Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-06 / 131. szám
í TOLNA WLGVtfr NÉFOJSAfl 1961, Június 6, Pillanatfelvétel a Sármezői dűlőben Ä Sármezői dűlő asszonybeszédtől és jókedvtől hangos. Itt dolgozik az őcsényi Kossuth Tsz Villám munkacsapata 13 asszony, lány, idős, fiatal vegyesen. Azért kapta a munkacsapat ezt a nevet, mert Kiss Jánosné munkacsapat-vezető hívására villámgyorsan összejönnek, s ott vannak a kijelölt munkahelyen. Villámgyorsan, de nem elnagyolva dolgoznak, hanem, — ahogy a brigádvezető is mondja — minőségi munkát vé geznek. Mondják is a tsz vezetői: „Ha minden brigádban volna ilyen munkacsapat és a Villám munkacsapathoz hasonló munkakedvvel és szorgalommal végeznék a munkát, nem okozna gondot, hogyan lesz megkapálva az ezer hold kukorica, az ötszáz hold napraforgó. Nem okozna gondot, hogy el tudják-e időben végezni a cukorrépa és a takarmányrépa egyelésát’, kapálását és a többi növényápolást. Azt mondja a szóbeszéd: ott, ahol három hangoskodó asz sznny egvütt van. kitesz egv vásárt. Nos, itt, ahol 13 asz- szony van együtt, nincs híja A bátanséhi iskola és a tax jó kapcsolata A bátaszéki Búzakalász Tsz és a helyi általános iskola jó kapcsolata ebben az esztendőben tovább mélyült. A szövetkezet biztosította a technikai feltételeit annak, hogy az iskolábán megalakulhasson az ifjúsági szövetkezet. Adott a Búzakalász két hold földet az iskolának, letrágyázta, felszántotta és kukoricával bevetette. így a negyven fiatalt számláló bátaszéki iskola- szövetkezet kis kollektívájának csak az a feladata, hogy Decsi János agronómus irányítása mellett elvégezzék a későbbi munkákat. Az iskolások ígéretet tettek, hogy a szétszórt cseresznyefákról leszedik a termést — feléből. S majd annak idején leszüretelik a cigánymeggyet is. Ezt különben szívesen, úgyszólván játszva végzik el a tanulók, és közben megismerkednek a termelőszövetkezeti gazdálkodással. Ez a leglényegesebb, immi ■■■■mm a beszédnek, a hangoskodásnak. — Vidáman telik itt az idő, mert viccelődünk asszonymódra, néha sikamlósakat is mondogatunk egymásnak. Ebben elöljár a munkacsapat egyik legidősebb tagja a Kocsis Kati néni. Annyi viccet tud, hogy egész nap van min nevetni — mondják. Reggelenként rendszerint megbeszélik az előző napi eseményeket, ki mit hallott, mi történt a faluban, a tsz-ben. Az egyik asszony arról panaszkodott, hogy a szomszéd- asszonya, aki ugyancsak termelőszövetkezeti tag. de mint mondja nemjgen fűlik a foga a munkához, gúnyolódva beszélt vele azért, mert ő minden nap dolgozik. — Bolond vagy te, hogy eny- nyire töröd magad — mondta. — És te hagytad magad? — kérdezik a panaszkodótói a közelebb dolgozók. — Legyetek nyugodtak, megkapta a magáét úgy. hogy nem teszi ki az első szobája ablakába. — Mit mondtál neki — kiván- siskodtak. — Mit? Azt, hogy lesz majd gondunk rá, hogy ő se feketézhessen. — Hát az mit szólt? — „Feketézz” te is, ha irigyled! Én nem irigylem a munkaegységedet, akármennyi is van — Én meg aztán jól rápirítottam! — Ezt mered mondani, te szégyentelen? Én mindig becsületesen dolgoztam és nem is vinne rá a lelkiismeret az olyan üzletelésx'e, mint amilyet te művelsz. Várj csak, majd egyszer befűtenék neked is. mert addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. De azt megmondtam, ha szégyenbe kerülsz, közénk nem jöhetsz, az egyszer bizonyos. A mesélő szinte újra átéli az előző esti vitatkozást, s olyan mérgesen és villámgyorsan kapál, hogy amikor a sietéstől és a beszélgetéstől kifulladva megáll, azt látja, hogy a többieket, anélkül, hogy észre vette volna, maga mögött hagyta. Pozsonyiné A szekszárdi zeneiskola Bartók-hangversenye Az egész világ zenei élete ezt az esztendőt Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékének szenteli. Nincs a világnak egyetlen olyan kultúrnemzete. amely ne emlékeznék meg idén Bartók Béláról, a modern muzsika legkimagaslóbb alakjáról. New York-ban, Moszkvában, Tokióban. Sidney- ben éppen úgy zenei versenyeké kel, nagyszabású