Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-03 / 129. szám

TOI,VA MEGVET NÉPÚJSÁG 1961. június 3. Bécs lakossága nagy lelkesedéssel fogadta az osztrák fővárosba érkezett Hrusosovot (Folytatás az 1. oldalról) időpontjáról kiagyalt, tudatosan hamis hírekkel akarták megté­veszteni Bécs lakosságát, mégis a bécsiek tízezrei sorakoztak fel a Südostbahnhofon és Hruscsov gépkocsijának útvonalán. S noha a péntek délben megjelent Kurier és Abend Zeitung »hűvös maga­tartásra« szólította fel a város lakosságát, a bécsiek mégis me­leg barátsággal üdvözölték a szovjet kormányfőt. Pénteken délután már 3 óra­kor óriási tömegek szállták meg a Südostbahnhof előtti teret és sűrű emberfal szegélyezte a tér­Ma kezdődnek a bécsi tanácskozások mult be a hatalmas pályaudvar földszinti csarnokába is, hogy a rendőrség kénytelen volt lemon­dani eredeti tervéről, tudniillik, hogy a csarnokot üresen hagy­ják. Hruscsovnak és kíséretének hat sötétzöld színű pullmann-kocsi- ból álló különvonata pontosan 5 órakor gördült be a Südostbahn- hof harmadik vágányára, amely mellett a peronon a szovjet kor­mányfő fogadására Schärf oszt­rák köztársasági elnök, Gorbach kancellár, Pittermann alkancel- lár, Afritsch belügyminiszter, Kreisky külügyminiszter és Stei­től a városba vezető Prinz Eugen- ] ner külügyi államtitkár helyez- Strasset. Olyan óriási tömeg nyo- I kedett el. Hruscsov elvtárs beszéde Bécsben Mélyen tisztelt köztársasági el­nök úr! Mélyen tisztelt kancellár úr! Mélyen tisztelt alkancellár úr! Hölgyeim és uraim! Amikor egy évvel ezelőtt el­utaztam az önök országából, a repülőtéren azt mondtam: »a vi­szontlátásra«. Nos, most ismét itt vagyunk az önök csodaszép fővárosában és. örülünk annak, hogy ismét találkozunk az oszt­rák államférfiakkal, Bécs lakói­val, akik tavaly oly vendégsze- retően fogadtak bennünket. Engedje meg mélyen tisztelt köztársasági elnök úr, hogy kö­szönetét mondjak önnek a szívé­lyes fogadtatásért, a jó szavakért, amelyeket a Szovjetunióról és a szovjet népről mondott. A ma­gam részéről én is át szeretném adni önnek, az osztrák kormány­nak, és az egész osztrák népnek a szovjet kormány és a szovjet nép szívélyes üdvözletét és jó­kívánságait. Miközben Moszkvából Bécs fe­lé utaztunk, alkalmunk volt mindenhol látni, hogyan végzik békés, építő munkájukat az em- f berek. A dolgos osztrák nép ugyanúgy, mint minden más or­szág népe, tartós békére és nyu­galomra vágyik Európában és az egész világon. Azért jöttünk Bécsbe, hogy találkozzunk, személyes kapcso­latot teremtsünk Kennedy úrral, az Amerikai Egyesült Államok Egyesült Államok kapcsolatait érintő fő kérdésekről. Mi, szov­jet emberek, természetesen azt szeretnénk, hogy valamennyi megoldatlan kérdés mielőbbi ren­dezést nyerjen, bár annak is tu­datában vagyunk, hogy egyszer­re nem lehet mindent megol­dani. Jóakarattal azonban rövid idő alatt is sok minden elérhető Ezt kívánják a nemzetközi eny­hülést és a világbéke megszilár­dítását sürgető népek. A Szov­jetunió a maga részéről — ugyan­úgy, mint eddig — a béke, az álla­mok közötti kapcsolatok megja­vítása, valamint amellett foglal állást, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai a béke szilárd alapjára és az ob­jektív együttműködésre épülje­nek. Remélni szeretnénk, hogy a békeszerető és semleges Auszt­ria jó légköre kedvező hatást gyakorol az Egyesült Államok elnökével küszöbönálló találko­zások eredményeire. i Engedjék meg mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy isrné­elnökével és véleménycserét. telten köszönetét mondjak önók- folytassunk a Szovjetunió és az I nek a szívélyes fogadtatásért. A bécsi szovjet nagykövetség megnyitotta kapuit a hírügynökségek tudósítói és iotoriporterei előtt Bécs (MTI). Pénteken reggel mély benyomást tett a Bécsben