Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
4 t«EWÄ WEG TU NEPÜJSAG 1961. június 1, Olvasóink hangja Megvalósult álom Akikről alább írunk — egy-két név megváltoztatásával — azoknak e héten lesz negyvenéves házassági évfordulójuk, s ajándékul többek között ezt a cikket is — szeretnénk átnyújtani nekik. Kovács Istvánék portáján látszik a gondos kezek munkája. Az istállóban egy tehén és egy üsző, az ólban három 60—70 kilós süldő és hátul rengeteg baromfi: csibe, kacsa, liba vegyesen. — Nagyon sok dolgom van velük — mondja Kovács néni — egész napomat lefoglalják. — Bizony, hatvanöt év nyomja a vállát, a férjéét hárommal több. Kovács bácsi így beszél a régi időkről: — Semmi nélkül kerültünk össze. Dolgoztunk éjt nappallá téve, hogy hat gyermekünknek már jobb legyen. — A gyerekek nőttek és csak az volt a gond, hogy embert neveljünk belőlük. Mennyit terveztünk, hogy ez ez lesz, az meg amaz, mindegyiknek szakmát akartunk a kezébe adni. A legöregebb, János géplakatos lett, a másik, Dezső pedig szabóinas. De közbeszólt a háború. Jánost elvitték katonának, odaveszett. Dezsőt a leventékkel Németországba hurcolták, hazajött ugyan, de csak két hétig élt. A fájdalom elönti szívüket. Hányszor átkozta meg Kovács néni a gyilkosokat? Hányszor a napot, amelyen az első fegyver eldördült? Nem lehet tudni. Szívének bánatát mindez nem enyhítette,. Amint a második is meghalt, önkívületben rohant a Dunának. — Nem is tudom, mi történt velem — mondja — már a víz szélén álltam, amikor eszembe jutott a négy kicsi. Visszatartott az, hogy élnem kell értük, nem maradhatnak árván. A felszabadulás hozta meg számukra azt a változást, amely álmaik beteljesedését jelenti. Karcsi sofőr, Laci mérnök, Ica Ha van összefogás Az összefogásnak, a kollektív munkának eredményességét — amit már ebben az országban annyian és annyiszor láttunk — az elmúlt napokban a kismórá- gyi KISZ-fiatalok is bebizonyították. A kis kültelki településnek kul- túrházat ígért a tanács. Épület van, csak némi átalakításra szorul. A munkát el is kezdték. A KISZ-fiatalok is munkához láttak. Hazánk felszabadulásának 16. évfordulójára műsorral készültek. A tanító néni — Balsainé — állította össze a programot és a lelkes vezetőt tettrekész kultúr- csoport vette körül. A fiatalok műsorukkal elkészültek, de a kultúrház nem. Nem sorolom tovább, csak annyit: a határidő május 1. lett, majd augusztus 20-át emlegetik. Ki tudja a következőt? Kiszorult az ifjúság mindenhonnan, végül is úgy határoztak, hogy szabadtéri előadáson gyümölcsöztetik háromhónapos, töretlen, kitartó munkájukat. Az előadás ragyogóan sikerült. A kultúrigényes lakosság a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. A tanító néni is, a szereplők is szerénykedve fogadták a gratulációkat — ez a legkevesebb, amit megtehetünk — mondták. Régóta aktív kultúrmunkás vagyok, de megilletődve álltam az élet elevenségét sugárzó színpad előtt, ahonnan szétáradt az ösz- szefogás, a lelkesedés melege. A KISZ-fiatalok viselkedése pedig példaképe lehetne nagyon sok alapszervezetnek. A kis telepnek se villanya, se kultúrháza. A szomszéd község, Alsónána rendezvényein hóban- fagyban részt vesznek. A fiatalok megmutatták, ha van vezetőjük, sokra képesek. Szép a szabadtéri előadás, de rossz időben is volna mit termi a falu kultúrájának emelése érdekében, de ehhez az is szükséges, hogy a község vezetői is a község kollektívájába tartozzanak, akkor talán kész lesz a kultúrház, — amely 1959 óta épül — s nem kell nomád életet élni a tehetséges, a falu szocialista kultúrájáért küzdő kismórágyi KlSZ-fiataloknak. B. J. művelődési ház igazgató, Alsónána