hangversenyekkel áldoznak emlékének, mint Budapesten, ahol ősszel kiemelkedő zenei esemény lesz a Liszt —Bartók verseny, amelyre szinte az egész világ ifjúsága lázasan készülődik. Bartók Béla. a modern muzsika nagy apostola, egyben a gyerekeknek a leghűségesebb barátja is. Nincsen még egy olyan z^ neszerzője a világnak, aki olyan előszeretettel komponált volna az ifjúságnak, mint Bartók Béla.' Éppen ezért nem csoda, hogy mai zenepedagógiánk egyik sarokoszlopa, alappillére. Az emlékezés, a hála és szeretet nemes- érzései gyűjtötték össze pénteken este a zeneiskolába a fiatalokat, és a szép számban megjelent érdeklődőket is, hogy Bartók Béla születésének 80. évfordulója alkalmából a zeneiskola növendékei számot adjanak előrehaladásukról, és arról, hogy milyen közelségbe jutottak a -bartóki« muzsika megértéséhez. Azért is dicséretes a zeneiskola Bartók-emlékhangversenye, mert alig van még egy olyan zeneszerző, akivel szemben ilyen mértékben érvényesülne az a közmondás, hogy senki sem próféta a maga hazájában. Szerte a világon hatalmas lelkesedéssel fogadják műveit, és olyan művészek viszik diadalra, mint Jehudi Menuhin, Fischer Annie, David Ojsztrah, Szvjatoszlav Rihter stb. Ezzel szemben nálunk még mindig bizonyos fokú idegenkedés tapasztalható Bartók műveivel szemben. E tartózkodás feloldására is alkalmas volt ez a növendékhangverseny, amelyen az idősebbek közül Lányi Péter. Végh László, Kaczián János, Klézli Erzsébet, Szabadfy Mária, a fiatalok közül pedig Thész Gabriella és Lukácsi István aratott megérdemelt nagy sikert. O. I. wti'iii»uniiii»mwfimMiiiiiiiiiniii Drága versengés... A Tyúkszemnemesítő Intézet főosztályvezetői közt már évek óta az az ellentét ’ ralkodott, amelyet szakmai irigységnek is neveznek. Elismert szaktekintélyek voltak; mégis, ha valamelyik a maga osztályán újat produkált, a többi valósággal felhördült irigységében. Hát még ha történetesen a »Hírharsona« is beszámolt az eredményről, akkor dúltak-fúltak az ellenlábasok. Nyájas mosollyal gratuláltak, de háta mögött ezt mondták az illetőről: — Persze ... Reklámot csinál magának... Közben egyik-másik minden reklámnál többre becsülte a pénzt a mellékes keresetet, amelyre a tyúkszemnemesítés közben szert tett. Nem csoda, a tyúkszemére mindenki kényes ... Történt pedig az érdemes intézménynél, hogy kiadták a jelszót: »Fejleszteni kell a nemesítés technikáját. Új segédeszközökre, felszerelésre van szükség, hogy a tyúkszemnemesítést egyszerűbbé tegyük, hogy valóságos élvezet legyen a páciensek számára.« Valaki azt is kisütötte, hogy a technikai fejlesztés másként nem képzelhető el, mint megfelelő külföldi gépek behozatalával. A főosztályvezetők ezekután elmerültek a »szakirodalom«, a külföldi katalógusok, prospektusok tanulmányozásába, milyen technikával nemesítik külországban a tyúkszemeket? Csomanek Nándor főosztályvezető, az egyik prospektusban felfigyelt a svéd Liebenholm-Blund féle nyomógépre, amely minden eddigi eljárásnál kényelmesebbé teszi a tyúkszemnemesítést. Ad- dig-addig fondorkodott, kért, követelőzött, mígnem az intézmény megvásárolta részére a csodamasinát, potom 75 000 forintért. Hanem, amikor erről tudomást szerzett Bendekubek Kázmér főosztályvezető! Még hogy ő, a híres tyúkszem-specialista nem halad a tudománnyal. Tyúkszem- keményítő nélkül ő sem dolgozhat — ő is kiszemelt hát magának egyet, egy nicaraguai gyártmányt, mely állítólag korszerűbb a svédnél. Mondani sem kell, hogy ő is kiharcolta magának. Potom nyolcvanötezerért. Viszont nem volt senki, aki értett volna a tyúkszemkeményítő kezeléséhez. Mindegyik főosztályvezető »birodalmában« ott trónolt a csillogó masina, kártyásnyelven mondva »piánkban«. De Csomanek főosztályvezető nem tudott belenyugodni abba, hogy Bendekubek gépe többe került. Addig fondorkodott ismét, mígnem sikerült kiharcolnia egy luxemburgi masinát. Százezerért ... Bendekubek egyik beosztottja — egy szerény és csendes fiatalember — közben megtanulta a gép kezelését. Olyan masszív és