Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

1961. június 21. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAO Mi, tizenhatan Jüngling László, a vezető VI. A szocialista brigád vezetője Jüngling László. A családja Nagyatádon lakik, odavalósiak. Innen indult el szakmát tanul­ni az ifjú Jüngling. Apja ács­mester, ő viszont fiatalember, 35 éves létére már nagy, sok­milliós létesítménynél munka­vezető. A szakmája villanysze­relő, de időközben beiratkozott a villamosipari technikumba, ahol befejezéshez közelednek a tanulmányai. Régóta, 1949. óta dolgozik en­nél a vállalatnál, illetve ennek az elődjénél. Nem kell túl sokat beszélni vele, hogy kiderül jön: egész érdekes emberrel van dol­gunk. Ez az ember tele van szenvedéllyel. Szenvedélyesen szereti a szakmáját, és ez lép- ten-nyomon tükröződik munká­jában. De szenvedélyesen sze­reti a családját is: két fia és egy kisleánya van otthon, s a hét befejeztével alig várja, hogy hazamehessen, s a munkaszü­neti napot felesége és gyerme­kei társaságában töltse el. így külsőleg, ha szemügyre veszi az ember, nem sok mindenre tud következtetni. Legfeljebb fel­tűnik a termetes külső, de a tekintet és a modor nem árul el semmi különöset. Mint mon­dani szokták, olyan meghatá­rozhatatlan külsejű. De aztán sorra jönnek a meglepetések. Ez a termetes külső tele van érzéssel, s nemcsak a kapcsolók szerelése, hegesztése közben tud átszellemülni, érezni, iz­gulni, hanem például akkor is, ha a »Fekete gyémántok«-at olvassa, vagy a »Három testőr«-t. Szereti az irodalmat. nagyon olvasott ember, megkértem, hogy mondjon néhány könyv­eimet, amelyet olvasott, s vé­gül alig győztem -jegyezni. Pe­dig hát nagy gond az a sok­milliós munka, de ha vélet­lenül hosszabb ideig nem ol­vas, hiányérzete van. Nem, még rosszindulatból sem lehetne azt mondani rá, hogy valami »sza­lon-munkás«, akit nem érdekel más, csak az »uraskodó« elfog­laltság. Munkás ő, a szó nemes értelmében véve, s éppen ezért a kultúrát nem »uraskodó« el­foglaltságnak tekinti, hanem érzi szükségét. Úgy véli, hogy csak akkor kerek egy munkás­ember, ha például észreveszi a betű varázsát, s az ötmilliós »beépítéshez« képest nem tart­ja lealacsonyítónak azt sem, hogy izguljon például a gyönyö rű Evelin sorsáért. Otthon te­kintélyes házikönyvtára van. Azt nem lehet vitatni, hogy jó munkás, irányító és érti mindazt, amit rábíztak. Már nem is ez az első munkahely, ahol ő az irányító — talán már az ötödik, vagy hatodik. Nem bíznák meg újabb és újabb sokmilliós munka irányításával, ha nem tudná azt tisztessége­sen ellátni. És most lepődjünk meg, ez az ember még bélyeg­gyűjtéssel is foglalkozik. Ez is a szenvedélyei közé tartozik. Fizetés idején rendszeresen meg érkezik címére az utánvétes bé­lyegküldemény. Mindenki tudja, a bélyeggyűj­tés nem üzleti vállalkozás. Ez is az emberek szenvedélyéi kö­zé tartozik. A borítékról leté­pett bélyeg szép, érdekesség­nek, ritkaságnak tekinthető, de üzletnek nem. És ennek a mun­kásembernek eszébe jutott, hogy kellene gyűjteni a bélyeget. Eszébe jutott? Nem, szenvedé­lyévé vált, egyszer csak azt vette észre, hogy szenvedélye­sen keresi, kutatja a szép, ér­dekes bélyeget. Lám, mennyi minden elfér egy munkásemberben ... Amikor pedig hiba adódik — hol ne adódna, ahol emberek dolgoznak — nem toporzékol fejvesztetten, nem kiabál, hogy harsogjon a környék, ö nem hajcsár, hanem brigádvezető. Megtartja nyugalmát a legkri­tikusabb helyzetben is. Nála ismeretlen a durva szavakkal »népiesített« letolás, noha nem elnéző, nem tűri, hogy valaki olyasmit tegyen, ami