Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-23 / 146. szám

1961. jtmms Z3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ZÁRÓ Csendesen álltam a sorban. Ugyanis a rekkenő délelőtti hőségben fagylaltra áhítoztam. Ehhez pedig alapfeltétel: a blokk. Blokkért pedig sorba kell állni. Ha szerencsém van, tíz perc alatt ott vagyok a National-kasszánáí, ha keve­sebb a szerencsém, húsz perc múlva kóstolgatom a kellemes vanília ízt. Előttem termetes pilisszent- iváni bányász. Kíhajtókáján egy lengyel bányászjelvény. Még Krakkóban jártakor kap­ta, ottani bányászbarátaítól. Kemény, izmos keze kékre da­gadt erekkel szorongatja a tízforintost. Mert hárman van­nak, hát ilyenkor három adag háromforintos dukál. Igaz, a gyerek még kicsi, csak hat éves, de igencsak szereti a fagylaltot. Hadd egyen, úgyis egyszer van egy évben ilyen vásár, mint ez a pesti, ez a nemzetközi. Meg is kaptam a blokkot, most egy kicsit sorbanállok a fagylaltért, de máris kóstolga­tom, ez gyorsabban ment. Látom, hogy bányász-isme­rősöm is viszi a három torony­magasra púpozott fagylaltot a családnak. Asszonykája ala­csony, barna-piros, pufók, a kislegény meg szakasztott any­ja. És milyen jó étvággyal eszik a fagylaltot A kis le­gényke még az ingét is neki­gombolja és a kis táskáját is a földre teszi, hogy kényelme­sebb legyen. Fenn, majd 150—200 méter magasságban kering a vásár­néző repülőgép. Bizonyára szép lehet onnan lentről ez a hatal­mas terület, ahol legalább 120 ezer ember szorong a mai va­sárnapon. Kinn, a Hősök tere parkírozó-placcán legalább 300 autóbusz várja utasait. No, várhatja is őket, estig. Buda felől haragos fekete felhő úszik, egyenesen a vá­sárnak. Mintha haragos öreg­ember közeledne a mérgesen ugató pulikutyájával, ilyen ke­ményeket hörren az ég. Egy- egy villám is belesuhint a szél szavába. Igyekezni kell, mert úgy látszik, a vásár »egyes hely« — ugyanis a rádió azt mondta reggel, hogy egyes helyeken zivatar lesz. Mire az ember elgondolná, máris a nyakában a langyos zuhany. Érzem, hogy pillanat alatt la­tyakos lesz a kabátnyakam, pedig én ügyesen besikeredtem a Lucullus-étterem sátra alá. Szorongunk itt, vagy két­százan. Mint a heringek És ezek között a heringek között boszorkányos ügyességgel ci­káznak a pincérek a halászlé­vel, rostonsülttel, kacsasülttel telt tálaikkal. És egy-egy szel­lemes megjegyzéssel túrnak maguknak utat a tömegben. Az emberek átkozódnak a hirtelen zápor miatt, meg — isszák a frissen jegelt sört. Alig győzi három pikoló-gyerek hordani. Egy idős kiskőrösi bácsi feleségével az oszlop mel­lett ül. Kényelmetesen, saját gyöngyháznyelű bicskájával eszegetnek. Rántott halat. Mert hát az a kedvencünk — mond­ja az öreg, miközben igen ügye­sen letakarítja a bifcska' hegyé­vel a halgerincről a maradék finom húst. — Aztán, ■ mit szól, bátyám, ehhez a hirtelen kerekedett vi­harhoz, vagy inkább csak zá­por ez? — Vihar? Édes fiam, akkor maga még nem látott igazi, ál- földi vihart. Olyant, hogy ami­kor az mén, akkor még a jó öreg főd is belenyög. Hogy amikor az gyün, akkor. még a fák kemény, erős dereka is be­leropog. Az osztán a vihar, amikor a sógorom tanyájának a kéménylt' vagy félkilóméter- re szedegettük össze téglán- kint, hogy a kazlat úgy kellett összekatymarkulni a natárbul. Mer a vihar az tép, vág, harap és félelmet kelt. Ez, gyerököm, csak afféle kis nyári zápor. De frissíti a növényt és ezért csak a városi embernek nem jó, de a termésnek, a parasztembör- nek igencsak jól gyün. Olyan zamattal mondja, hogy többen is odafigyelnek. Moso­lyognak a zamatos tájszóláson. Aztán a figyelem másfelé for­dul. A szomszéd asztalhoz franciák telepednek le. Vidá­man karatyolnak, nagyokat ne­vetnek, láthatni, elégedettek az üzlettel. Az egyik egy öklöm- nyi tranzisztoros rádiót halász ki az aktatáskájából és már is friss zene harsan, tánczene. A