Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

1WÍ. május 11. TOLNA MFGYKT VFPÜJSAO Modern mese születik az öszvérek falujában PARIT még ma is a múltból «ott felejtett'« településnek te­kintik, amely tulajdonképpen egy éló múzeum. A falucska nem sokat hallat magától, s nem is valami forgalmas he­lyen fekszik, ezért sokan haj­lanak arra, hogy olyan hangon beszéljenek Pátiról, mint a nagyapák fiatalkori kalapjáról szoktak. így esett meg az is, hogy egy Pátiba igyekvő honfitár­sunk megállította az első em­bert, akivel a falu szélén talál­kozott. A falu egykori neveze­tessége után érdeklődött. Tud­niillik a falunak egykor köz­kedvelt igavonó állata az ösz­vér volt. Másutt nem nagyon becsülték ezt a „felemás” ál­latot, úton-útfélen gúnyolták a pátiakat. Számár as embereknek titulálták őket, mivel hogy az öszvér a szamár és a ló ke­resztezésének eredménye. — Mondja atyámfia, van-e még sok szamár Pariban? — kérdezte honfitársunk, mire a következő „nyomatékos” vá­laszt kapta: — Már nincs. De ha beér a fa­luba, akkor egy lesz .. A páriák mentségére legyen mondva, az öszvérek már csak­ugyan eltűntek a faluból, nem jellegzetessége Pártnak az ilyen szamár-féle állat. De a falu nem lett valami híresség, aho­va messzi vidékről kívánkoz­nának az emberek. Amikor például összetalálkoztam Sa- may Mihállyal, az általános is­kola igazgatójával, mindjárt azt kérdeztem tőle, hogy „meg­szoktak már ebben a község­ben?”, és amikor igennel vá­laszolt. kicsit tamáskodva néz­tem ró. — Nagy dolgok történnek Páriban. Ha más nem lenne,-ez is annyira idekötne bennün­ket. Darvas József: Végig a magyar Szaharán. A tavalyi könyvhéten -Országúton, városon« címmel megjelent írások folytatása. A szerző 1940—44. között írt riport­jai, cikkei a munkásság és a sze­gényparasztság sorsáról. Illés Béla: Kenyér. A kötet Illés Béla néhány, kötetben ed­dig meg nem jelent novelláját és a Válaszúton, valamint a Harminchat esztendő című köte­tének legjobb, témájukkal az újabb írásokhoz szorosan kapcso­lódó novelláit mutatja be. Mesterházi Lajos: A négylábú kutya. A regény hőse egy sikeres író, aki belebotlik egy fiatal lány MESÉLI azokat a bizonyos nagy dolgokat. És meséli ké­sőbb Pápszj József tanácsel­nök, Hegedűs Sándor tsz-el- nök és mindenki, akivel csak beszéltem. Az egész pedig úgy hat, mint valami modern me-, se. Gyermekkoromban például ezzel a mesével szórakoztattak: „Volt egyszer egy szegény és nagyon öpeg nénike. Nem akadt senki gondviselője. Ám a jó­szívű varázsló megszánta: min­dig odavarázsolta neki a szük­séges élelmet és mindent, ami­re csak szüksége volt.” Most pedig hallgassuk csak a modern mesét. (Pardon! Ne is nevezzük ezt mesének, hi­szen szóról-szóra igaz.) Emberek érkeztek a faluba. Nem varázslók, de munkások. Nem a titokzatos és ismeretlen messzeségből jöttek, hanem Budapestről, az Anód és Áram- egyeniráhyító Gyárból. Nevük ismeretlen, egyikük sem hi­valkodott kivagyiságával, az­zal, hogy én vagyok a Kovács Péter, én pedig a Sziklai Ágos­ton — de. hogy jószívű embe­rek, az bizonyos. Nem varázs­ló egyikük sem — de mes­teremberek, szakemberek va­lamennyien. Nem azt mondták, hogy „hókusz-pókusz, csiribi- csiribá”, hanem, hogy „melyik is az a kultúrotthonnak neve­zett épület, amelyik össze akar dőlni és elkéne a javítása?” Varázspálca egyiknél sem volt, de akadt kőműveskalapács, fo­gó, mérőléc, azaz olyan eszköz, egy egész teherautó rakomány, amely szükséges a javításhoz. Igaz, nem hipp-hopp, egvlk Pil­lanatról a másikra varázsoltak falusi kultúrpalotát a romépü­letből. hanem a hosszú napok fáradságos munkájaként. Alé- szigetelték a falat, tatarozták, javították, beszerelték a vil­lanyt és ma már olyan kultúr­és szerelme között felmerülő