Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 1961. június 21. Nagyobb összetűzések várhatók Angolában A portugálok hatalmas csapaterősítéseket késx&lnek harcbavetni a hazafiak ellen Luanda (MTI): Angolából egy­re feszültebb helyzetről adnak hírt a nyugati hírügynökségek. A jelek arra mutatnak, hogy a portugálok hamarosan harcba ve­tik a hetek óta Angolába szállí­tott csapaterősítéseiket, amelyek­kel gyarmati hadseregük létszá­mát a márciusi hatezerről több mint harmincezer főre növelték. A hazafias erők sem várják tét­lenül a fejleményeket és az utób­bi időben egyre nagyobb táma­dásokat intéznek a gyarmatosítók ellen. Az AFP jelenti, hogy a dél-angolai Port Alexandre ki­kötővárosban mintegy négyszáz néger munkás felkelést szerve­zett a gyarmatosítók ellen. A portugál parancsnokság azonban modern fegyverekkel ellátott csa­patokat vetett harcba ellenük. A hazafiak nem tudtak megbirkózni az állig felfeeyverzett gyarmati katonasággal, mert — mint az AFP jelenti — a négyszáz fel­kelő közül csupán mintegy húsz rendelkezett lőfegyverrel. A por­tugálok sok felkelőt letartóztat­tak. Az angolai felszabadító mozga­lom egységei támadást intéztek az ország északi partvidékén lévő Ambriz kikötőváros helyőrsége ellen is. Több mint négyórás kemény csata után azonban kény I telenek voltak a túlerőben lévő, korszerű fegyverekkel ellátott gyarmati csapatokkal szemben meghátrálni. Mint az AP-tudó- sítás közli, a hazafias erők meg­A Daily Worker cikke Adenauerék revangista kampányáról rongálták a közeli repülőteret, használhatatlanná tettek ország­utakat és több fontos épületet felgyújtottak. Zorin levele a% ENSZ albizottságához New York (TASZSZ): V. A. Zorin,a Szovjetunió állandó ENSZ képviselője, hétfőn levelet adott át az angolai helyzet kivizsgálá­sával foglalkozó ENSZ-albizott- ság elnökének. Zorin arra kéri az elnököt, adjon tájékoztatást azok­ról az intézkedésekről, amelyeket az albizottság az előtte álló fel­adatok megvalósítása érdekében tett. »Kívánatos lenne tudni — han­goztatja Zorin levele — hogy az albizottság tárgyalt-e már a portugál kormánnyal Angolába utazásának kérdéséről, s hogy milyen eredménnyel, valamint, hogy a közeljövőben milyen in­tézkedéseket szándékszik fogana­tosítani az albizottság a Bizton­sági Tanács 1961. június 9-i ha­tározatának végrehajtására. A szovjet küldöttség azért kéri a tájékoztatást, mert az angolai helyzet egyre romlik, fenyegeti Afrika békéjét és biztonságát, s ebben a helyzetben nem lehet megengedni semmiféle haloga­tást« — fejeződik be a levél. Ülést tartott az ENSZ kongói tanácskozó bizottsága New York (MTI): Az ENSZ kongói tanácskozó bizottsága, amely az ENSZ kongói akciójá­ban részt vevő országok képvi­selőiből áll, hétfőn Hammarsk­jöld elnökletével ülést tartott. Az AFP értesülése szerint Ham­marskjöld tájékoztatta a bizott­ságot a kongói parlament össze­hívása ügyében folytatott tárgya­lásokról. Az ENSZ nigériai rendőrökből álló százfőnyi egysége, amely vasárnap Matadi kikötőjébe ér­kezett, nehéz helyzetben van. 24 órával megérkezése után még nem tudta megteremteni a rádió­összeköttetést a léopoldvillel ENSZ főhadiszállással és nem tudta átvenni a város vasúti és kikötői forgalmának irányítását. A kongói hatóságok ugvanis nem adták meg nekik az engedélyt ahhoz, hogy a kikötő raktáraihoz hozzáférjenek. A hatóságok ki­jelentették, hoey a Matadiba ér­kezett ENSZ-csoport csak a helyi telefonvonal útján tarthatja fenn a kapcsolatot Leopoldville-lel. Munongo, katangai »belügymi­niszter«, Csőmbe távollétében a katangai kormány vezetője, azok­nak a híreknek hallatára, hogy az ENSZ hajlandó lenne önkor­mányzatot adni a balubáknak Észak-Katangában, kijelentette, hogy Katanga ebben az esetben gerilla-háborút