Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-04 / 130. szám
1961. június 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG T GYERMEKEKNEK A gonosz kereskedő — Indiai népmene — Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kereskedő, aki nagyon kegyetlenül bánt a szolgáival. Ha egy szegény ember el akart szegődni hozzá, így szólt: — Rendben van, felfogadlak, egy feltétellel. Ha a szolgálatomban egyetlenegyszer is elveszíted a béketűrésedet, haragos leszel, vagy káromkodol — azon nyomban levágatom az orrod. így történt, hogy sok szolga orr nélkül hagyta el a kereskedő házát — mert a szolgák sincsenek más fából faragva, mint a gazdáik. Legutoljára egy szegény parasztember járt pórul a kereskedőnél. Egyik csapás a másik után érte. Fent élt a hegyekben, ott volt egy kis szikes földje, azon makait termelt és verejtékével öntöz- gette. De abban az évben akkora nagy szárazság volt, hogy egy csepp nem sok, annyi eső sem esett. A makai mind elszáradt — oda volt az egész évi fáradságos munka. Mit volt mit tenni, elindult munkát keresni. Hallott a gonosz kereskedőről, de türelmes, jámbor lélek lévén, gondolta, szerencsét próbál. De hiába, ő sean jutott mesz- szebb, mint az előtte járók. Egy napon, amikor éppen nagyon nehéz munkát végzett, a kereskedő addig törte a borsot az orra alá, amíg a szegény parasztember elvesztette a türelmét és haragosan ráripakodott Esőcseppek Nyári eső csepereg, örülnek a gyerekek. Felhő-lombot ráznak csintalan szelek, víz-cseresznye hull, hull, fejünkre pereg. Ott egy eresz, gyere oda, ha te nem jössz, eressz oda! Hóp, háp! — a kacsák, nekik van most jó világ. Borzasztó, borzasztó, udvarunkon nem volt tó! Ily váratlan örömöt: néhány csöpp tó udvarunkra költözött. Kicsi tócsa, nagy tócsa, belelépni jó volna! Ha mezítláb lennék, én is bele mennék! FÜRTÖS GUSZTÁV a gazdájára. Több se kellett a gonosz kereskedőnek — egyet ugrott, kettőt fordult, nyissz- nyassz, levágta a szegény paraszt orrát, A parasztnak volt egy bátyja, aki nagyon megütődött, amikor orr nélkül látta hazatérni öccsét és elhatározta, hogy bosz- szút áll a gonosz kereskedőn. Elment hozzá, és szolgálatra ajánlkozott — Jól van — mondta a kereskedő — felfogadlak téged is. De tudod-e, hogy ha a szolgálatomban egyetlenegyszer is elveszíted a béketűrést, megharagszol, vagy káromkodol, azon nyomban levágatom az orrod. — így legyen — mondta a szolga — vágasd le az orrom, ha egyszer is hangos szót ejtek, de ha te veszíted el a türelmed uram, ugyanúgy vágattassék le a te orrod is. — Rendben van — felelte a kereskedő. Hosszú ideig nem történt semmi. Gazda is, meg szolga is olyan óvatosan járt-kelt a házban, mintha mindig tojáshéjon járna, minden szót háromszor is megrágott, mielőtt kiejtett volna. Egy napon azonban így szólt a kereskedő a szolgához: — Szaladj és öltöztesd fel a fiamat! A szolga indult is azonnal. Ide-oda cibálta, rángatta,, lök- döste a gazda fiát, miközben selyembe, bársonyba öltöztette. A fiú sírt és szaladt a szolga elől, a szolga meg utána. Erre a gazda fia hangosan kiáltozni kezdett: — Apám, anyám segítsetek! — Hát ez meg miféle dolog? — kérdezte a kereskedő, amikor meglátta a szolgát, meg a fiát. — Hiába kergetem, nem akar szaladni a fiú, egyre csak ülne, míg öltöztetem — felelte a szolga. A kereskedő csak most értette meg, hogy a szolga az ő parancsát; »Szaladj és öltöztesd TÖRD A FEJED! p + R K A B A E r A legutóbbi »Törd a fejed* rejtvényünk megfejtései: 1. Tárgyalás, 2. Ezenkívül. Vita a kapu előtt fel a fiamat« úgy akarta