összegyűlt nemzetközi sajtó kép­viselőire a bécsi szovjet nagy- követség előzékenysége, amellyel megnyitotta kapuit a sajtóügy­nökségek tudósítói és fotóripor­terei előtt, s megmutatta a Reis- ner-Strasse-i nagykövetség épü­letének azokat a helyiségeit, amelyekben vasárnap lezajlik Hruscsov és Kennedy találkozó­ja. A fotóriporterek megroha­mozták a szobákat és felvételek százait készítették róluk. Pénteken reggel J. N. Granov, szovjet sajtóattasé megjelent a nagykövetség előtt összegyűlt mintegy ötven újságíró és fotó­riporter körében és vendégsze- retően betessékelte őket az épü­letbe. A nagykövetség kétszárnyú márványlépcsőjén feljutva ids előtéren át vezet az út Hruscsov és Kennedy vasárnapi tanácsko­zó-szobájába, amelynek meghitt, barátságos hangulata rendkívül kedvező benyomást tett a látoga­tókra. Granov szovjet sajtóattasé megmutatta az újságíróknak a nagykövetség hatalmas tükör­termét is. amelyben az államfők és közvetlén munkatársaik a va­sárnapi tanácskozás szünetében ebédjüket fogyasztják el. A szovjet vendéglátók barátsá­gos, napfényes szobát készítettek elő vendégüknek, Kennedy el­nöknek is arra az esetre, ha ebéd előtt, vagy után, a tanácskozá­sok szünetében vissza óhajt vo­nulni. Á Pravda a német békeszerződés kérdéséről Moszkva (TASZSZ): A Pravda pénteki száma „Szemleíró” alá­írással cikket közöl, amely hang­súlyozza, hogy gyökeresen es gyorsan meg kell oldani a német békeszerződés kérdését. A Szovjetunió nem kéri a bé­keszerződést, — írja egyebek kö­zött a lap, — de elidegeníthetet­len joga, hogy követelje a né­met kérdés haladéktalan békés rendezését. Ezt a jogot a német fasizmus és militarizmus ellen vívott harcában szerezte meg magának. A német békeszerző­dés megkötése egyszersmind kö­telessége a németeknek, egyebek között a Német Szövetségi Köz­társaságnak is, amely köteles a világ népei előtt lerögzíteni, hogy nem engedi meg a múlt megis­métlődését. Végül a nyugati ha­talmaknak, a Hítler-ellenes koa­líció összes résztvevőinek is kö­telessége, hogy leszámoljanak a háború maradványaival. A Pravda emlékeztet rá, hogy építő jellegű szovjet javaslatok vannak a német békeszerződés megkötésére és ezen az alapon a nyugat-berlini kérdés megoldá­sára. Építőek ezek a javaslatok, mert tekintetbe veszik minden ország érdekeit, s megvalósulá­sukkal senki nem károsulna, csak nyerne a béke ügye. A német kérdés békés rende­zésével kapcsolatban elfoglalt álláspont napjainkban próbaköve bánmely politikus, bármely ál­lam őszinteségének és békesze- retetének, mivel jóakarat esetén nem lehet akadálya a békeszer­ződés mötösének és a nyu­gat-berlini helyzet rendezésének; A békeszerződés csak azok szá­mára elfogadhatatlan és csak azok számára jelent „fenyege­tést”, akik háborús kalandokat tervezgetnek, akik az európai helyzet bizonytalanságából sze­retnének hasznot húzni Az a körülmény, hogy még nincs békeszerződés és Nyugat- Berlinben létezik egy provokációs góc, elsősorban a Német Szö­vetségi Köztársaság legelvetemül­tebb militarista és revansvágyó köreinek tetszik. „Szemleíró” felhívja a figyel­met arra a tényre, hogy a nyu­gati fővárosokban egyesek (még nem értették meg a német mili­tarizmus „meglovagolására” és saját céljaiknak megfelelő felhasz­nálására irányuló kísérletek ki- látástalanságát. Pedig éppen eb­ből a célból adnak Bonnak mind újabb és újabb fegyverkezési en­gedményeket, bocsátják területü­ket szolgálatkészen a Wehrmacht rendelkezésére, buzdítják és tá­mogatják a rajnai politikusokat olyan kérdésekben. amelyektől Európa népeinek békéje és biz­tonsága függ. Ez az álláspont — jelenti ki a Pravda cikkírója — lényegében nem különbözik a gyászos emlékezetű müncheni po­litikától. Akkor azért ösztönöz­ték a fasizmust, hogy Kelet felé fordítsák. Jó lenne emlékezni