kezdene az ENSZ ellen. Tájékozott körök szerint Munongo arra törekszik, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait a szomszédos rhodéziai államszö­vetséggel. London (TASZSZ): A Daily Worker hétfői száma leleplezi azt a revansista propagandakam­pányt, amely Adenauer kancel­lár vezetésével a Német Szövet­ségi Köztársaságban folyik a potsdami egyezynények felszámo­lásáért. A lap emlékeztet rá, hogy az Oderá-Neisse határt 1945-ben a szövetségesek között létrejött egyezmény alapján jelölték ki. A nyugatnémet kormány semmi­be véve ezt az egyezményt, támo­gatja a revansista kampányt, amelynek célja elhitetni, hogy az Odera-Neisse határ csupán „ide­iglenes jellegű”. A Daily Worker bírálja az angol kormányt, mert az korábbi nyilatkozatai ellené­re ma kétértelmű álláspontot foglal el ebben a kérdésben. Új katonai tömb megteremtéséről tárgyalnak Bangkokban Bangkok (TASZSZ): Thaiföld fővárosában hétfőn értekezlet nyílt, amelyen Malájföld, a Fü- löp-szigetek és Thaiföld képvise­lői előkészítik a talajt külügy­minisztereik találkozójára. A kül­ügyminiszterek a délkelet-ázsiai országok szövetségének létrehozá­sáról tárgyalnak majd. A mostani értekezleten részt vevő küldöttek kijelentették, a létrehozandó szervezet egyetlen célja, hogy »a gazdaság és kul­túra területén való gyakorlati együttműködés útján« növelje a tagországok jólétét. A helyi saj­tóban azonban bizonyos szkepti­cizmussal tekintenek ezekre a kijelentésekre és joggal, mert a délkelet-ázsiai országok szövet­sége, a SEATO függelékének sze­repére hivatott. Érthető, hogy az olyan semle­ges délkelet-ázsiai országok, mint Burma, Indonézia és Kambodzsa, távol tartják magukat a szerve­zettől, amelynek segítségével a nyugati hatalmak be akarják vonni őket a SEATO-ba, II királynő hívei, jobb- és baloldali erők egyaránt fellépnek Angliának a közös piacba való belépése ellen London (MTI): Mialatt Macy millar. kabinetje vezető tagjaival a közös piacba való belépés kér­déséről tanácskozott, az angol jogásztanács kérvényt nyújtott be az alsóházban, amely mindazon parlamenti tagok letartóztatását követeli, akik pártolják Anglia belépését a közös piacba. A kér­vény, amelyet az alsóházban a házelnök fegyvermestere vett át, azzal vádolja a belépést pártoló honatyákat, hogy ilyen lépés „áru ló összeesküvés, amelynek célja: idegen hatóságot állítani a ki­rálynő fölé”. Ez a vád arra cé­loz, hogy Anglia, ha a közös pi­acba belépne, lemondana szuve- rénitásának egy részéről és a döntést számos fontos kérdésben a közös piac országai miniszteri tanácsára ruházná. A jogászta­nács (British Common law Coun­cil) a bírói gyakorlat és jogszo­kás útján kialakult jogszabályo­kat tanulmányozza. John Gollan, az Angol Kommu­nista Párt főtitkára Doncasterban mondott beszédében kifejtette, a belépés a közös piacba azt je­lentené, hogy az angol nép le­mond arról a jogáról, hogy sa­ját ügyeit intézze. Macmilan már meghátrált Kennedy előtt a „Po­láris-ügyben” és Adenauer előtt az angliai német támaszpontok dolgában, most pedig behódolás- ra készül az amerikai monopol­tőke nyomása előtt. A közös piacban az uralkodó hatalom Adenauer Németországa, a Ruhr- vidéki trösztök és a 400 000 főnyi Bundeswehr, amely most szem­telenül atomfegyvereket követel. Gollan a következőkben vázol­ta a komimunista párt politiká­ját a közös piac és kereskedelem ügyében: 1. Haladéktalan tárgyalások nagyméretű, hosszúlejáratú köl­csönös kereskedelmi egyezmé­nyekről a szocialista országok­kal, ami óriási arányban növel­né kereskedelmünk lehetőségeit. 2. Hosszúlejáratú hitelek nyúj­tása volt gyarmati országoknak,' vagyis az imperialista módszerek megszüntetése. 