A technika fejlődése Madárdaltól hangos a határ. Melyik madár a karmester? Bi- zonyt azt nem tudom, de szívesen hallgatom. Mihály bácsi mellettem áll. Botjára támaszkodik. A birkák pihennek. A két puli is fekszik. Az idő is jó. Igazi, juhásznak való idő. Az öreg a távolba tekint. A dombocska tetején, vagy jó fél kilométerre akkor bukkan fel a fűkaszáló-gép. — Ez már be is fejezi — mondja az öreg. — Mikor kezdte el? — Reggel ötkor. — Mekkora területet vágott le? — Hát azt én úgy holdakban megmondani nem tudom, de figyeljen csak: ezt a területet fiatalabb koromban én is eleget kaszáltam. Voltunk hozzá persze többen is. 30—32 ember állott neki kora hajnalban, és bizony késő estig se végeztünk vele. Hát most már el tudja képzelni? — Most már el. — Látja, ezeknek a fiataloknak nem fog fájni a derekuk a hajladozástól. — Jól is van ez így, Miska bácsi! Ha nem kell hajlonganiok sem, akkor minek hajladozzanak? — Maga csak ne üsse el a tréfával a dolgot! De az igaz, megváltozott itt minden, még nálam is. Nézzen csak ide! Nyírógép! — Miska bácsi erre szakszerű magyarázatba kezd. — De Miska bácsi, maga egész műszaki előadást is tud tartani. — Hát akkor hogyan nyírjak, ha ezt sem ismerem? — Bozontos hajamra néz, aztán elmosolyodik. Elnevetem magam. — Csak nem akar nálam is birkanyírást végezni? — Ráférne — szól mosolyogva, aztán rákiált a pulira. A puli mérges csaholással kergeti visz- sza a birkát és visszatér. Az öreg megsimogatja a kis állat okos, kócos fejét és mosolyogva néz hol a fejemre, hol a birkanyíró gépre. Nem is bírom sokáig, gyorsan távozom. Bati óvónő lett, a legkisebb, András pedig orvosnak készül. Ez örömet, némi kárpótlást nyújt a szülőknek is, a rossz emlékeket gvak ran el is feledik az ő boldogságukat látva. S hogy a kép teljes legyen, nemcsak a gyermekeik, de az ő életük is nyugodalmas lett. Kovács János a felszabadulás után pár évig gazdálkodott, majd elment állami gazdaságba. Kiváló állattenyésztő lett. Tavaly pedig megkapta a jól megérdemelt nyugdíjat. Ha van is fájó pont Kovácsék életében, amely újra meg újra könnyel fátyolozza szemüket, alapjában véve mégis boldogok. Érzik, hogy hajdani álmaik valósulnak meg. Tóth Dénes levelező, Alsópél Levelekre válaszolunk P-né levelezőnknek, Zomba. Mint már legutóbb közöltük, jó lett volna ha neveket is ír levelében. Most könnyebb lenne a helyzet. Az említett tsz-tag SZTK ügyében így csak általánosságban tudunk tanácsot adni. Közöljük, az SZTK szekszárdi kirendeltségének válaszát.* „A rendelet szerint a termelőszövetkezeti nőtagnak a 80 munkaegység teljesítése után jár a csáládi pótlék, ha legalább egy 10 éven aluli gyermeket tart el saját háztartásában. A családi pótlék igényléséhez igénybejelentési nyomtatvány kell. Ezt szabályszerűen ki kell tölteni es a megfelelő rovatban havonkénti részletezéssel közölni, hogy mennyi munkaegységet teljesített. Be kell küldeni még az apa születési, vagy házassági anyakönyvi kivonatát és a 10 éven aluli gyermekei születési anyakönyvi kivonatát Továbbá tanácsi igazolást arról, hogy mi van a gyermekek apjával és hogy eltartásuk ról, mint egyedülálló dolgozó nő a saját háztartásában gondoskodik. Ha a 80 munkaegységet teljesítette. úgy a fenti iratokat küldjék be, hogy a családi pótlék kiutalása iránt intézkedhessünk”. Ha nevet is írt volna levelében, a megfelelő űrlapot mór postára is tettük volna kitöltés végett. így a szerkesztőségünkben bármikor átveheti, vagy a cím megküldése után eljuttatjuk. * Horváth Józsefné, Dombóvár. Bejelentésével kapcsolatban a vizsgálatot megtartották. amelyen részt vett a megyei tanács művelődésügyi osztályának