négy francia vele énekel. Ugyanis, mintha varázsszóra történt volna, Yves énekel A legbarnábbik kabáthajtókáján ott a jelzés: CSF, a híres fran­cia híradástechnikai világcég jelzése. Ez ül a kiskőrösi em­berhez a legközelebb. — Muzika, karasó — mondja nevetve az öreg parasztember, és rámutat a tranzisztorosra. — Music, qui, mon eher — nevet a francia és közelebb húzza székét a kiskőrösi em­berhez. Mutogat, magyaráz ne­ki franciául, de az öreg csak nem érti. De bólintgat azért sűrűn, mintha kapisgálná. Az­tán egyszerre a francia meg­szólal tiszta magyarsággal: — Honnan jött, kedves bá­tyám? — mosolyog a csodálko­zástól kalapját feje búbjára toló kiskőrösi bácsira. — Ej, maga magyarul is tud, hát akkor maga magyar, vagy francia? — kérdi a bácsi cso­dálkozással, vegyes örömmel. — Az én apám magyar, 1936- ban jött ki Franciaországba, én akkor születtem, már kinn Lyonban. De az anyanyelve­met megtanultam. Persze én már francia vagyok, a CSF- gyárnál dolgozom. — Mit készítenek maguk, öcsémuram? — kérdi a bácsi. A magyar-francia mosolyog­va szedi elő táskájából a nagy prospektust. Kínálja az öreg­nek, de az szabadkozik. Aztán magyaráz a fiatalember: — Tudja, bátyám, mi hír­adástechnikai készítményekkel foglalkozó cég vagyunk Mi rá­dióstúdiókat, televíziós adóállo­másokat és sok másfélét készí­tünk. Többek között mi sze­reltük Szentesen a nagy TV- adót is. Talán vehette észre, hogy elég jól működik. — Szóval akkor azért volt olyan ösmerős az a három bölű a maga kabátján, mert emlé­kezem, hogy láttam két éve a maguk nagy autóját, azon is ez a három bötü vót. — Aztán járt-e már a mi pa­vilonunkban, bácsikám? — kér­di a francia legény az öreget. — Bizén nem vótam, aztán merre vannak maguk? — vá­laszol a kiskőrösi bácsi. — Megebédelünk, aztán meg­hívom, legyen ma délután a vendégem, én majd mindent megmutatok magának és majd egy kis színes wurlitzert is játszunk. Tudja-e mi az? — kérdi. — Nálunk, a tanyán telepes rádió van, de ilyen nevet még nem hallottam. Az talán vala­mi politikus Franciaországban? — Hát nem éppen, noha be­szélni még többet is tud, mint sok francia politikus — nevet jóízűen a francia legény. Elállt a zápor. Az emberek lassan klszál- llngóznak a tető alól. Mennek nézegélni,' aztán kezdődik a di­vatbemutató is és a Törőcsik Mari is autógrammot ád. Ki- erre, ki arra siet A kiskőrösi ' parasztbácsi meg kordován csizmástul, fe­leségestül a francia-magyar szakemberrel megy a CSF pa­vilonja felé. Nem haragudtam a záporra. Mert igaz, hogy kicsit latya­kos lett némelyik út, igaz, hogy kicsit meg is áztam. De láthattam, hallhattam, hogy miként lett jóbaráttá két embert, akik egymástól sok száz kilométer távolságban él­nek, egyikük egy szocialista, másikuk egy kapitalista or­szágban. De megértik egymást és ez többet ér mindenféle nagy nyilatkozatnál. A nap olyan vakítóan süt, hogy úgv látszik, pótolni akarja a félórát, amit zápor kollégá­jának engedett át. Nagyszerű dolog a napsütés. De még nagyszerűbb az egy­szerű emberek megértése, ba­rátsága. Jobban melegít a Napnál is .. . — Szigeti — 1 ■ Fiatal korában válik az ember iszákossá Dr. Paul O’Hollaren, egy ame­rikai elvonókúrával foglalkozó klinika főorvosa intézetének kár­esetei alapján bebizonyította, hogy a súlyos alkoholisták túl­nyomó többsége már egész fiatal korában kezd inni. A kritikus kor 18 és 20 év között van. Az első súlyos lelki válságok legtöbbször a pubertással, majd a hivatásgyakorlás legelején lép­nek fel. Aki ezekkel a nehézsé­gekkel nem képes megbirkózni, az különböző »könnyebbségek« után leuíaí és ezeknek egyikét példáid az alkoholban véli meg­találni. Az esetek többségében az első időben, miután a fiatalem­ber az alkoholhoz menekül vi­gaszért, több évig tartó olyan periódus következik, amikor az ivás még nem feltűnő és nem lé­pi túl a »szokásos« kereteket. De a jövendő