akadályoz­za a munkát, vagy a brigád ér­dekeit. Ha valaki rossz fát tett a tűzre, legfeljebb »kolléga úr­nak« szólítja, ami azt jelenti, hogy a megszólítottal nincs megelégedve. Ez a csendes »kol­léga úr« megszólítás többet je­lent, mint sok más vezetőnél a hangoskodó ledorongolás. A leg- fiatalabbtól a legidősebb bri­gádtagig mindenki igyekszik elkerülni, hogy a »Laci bácsi« így szólítsa: »Kolléga úr«. Tekintélyét tehát nem a han­goskodással teremtette meg. Csak a vázlatát tudtam rög­zíteni ennek a tizenhat ember­nek, tizenhat egyéniségnek. Kö­rülbelül ezek a dolgok, ame­lyek megkülönböztetik őket egy­mástól. Nyoma sincs valami­féle szabványnak. Mint ahogyan az ujjlenyomatunk sem egy­forma, ők sem egyformák. Azaz várjunk csak ezekkel a szembe­tűnő különbségekkel. A későb­biekben éppen az derül ki, hogy ebben a tizenhat emberben na­gyon is sok a közös vonás. Va­lamennyien egy transzformá­torállomás szerelésén dolgoz­nak, de ezt nem külön-külön, a tizenhat egyéniség alapján, hanem egy családdá, egy kis közösséggé forrva végzik. »Ti­zenhatkezest« játszanak egy óriási zongorán, s aki még nem művésze a billentyűk mozgatá­sának, megtanítják, mert csak így működhet jól a nagy hang­szer. Késmárky Béla brigádnaplót vezet, de anélkül is megma­radnak a nevezetesebb esetek emlékei. A napló, az emlékek egyaránt azt mutatják, hogy bizony nem valami könnyű do­log »tizenhatkezest« játszani, de a hangszer, ha itt-ott egy kis fals hang is felcsendül, nagy­szerűen működik. Nagyszerűen, mert együtt dobban tizenhat ember szíve, tizenhat munkás­szív. Következő riportunk: Ami­ről a brigádnapló beszél. BODA FERENC II mezőgazdasági vezetők és szövetkezeti gazdák nélkülözhetetlen segítője a „Magyar Mezőgazdaság“ Egyre népszerűbb olvasmánya a mezőgazdasági üzemek veze­tőinek és a termelőszövetkezetek gazdáinak a hetenként megje­lenő »Magyar Mezőgazdaság«. Az egyszerű nyelvezettel, ugyanak­kor tudományos igényességgel írt cikkek a mezőgazdasági nagy­üzemek termelésének, gazdálko­dásának minden oldalával fog­lalkoznak. A hetilap üzemszerve­zési rovata a nagyüzemek idő­szerű közgazdasági kérdéseit; a növénytermelési, állattenyésztési, növényvédelmi, vízgazdálkodási rovat az ágazatok időszerű szak­kérdéseit tárgyalja, úgy, hogy ezzel hatékonyan segíti a gya­korlati munkát. A cikkek írói mind ismert és tekintélynek ör­vendő szakemberek: tudósok, tu­dományos kutatók, agrármérnö­kök, közgazdászok A tapaszta­latcsere rovatban kapnak helyet a legjobb módszerekkel dolgozó tsz-ek ' vezetőinek írásai, tsz-el­A tűzrendészet! hatóság felhívása A SZÉRŰ Szérű céljára csak olyan terü­letet szabad igénybe venni, ame­lyet az I. fokú tűzrendészeti ha­tósággal közösen jelöltek ki. A községi, termelőszövetkezeti, valamint az állami gazdaságok szérűire kazalozási tervet keli készíteni. A tervet az I. fokú tűzrendészeti hatósággal jóvá kell hagyatni. Az asztagok elhelyezését sakk- tábla-szerűen kell kialakítani. Az asztagokat párosával is lehet helyezni, egymás mellett, hogy azok egymástól 4 méter távol­ságra legyenek. Az asztagok mé­rete 10x10x8 méter, míg a kazlak nagysága 24x8x10 méter lehet. A szérűt a behordástól a csép- lés befejezéséig állandóan őrizni kell. Az őr, aki személyesen fe­lelős a tűzrendészeti előírások betartásáért, a kazalozási terv szerint irányítsa a rakodást. A szérűért, feladataira ki kell ok­tatni. Ebben az évben tűzfigyelő és tűzkészültségi szolgálatot szer­vezni nem szükséges. Helyette az új helyzetnek megfelelően sok­kal előnyösebb és biztonságo­sabb módszert; a beérett gabo­natáblák, szérűk őrzését