arra. hogy ez mivel végződött. Jó lenne megérteniük, hogy ma nem 1938-at írnak, hanem 1961- et. Abban az évben élünk, amely ben megkezdődött az ember űr­repülése. s a legnagyobb mér­tékben vps-mlyes érf-1m sé n lenne ezt figyelmen kívül hagy­A Pravda a továbbiakban az­zal a provokációs lármával fog­lalkozik, amelyet a nyugat-euró­pai sajtó a német békeszerződés és különösen a nyugat-berlini kérdés körül csapott. Odáig fa­jult a dolog, hogy a legfelelő- sebb nyugati újságírók kezdtek szónokolni a „Nyugat-Berlin meg mentésére” irányuló katonai ter­vekről a NATO-erők ilyen ren­deltetésű mozgósításáról és így tovább. A Pravda ezzel kapcsolatban a következőket írja: Az ilyesféle provokációs lármának semmi kö­ze sincs a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok — vezetői bécsi találkozó­jának feladataihoz. De tekintet­tel kellene lenni arra, hogy ha bizonyos nyugati vezető körök a normális emberi elképzelések kereteit túllépő megfontolások­ból szívesen is üldögélnek egy időzített bombán, sem a Szovjet­unió, sem más békeszerető orszá­gok nem hajlandók megtűrni ilyen helyzetet. Ezeket az orszá­gokat nem lehet megfélemlíteni és nem lehet megállítani a béke útján: minden szükséges eszkö­zük megvan ahhoz, hogy hatás­talanítsák és megsemmisítsék ezt a bombát. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx? A lottó e heti nyerőszámai: 5, 19, 26, 43, 60 __^XXXXXXXXXXXXXXXXXXl a melyek joggal keltik fel az egész világ érdeklődését, hisz a világ két vezető államférfia azokról a kérdésekről cseréli ki véleményét, amelyek ma legtöbbet foglalkoztatják a vi­lágot. Hruscsov többször utalt rá, hogy a világ sorsát tekint­ve sem közömbös, milyenek a kapcsolatok a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a világ két legnagyobb és leggazda­gabb országa között. Nem két­séges, hogy ez a viszony ki­hat minden ország életére, ki­hat az egyetemes békére, a nemzetközi élet minden ágára. A Szovjetunió ezért igyekezett olyan légkört kialakítani, amely alkalmas a szovjet— amerikai kapcsolatok megjaví­tására, mert a tudományos, műszaki, mezőgazdasági, vagy kulturális javak és tapasztala­tok cseréje, a hatékonyabb együttműködés nemcsak a két ország, hanem a világ vala­mennyi népe számára gyümöl­csöző lehet. Ez a szándék vezette Hrus­csov elvtársat az Egyesült Ál­lamokba, s egy ilyen együtt­működés körvonalai kezdtek kibontakozni a Camp David-i megbeszélések után. Ismeretes azonban, hogy Eisenhower el­nök, miközben barátságról be­szélt, kémrepülőgépeket kül­dött a Szovjetunió légiterébe, s inkább hallgatott hideghá­borús tanácsadóira, mint a né­pek szavára, amelyek pedig bé­két követeltek. Uj irányzat került-e ura­lomra Kennedy megválasztásá­val? A laoszi beavatkozás, a kubai partraszállás azt mu­tatja, hogy ma is vannak és hatnak olyan körök az Egye­sült Államokban, amelyek szá­mára nem a népek békeaka­rata a fontos, amelyek félnek a nemzetközi feszültség eny­hülésétől. Jó szövetségesre ta­láltak ezek a körök a Német Szövetségi Köztársaság egyes vezetőiben, sőt magában Ade- nauerban is, aki aggódva néz ezekben a napokban Bécs felé. A . hidegháborús körök aggo­dalma azonban a népek re­ménykedését jelenti, mert az osztrák fővárosban Hruscsov és Kennedy kétnapos megbe­széléseivel olyan kezdeménye­zés születhet, amely jótéko­nyan hat majd ki az egész nemzetközi életre. Nem szabad természetesen azt várni, hogy a bécsi találkozó megold minden vitás kérdést. A tanácskozásnak elsősorban véleménycsere jellege van, a két államférfi azokat a lehető­ségeket vizsgálja meg, ame­lyek elősegíthetnék a közele­dést. Ennek az együttműkö­désnek egyetlen alapja van, a békés egymás mellett élés po­litikája, amelyre a Szovjetunió egész külpolitikáját alapozta. A Szovjetunió békében akar élni nemcsak