3. Európa kettéosztottságának megszüntetése, a feszültség okai­nak kiküszöbölése, a békés együttélésen alapuló egyezmények kel, amelyek leszereléshez vezet­nének, az atomfegyverkezés meg­szüntetése, idővel a szembenálló csoportok feloszlatása,' s a köl­csönös kereskedelem fejlesztése. 4. Harc a toryzmus és a mo­nopóliumok ellen, a munkabérek, •nyugdíjak, szociális szolgáltatások növelése, nyereségek és fegyver­kezési kiadások csökkentése. Lambton konzervatív képviselő írja a Sunday Expressben: Macynillan, mihelyt miniszterel­nök lett, minden áron Amerika kegyeit hajhászta. Ennek eredmé­nye volt a bermudai értekezlet (Eisenhowerrel), ahol feláldoztuk függetlenségünket, külpolitikán­kat, mindenünket, csakhogy Ame­rika kedvében • járjunk. Ezt az­zal indokolták, hogy Amerika kedvenc gyermeke leszünk. Hogy ez miként sikerült, azt láttuk a naDokban, amidőn Kennedy di- csőtíette de Gaulle-t. mint Eu­rópa vezérét, s magasztalta Fran­ciaország dicsőségét, de csak utó­iratként említette Angliát. Az erősen konzervatív Sunday Times külügyi hírmagyarázója ír­ja: 1 Miért csökken politikai befo­lyásunk az egész világon? A fő, ok az amerikai szövetség. Mac-1 millan Szuez után elhatározta:- soha többé nem ensedi, hogy Anglia az Egyesült Államok ak­tív ellenkezésébe ütközzék. Ez annyira rögeszméiévé vált, hogy bizalmasainak állítása szerint semmi mást nem tart fontosnak. Ez olyan gondolkodásmódhoz ve­zet. amelv inkább megszállt or- s^áuhoz illik, mint szövetséges­hez. '* Hz amerikai sajtó kiforgatja a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt álláspontját New York (TASZSZ). A. F. Stone, amerikai politikai meg­figyelő hetilapjában bírálja az amerikai sajtót, különösen a New York Times-t, amiért ki­forgatták a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt állás­pontját. Stone rámutat: az ame­rikai sajtó a német békeszerző­dés megkötéséről és a nyugat­berlini kérdés megoldásáról szóló szovjet emlékiratot kommentál­va, azt a benyomást próbálta kelteni, hogy a Szovjetunió Nyu- gat-Berlin ellenőrzésére és a nyugati csapatoknak a városból való kivonására törekszik. A szovjet kormány erről szóló em­lékiratában — hangsúlyozza ez­zel kapcsolatban Stone — konk­réten szó esik arról a lehetőség­ről, hogy az amerikai, az angol, a szovjet és a francia fegyveres erők jelképes helyőrségeket tart­sanak Nyugat-Berlinben a sza­bad' város biztosítékaként. A német kérdés lényege — folytatja Stone — nem Nyugat- Berlin szabadságában rejlik. Adenauer a valóságban a béke- szerződés megkötésétől fél, mert az, ami odavezetne, hogy az ösz- szes országok elismernék a két német- állam jelenlegi határait. Adenauer és követői azonban nem mondtak le arról a re­ményről, hogy »visszaszerezzék az 1937-es határokat«. »A vitás kérdés — írja befejezé­sül Stone —, nem Berlin, ame­lyet megvédhetünk, hanem az hogy milyen messzire szándék- szunk elmenni e baljós ábránd támogatásában«. Az indiai sajtó továbbra is nagy figyelmet fordít a német kérdés rendezéséről és a nukle­áris kísérletek megszüntetéséről szóló szovjet emlékiratnak. »Hruscsov a rá jellemző mű­vészettel és meggyőződéssel nyújtotta be körültekintő javas­latait, a Nyugat ennek ellenére továbbra is a régi »szilárdad állni« politikához ragaszkodik — írja a Times of India. A Searchlinght című lap meg­jegyzi, hogy »a múltban igen sok orosz javaslatot utasítottak el, anélkül, hogy figyelmesen tanul­mányozták volna. A Nyugat pél­dául képtelen világos választ adni arra, miért utasítja el Nyu- gat-Berlin szabad várossá nyil­vánításának eszméjét«. A töm­bön kívüli államok — írja a lap — azt várják, hogy Washington végre konstruktívan válaszol Hruscsov úr legutóbbi javasla­taira. TASZSZ-lcommentár Ikeda küszöbön álló ameri Moszkva (TASZSZ). Ikeda, ja­pán miniszterelnök washingtoni útjával azt a kockázatot