Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

19C1. május 19. VOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Pali bácsi családja és a hatezer forint NEHÉZ MEGTALÁLNI, ki kapta a legtöbb nyereségrésze­sedést. Háromszáznál is több dolgozó kapott a múlt szomba­ton „fizetést”. Varga János, a kendergyár vezetője hosszas ke resgélés után megáll egy név­nél. Ujjával rábök a tintaceruzá­val írott aláírásra: — A Pali bácsi! Beszélj őve­le, hárman dolgoznak itt, igaz, nem ők kapták a legtöbbet, de szép summát vittek haza. hat­ezer forintot. Negyedóráig sem kell várni, mire Pali bácsit előkerítik a gyár valamelyik zugából, mert áztatós ő, mégpedig a javából, és látogatásomkor éppen egy órácskára felsütött a nap és ilyenkor az áztatós a szárító­téren dolgozik. Pali bácsi (már 24 éve áztatós. Alacsony, zömök, szélesvállú, erőskezű ember A kék mele­gítő alatt erős izmai dagad­nak. Haja, szemöldöke már ki­fakult. a nap szíttá ki. Kérdez­getni kezdem, a hatezer forint­ról. Nehezen válaszol, nem nagybeszédű. Rövid mondatok­ban válaszol és néha jóízűt ka­cag. ha valami olyant mond. BARCZA PÁL. Pali bácsi­nak szólítja a gyárvezető is, pedig a negyven éven sincs túl, de élettapasztalat, szakértelem nyolcvan évnyi sűrűsödöit benne. S ezért is iránta a tisz- . telet, a megbecsülés a gyárban. — Tizenöt éves voltam, ami­kor először álltam a gödörbe áztatni, itt Dunaföldváron. Sze­retem a munkát, megszoktam. Pedig nehéz volt. Most már nem. Hozzáerősödtem. Egy év és megszokja az ember, sze­rencse, hogy még nem érzem a reumát. Pedig gyakori betegség az kenderáztatósoknál. És az is gyakori, hogy nagyon jól ke­resnek. — Szezonmunka a miénk — mondja — hat hónapig sokat kell dolgoznunk. De keresünk is. Még a napot is megelőzzük kelésben. Háromkor a meden­cében állunk már. kilencig reg­geli sincs, de akkor aztán bő­séges. Délben ebéd, rövid pi­henő, egy órai szunyókálás, az­után megint a munka ötig-ha- tig, mikor hogy, akkor uzson­na. és megint munka, nyolcig, kilencig, míg világos van. Igv szerződtünk, áztatni csak jó időben lehet és akkor kell any- nylt. hogy legyen a gyárnak egész évre, jó, erős szalu nyers­anyag. Közben a nyereségrészesedés kerül ismét szóba. Mint meg­tudom nem is hatezer forintot kaptak. „Csak” 5911 forintot! — Nem érdemes flllérezni, írhat rrtarre, h-te^ret' S MIRE KÖLTIK ezt a ren­geteg nénzt? Még sorolni is hosszadalmas. azaz még*err.. mert egy szóba belefér, illet­ve ehhe ténvleg belefér: a ház­ba költik A kis kétszobás esa­A kisszékely! fsz-vezetők példája Múlt év őszén alakult át Kis- nek négy tagja megoldotta a székely termelőszövetkezeti köz- nehézséget. Jankó János tsz-el- séggé. A község parasztgazdái- nők és Czinkon György elnök- nak az új útra térésben nagy helyettes javaslatára saját pén- segltséget adtak a Simontornyai ziikböl összeadtak 15 000 forin­Bötgyár dolgozói. Segítettünk tot, hogy a gépet meg tudják nekik felismerni az igazságot, vásárolni. A tsz négy Vezetöjé- hogy a termelőszövetkezet az nek ez a nagyszerű tette meg­egy edüli forma, amely boldo- oldotta a tsz súlyos problémá­gabb jövőjüket biztosítja. A szó ját. Biztosították ezáltal a ka- cialista községgé való átalaku- palásokhoz szükséges feltétele­lás után, néhányon nehezen il- két, megteremtették o jó ter- leszkedtek bele a termelőszö- més alapját, vetkezeti életbe, de a falu na- A kisszékelyi tsz tagjai azt gyobb része igyekezett jó mun- mondják: »Olyan vezetőink van kájával biztosítani a termelő- nak, akiket követhetünk, mert szövetkezet előrehaladását. saját érdekük mellett a mi ér­Ez év május elején voltam dekeinket is szívükön viselik.