teljesíteni, hogy szalad is, meg öltözteti is a fiút. Haragjában már már ráripakodott a szolgára, amikor eszébe jutott a fogadás. Kevés híja volt, hogy a szolga rá nem szedte a kereskedőt. Egy más alkalommal a kereskedő egész családjával felkerekedett és elindult a szomszéd faluba a nagy vásárba. A házat a szolgára bízta és a lelkére kötötte, hogy a szeme állandóan az ajtókon és ablakokon legyen. A szolga ígéretet tett, hogy úgy lesz. Nem sokkal azután azonban, hogy a gazda elment, erős vágyat érzett, hogy ő is elmenjen a vásárba. Mindjárt munkához is látott, összeszedte a ház minden bútorát és egy nagy verembe dugta. Aztán leszedte a ház valamennyi ablakát és ajtaját, összehívott egy csomó kulit, hátukra rakta az ajtókat, ablakokat és útnak indult a vásárba. A kereskedő majd sóbálvánnyá meredt a csodálkozástól, amikor meglátta a szolgáját és mögötte hosszú sorban a kulikat, hátukon házának ablakait és ajtait. — Mit tettél, te istentelen bolond! — kiáltott a szolgára. — Csak a parancsodat teljesítettem, gazdám — felelte a szolga. — Azt parancsoltad, le ne vegyem a szemem az ajtókról, ablakokról. Azt gondoltam: »De jó lenne elmenni a vásárba«. Leszedtem hát az ablakokat, ajtókat, kulik hátára raktam és magammal hoztam, hogy mindig a szemem előtt legyenek. A bútorokkal sincs semmi baj. összeszedtem őket és bedobáltam egy nagy verembe. Onnan senki ki nem húzhatja. — Te tökkelütött marha! — káltotta a kereskedő és mérgében pofonvágta a szolgát. — Ho-hó! — ugrott fel a paraszt — egyszer nekem, másszor neked! — azzal a nyakánál megragadta a gonosz kereskedőt és nyissz-nyassz, levágta az orrát. — Most már mehetek vissza a falumba, hadd tudja meg az öcsém, hogyan végezte az a híres, gonosz kereskedő. Tréfás kérdések 1. Milyen nehéz egy liter bor? 2. Hol kaszálják a szénát? 3. Milyen kőből van a legtöbb a Dunában? • Az elmúlt heti tréfás kérdések megfejtései: 1. 777-ben. 2. Keréknyom. 3. Felírják egy fára; 2x2=5. Az elefánt okos állat, csodálkozásában leül és köztudomású, hogy nagy testsúlya következtében nem tud felkelni éa így elfogják. Modern vándorok... •— Ne légy önző, te már rúgtál két gólt, most én következem... Jó, ha tudjátoh Az emberi szervezetben körül- oelül három gramm vas van. Ez a vérben rejtőzik el és elegendő volna egy kisebb kötőtű elkészítéséhez. A közhittel ellentétben a strucc egyáltalán nem ostoba állat. Üldözőit mindig nagyon ravasz zegzugos futással játssza ki * Az ember szervezetében lévő foszformennyiségből három doboz gyufát állíthatnánk elő. • A római számírást az úgynevezett arab számírás szorította ki. amely az arab kultúra révén terjedt el Európában. De az arab számírás nem az arabok, hanem az indiaiak találmánya, akik a kilenc számjeggyel és a 0 helypótlóval minden számot ki tudtak fejezni. 1 Nagyon sok idő eltelt azóta, amikor még vándor kuruzslók jártak faluról-falura és »gyógyították« a »hideglelőseket«, a »hektikusokat«, a »szárazbetegséget«, a »vízkórt« és a hasonló elnevezésű betegségeket. Ma már kevesen tudnák megmondani, milyen betegségek rejlenek a fenti elnevezések mögött, de a vándorok megvannak ma is, bár nem kuruzslók. Sorra járják a falvakat, hol a művelődési házban, hol a tanácsházán, hol az iskolában állítják fel modern berendezésüket, és sorra vizsgálják a lakosságot, hogy felderítsék, ki szenved tbc-s megbetegedésben, anélkül, hogy arról tudna. Modern vándorok. Korszerű ernyőfénykép-berendezésük 30 méter hosszú filmtekercsen, 7X7 centis felvételt készít. A filmet a járási tüdőgondozók kapják, ott átvizsgálják, és