problémába, amelyről igen felü­letes módon állást foglalva elő­adást tart a rádióban. Kiderül, hogy az ügynek számos olyan részlete van, amelyről sejtelme sem volt, amikor ítéletét meg­formálta. Az író elindul kiderí­teni a részleteket, s ennek kap­csán rájön arra, hogy először sa­ját életének, maga előtt is titkolt igazságaival kell szembenéznie. A regény az alakuló szocialista erkölcs mellett tesz hitet s egy­idejűleg azt is bemutatja, hogy a régi morál milyen mélyen él még azokban is, akik már teljes szív­vel az újat vallják magukénak. otthona van a községnek, hogy bárki megnézheti. Az építők­nek még arra is volt gondjuk, hogy a helyi népviseletből egy kis ízelítőt pingáljanak a fal­ra. Köszönjük, köszönjük, kö­szönjük” — mondták a pári vezetők, de a pestiek szerényen tiltakoztak: „Semmi az egész,.. Miért ne segítettünk volna, ha egyszer munkások vagyunk.” Megrezdült a levegő, morajlott a környék — felbúgtak a teher­autók motorjai és a* ügyeskezű építők eltűntek, por előttük, por utánuk... A páriák két ne­vet tudtak feljegyezni, az egyik a gyárigazgatóé: Mészáros Bé­la, a másik az üzemi párttit­káré: Kugler Gyula. Azóta a csarnokból hazafelé igyekvő né­nik „felkanyarodnak” néha-né­ha az újjávarázsolt épülethez és csodálkozva mondogatják: „Sose hittem volna, hogy ilyen kultúrotthona lesz Párinak.” ÉS A CSODALATOS MESÉ­NEK itt még nincs is vége ... Telt, múlt az idő... A ter­melőszövetkezet tábláin megin­dult a munka, megérkeztek a fecskék és megérkezett két lá­da a pári általános iskola cí­mére. Felbontották, szemléltető eszközök voltak a ládákban az iskolai oktatáshoz, a kémiához és fizikához. „De hiszen ezeket nem is rendeltük, nincs pén­zünk erre.” Azok az ismeret­len munkás bácsik ismét gon­doltak ránk. Küldték, hogy ne erezzen hiányt a péri iskola. ÉS A MODERN MESE még tovább is folytatódik, mert azok az ismeretlen bácsik megkér­dezték: — „Kedves pári barátaink, mi­re lenne még szükségük? Mond­ják el nyugodtan, ha tudunk, segítünk.” íme, így lesz a munkás-szív­ből modern mese — az öszvé­rek hazájából pedig tetszetős falucska. Boda Ferenc — Kopaszodnak a nők. Irwin Lubowé New York-j bőrgyógyász szerint tíz év múlva három nő közül egy kopasz lesz. A nők 15— 20 százaléka már most erősen hullatja a haját—15 éves km- tól fogva. Lubowé dr. úgy véli, hogy ennek két oka van: az ame­rikai nők étrendje és megfeszí­tett ídegmunkája. Apróhirdetések__ Az apróhirdetés dija sravan- ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. As első és minden további vasta- qon szedett szó két szónak szá­mit. Az Ünnepi Könyvhéten jelennek meg A Népújságban olvastuk „Véres összetűzések Portugália I gyarmatain”. A portugálok „gya­nús” egyéneket is tartóztatnak le. Véleményünk: A felszabadítási mozgalom megerősödését viszont nem fogják tudni feltartóztatni. „Megyei fodrászverseny Szck- szárdon.” Helyes és indokolt kez­deményezés. Ha jól olvastuk a kép alatti szöveget, fodrászbállal zárták a versenyt. Szeretnénk tudni: A bál előtt elénekelte-e valaki (mondjuk Maleczky) a Fi­garó belépőjét? „Tanulmány konzervdobozból”. Nem rossz! Rendkívüli tehetség kell hozzá! Ha már felállították a dobozokat, megkezdődhet a céllövő-verseny is, amint azt a vásári bódéknál többször is lát­tuk. Csak azt szeretnénk tudni, hogy a művészeti koncentráció szem előtt tartásávnl — Teli Vil­most is felkérik közszereplésre, így hathatósabb lesz — és mégis valami köze lesz a eéllövőművé- szethez. Ugyanis másról nem le­het szó. „Elvig Presley ezredes lett”. De az ég szerelmére. Ez az em­I bér nem ért a katonai tudomá­nyokhoz! Vagy úgy? Csak tisz­teletbeli? így már érthetőbb. De ha valaki azért ezredes, mert énekelni tud, akkor mégis va­lakiket dirigálnia