« újra Kisszékelyen, a tsz ellen- DELI GYÖRGY levelező, Simontornyai Bőrgyár orzö bizottságának munkáját segítettük értékelni. Örömmel tapasztaltam, hogy a kisszékelyi gazdák milyen komolyan ve­szik a közös gazdálkodást. El­mondották, hogy a kukorica ve­tése a sok eső dacára ütemsze- rűen ment, a répa egyelése pe­dig befejeződött. A termelőszö­vetkezeti tagság várja már, hogy a kukorica első kapálását meg­kezdhesse. A tsz vezetősége fel­mérte a rendelkezésre álló esz­közöket és arra a megállapí­tásra jutott, hogy meglévő ere­jükkel a kukorica kapálását kellő időre nem tudják elvé­gezni, gépek beszerzésére lenne szükségük. Megvizsgálták a szövetkezet pénzügyi helyzetét, s megállapították, hogy új gép beszerzésére nincs fedezet. A kisszékelyi tsz vezetőségé­Jízezer fülé emelkedett a KISZ-tagok száma megyénkben Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom szervezésével párhu­zamosan a KISZ-alapszervezetek nagy gondot fordítanak a KISZ- tagság szervezésére. Az elmúlt napok során a megye KISZ-alapszervezeteinek létszáma 9873-ról 10 063-ra emelkedett. Az alapszervezetek 273 új tagot vettek fel, ötöt kizártak, öt pe­dig munkahely-változás miatt kilépett. A taglétszám növelésére főként a termelőszövetkezeti községek­ben fordítanak nagy gondot, mi­vel a KISZ-tagok soraiban vi­szonylag kevés a termelőszövet­kezetben dolgozó fiatal. 35. Mlene-no is megszólalt végre: — Meg kellene próbálni. Iga­za van a kapitánynak: ez a szi­get meg fog halni... Glory rögtön konkrétumokat akart kovácsolni az egyetértés láttán. — Hogy kellene hozzáfogni? Miene-no komolyan nézett vé­gig a kis társaságon, aztán nyu­godtan, megfontoltan mondta: Nagyon késő van ahhoz, lódi házba, mert elkészült már az két éve. Most készül például a vaskapu, rádiót vesz­nek. — Kicsit? — Á, dehogy, nagyot lemez- játszósát, valactií háromezer forinton felüli pénzbe kerül. Azt mondja az asszony, ha vesz, akkor már szépet, nagyot és jót vesz. Hát vegyen! És faggatom tovább, a csa­lád hogy él ? — Jól. A fiú most megy majd nyolcadikba. Jövőre villanysze­relőnek, vagy más hasonló szakmára adom tanulni, Sztá- linvárosba. Ha dolgozunk, van pénz, minden ami kell. — Néha bor az asztalra. — Hát az nagyon ritkán, én nem iszom, ha csak az asszony (Heg nem kívánja. Én inkább Hfrös-oárti vagyok MIT MONÜJAK MÉG bar- cza pálrói,? a családról, a hatezer forintról? Azt. talán, hogy én iS szívesen odaálltam volna a sorba, amikor a tö­mött borítékot osztották? Rzt már magamról mondom. Ta­lán még azt, hogy sok ilyen Barcza család van a Dunaföld- vári Kendergyábban, akik szor- lamasart dolgoznak és nagyon jól élnek. S Pali bácsit is azért választottam, mert annyira ha­sonlít háromszáz dolgozó tár­sához. Pálkovács írók az ünnepi könyvhéten Sok iró utazik az ország kü­lönböző vidékeire az ünneoi könyvhéten. Az írószövetség el­nökségének tagjai közül Darvas József, Dobozy Imre, Illés Béla, Fodor József, Jankovieh Ferenc, Földeák János, Simon István, Mó­ricz Virág, Szabó Pál utazik vi­dékre. Szabolcs megyébe Mester­házi Lajos látogat el. Győr—Sop­ron megyébe Hidas Antal és Fo­dor András, Pest megyébe Urbán Ernő és Goda Gábor Utazik. Vé­szi Endre és Jobbágy Károly Zala megyét, Kiss Ferenc, Ga­lambos Lajos és Tabák András Fejér megyét, Gergely Sándor és Tatay Sándor Baranya megyét keresi fel. A vidékre látogató írók részt vesznek a helyi könyv­heti megnyitó ünnepségeken, an- kétokat, felolvasásokat tartanak, dedikálják műveiket a vidéki ol­vasóknak. Gazdasági .jegyzete- . Kötbér és cipő Örvendetes, hogy a Tolna me- ami az első negyedben volt, az­gyéí kisipari szövetkezetek ered­ményesen vesznek részt a külke­reskedelemben. Csaknem kétéves múltra tekinthet vissza, s ez idő alatt bőven volt idő tapasztalat­szerzésre, a külföldi vásárlók igé­nyeinek megismerésére. A