akinél gyanúsat észlelnek, behívják röntgen-vizsgálatra. A film aztán tovább kerül a megyei gondozóba, ott ismét átvizsgálják, és az észrevételekkel együtt visszaküldik a járási gondozóba. A vándorok — a Tolna megyei Ernyőfénykép Szolgálat orvosai, dolgozói. M'--~ius közepe óta járják már 1\ j.v.etkért, Bölcskét, Dunaföldvárt, Felsőnyéket, Nagyszokolyt, Iregszem- csét. Munkájuk eredményének fő feltétele, hogy a lakosság teljes számban megjelenjen a szűrővizsgálaton. Ez pedig nem egyszerű dolog. Ha valahol megtelepedtek, már két községben végzik az előkészítést a tanácsokkal, pártszervezetekkel, a Vöröskereszttel, a nőtanács- csal. Sokszor az is gondot jelent, hogy alig találni olyan helyiséget, amelyet sötétkamrának be lehet rendezni a filmek előhívásához. Ha kell, villanyszerelők, vagy éppen rakodómunkások. Az utóbbiak akkor, amikor egyik községből a másikba települnek. Egyáltalán nem könnyű cipelni a berendezés tekintélyes súlyú alkatrészeit. A fáradozásért aztán kárpótolják. őket az eredmények. Felsőnyéken a lakosság 99 százaléka megjelent a vizsgálaton. Néhány évvel ezelőtt még nagyon jó eredménynek számított a 90 százalékos megjelenés. Azóta már lényegesen többet törődnek az emberek az egészségükkel. Bár találkozni még értetlenséggel ... Nagyszokolyon történt, hogy valaki megkérdezte, amikor személyi adatait vették fel; kinek fizessen? Kiderült, hogy valaki azt híresztelte: 30 forintot kell fizetni a vizsgálatért. A nagy- szokolyiak aztán meggyőződhettek arról, hogy a vizsgálat ingyenes. Ha a gondokról szó volt, akkor ne hagyjuk ki az érdekességeket sem. Az ernyőszűrésnél az expozíciós időt kilovoltokban határozzák meg, a mellkas átmérője arányában. Az egyik községben az »enyhén molett« postakézbesítőnőnél a maximális expozíció is kevés volt — háromszor égett ki a biztosíték, mert a hálózat nem bírta a terhelést. Végül mégis csak si- került... Keresztrejtvény Petőfi Sándor: „Megunt rabság” című versének utolsó szakaszát rejtettük el keresztrejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Fordított vigyázó. 3. Harmadik része. 9. Ruha tartozéka, 11. Kaland. 13. Vágna. 15. Dyn. 17. E mássalhangzó vissza. 18. Idősebb Imit 20. Túl ízléses. 22. Égtáj. 24. Növény része. 25. Ilyen növény a lián. 27. Fél kredjt 28. Névelős női név ékezettel. 29. Ugyanaz, mint a függőleges 23. de keverve. 30. RSA. 31. Mihály, Endre, Ede, 32. Indulatszó. 33. Pedagógusok. 36. Elén (!). 37 ...........Miklós műépít ész volt. 39 Sült tészta. 40. Hónaprövidítés. 42. Magánhangzók. 43. Újság. 44. Egyforma mássalhangzók. 46. Tiltószó. 47 Oltásfajta. 49. Idegen Tamás. 52. Fontos szervünk. 54. Szaglószerv. 55. Zala megyei község. 57. Elő ellentéte. 58. Hatodik része. FÜGGŐLEGES: 1. Negyedik része — (5-ik kockába SZ-betű írandó.) 2. Gyilkol, 3, A test véredénye duplán vissza. 4. Ezt az asszonyt. 5. PY. 6. Betű kimondva. 7. Bútordarab. 8 Suta ikerszava. 9. Megszólítás. 10. Hetedik része. 12. Ötödik része. 14. Második része. 16. Első része. 19. 100 kiló. 20. Szovjet gépkocsik' nemzetközi jelzése. 21. kettős betű. 23. Nagy zeneszó ■ ik. 25. Zenefajta. 26. Doktort. 34. Nemzet. 35. Éktelen füves terület. 38. Bejegyez. 41. Vissza: ebből lesz az ökör, ha tanul. 43. Lakó mássalhangzói. 45. Társ szelei. 48 Elhunyt híres énekes mássalhangzói. 49. Somogy megyei község. 50. Időjelző. 53. Púiig modern. 53 Sarok, szöglet. 55. E nap. 56. Kettősbetű.. Figyelem! A hosszú és a rövid magánhangzók között nem teszünk különbséget. (A megfejtéseket nem kell beküldeni.) IMokos István)