vállalja, hogy tovább élezi az ország bel­ső politikai feszültségét — írja Vaszilij Harkov, a TASZSZ kom­mentátora. A miniszterelnök amerikai útja ellen nagyszabású mozgalom bontakozott ki Japán­ban. Mint jelentik, a Tokióból elutazó miniszterelnök védelmé­re 70 000 rendőrt mozgósítottak, akik teljesen megszállt Sk'~a re­pülőtérhez vezető utat. Bár a küszöbön álló japán— amerikai tárgyalások céljáról és jellegéről hivatalosan eddig nem mondtak semmit, minden való­színűség szerint az egy évvel ez­előtt ratifikált japán—amerikai, úgynevezett biztonsági szerződés szellemében zajlik majd le. A küszöbönálló tárgyalások kai útjáról egyik témája — mint jelentik — Japánnak a Kínai Népköztársa­sághoz való viszonya lesz. Japán helyzete jelenleg olyan, hogy a társadalom legszélesebb rétegei síkraszállnak a népi Kínával lé­tesítendő diplomáciai és gazda­sági kapcsolatok érdekében. Az Ikeda utazásával összefüg­gő gazdasági kérdésekről szólva emlékeztet rá, hogy a miniszter- elnök azoknak a monopolista kö- Tökneir a képviselője, akiket szo­ros kapcsolat fűz az amerikai monopóliumokhoz. Mint Harkov rámutat, e körök az Egyesült Ál­lamok segítségével növelni akar­ják befolyásukat Délkelet-Ázsiá- ban. Többek között arra töreked­nek, hogy növeljék tőkekivite­lüket a »fejletlen országoknak nyújtandó közös segítség« leple alatt. Az Egyesült Államok visszautasítja Castro indítványát Washington (MTI): A fogoly­cserét lebonyolító amerikai bi­zottság kedden válaszolt Fidel Castrónak arra a javaslatára, hogy a Kubában foglyul ejtett intervenciósokat 28 millió dollár értéknek megfelelő mezőgazda- sági traktorokkal cseréljék ki. A kubai miniszterelnöknek küldött táviratból kitűnik, hogy az Egye­sült Államok kereken elutasítja Castro javaslatát.' A bizottság azt írja, hogy a Kubában partraszállt inváziósokért csupán 500 könnyű mezőgazdasági traktort hajlandó cserébé adni.’ Áz Egyesült Álla­mok válasza ultimátumot is tar­talmaz. Megfenyegeti a kubai kormányt, hogy amennyiben jú­nius 23-án 16 óráig nem ad vég­leges választ a táviratra, akkor végérvényesen megszakadnak a fogolycserére vonatkozó tárgya­lások. Mint ismeretes, Fidel Castro a kudarcba fulladt inváziós kísér­let után az emberiesség érzésé­ből kiindulva bejelentette, ha az intervencióért végeredményben felelős Egyesült Államok 500 ne­héz földgyalut küld a kubai me­zőgazdaság megsegítésére, akkor a kormány hajlandó szabadlábra helyezni a foglyokat. A washing­toni kormány azonban nem fo­gadta el ezt az indítványt és azzal érvelt, hogy Kuba a nehéz földgyalukat katonai célra hasz­nálja fel. Fidel Castro ekkor újabb előzékenységről tett tanú- bizonyságot. Kijelentette, figye­lembe veszi az Egyesült Államok aggályait és beleegyezik abba, hogy az 500 földgyalu értékének megfelelő, tehát összesen 28 millió dollár értékű könnyű me­zőgazdasági traktorokat fogad el az intervenciósokért cserébe. Német—magyar barátsági gyűlés az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon Erfurt (ADN): Az erfurti nem­zetközi kertészeti kiállításon hét­főn este a magyar ünnepi hét megnyitása alkalmából német— magyar barátsági gyűlést rendez­tek. Több mint 300o vendég lel­kesen köszöntötte a Rónai Sán­dor országgyűlési elnök vezetésé­vel az NDK-ban időző magyar parlamenti küldöttséget, dr. Jo­hannes , Dieekmannt, az NDK népi kamarájának elnökét. Ros­tás Istvánt, a Magyar Népköztár­saság NDK-beli nagykövetét és a többi megjelent személyiséget. A népi kamara elnöke hangsú­lyozta, hogy a német kérdés és a nyugat-berlini probléma meg­oldása nem halogatható tovább. Rónai Sándor ismét biztosította a német népet, hogy Magyaror­szág támogatja a német kérdés, a nyugat-berlini probléma megol­dásáért folyó harcában.

Next

/
Thumbnails
Contents