ktsz- ek, az elmúlt évben tíz száza­lékkal több cipőt szállítottak kül­földre a tervezettnél. Az idéri hasonló lenne a helyzet, ha anyagellátási zavarok nem hát­ráltatnák a munkát. A szekszárdi cipész szövetke­zetben például az idén az első negyedéves exporttervet anyag hiány miatt nem tudták teljes! zal a különbséggel, hogy most a szükséges anyag ötven százalé­kát kapták meg. Az OK1SZ és a TANNlNPEX közben a kötbéres ügyben foly­tat hosszadalmas vitát, főleg azon, hogy a gyenge nyorsortyag- ból készült cipőkért kit terhel a felelősség A felsőbőr minősége például olyan gyenge, hogy mun­ka közben a festék 25 százalé­kát veszíti el, utánfastéssel a szö­vetkezet a megfelelő mihőséget nem tudja visszaadni, s most az a kérdés, hogy a kötbért ha ki is fizeti az a Szerv, mély miatt az exporttervet a szövetkezet teni. 1700 pár cipővel kevesebb, nem tudja teljesíteni, de lesí-o jutott exportra. Jórészt anyag­hiány okozta a súlyos lemara­dást. A szövetkezet a második negyedévre kért halasztást, ka­pott is, de megismétlődött az, ebből cipő? Akkor semmi eset­re sem, ha továbbra is ilyen anyagellátással kell a szövetke­zetnek fontos exporttevékenysé­get folytatni. -----­„ Garanciális" Javítás A vásárló, érdekét szolgálja a garanciális javítás. Az ipar nagy szériában termel, s előfordul — Sajnos gyakrabban, mint ahogy szabad lenne —, hogy egyes ké­szülékek meghibásodnak, ilyen­kor a javítást, a garanciális időn belül költségmentesen végzik el. Ez meghonosodott az építőipar­ban is. Ez is helyes, mert bár­mily gyorsan is épül egy létesít­mény. kisebb szerelési hibák elő­fordulnak. s egy évig van idő arra, hogy a hibákat kijavítsák. Az már nagvobb baj, hogy túl­ságosan sok a garanciális javí­tás. A bérházaknól alig tapasz­talható. de középületeknél, egyéb létesítményeknél gyakori eset, hogy még hónapok múltán is bri­gádok javítgatják az átadott épü­letet. Itt van például a pártház. Alig van olyan nap, hogy egy-két kő­műves, festő, szerelő ne tevékeny kedne a2 épületen, az átadás után fél évvel. És hozzá kell tenni mindjárt, hogy a hibák oka jó­részt a tervezésből ered. A vil­lamossági berendezés kiismerhe­tetlen, az új épület tetőzete már beázik, a szennyvíz elvezetése sem szerencsés. A betonozott udvaron például nincs lefolyó. Kicsit sok ez a „garanciából”! Nem lehetne a tervet úgy. elké­szíteni, a létesítményt felépíteni, hogy kevesebb garanciális javí­tás váljon szükségessé? Azt hi­szem, akkor Jelentősen olcsóbbá válna az építkezés. Tizenöt perc A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz-ben munkanapfelmérést vé­geztek. A hetven termelő dol­gozó közül csak egy napimun­káját figyelték meg. S kiderült, hogy a dolgozó tizenöt percet tölt el feleslegesen, nem terme­lő munkával. Akik szeretik a matematikát, gyorsan számolhatnak. 70x15= 1050 perc. Csak egy nap! Szá­moljunk tovább 1050x25=26 250 perc. Tehát egy hónapban ennyi idő esik ki. Számoljuk még? A ktsz vezetői ezt tették. Megálla­pították. hogy egy évben így 240 ezer forint termelése esik ki. S Jánossy Zoltán .* Tjkiti (AVAROK SZIGETE) __ — Jöjjön ki kérem, — hallotta rendkívül fontos... hogy "mosT'tövéróLhegyTre Glory suttogását Azonnal szól- - Hallgatom... hogy dicséretükre legyen mond­va a ktsz vezetőinek, a számo­lásnál nem álltak meg. Intézked­tek! Elhatározták, hogy a mun­kahelyek takarítására felvesznek egy félműszakos nyugdíjast, mi­vel a takarítás vette el ezt a bi­zonyos tizenöt percet. Még a ta­karításra felvett dolgozó fizetése is nyereség akkor, ha meggon­doljuk, hogy a rengeteg időt a munkás hasznos termeléssel tud­ja eltölteni. Ehhez még csak annyit: Na­gyon sok gyárban, ktsz-ben ér­demes volna a tolnai példát kö­vetni! •Pl« mot fogni? — Majmot? Mire az magának? — Elvinném a menyasszo­nyomnak. Évek óta nyaggat egy ilyen bolondos jószágért. Talán most sikerül... — Majd megpróbáljuk..'