Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-15 / 139. szám
TTLSG PROTITSRJAT, EC.YESÜLJETEK1 •íbeiü.. *sz. Csütörtök 1961. június 15. XI. évfolyam 139. szám * ARA: 50 FILLÉR ■ 1 [ Az MSZMP Tolna megyei és Szekszárd [Városi Bizottsága, a megyei és városi :tanács végrehajtó bizottsága ezúton [fejezi ki köszönetét és elismerését a s honvédségi alakulat, a szekszárdi mi&n- jkásőrszázad, a rendőrség, a tűzoltóság [parancsnokainak és beosztottjainak, a :szovjet elvtársaknak, a Vízügyi Igazga- :tóság vezetőinek és dolgozóinak, a mű- [ szakiaknak és a város mindazon lakóinak , akik fáradtságot nem ismerve részt vettek a június 10-i mentési munkálatokban és a felhőszakadás következtében előállott károk helyreállításában. Megyénk állami gazdaságaiban géppel takarítják be a gabona 98 százalékát Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága kibővített ülést tartott, Soczó József, a megyei pártbizottság titkára elnökletével. A pártbizottsági ülés első napirendi pontként meghallgatta Szabópál Antal elvtárs jelentését a Szek- szárdot ért felhőszakadás okozta károkról és a helyreállítási munkákról. Második napirendi pontként Tolna megye ipari termelésének helyzetét és a további feladatokat beszélte meg a párt- I instruktora is. bizottság. A napirend előadója Daradics Ferenc elvtárs, a párt- bizottság titkára volt. Számos hozzászólás hangzott el a napirenddel kapcsolatban és határozat született a további feladatokat illetően. Az ülésen részt vett és felszólalt Végh Józsefné, az MSZMP Központi Bizottsága ipar-közlekedési osztálya munkatársa és Rlbánczki Róbert, az MSZMP Központi Bizottságának Megyénk állami gazdaságaiban a területi igazgatóság szakemberei befejezték a nyári nagy munkára való felkészülés ellenőrzését. Technikai, műszaki és üzem- szervezési szempontból vizsgálták meg, hogy az állami gazdaságokban rendben vannak-e a gabonabetakarításkor használt gépek, biztosították-e a munkaszervezést. A tapasztalatokat a területi igazgatóságon összegezték, amelynek alapján lapunk munkatársa Csonka Károlytól, az igazgatóság üzemszervezési csoportjának vezetőjétől a következő tájékoztatást kapta: Megyénk állalmi gazdaságaiban jól felkészültek az aratásra. Két állami gazdaság kivételével a bizottságok rendben találtak dent. A szóbanforgó két vezetőit pedig utasították. Ankét az Iregszemcsei Kutató Intézetben A Tóina megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága mezőgazda- sági osztálya és az Iregszemcsei Kutató Intézet 1961. június 21-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel, az Iregszemcsei Kutató Intézetben gyakorlati bemutatóval egybekötött termelési ankétot tart a nagy termőképességű külföldi latban. Az ankéton a kutatóintézel dolgozóin kívül részt vesznek az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakemberei is. Előadás hangzik el a témával kapcsolatban, majd a résztvevők a hazai tapasztalatok alapján elmondják a témával kapcsolatos őszi búza termelésével kapcso-1 észrevételeiket. mmüzem hogy 1964-re befelezik a járdásítást Kakasdon A kakasdi községfejlesztési tervben évről-évre szerepel a járdásítás. Ez évben 1200 négyzetméter járdát építenek. Az építkezéshez szükséges anyagot már beszerezték. 5000 járdalapot és 500 járdaszegélyt vásárolt a községi tanács A lakosság 8000 forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a mintegy 72 000 forintba kerülő járdaépítési költségekhez. A tervek szerint 1964-re Ka- kasd minden utcáját ellátják betonjárdával. A községfejlesztési alapból a járdaépítésen kívül az idén a sportkörnek, a KISZ-nek. az úttörőcsapatnak és a tűzol tótestiia talált hiányosságokat záros határidőn belül pótolják. Megyénk állami gazdaságaiban az idén mintegy 21 000 holdról kell betakarítani a közepesnél jobbnak ígérkező gabonatermést. Ehhez rendelkezésre áll kereken száz kombájn, 42 kévekötő-aratógép és 23 