Tolna Megyei Népújság, 1961. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-18 / 142. szám
1961. június 18. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG f1 í GYERMEKEKNEK Az édesanya kis virága Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nénike. Ennek a nénikének volt egy fia. Andrisnak hívták. Eltek, éldegéltek csendeskén a végtelen nagy tenger partján. Andris egész nap halászott, édesanyja pedig tett-vett a ház körül. Történt egyszer, hogy Andris édesanyja nagyon megbetegedett. Hiába volt minden segítség, másnapra meghalt szegény. Hej. nagyon szomorú volt Andris. Mi lesz most már ővele? Ki gondozza, ki főz és takarít rá? Ki ébreszti őt ezentúl simoga- tással, csókkal, ki várja haza este meleg vacsorával? Aznap nem is ment ki a tengerre halászni. Otthon sírdogált egész nap. Egyszer csak így szólt valaki: — Ne szomorkodj. Andris. Majd én gondozlak téged. — Ki beszél hozzám? — kérdezte a fiú, mert igen meglepődött. — Én beszélek, Andris, édesanyád kis virága. Ide nézz! — És tényleg. Az ablakban egy cserépben vérpiros kis virág hajladozott. Andris odament. Megcsókolta a kis virágot és ezt kérdezte tőle: — Hogy kerülsz te ide? Édesanyámnak nem volt ilyen virága. — Eddig édesanyád szívében voltam elrejtve — felel a virág. — És most idejöttem, édesanyád kérésére, hogy ezentúl a én vigyázzak rád. És óvjalak mindentől. De figyelmeztetlek, engem minden este meg kell öntözni. Mégpedig háromszor három csepp vízzel. Ha ezt elmulasztod, akkor én elhervadok. És akkor nem lesz senkid. — Ne félj. édesanyám kis virága, meglesz minden, amit kívánsz. öntözte is minden este a fiú a kis virágot szorgalmasan. És a kis világ napközben főzött, mosott, takarított, ügyelt mindenre, amíg Andris a nagy tengeren halászott. De egyszer tudomására jutott a békakirálynak, hogy Andrisnak olyar virága van, amelyik mos, főz, takarít. Megirigyelte. Ki is adta a parancsot egyik miniszterének, hogy szerezze meg minden áron ezt a kis virágot. — De hogyan? — törte a fejét a békaminiszter. Addig-ad- dig forgat :a az eszét, amíg kifőzte a tei'vet. Átváltozott szép aranyhallá és odaúszott Andris csónakjához. A fiú észrevette és üldözőbe vette az értékesnek ígérkező zsákmányt. De bizony a nagy aranyhalat nem sikerült megfogni. Már este lett, de a hajsza még mindig tartott. Bizony, bizony Andris elfelejtkezett a vérpiros kis virágról. Késő éjszaka ért haza. Eredménytelenül. A virágnak már bizony csak a hűlc helyét találta. Hogy történt? Hát úgy, hogy csúf béka saskeselyűvé változott és lecsapott Andrisék ablakára. Felkapta a csőrével és vitte, vitte nagy boldogan a zsákmányt a királynak. Persze, előre örült a nagy jutalomnak. A trónterem előtt visszaváltozott békává. — Itt a virág, felség! Elhoztam. A békakirály szerfölött örült. De hirtelen elkomorodott. — Igen. itt a virág. Azt látom. De miért hervasztottad el? Én nem hervadt virágot akarok. — Erről nem tehetek ... erről igazán nem tehetek... — dadogta a miniszter. — Te vagy a hibás! — kiabált a király. És úgy odacsapta a cserepet a megszeppent béka fejéhez, hogy az menten kinyújtózott. A kis virág meg kiesett az ablakon, két lepke elkapta és vitték egyenesen Andrishoz. — Ö, te hogy kerülsz ide? De jó, hogy itt vagy kis virágom. Édesanyám kis virága! Bocsáss meg nekem. Többet ilyen nem fordul elő. — Még ez egyszer megbocsátok neked. Mert tudd meg, Andris, az édesanya szíve mindent megbocsát. És az édesanya szíve mindent legyőz. De ha még egyszer elfeledkezel rólam, akkor többet nem jövök vissza. , — Ezt sohase feledd el, Andris! Sohase! Kelemen Zoltán Hire jó a csőrepedés . psq tg. Látod, mami, legalább kipróbáljuk a csónakot.. Cirmoscica Cirmoscica-anyukának két csöpp fia született, mint az öklöm, akkorák a eirmoseica-gyerekek. Friss tejecskét hoz egy kislány, csurgatja