. Donaldson megnyugodva vette tudomásul a választ és két perc múlva már édesen aludt. Nem úgy, mint a kapitány. Ném úgy, mint Miene-no. Ném úgy, mint Glory. mindhárman álmatlanul Ök megbeszéljük. Különben'is még és kilépett az ajtón. Ott -ncMz át kell alaposan gondolni az egész kérdést. Azt javaslom, gyola^volt rajta menjünk pihenni, hiszen alapo' állt Glory, csak egy könnyű pon- össze. Segítsen rábeszélni Gloryt, kérdések nyugtalanították.. Csak arra akarom rászolgáltunk mindnyájan, kogy ha Putter kapitány maga- szemöldöke hogy visszajöjjön az apjához... Amikor reggel találkoztak, gyü- kérni, Miene-nonak ráncba szaladt a röttek és álmosak voltak. Ecve­elővesszük ezt a va* akar vinni, dűl Donaldson k.'p" ra tyegot': Majd holnap ---------------— _ . k érdést... Jó lenne különben Megteszi. azon is gondolkozni, hogy addig is valami kprházbarak-félét ösz- sze kellene hoznunk valahogy,.. Nem győzzük sem idővel, sem lábbal így a kezelést... — Igaza van... — bólintott Glory és fel is állt rögtön. — Alan hánykor csinál éb­resztőt holnap? Putter bosszankodva vette tu­domásul, hogy ma este már nem ne engedjen... — Nem hitványságból kérem, _ Kapitány úr. álmomban két ellenkezőleg. Egyedül és kizáró- kismajmot is fogtunk... Miene-no szíve akkorát dob- lag csak Glory tudja elintézni az XIII. bánt, hogy majd kiugrott a he- öregnél az áttelepítés kérdését. Donaldson őrmester gyakoria- lyéből: Néhány nap múlva visszajöhet, tiassága és kézügyessége m-'gflzet — Megteszem-e? Boldogan! Én magam hozom vissza, hiszen hetetlennek bizonyult a kovet- Köszönöm... Jó éjt. ön tudja, hogy az ő idejövetele is kező napokban. Nekifoglak Glory sarkon fordult és futott az én ötletem volt... Megteszi „kórház« építésének. Egfrtócfu «észen a kunyhójáig. Miene-no amire kerem? favázat készítettek, bamhusz­,,,’ég sokáig nézett utána és mé- Miene-no nagy zavarban volt. háncs volt az oldala és raima- lyen magába szívta a lány után Néhány perce még az ellenkező- levelekből készült a teteje. Put­!- maradt enyhe parfüm illatát. jére tett ígéretet. Nem felelt hát tér és Miene-no is alaposan ki­M n Végül is bement, hogy lefe- azonnal és némi gondolkozás vette részét a munkából és ta­lesz négyszemközti beszélgetés, küdjék. Még el sem aludt jósze- után is csak ennyit mondott. ián nem dolgoztak kev.-^bjet, de erőt vett magán és mosolyog- rint, amikor határozott, de nem — Megbeszéljük holnap az mint a melléjük beavatott négy va vállalta az ébresztőóra szere- goromba kopogást hallott: . egészet. Nem könnyű dolog szigetlakó. Glory tervei srctfnt — Bejöhetek doktor? — hal- Nagy hálára kötelezett kapitány csinálták meg a beosztást és iga* pét. Miene-no az ajtajukig kísérte lotta Putter hangját. Puttert és Donaldsont, aztán ő is — Tessék, hogyne... ugrott lenni... úr és én nem szeretek hálátlan zán elégedettek lehettek az nni... eredménnyel. Még műtőt is esi* lefekvéshez készülődött. Éppen fel az ágyból, pedig nem tudta _ Putter nem firtatta tovább a náltakahöl ugyan sok em­letette a nyakából a majomfog- mire vélni ezt a váratlan éjjeli dolgot, jo éjszakát kívánt és el- lékeztetett az igazi kórházra, de láncot, amikor haj kan megkop- látogatást. ment aludni. Donaldson ébren mely mégis legalább ^alapvető __ Szeretnék rövid lenni dók- varta. sebeszorvosi munkát megkonmi ..................... __ _ _ Mit gondol kapitány úr, tette valamennyire. h enésben, de ä dolog sürgős "és tudnék én holnap egy kis máj- (Folytatjuk.) pántolták az ajtaját; — Igen... — lepődött meg az tor, nem akarom zavarni a pi- orvos,

Next

/
Thumbnails
Contents