rendrearató. Ez gya korlatilag annyi jelent, hogy ebben az esztendőben az állami gazdaságok a gabona 98 százalékát gépekkel takarítják be, feltéve, hogy a mostaninál jobban nem dőlnek meg a gabonák. Az élenjáró mezőgazdasági nagyüzemekben a tavalyi jó tapasztalatokat felhasználva az idén nagyobb mértékben alkalmazzák a kétmenetes aratást. A 23 rendrearató-gépet állandóan üzemeltetik, s így a kombájnok egy része éjjel is tud dolgozni, mert a rendre rakott gabonát éjszaka is tudják csépelni. A becslések szerint megyénk állami gazdaságaiban több mint 4000 vagon gabona várható az idén. A betakarítás — túlzás nélkül lehet, mondani — nagy erőpróba elé állítja az üzemeket. A kombájnnal naponta learatott gabonát ugyanis 450 vontató pótkocsival és 44 teherautóval a kombájnszé- rűrc kell szállítani, kitisztítani. majd a magtárba vinni. Az említett gépekkel az állami letnelc is juttat a községi tanács. I gazdaságok, ha nem is könnyen, A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a termelékenység a téglagyárakban A rendkívüli, téglagyártásra kevésbé alkalmas időjárás ellenére pótolni tudják a téglagyárakban a lemaradást — de ezt megoldják. Ugyankkor naponta lehúzatják a kombájnszalmát is, ami nem kevesebb, mint 138 vagonra valót tesz ki. Mivel minden évben ez okozta az egyik legnagyobb gondot, az állami gazdaságok szakemberei gondoskodtak arról, hogy a kombájnszalma ne rohadjon el a tarlón. Minden üzemben házilag legyártottak egy szalmalehúzó szerkezetet, amely két traktor segítségével levontatja a tarlóról a szalmát, s ezt mindjárt kazalba rakják. Tájékoztatást kaptunk a gabona tárolásának lehetőségeit illetően is. Minden fellelhető tárolóhely igénybevétele mellett sem tudnak az állami gazdaságokban előreláthatólag mintegy 1700 vagon gabonát elraktározni. A gabonabetakarítás önmagában is nagy munka, ami egybeesik a pillangós takarmányok második termésének betakarításával és a növényápolással. Ezért az állami gazdaságok megyei igazgatósága arra utasította az üzemek vezetőit, hogy a rendelkezésre álló erőket ne aprózzák el. Ne foglalkozzanak a góbonabeta- karítás idején például trágyahordással és olyan munkákkal, amelyeknek egy későbbi időben történő elhalasztása nem okoz kárt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a learatott gabonaföldeket nem művelik el. Azokon a területeken ugyanis, ahol zöldtrágyával javítják a talaj szerkezetét, a termés betakarítása után azonnal előkészítik vetésre a talajt és a zöldtrágyául szolgáló napraforgót elvetik. A lánctalpas traktorok pedig mélyszántást végeznek. De azt a tarlót, ahova az idén istállótrágyát hordanak, a gabonabetakarítás idején nem bántják, mert első a kenyérnek való betakarítása. 0 Vízmű éöiil Gyönkön A Tolna megyei téglagyárakban, csakúgy, mint az ország más megyéjében, a téglagyártó ipar számára az idén kedvezőtlenül alakult az időjárás. A terveket nem tudták teljesíteni, napra- bontott részében, azonban kiemelkedő eredményeket értek el a termelékenység javításában, az önköltség csökkentésében. A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés igazgatóját, Várni Gyulát kerestük fel, hogy kérdéseink nyomán vázolja a Tolna megyei téglagyárakban folyó munkálatokat. — Hogyan készültek fel a téglagyárak az 1961. gazdasági évre — tettük fel az első kérdést. — A téglagyártó ipar előtt az idén a múlt évitől eltérő feladatok megoldása vár. Az idén a fő súly a termelékenység növelésén, az önköltség csökkentésén, nem pedig a terv mennyiségi túlteljesítésén van. Az egyesülés vezetősége, műszaki dolgozói így készültek, így készítették a termelőberendezést az 1961. évi munkára. A termelékenység javítását, az önköltségcsökkentést célzó tevékenységünk elsősorban a felújítási munkálatoknál volt tapasztalható. Mintegy kétmillió forintot költöttünk e célra. Minden gyárban korszerűsítettük, illetve kiépítettük a szállítópályákat, motoros