alkoholistát már ebben az időszakban sem könnyű lebe­szélni az alkoholról. Mindenek­előtt azért, mert önmagának sem vallja be, hogy milyen útra lé­pett. Az iszákosság második és most már végzetes periódusa ak­kor kezdődik, amikor a fiatal­ember már napközben, végül pe­dig már kora reggel is szeszes­italt fogyaszt. — Aranyszabály írók részére. Ernest Hemingway Nobel-díjas író előadást tartott a San Fran­ciscoi egyetemen. Az irodalmi kérdésekről szóló előadásában kijelentette, hogy kezdő írók szá­mára azt ajánlja, gyakorolják magukat sürgönyszövegek meg­írásában: „Ha az embernek min­den felesleges szóért 20 centet kell fizetnie, csakhamar hozzászo­kik, hogy tömören és szabatosan fejezze ki mondanivalóját.” Apróhirdetések Az apróhirdetés dija szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és Ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mit. Autóbusz indul a Garay térről minden vasárnap a Ccörge-tóra: 10, 12, 2, 4 és 6 órakor. Vissza: 11, 1, 3, 5 és 7 órakor. Megáll: Mátyás király u. saroknál, so­rompónál és a Béke-telepen. _______________________(101) É píttetők! Azonnal szállítunk vörös követ; falazó 90, ciklop 120 minőségben, vagonba rakva. Egyetértés Tsz, Zanka. (80) Értesítjük ügyfeleinket, hogy vállalatunk gép-, szer­áru- és vasraktára folyó hó 24-től 30-ig bezárólag fél­leltározást végez. A leltározás ideje alatt mindennemű árukiadás szünetel. MEZÖSZÖV, Szck- szárd. i (104) J — A szekszárdi felhőszakadás következtében lebontásra kerülő házaknál a bontási munkák meg­kezdésekor 40 KISZ-fiatal dolgo­zott. — A helyi földmű vessző vetkezet munkáját értékelte legutóbbi illé­sén a kölesdi községi tanács. — 310 fiatal vett részt az el­múlt héten a szpartakiádok he­lyi döntőjén a gyönkj járás 12 községében. — Érettségiző hármasikrek. Svédországban emberemlékezet | óta első ízben fordult elő, hogy i hármasikrek ugyanabban az is- ; kólában, egy napon érettségizze­nek. A ritka esemény Jönköping varosban történt és tenmészetesen kellőképpen megünnepelték. Emil Andersson három lánya: Anna- Lena, Rose-Marie és Inga-Lisa kitűnő eredménnyel maturált és mindhárom orvosnak készül. — ötszáz mázsa zöldtakarmány juttatását tervezte a háztáji gaz­daságok állatai részére ebben az évben a várongi Petőfi Termelő- szövetkezet. A jó termés ered­ményeként már eddig több mint 800 imázsa zöldtakarmányt adott a szövetkezet a közösből .a ház­tájiban lévő állatok részére. — Közel 200 forint község­fejlesztési hozzájárulást fizet át­lagosan ebben az évben Tolna megye falusi lakossága. A köz­ségi tanácsok 10 százaléknál alacsonyabb hozzájárulást sehol nem szavaztak meg. A legtöbb községben 16—20 százalékos. — India oktatási problémái, öt év múlva Indiában 66 millió gyermek fog iskolába járni, de noha ez a szám rendkívül magas, mégis kevesebb, mint 50 százalé­ka az iskoláskorú gyerekeknek. India harmadik ötéves tervében irányozta elő 66 millió 6—17 éves gyermek iskoláztatását. Jelenleg közel 45 millió indiai gyerek jár iskolába. Korszerűség Napjainkban igen sokan téve­sen értelmezik a modernséget. Van, akinek a divatos, mondhat­ni huligán öltözékű. ifjú viselke­dése a modernség; modem a wurlitzer, modern a zavaros-lá­tású művész, aki torz huzalokból formál »szobrot«, vagy három mé térről lövi a festéket képzőmű­vészeti »remekművére«. De mi is az igazi modernség a művészetben? A dolgozó osztá­lyok célkitűzéseinek támogatása az irodalom eszközeivel, s ko­runknak, a nagy remények és e remények megvalósulása korának erőteljes ábrázolása. Van az Európa Kiadónak egy kis fűzött, karcsú formájú soro zata, amely az irodalmi modem ség »titkait« kutatja, s mutatja be az olvasónak. Ez a sorozat a Modern Könyvtár, amely olyan drámákat, novellákat, kisregé­nyeket ad közre — bár több kö­tete maga is hordozza a burzsoá szemléletet, a burzsoá művészet eszmei zűrzavarának jegyeit — amelyek a modern világ legfon­tosabb kérdéseire keresnek fele­letet. Igen emlékezetes a sorozat egyik korai kötete, egy fiatal an goi író, John Osborne nagyhatású drámája, a Dühöngő ifjúság (ná lünk Emlékezz haraggal címmel mutatták be az Odry színpadon) Osborne drámája döbbenetes erő­vel mutatja be a nyugati fiata­lok kilátástalan helyzetét, a színtelenné vált, romantlkamen- tes, nyomasztó kort. Ahogy az író találóan mondja: »Nehéz do­log az amerikai korban élni, ha­csak nem amerikai az ember ...