Amerikával, ha­nem a világ minden népével. Éppen ezért nem a Szovjet­unión múlik, hogy csökkenjék a nemzetközi feszültség, meg­szilárduljon a béke. Korunkban nem egy vitás kérdés nehezíti a nemzetközi élet légkörét. Az azonban ma már világos, hogy ezeket a vi­tás kérdéseket semmiféle atom­fenyegetéssel, kardcsörtetéssel, vagy az erőpolitika más vélt pozícióiból megoldani nem le­het. Joggal írja a Pravda: »Csak a józan ész alapján lehet meg­oldani napjainkban korunk égető problémáit. Ha a bécsi találkozó minden résztvevője számol ezzel az alapigazsággal, akkor Ausztria fővárosában jó kezdeményezés történhetik a béke érdekében. A jóakaraté! emberek tudják, hogy a hábo­rút követő időkben sok bonyo­lult probléma keletkezett, s ezeket nem lehet egy rövid ta­lálkozón megoldani. Mégis a világ közvéleménye jocgal re­méli, hogy a küszöbönálló megbeszéléseik során a két ve­zető államférfi őszintén kifejti nézeteit, meg tudja találni áz érintkezési pontokat és ki tud­ja jelölni a további léceseket a közeledéshez vezető úton. Ka ilyen őszinte megbeszé'é-ekre kerül sor Bécsben, ez a béke és a népek javára válik«. Hruscsov elvtárs ezzel a re­ménységgel uta ott Bécsbe, s ennek a ren-é'-yn-k j-gyéb n kíséri figyelemmel a világ minden népe a bécsi t l lkozót és várj.n annak eredni nyeit, A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Párizs (TASZSZ): Maurice Tho- reznek, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága főtit­kárának elnöklete alatt csütör­tökön ülést tartott a Központi Bizottság Politikai Bizottsága, hogy megvitassa a nemzetközi helyzetet, valamint a békéért, a leszerelésért és a békés együtt­élésért Franciaországban és az egész világon folyó harc kibon­takozásának kérdését. Az ülésen elfogadott nyilatko­zatában a Politikai Bizottság J. F. Kennedynek, az Egyesült Ál­lamok elnökének N. Sz, Hruscsov szovjet kormányfővel való talál­kozóját az általános béke sikeré­nek minősíti. A nyilatkozat ezután az im­perialisták béke- és haladásel­lenes provokációit leplezi le és szól az Atlanti Szövetség meg­szilárdítására irányuló törekvő-1 sekről és ezzel összefüggésben a látogatásról, amelyet Kennedy elnök de Gaulle tábornoknál tett, ,,De Gaulle külpolitikája külö­nösen a német revansistákkal való megegyezésben és a szaha- rai atomkísérietekben nyilvánul meg. s így akadályozza a nem­zetközi feszültség enyhítésének, a népek közötti békének politikáját — mondja a nyilatkozat. A Politikai Bizottság nyilatko­zatában élesen elítéli a francia kormánynak azokat a sorozatos manővereit, amelyekkel megpró­bálja akadályozni az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányá­nak képviselőivel Evianbar* foly­tatott tárgyalások eredményessé­gét. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tiltakozik a puccsista Challe és Zeller ügyé­ben hozott botrányosan enyhe ítélet miatt. Gizengcs összehívja cs kongói parlamentet Kairó (CTK): A. Gizenga, a törvényes kongói kormány feje üzenetet intézett a kongói nép hez, az afrikai országokhoz és a világ minden békeszerető né­péhez. Az üzenetet a kormány Kairóban székelő diplomáciai képviselete hozta nyilvánosságra. Mint az üzenet rámutat, a Gi- renga-kormány elhatározta, hogy az alkotmánynak megfelelően Kaminában összehívja a kongói narlament ülését. Egyidejűleg Xaminát és száz kilométeres su­garú körzetét semleges övezet­nek nyilvánítja. A parlament tag­jainak személyi biztonságáról a ghanai, szudáni, guineai, togói, india, mali és az Egyesült Arab Köztársaság-beli csapatoknak kell gondoskodniok. Gizenga hangsúlyozza üzeneté­ben, hogy a közelmúltban befe­jeződött coquilhatvillei értekezlet törvénytelen volt, mert külföld­ről irányították és csak a vá­lasztott parlament határozatai lehetnek érvényesek.

Next

/
Thumbnails
Contents