vontatókat állítottunk munkába, számos gyárban pedig korszerűsítettük a gyártó berendezést. A dombóvári egyes számú gyárban például a földkitermelést teliesen gépesítettük, a múlt évben hat, az idén pedig három dolgozót foglalkoztatunk ezen a munkahelyen. Az egyesülés hat gyárában meghatározták a gyártástechnológiát, munkaidő-tanulmányokat folytattunk, és intézkedéseket dolgoztunk ki a hibák megszüntetésére. A gyárakban működő tömegszervezetek pedig a dolgozókkal egyetértésben a munkaversenyt szervezték meg céljaink elérése érdekében. — Az első negyedéves munka milyen tapasztalatokkal szolgált? — Az első negyedéves termelés a várt módon alakult. A felkészülés eredményeként a tervezett nél jobb eredményt értünk el a termelékenység emelésében, mint egy másfél százalékkal haladta meg a mutató a tervezettet.. Az alapos felkészülés eredménye tulajdonképpen csak a második negyedév alsó hónapjában volt tapasztalható. Ekkor még jelentősebb javulást értünk el. Itt tudtuk már mérni a szénbekeverés eredményét is. Ezer égetett tégla után mintegy 10—15 forintos megtakarítást értünk el. és jelentősen nőtt a kemencékben a tűz sebessége, ami végeredményben több tégla kiégetését teszi lehetővé. A nyersgyártási tervet nem tudtuk teljesíteni, de mintegy nyolcvan fővel kevesebbet foglalkoztattunk, így a termelt mennyiségre kevesebb költséget fordítottunk. Az első negyedéves tapasztalat nyomán Paksra Dombóvárról hozattunk égetőmestert, és ez most június első dekádjában volt eredményes, sok év után először tudták a tervet túlteljesíteni. — Napjainkban mi jellemzi az egyesülés üzemeiben folyó munkát? — Sajnos a rendkívüli időjárás a gyárakban érezhető. Májusban például hét teljes napot nem tudtak dolgozni az egyesülés hat üzemében, ez mintegy két és félmillió tégla kiesését jelentette. A téglagyártásra alkalmas napokon általában a napokra bontott tervet 110 százalék felett teljesítik a dolgozók. Ha az időjárás kedvező lesz a jövőben, akkor tervünket teljesíteni tudjuk. Talán eredményjavulást vár hatunk akkor majd az égett tégla gyártásában is. — Milyen kárt okozott a szekszárdi felhőszakadás a palánki gyárban? — A hegyekről lezúduló víz elöntötte a gyárat. Köszönhetjük dolgozóink lelkes munkájának, hogy csak mintegy százezer forintos kár keletkezett. A vihar idején a gyár dolgozói, vezetői a lezúduló hatalmas vízmennyiséget a korábbi bánya területére vezették, így csak 30—40 cen- timétemyi víz borította el a gyár területét. A gyárban már dolgoznak. Két napig mindenki romeltakarítással, a szállítópályák tisztításával foglalkozott. Napjainkban ismét 60—70 ezer téglát gyártanak a palánki gyárban. Abban bízunk mi is, hogy javul az idő, és kedvező lesz a téglagyártásra. Ha az eddigi kiesett napoknak csak negyede lesz havonta, akkor teljesíteni tud- juk tervünket, a termelékenységi mutató tervezettnél jobb állásával, az önköltség jelentős csökkentésével — fejezte be tájékoztatóját Várni elvtárs. Gyönk községben hozzáláttak az ivóvíz-problémák megoldásához. A megyében már szinte természetessé vált, hogy ahol hasonló jellegű gondok vannak, ott társadalmi összefogással segítenek a bajokon. Jól bevált ennek érdekében a vízgazdálkodási társulás rendszere. Gyönkön is megalakult a vízgazdálkodási társulás, 280 taggal. Ez vállalta a vízmű felépítésének költségeit. Az építéshez szükséges 3 millió forintból 700 ezer forint értéket társadalmi munkában végez a lakosság, a többit pedig készpénzben fizetik be a lakóházak szerint. Egv-egy lakóház után 320 forintot fizetnek. A vízgazdálkodási társulás egyebek között két víztornyot és csaknem 12 kilométer hosszú vízvezetéket építtet. A KISZ-fiatalok 3000 óra munkát ajánlottak fel a vízvezeték lefektetéséhez szükséges árkok megásásánál. A gépállomás és a termelőszövetkezetek is adnak majd segítséget a vízmű felépítéséhez. A közeljövőben hozzálátnak, az építkezéshez.