a kis tálba, csupa tej már a két cica orra és bajuszkája. Ha jóllaknak, anyjuk mellé fekszik a két kiscica, míg alusznak, vigyáz rájuk a jó cica-anyuka. MAROSI ERZSÉBET Úttörőélet Ballag már a vén diák Talán rossz a cím? Nem? Igen, ballag már a vén diák. Itt a kurdi nyolcadikos ballagó diákokról van szó, arról a harminc gyermekről, akik a gyermeki sorból az ifjúság sorába léptek. Igen Tréfás kérdések 1. Utón megyen, nem poroz. Vízen megyen, nem csobog. Nádon megyen, nem suhog. Sáson megyen, nem susog, Eső éri, nem ázik. Ha fagy éri, nem fázik. Mi az? 2. Egy fán 27 veréb volt. Azokból egyet puskával lelőttek. Hány maradt a fán? 3. Mi van akkor, ha egy néger a bal lábával a hóba lép? * Az elmúlt heti tréfás kérdések megfejtései: l. Amikor álmodik. 2. öt, mert a méterrúd- nak is vége van. 3. Ahol nincs árnyék leszállni a lóról és gyalogolni. 4. ff T L Ó 9. Vacsorát, 6. Sorbanállás. szép és megható ünnepség volt legutóbb, amikor búcsúztak az iskolától és annak padjaitól a diákok. Ünnepség keretében megköszönték tanítóiknak azt a soksok szeretetet és törődést, amit értük tettek, s külön versbe is foglalták őket. Majd a hetedikes diákok búcsúztak a jó pajtásoktól, átnyújtották részükre a fokost és a pirospettyes bugyrot pogácsával és sóval, paprikával. UTÄNA Medve Zoltán iskola- igazgató búcsúzott a diákoktól. A bensőséges ünnepség után az iskolából a nyolcadikos diákok és szüleik, a meghívott vendégek átvonultak a szomszédos kultúr- házba és ott. azon az ünnepségen léptek be a KISZ-be. A harminc ballagó diákból huszonheten lettek KISZ-tagok. Majd a helyi pártszervezet vezetősége köszöntötte az új KlSZ-tagokat és annak a reményének adott kifejezést, hogy amit fogadtak, azt meg is fogják tartani, abban a szellemben élnek, dolgoznak, tanulnak. MINT ŰTTÖRÖK is igen szép és becsületes munkát végeztek. A vasgyűjtésük eredménye 40 mázsa volt, és ezt az Erzsébet-híd építéséhez adták át. Ebből a pénzből a táborozáshoz való költségeket fogják fedezni. Sok-sok szép eredményt értek el a kultúra és a sport terén is. De talán legszebb eredményük volt: mint önkéntes tűzoltók, a járási versenyen, mind az úttörő fiúk, mind az úttörő lányok egy-egy első helyezést szereztek. Méltóképpen követték a felnőtteket, akik szintén négy számból is első díjat hoztak haza. Az ünnepség befejezése után a fiatalok műsorral szórakoztatták a meghívott vendégeket és szüleiket. Kakas József MÁV főpályamester Törd a fejed 1. SZÜLÖTT-N AI 2. X É A legutóbbi „Törd a fejed” rejtvényünk megfejtései: 1. Elveszett paradicsom. 2. Fel is út, le is út. Olvasóink hangja Észre kell venni őket! Ki yeszi észre az óvónők segítőtársát, azokat az egyszerű, mindennapi embereket, akik nem jönnek szülői értekezletre, nem várják, hogy megdicsérjék munkájukat? A takarítónőt, aki hajnalban kel, hogy mindent kitakarítson, hogy ragyogjon a padló, mire az édesanyja gyermekét beadja a napközibe. A szakácsnőket, a konyhalányokat ki veszi észre, akik a legjobb ízt varázsolják gyermekeink szájába, és 30—40 gyermekre cipekednek naponta, akkor, amikor még négy kiló is elhúzza az ember karját. Ki veszi észre a mosónőt, aki a teknő mellett görnyed? (Talán már van mosógép, de amíg nem volt.) Én látom őket is, köszönetét mondok nekik, és nagyon szeretem őket. A virjg szép, de elhervad, de amit a szívünkben érzünk irántuk, az soha el nem múlik. Simon Józsefné Szekszárd „Tűzijáték64 A kis faluban minden csendes volt ezen az estén is. Hallgatták a rádiót. Még nem is volt vége a közvetítésnek, amikor a néma, hallgatagon figyelő csendet a nagy kiabálás, a sötétséget a lángok fénye vágta el. Kigyulladt a Béke Tsz frissen berakott hereszéna-kazla. Talán meg lehetett volna 'menteni a falu népét a munkaegységcsökkenéstől, a közösben lévő állatokat a nagy csapástól, kártól, ha ... Ha a „tűz van!” kiáltásra vedret fog minden ember, és nem üres kézzel, csupán tűzijátékot nézni szalad. Mert voltak ilyenek is. sajnos! Olyan is volt, aki fogattal ment védeni, de ijedtségében vagy figyelmetlenségében elfelejtett hor dót tenni a kocsira. Volt, akitől elvitték a hordót és nem vetté észre, csak reggel öt órakor, amikor már vitték neki vissza. Ez az udvari tsz-ben már másodízben fordult elő, az előbbi február közepén volt. ugyancsak ilyen körülmények között. Tanulni kellene már belőle ... — pa—< Televízió — méreggel... Községünk kultúrotthona részére vásároltunk egy Benczúr televíziós készüléket, amelyet április hónapban szerelt fel a Szekszárdi GELKA Televízió és Rádiószerelő Vállalat. Az adásban községünk lakossága csak két este gyönyörködhetett. Május 2-án bejelentettük ennek a szerelő vállalatnak, hogy készülékünk elromlott, kérjük a megjavítását és a szervizkocsi kiküldését. Személyes tudomásom szerint május ll-i feljegyzéssel nyilvántartásukba is vették ennek javítását. Azonban többszöri telefon- és személyes sürgetésre sem voltak Talán nem vol Az egyik délután a Bocskai utcában egy fiatalasszony beszélgetett a barátnőjével. A háromnégyéves kisfia akkor érkezett vissza a játszásból, amikor a közelükbe értem. Még oda sem ért hozzá, anyja máris rohant feléje vészt jóslón és mivel a kisgyerek ruhája és cipője piszkos lett, alaposan elfenekelte. Amikor a kisgyerek sírni mert, agyba-főbe verte, hogy végül is a sárban kötött ki. Vajon mitől dühösödött fel ez a fiatalasszony, hogy szinte tajtékzott a dühtől? Szégyellte barátnője előtt rendetlen kisfiát? hajlandók a mai napig megjavítani. A környező községekben, ahol későbben jelentették a hibát, jártak, de ide kijutni nem tudnak. Nem tudjuk, hová forduljunk panaszunkkal, éppen ezért fordulunk a szerkesztőséghez, hogy talán ügyünkben — a község lakosságának kérésére — eredményt tudnak elérni. Kérjük, legyenek segítségünkre, mert a jótállás határideje is e hónap 28-ával lejár. Lakatos János vb-titkár Pusztahencse t elég piszkos ? Vagy bosszantotta kisfia vigyázatlansága? De hiszen ő is volt fiatal és ő is besározta a ruháját. Vagy akkor ő is kikapott és most visszaadta a kölcsönt? Ejnye, ez nagyon katonás módszer lenne. Ilyent az öreg katona csinált az újonccal szemben. Vagy abban a pillanatban jött rá. hogy a házassághoz a ruhatisztltás is hozzátartozik és ettől lett dühös? Vagy talán mégsem volt elég piszkos az a ruha. cipő és ezért pofozta bele kisfiát a sárba? Török Béla Szekszárd. Remete u. 87. beosztás Viczéné hosszú évekig dolgozott, munkálkodott. Nem tagadható: elfogadhatóan. Kitüntetést igaz, nemigen kapott, de hiszen nem is szolgált rá. A szerencse egyszer mégis rámosolygott. Nem, nem a lottón nyert, a totón sem volt tizenkettes találata. Ne csűrjük- csavarjuk, ellenőri megbízást kapott. Régi munkatársai csodálkoztak egy kissé, de minden csoda három napig tart. Viczéné hamarosan meg is jelent, mint ellenőr. Ez egymagában nem is helytelen, hiszen ahol nagyobb embercsoport dolgozik, ott elkél az ellenőrzés. Az asszony azonban egyszerre nagyon megváltozott. Haját törőcsikmarisra nyíratta, ajkát és körmeit cinóbervörösre festette, s nem maradhatott el vénuszi szépségű lábainak csinosítgatása sem. Ez nem ítélhető el, hiszen minden nő szép akar maradni. Betért a manikűröshöz is. Körmeinek ismételt csiszolgattatása után visz- szament munkahelyére. — Feri bácsi, ez nem jó . .. Ez sem jó, az sem jó... — és így ment a végtelenségig. Mindenkibe belekötött. Munkatársnői sírtak. A férfiak dühöngtek. — Honnan szedte ez a nő egyszerre a mindenkit felülmúló. nagy tudást? — kérdezték. Nem tudták megmondani. Piroska, aki eddig tanítgatta az új ellenőrt, azt gondolta: — Talán a manikűrösnél... De nem merte kimondani. Bállá Tibor Tengelic