kell biztosítani. Azokat a személye­ket, akik ezt a feladatot végzik, a szükséges tennivalókra (tűzol­tási lehetőség, tűzjelzés) ki kell oktatni. A mezőgazdasági termények aratásának és betakarításának időszaka alatt gondoskodni ke!l arról, hogy a község, vagy a ter­melőszövetkezet területén olyan fogat álljon rendelkezésre, mely a napi munkája mellett is rövid idő alatt igénybevehető a tűzoltó­felszerelések vontatására. Bizto­sítani kell, hogy a szolgálat ellá­tásával megbízott fogat vezetője tudomással bírjon arról, hogy tűz esetén a tűzoltó-felszerelések vontatására kötelezve van. ' nökök, agronómusok, könyvelők, brigádvezetők ismertetik itt sa­ját és szövetkezetük tapasztala­tait. I Külön nagy érdeklődésre tart­hat számot a lap melléklete, a: j -Tsz-ek beruházási, tervezési, pénzügyi, jogi tanácsadója«. Ez a melléklet amellett, hogy be- ] ruházási, tervezési, pénzügyi, jogi kérdésekről rövid szakcik­keket közöl, ismerteti a legújabb jogszabályokat és válaszol akár az egyének, akár a szövetkezetek közérdekű kérdéseire. A lap népszerűségét növeli for­mája: az ízléses tördelés, a vál­tozatos fényképfelvételek. A fény­képek és rajzok segítik megér­teni a cikkek tartalmát. Nincs olyan kérdés szövetke­zeti gazdaságainkban, amelyre 1 akár vezető, akár szövetkezeti tag ne kapna választ a »Magyar Mezőgazdaság«-ból. S külön ér­demként kell hangsúlyozni a szerkesztésnek azt az elvét, hogy: szórakozva tanítani. Ezt az elvet teszik magukévá a lap belső és | külső munkatársai, cikkírói, él­vezetes stílusban tárgyalnak tu­dományos problémákról. A lap­nak nagy előnye, hogy képzett szakemberek is tanulhatnak be­lőle és egyszerű szövetkezeti ta­gok is megértik mondanivalóját. A »Magyar Mezőgazdaság« he­lyesen alkalmazkodik a mező- gazdaságban végbement változá­sokhoz, lépést tart a fejlődéssel és ezért nélkülözhetetlen segí­tője minden mezőgazdasági ve­zetőnek és minden szövetkezeti gazdának. Az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztálya Türelmetlen emberek Elég gyakran találkozni velük, főleg az üzletekben, éttermekben. Nem érdekli őket, hogy előttük a bolti kiszolgálónak, a csapos­nak, a pincérnek még vagy húsz másik embert is ki kell szolgálni. Munkahelyükön már valószínű, nem ennyire türelmetlenek... A türelmetlenség aztán sok­szor már minősíthetetlenné válik egyeseknél. Handabandáznak, hangoskodnak, és olyan hangon beszélnek — sőt, orditoznak — a kiszolgálóval, hogy azt minden jóérzésü ember megsokallja. Mint a minap a Szabadság Szálló söh- tésében. Sajnos, elég gyakran elő­fordul hasonló eset. A nagy melegben sokan tértek be, hogy egy pohár sörrel, vagy málnával csillapítsák szomjukat. Az egyetlen kiszolgáló nyilván nem bírta olyan gyorsan a kir szolgálást, hogy ne várakozzanak többen is. (A vendéglátónak nem áll módjában alkalmazni a tíz­karú hindu istennőt.) Egy magas fiatalember erre el­kezdett követelőzni, kötekedni, végül már annyira minősíthetet­len hangot használt, hogy a többi vendég figyelmeztette. A legmeglepőbb az volt, hogy a fiatalember felelős beosztásban lévő rokonaira hivatkozott. Bár­ki is volt a fiatalember rokona, biztosan a leghatározottabban visszautasította volna, hogy ilyen esetben rá hivatkoznak. »WWWVWVW — Az óvodai ellátottság meg­javítására Szekszárdon a Béli Balogh Ádám utcai óvodát egy foglalkozási teremmel bővítik. A városi tanács ezzel kapcsolatban Apróhirdetések ___ A z apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap 1.— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mít. Házhelyek eladók Hermann test véreknél. Szekszárd. Kadarka u. 100. sz. (79) Ház eladó Ujdombóvárott, V. utca 46. Érdeklődni: Halmosné, Szekszárd, Palánk. (88) Jó állapotban lévő fekete Da- núvia eladó. Tolna, Hajós u. 7. _________________________03) Budapesti 2 szoba, konyhás la­kást —, amely kevés költséggel komfortosra átalakítható — szek­szárdi járásban lévő szoba-konyha mellékhelyiséges lakásra cserél­nék sürgősen. Érdeklődni: Buda­pest, XIII., Szabolcs u. 29. Pa- péknál. (99) Ház eladó fele részben is be­költözhetően, fürdőberendezés, vő rösréz hengerrel. Szekszárd, Pol- láck u. 1. (100) Autóbusz indul a Garay térről minden vasárnap a Csör- ge-tóra: 10, 12, 14, 16 és 18 óra­kor. Vissza 11, 13. 15, 17 és 19 órakor. Megáll: Mátyás király u. saroknál, sorompónál, és Béke-te­lepen. (101) Bonyhád, Kossuth u. 31. sz. 150 öl telek eladó. Bővebbet Kossuth u. 20. alatt. (89) KÖZÜLETEK! Berva, Panni és 175 köb­centis Tünde robogót kiutalás nélkül raktárról szállítunk. Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, Szekszárd. (63) A bölcskei gépállomás azon- ^ V nali belépéssel egy fő RAK- V V TÄROST keres. Fizetés 1500 fl forint 5 K' (95) )< LELTÁR MIATT ZÁRVA lesz 1961. július 1-től 11-ig a Dél-Dunántúli Textil és Felsőruházati Nagyker. és a j Dél-Dunántúli Rövid- és Kő- j töttáru Nagyker. szekszárdi 2 lerakata s (97) 2 már megtette a szükséges intéz* kedéseket, — A tavalyi évben több ame­rikai cég szűnt meg, mint 1933 óta bármikor. 1960-ban 15 444 amerikai vállalat oszlott fel, vagy ment tönkre, kereken ezer­rel több, mint 1959-ben. — 3 660 006 forintot fordít a városi tanács idei költségvetésé­ből utak, hidak felújítására, az útkarbantartó részleg fenntartásá­ra. A felújítási összeg 2 928 000 forintot tesz ki. — A japán rendőrség könyvel tett közzé, amely a világ legne­vezetesebb kasszafúróinak nevét cs címét tartalmazza. 260 híres „mackós” szerepel a listán, a vi­lág különböző országaiból. Az első helyen a 35 éves Cuíhi Mi- cojama áll, aki 1956 óta 55 pán­célszekrényt fosztott ki, összesen 260 000 000 jen tartalommal. — Anglia útjain autóbalesetek következtében évente többen hal­nak meg és szenvednek súlyos sérüléseket, mint ahány áldozata volt a második világháború ang­liai bombázásainak. — Az Ünnepi Könyvhét tapasz­talatait június 23-án, pénteken értékeli a megyei könyvheti bi­zottság a városi művelődési ház­ban. — A televízió műsora: 19.30: Falusi posta. 20.05: A kisfilmék kedvelőinek. 20.30: Szerelmes hangjegyek. NDK-kisfilm. kb. 21.00: Közvetítés a Kamara Va­rietéből. Nincsen múzsa tövis nélkül, kb.: 23.20: Hírek. A Fodor Józsei Egészségügyi Szakiskola (Budapest, III., San Marcó u. 48.) (elvételt hirdet az 1961. szeptember 15-én kezdődő, 2 éves közegészség­ügy-járványügyi ellenőri tan folyamra. Jelentkezési kor­határ: 18—32 év. Nők és férfiak egyaránt jelentkez­hetnek. A felvételhez szük­séges iratok: érettségi bizo­nyítvány, születési anya­könyvi kivonat, önéletrajz, hatósági, orvosi és vagyoni bizonyítvány, iskola, illetve munkahely ajánlása. A kér­vények beküldési határideje: 1961. július 31. A felvételi vizsga tárgya: általános gim­názium kémia és biológia anyaga. Időpontja: 1981. au­gusztus második fele. Min­den felvett hallgató ingye­nes élelmezésben és tan­könyvellátásban részesül. Az iskola a rászoruló tanulók­nak a férőhelyektől függően kollégiumi ellátást biztosít. A végzett hallgatókat az Egészségügyi Minisztérium elhelyezi. A tanfolyam után másfél év szakmai gyakor­lat kötelező, ennek tartama alatt a besorolás szerinti il­letmény mindenkit megillet. ______________ (91)

Next

/
Thumbnails
Contents