« De mindjárt itt van a könyv ellenpólusa is, egy kitűnő fiatal szovjet író, Kúznyecov A legenda folytatása című regénye. A meg­kapó hangulatú, őszinte írás, a mai szovjet ifjúság erkölcsi ar­culatát festi, s a rockandroll-nak élő fiatalokat összehasonlítja a becsületes életre vágyó ifjú em­berekkel, akik az építőmunká­ban találják meg életük igazi értelmét. Vagy itt van példának a kort tökéletesen kifejező kínai elbe­szélésgyűjtemény, A nagy kohó. A kínai elbeszélések azt magya­rázzák — olvasmányosan, szí­nesen, művészien —, hogy milyen lendület, valóban modern élet­érzés hatja át azt a népet, ame­lyet oly sokáig a majdnem rab­szolgai életmód, az éhség, és a szinte általános analfabétizmus tartott hálójában. A sorozat több kötete bizonyít­ja azt is, hogy az emberiségben — Nyugaton és Keleten egyaránt — milyen kiolthatatlanul él a világháború, a fasizmus pusztí­tásainak szörnyű emléke. Pierre Gascar Állatok és em­berek című megkapó novelláskö- tete bonyolult formában rögzíti az író szorongásait, a háborúban eltöltött esztendők, a hadifogság, a fasizmus nyomasztó emlékeit. Novellái valóság és éles víziók ötvözetei, ilyen a Lovak és a Macska — ez utóbbi egy fiatal pár rettegése egy. folyton nyávo­gó macskától, közvetlenül a há­ború befejeződése után. Színes írásművek ezek — a modernségnek nem okvetlenül velejárója a fejfájdító, zavaros stílus. Különösen jól bizonyítja ezt egy remek török humorista, Nesin Szabály az szabály című szatirikus írásokat tartalmazó kö­tete. írásai szellemesen, csípősen mutatják be a ma Törökországét, urait, embereit. Kitűnő olvasmány és remek társadalomkritika Natalia Ginz­burg olasz írónő Baktéritő című kisregénye, amely egy ábrándozó, kissé együgyű asszonyról szól. A hősnő gazdag házasságot tervez szép, de buta lányának s ez meg­hiúsul és őt egy szélhámosnő rá­szedi. Hamis ábrándjai elvesz­tésével reménytelen közönybe süpped. A mai Ausztráliát szemlélteti John Morrison O’Mahony dáridó című kötetében. Dokkmunkások, mezőgazdasági cselédek, kisem­berek hétköznapi élete, távoli vi­dékek hangulata, színe elevenedik meg elbeszéléseiben; A kubai valóságról, Kuba múlt­járól, a forradalom előestéjéről ír Lanzmann a Viva Castro című színes, olvasmányos művében. Remekbe szabott írásai szinte Egon Ervin Kisch-i magaslatok­ra emelik a kitűnő francia ri­porter-írót. A Modern Könyvtár kitűnő so­rozat. Eddigi kötetei széles ská­lán szólnak napjaink s a közel­múlt égető kérdéseiről. Reméljük — sőt a sorozat idei terveit bön­gészve szinte tudjuk — hogy a folytatás sem marad el az ed­digi eredményektől. S ha így lesz, akkor a Modern Könyvtár betölti feladatát; a máról ad ké­pet a szó igazi értelmében mo­dem, érdeklődő, tanulni vágyó fiataloknak, irodalomkedvelő dol­gozóknak. Köves József HIDAK HELYETT KÖTELEK Az angol hadsereg kipróbált egy ausztráliai eljárást, amely le­hetővé teszi, hogy a szakadékok fölött hidak helyett köteleken szállítsák át a jeepeket. A kísér­letnél óvatosságból mindössze 6,5 méteres szakadék fölött ve­tettek át két kötelet, amelyre a jeepen elhelyezett négy vezérlő­kerék beakasztható. A kötél-híd rögzítő-berendezésével együtt mindössze 1 tonna súlyú, holott egyébként közel 60 tonna súlyú hídverő anyagra van szükség, 1 tonna súlyú jármű átszállításá­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents