorok, a nagy falitük- rök között elsétálunk.

— Nézzünk be néhány lakószobába! — mondja az igazgatónő és máris kopogtat egy fehér ajtón.

Három beszélgető barátnőt találunk együtt. Marika ül középen.

— Árulja el, kedves Marika, mik a jövő tervei? — interjúvolom meg.

— Férjhez megyek! No, nem mindjárt, de majd ahhoz, akit megszeretek!

És megismerkedem Gizivel, aki nem szeret táncolni, hanem inkább olvas, és Pirivel, aki lenézi azokat a lányokat, akik primadonnát játszanak, vagyis csak a ruháikkal és hódításaikkal hencegnek.

— Igen, hát akad ilyen is ... — nevet az igazgatónő.

Találkozom, egy aranyos, Győr megyei kislánnyal, aki éppen táskarádióját hallgatja. Nagyon szereti a zenét, bár van az otthonban lemezjátszójuk és televíziójuk, ö, amint anyagi erőiből tellett, külön rádiót vett magának.

Egy csinos Zala megyei lányka a szekrényében csinál nagytakarítást., mikor rányitjuk az ajtót. Minden remény megvan rá, hogy egyszer takaros, rendszerető menyecske lesz belőle.

És elbeszélgetek egy kedves Tolna megyei leánnyal, aki rózsaszínű pongyolában, becsavart hajjal üldögél. Bár már megszáradt fodrászunknál a búra alatt, még nem akarja kifésiiltetni a frizuráját, majd csak akkor, ha az a ruha lesz rajta, amiben utazik, hogy össze ne kászálódjon ... Ugyanis haza készül látogatóba, de még addig is kézimunkázik.

Az igazgatónő szobájában részt veszek egy nagyon komoly és fontos megbeszélésen is, ahol előre összeállítják az étlapot.

Az igazgatónő nemcsak maga határos, hanem kikéri a lányok tanácsát is. Egész vezérkar alakul ki az étlap-összeállítás körül.

— Karfiolleves és rizses hús... Csontleves és mákosmetélt... születik a menü.

Megszavazunk még rántott sertést, vadas marhát, káposztáskockát is. Látva, hogy jó az étvágy és jó a hangulat, búcsúzom.

Melegen kezet rázok a háromszáz leány »mamájával«, valamint az egész egybegyűlt étlap- vezérkarral. Jó munkát és jó egészséget kívánok mindenkinek. Azután mosolyogva indulok hazafelé, a napsütötte úton. Jólesik tudni, hogy vannak ilyen intézményeink, ahol tiszta, kulturált légkörben élhetnek családjuktól távol lévő munkásfiataljaink,

SZABÓ IBOLYA