hatalmas tyúkszemeket sikerített vele, hogy csodájára jártak. Még olyan egyénnél is használt, akinek semmiféle módszerrel nem tudták a tyúkszem-igényét kielégíteni. De a szerény és csendes fiatalember — Zancsek Zoltán — nem sokáig élvezhette a sikerét. Különféle rágalmakat terjesztettek róla. — Esténként valóságos orgiákat rendez ... Állandóan duhajkodik ... Felelőtlen ... Éjjel krétával szamárfejeket rajzolt a gyerekjátékbolt kirakatüvegére. A szóbeszédnek aztán foganatja lett. — Ezt a mihaszna frátert ki kell küldeni a csötrögepusztai telepre — született meg a döntés. A fiatalember tiltakozott. Az intézmény több, vezetőállásban lévő dolgozója is kiállt mellette. Mindhiába. Azaz, mégsem. Mert mégis csak kiderült az igazság. Zancsek Zoltánról leperegtek a rágalmak, miként lepereg az ereszen az eső csendesen. Hanem akkor már ő tette le a garast. — Csak azért is kimegyek a csötrögepusztai telepre. És most valahol, félreeső zugokban ott árvul a három drága külföldi tyúkszemkeményítő gép. A csillogó fémrészeket már ütött kikezdte a rozsda ... B. I. A gyermekek és a fiatalkorúak védelméről Az ellenforradalmat követő gazdasági és politikai konszolidáció során számos intézkedés történt a fiatalkorúak védelme érdekében. Ennek megfelelően fokozódott a társadalom aktivitása is. Azok, akik a fiatalok érdekében végzett munka célját és tartalmát nem ismerik, könnyen jutnak arra a következtetésre, hogy a fiatalok erkölcsi züllése és bűnözése egyre nagyobb mértékű és esetleg azok jelentős számát érinti. Már most elöljáróban le kell szögezni, hogy a fiatalok becsületesen dolgoznak, tanulnak. A fiatalok számához képest elenyészően csekély azok száma, akik a társadalom részéről különös védelemre szorulnak. A veszélyeztetett fiatalok megsegítése, azok becsületes, művelt, hazájukat és népüket szerető emberré nevelése érdekében azonban mindent meg kell tenni. A kapitalista államokban a fiatalkorúak bűnözése; — Svájc, Belgium, Franciaország és Olaszország kivételével — mindenütt jelentősen emelkedett az utóbbi években. Az ENSZ-nék e kérdéssel foglalkozó szakbizottsága 1960. év augusztusában Londonban megtartott értekezletén megállapították, hogy például az Amerikai Egyesült Államokban 1949— 1957. között a fiatalkorú bűnözés 250 százalékkal emelkedett, a súlyosabb bűncselekmények 47 százalékát követik el a fiatalkorúak. 1959. évben New York Cityben 11 000 fiatalkorút kellett letartóztatni. A probléma súlyosságára jellemző például a „The Economist” című lap 1959. január 11-i számában megjelent „Az angol aranyifjúság” című cikk, melyben többek között a következő olvasható: ...a jobb anyagi ellátottság ellenére a fiatalkorúak között a bűnözés erősen lábraka- pott. Különösen a rablás és betörés, amely a fiatalkorúakra kiszabott ítéletek háromnegyed részét teszi ki. 1956-ban minden 91 felnőttre esett egy elítélt fiatalkorú. Tekintve, hogy nagyon sok esetben nem került a törvényszék elé, fel kell tételezni, hogy a törvénysértés a fiatalkorúaknál eléri a két százalékot. Ez az arányszám háromszor akkora, mint a felnőtt férfiak bűnözési arányszáma.” Talán e néhány adat is megvilágítja a kapitalista államok helyzetét. Meg kell még említeni, hogy a felszabadulás előtt és közvetlenül a felszabadulás után Magyarországon is csaknem hasonló volt a helyzet. Kapitalista államokban a fiatalkorú bűnözésnek társadalmi, gazdasági' gyökerei vannak. A népi demokratikus államokban — így hazánkban is — a fiatalkorú bűnözők száma évről évre fokozatosan csökken. — 1959. évhez képest, 1960-ban 3,5 százalékkal kevesebb fiatalkorú került eljárás alá. A fiatalkorú bűnözők aránya a felnőtt korúakhoz képest százalékban alig kifejezhető. Tolna megyében havonta általában 10—15 fiatalkorú ellen kell büntető eljárást indítani. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények súlya pedig országos viszonylatban is csekély. Annak ellenére, hogy hazánkban kedvezően alakult e kérdés, mégis a társadalom összefogására van szükség a fiatalkorú bűnözés megelőzésére. Hazánkban azonban nemcsak a már elkövetett bűncselekmények felderítésére és a felelősségrevo- násra helyezzük a fő súlyt, hanem elsősorban a megelőző munkára. A megelőző munka pedig kiterjed minden erkölcsi züllés vagy bűnözés veszélyének kitett fiatalra. A megelőző munka eredményes elvégzéséhez tudni kell. melyek azok az okok, amelyek az erkölcsi zülléshez vagy bűnözéshez vezetnek. Az ifjúságvédelmi és a bűnüldöző szervek tapasztalata és a statisztikai adatok e kérdésre a következőkben adják meg a választ: Az erkö'csi züllés és bűnözés veszélyének legdöntőbb oka a szülői nevelés elhanyagolása. A bűnügyek jelentős részéből az állapítható meg, hogy a fiatalkorú bűnözésnek oka a szülők hanyag, nemtörődöm magatartására vezethető vissza. Nem egyszer találkozunk a szülők gyermekükkel szembeni vétkes magatartásával is. Az ilyen esetekben természetesen nem marad el a szülők büntető felelősségrevonása sem. Az esetek egy részében á szülők nem ellenőrzik gyermekeik társaságát, 'ezáltal azok büntetett előéletű felnőtt vagy fiatalkorúak társaságába kerülnek. Az erkölcstelen, bűnöző személyekből álló társaság az azok közé került fiatalokat is a züllés vagy bűnözés útjára viszi. A fiatalkorú bűnözés okai között nagy szerepet játszik a kulturáltság ki nem elégítő foka is. Az eljárás alá vont fiatalkorúak többsége — mintegy 85 százaléka — nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, vagy egyáltalán nem járt iskolába. A fiatalkorúak züllésének és bűnözésének előbb felsorolt néhány, de legjellemzőbb esete arra kötelezi a hatóságokat, a társadalmi szerveket, döntő mértékben a KISZ-szervezeteket, az állampolgárokat, hogy szervezett megelőző munkával a kedvezőtlen, jellem- és erkölcsromboló környezetben élő fiatalokat a társadalom számára megmentsék. E munka elvégzésének módszerei a következők: Fel kell kutatni minden olyan fiatalkorút, aki környezetében nem kapja meg azt a nevelést, amit egy fiatalnak meg kell kapni. akár a szülők vagy gondozók hibájából, vagy egyéb okból. E felkutatást nem kampány-jelle- gűen. hanem folvamatosan kell elvégezni. A veszélyeztetett kiskorúakról tájékoztatni kell a községekben működő ifjúságvédelmi bizottságokat. A bizottságok a gyámhatóság útján megteszik a szükséges védő- és óvóintézkedéseket. A gyámhatóság a védő- és óvóintézkedések széles skálájával rendelkezik. Lehetőség nyílik indokolt esetekben az állami gondozásba vételre, környezeterősítőként pártfogó kirendelésére, a büntető eljárás kezdeményezésére ifjúság elleni bűntett miatt a szülők, vagy gondozók ellen stb. A megelőző munka egyik fontos feladata még: az ifjúságvédelmi bizottságokkal karöltve ellenőrizni kell, betartják-e a filmek kategorizálására vonatkozó rendelkezést, a fiatalkorúaknak szeszesitallal történő kiszolgálásának tilalmát, késő éjszaka nem tartózkodnak-e fiatalkorúak a felnőttek számára nyitvaálló szórakozóhelyeken stb. E rövid cikk keretében természetesen nincs lehetőség részletesen kifejteni a szervezett ifjúságvédelmi munka rendszerét. Célom az volt. hogy e kérdés fontosságára felhívjam a figyelmet, és egyben kérjem a fiatalok segítségét. Dr. Binczky István fiatalkorúak ügyésze — Önálló tábort létesít a bonyhádi Vörösmarty Mihály úttörő- csapat a Balaton mellett. Hetven- nyolcvanas csoportokban két hetet töltenek itt az úttörők. — A mindentudás próbaköve. A londoni Hyde Park egyik nagyhangú szónoka azzal dicsekedett, hogy a közönség minden hozzá intézett kérdését pontosan meg tudja válaszolni. Hallgatói közül ekkor kilépett valaki és udvariasan felszólította: mondaná meg, hogy egy üveg tintával hány vesszőt lehet leírni? — Olasz művészeti könyvkiállítás Moszkvában. Az elmúlt héten az olasz—szovjet kulturális csereegyezmény keretében Moszkvában olasz művészeti könyvkíállítás nyílt. A Leninkönyvtár helyiségeiben 500 kötet könyvet és számos káprep- rodukciót mutatnak be. A kiállítás egy hónapig lesz nyitva, azután Romániában és Bulgáriában kerül bemutatásra,