képviselője is. Az iskolai szülői munkaközösség választmányi ülése megvizsgálta a panaszt és megállapította, hogy a vád alaptalan volt. Bebizonyosodott, hogy a szülői munkaközösség vezetői és tagjai a becsületesség és törvényesség alapján jártak el mindig az elszámolások készítésénél. Az ülésről készült jegyzőkönyvet Szekszárdon járva, a szerkesztőségben bármikor megtekintheti. Gogol Revizorát mutatta be a dombóvári gimnázium színjátszó együttese A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium tanulóiból alakult színjátszó együttes a járási művelődési házban bemutatta Gogol: Revizor című színművét. Reseterits István tájékoztatása alapján beszámolhatunk arról, hogy a szereplők dicséretesen oldották meg feladatukat, különösen Apáthy Gyulát, Várhegyi Máriát és Kertes Lázárt kell dicsérni. De amikor elismeréssel szólunk a szép előadásról, méltán illeti • szemrehányás a dombóvári közönséget, hiszen a Revizor bemutatójára igen kis számú közönség volt kíváncsi. A dombóvári diákok szép munkája sokkal nagyobb megbecsülést érdemel. s remélhetőleg a jövőben nem is fordul elő hasonló eset. Akik igazán becsülik a kultúrát, további szép, színvonalas előadásokat várnak a gimnázium színjátszóitól. Harcban az „árral...“ Tizennégy napja tart az »árvíz*. Az eső szakadatlanul esik és nagymértékben nehezíti a védekezést. A töltés erősen átázott. A báta—keselyűst árvízvédelmi szakaszon, a lankóczi szivattyúteleptől délre mintegy két kilométerre a töltés átszakadással fenyeget. Decs, Sárpilis, Alsónyék, Bátaszék, Báta a legjobban veszélyeztetett községek. A tanács elrendeli a kiürítést. Pörbölyt és Sárpilist teljesen ki kell üríteni, Bátán, Bátaszéken, Alsónyéken, Decsen az alsóbb fekvésű részekből kell kitelepíteni a lakosságot 24 óra alatt. Az emberek mellett biztonságba kell helyezni a jószágot, a terményt. Megkezdődik a kiürítés. Gépkocsik, vontatók karavánjai haladnak az utakon. De a lakosság vár, nem akarja otthagyni az otthonát... Bátaszéken nagy a zűrzavar, senki sem akar költözni. Alsónyéken mindenki maradni akar... Decsen senki nem akar költözni, a veszélyeztetett részekről a vasútállomás felé húzódnak, azzal, hogy ott biztonságban lesznek. A kereskedelmi osztály a befogadó községekbe öt tonna kenyeret, egy tonna szalonnát, 500 láda készételt, 2000 üveg ásványvizet indít útba az átköltöztetettek ellátására. A vízügyi igazgatóság szekszárdi központja olyan, mint a felbolygatott méhkas. Itt székel az árvízvédelem vezérkara, az Árvízvédelmi Területi Bizottság. Itt tartózkodik Kocsis Árpád, vízügyi főigazgató-helyettes, kiküldött kormánybiztos. Ide, a törzshöz futnak be a jelentések. A törzsben képviselteti magát a tanács, az egészségügyi, a kereskedelmi apparátus, a honvédség, a rendőrség, a tűzoltóság. A telefonok szünet nélkül csengnek? érkeznek a jelentések az árvízveszélyről, a kiürítés üteméről, az ellátásról, az egészségügyi, állategészségügyi helyzetről, a köz- biztonságról. A decsi tanyákra az utak járhatatlanok. Hat lánctalpas jármű indul Bogra és Cserenc felé, hogy elszállítsa az ottlakókat. Közben a töltés a Duna jobbportján a 16+800 km. szelvénynél tíz méter szélességben elszakadt, 25, majd 50 méterre bővül. A víztömeg a Sárközbe zúdul. A lankóczi gátőrháztól éjjel a pör- bölyi és a decsi tanyákról leadott fényjelzéseket vesznek észre. A honvédség három kétéltű járművel indul az ottrekedtek kimentésére. Sárpilist közben teljesen körülzárta a víz, mintegy százötvenen a községben rekedtek. Kétéltű járművek indulnak mentésükre.. Csaknem egyidőben újabb két szakaszon szakad át a töltés, az ott rekedt munkásokat motorcsónakon szállítják el. A községek kiürítése most már zavartalanul folyik, gépkocsik százai szállítják Várdombra, őcsénybe, Alsónyékre, Bátaszékre a veszélyeztetett községek lakóit. Az ár Báta felé vonul le. Mindez csak feltevés, árvízvédelmi kiürítési és mentési gyakorlat a vízügyi szervek, a tanács, a párt, a BM, a honvédség, az egészségügyi szervek közreműködésével. ‘A cél: a fenti szervek együttműködésének biztosítása. Árvíz ugyan nem fenyeget, de szükség van arra, hogy adott esetben minden szerv, minden vezető megfelelően intézkedni tudjon. — A gyakorlat célja kettős — ad felvilágosítást a gyakorlatról Karászi Kálmán —, Egyrészt a híradó és hírvevő szolgálat zavartalanságának és gyorsaságának biztosítása, másrészt az ár- vízvédelemben részt vevő szervek külön-külön és együttes intézkedéseinek összehangolása. Ez a próba a legsúlyosabb helyzet próbája, hogy valóságos esetben is —- bár csak ne is kerülne rá sor — megfelelően tudjunk intézkedni. B. If A ktsz-ek feladata a tsz-építkezések határidőre való elkészítése Hónapról-hónapra rendszeresen ellenőrizzük a ktsz-eink által kivitelezésre kerülő tsz-építkezések munkálatait. Meg kell állapítani azt, hogy, a tavaszi időszakban nehezen indult a tsz-építkezés a ktsz-ek kivitelezésében, annál inkább, mert a (munkák megndítá- sát késleltette az a körülmény, hogy késve kapták meg ktsz- eink a szükséges terveket a létesítmények kivitelezéséhez. Amikor megkapták a terveket, akkor viszont hiányzott a faanyag, mely a szerfás létesítményekhez nélkülözhetetlen. Ezen faanyagokat, szerfákat a megyei tanács mezőgazdasági osztálya biztosította a tsz-ek részére- Ilyen körülmények között sok nehézség árán sikerült néhány helyen előbb, néhány helyen később beindítani a különböző fi- aztatók, istállók és hizlaldák építését. Személyes tapasztalataink alapján megállapítottuk, hogy szép eredményt ért el a Tolnai Épületkarbantartó Ktsz, a kaj- dacsi tsz-építkezésnél, a Zombai Építőipari Ktsz, a kakasdi tsz- építkezésnél, a Bonyhádi Építőipari Ktsz, a cikói tsz építkezésénél, a Döbröközi Vegyes Ktsz a gyulaji tsz építkezésénél. Problémák vannak azonban még mindig egyes tsz-építkezé- seknél. Például a Hőgyészi Vegyes Ktsz igen komoly eredményt ért el a duzsi tsz-építkezésnél, ahol körülbelül 75 százalékáig elkészítette a szerfás létesítményt, amikor a tsz leállította a további munkálatokat, mondván, hogy azt a' megyei tanács illetékes hatóságai „nem jó helyre tűzték ki.”. Természetes dolog, hogy erről a ktsz nem tehet és mégis, míg ez a vita el nem dől, a tsz és a megyei tanács illetékes szerve; között, addig a munkát folytatni nem tudja. Probléma mutatkozik továbbá a bátaapáti és bátai tsz-építkezé- seknél, ahol még mindig nem biztosították a tsz-nek a szükséges szerfaanyagot, és éppen ezért a a ktsz npm tudja megkezdeni a munkát. A gyulaji Uj Barázda Tsz-nél szép munkát végzett a döbröközi ktsz, de rövidesen leállásra kényszerült, mert a munka további folytatásához a tsz nem tudja biztosítani folyamatosan a faanyagot. Ez a körülmény is nehezíti * ktsz-eink munkáját és lassítja a tsz-építkezések mihamarabb történő megvalósítását. A szövetkezetek dolgozóinak el sőrendű feladata, hogy az elkövetkezendő időben a részükre lebontott és tervfeladatként meghatározott tsz-építke zéseket tőlük telhetőén, minél gyorsabban és minél jobb minőségben elvégezzék. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy az idő jó kihasználása mellett, a munka jó megszervezésével biztosítsuk tsz-eink részére az állatállomány további növeléséhez elengedhetetlenül szükséges mezőgazdasági létesítményeket. Pollák Andor KISZÖV-osztályvezető