kell, mert ugye. ezért ezredes. Egy pár tucat üvöl tő dervist nem lehetne szerződ­tetni? Megérné! „Egy vallásőrült Szent Johan­nát játszott”. A 30 esztendős pa­tikus 22 éves feleségét máglyán akarta elégetni. Nem rossz ötlet egy őrülttől. Ha szép csendesen megmagyarázzák neki, hogy nem Néró, csak patikus, hagy- ján! De azt is meg kellene vele értetni, ki is kell a tüzet sze­mélyesen próbálni, mert a szen­tek nem hamvadnak el közönsé­ges tűzben! Ehhez mit szólt vol­na a jámbor méregkeverő? „Adóztató királyok”. Kétség­telen. hogy minden lehetséges cí­men, jogon adóztattak. Ha tör­ténetesen Gogol akkor él — és műveit olvassák: még a holt lel­keket is megadóztatták volna! Úgy bizony' Flexaret IV. kitűnő, új állapot­ban eladó. Horváth, Bonyhádi Cipőgyár. (37) Textilnagykereskedelmi Válla­lat szekszárdi lerakata felvétel­re keres egy közgazdasági tech­nikumot végzett, szakmai gya­korlattal rendelkező férfit vezető beosztásra, két, legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkező Cérfi munkaerőt instruktori be­osztásra, három kereskedelmi le­velezésben jártas gyors- és gép­írónőt. Jelentkezés, Szekszárd, Béke-telep, lerakatvezetőnél. (21) — Baromfitenyésztési ankétot rendez Tevelen a járási népfront bizottság május 12-én, pénteken, amelynek résztvevőit a bonyhádi -járás alsó részén lévő községek­ből hivták meg. Bemutatják a csibenevelés, baromfitartás mód­szereit, hasznos tapasztalatait. — Aram Haosaturjánt, a zene­művészet terén szerzett kima­gasló érdemei elismeréséül az Egyesült Arab Köztársaság »Tu­domány és Művészet« rendjének első fokozatával tüntették ki. — Határidő előtt elkészült Bé­tán a vizmű idénre tervezett, 760 méter hosszúságú csőhálózata. Most tartják a vezeték nyomás­próbáját. A lakosság társadalmi munkájának értéke — az árkok kiásása, majd a betemetése — meghaladja a tizenkétezer forin­tot. — »Gagarin-klub« alapítását ha­tározták el haladó szellemű hol­land fiatalok az amszterdami Elly Van Tol kezdeményezésére. A klub tagjai fényképeket, cik­keket, postabélyegeket gyűjte­nek a világ első űrhajósának éle­téről és munkájáról. Tagkönyv­ként a klub minden tagja meg­kapja Gagarin fényképét. — A fasizmus árnyékában cím­mel Réti Ervin, az Esti Hírlap külpolitikai rovatvezetője tart előadást az ifjúsági akadémia mai szekszárdi előadásán. — India lakosságának száma az utóbbi tíz évben megközelítően (10 millióval növekedett. A leg­utóbbi népszámlálás még nem végleges adatai szerint Indiának jelenleg 438 millió lakosa van. — A második világháború volt a legvéresebb, a legtöbb áldozatot követelő az emberiség történtl- mében. A második világháború­ban 22 060 000 ember vesztette életét és 34 300 000 ember sebesült meg. — A fürdözök számára is meg­nyílik a Csörge-tó május ló-én. Az elmúlt napsütéses napokban már több fürdőző »kipróbálta« o vizet. — A dél-afrikai színesbőriiek átlagos életkora 44,8 év, míg a fe­hérbőrű férfilakosságé 64,5 esz­tendő, a dél-afrikai statisztikái hivatal megállapítása szerint. A színesbőrűek átlagos alacsony életkora a nagymérvű gyermek- halandósággal áll összefüggésben. Dél-Afrikában 100 000 színesbőrű csecsemő közül 20 000 hal meg életének első három esztendejé­ben. — A szekszárdi 505. Ady Endre Helyiipari Iskola festő tanulói négy napon át társadalmi mun­kában végzik iskolájuk külső és belső tatarozását, a kőműves ta­nulókkal karöltve. Ez mintegy 5000 forintos megtakarítást jelent. — A televízió műsora: 18:00: Kicsinyek műsora. 18.35: A jövő [ hét műsora. Műsorismertetés. 18.40: TV-híradó. 19,00: G. B. Shaw: Sohasem lehet tudni. Víg­játék négy felvonásban. Közvetí­tés a Pécsi Nemzeti Színházból. 22.00: Hírek. Uj áruk érkeztek a szekszárdi piactéri leértékelt 107. a». Kaphatók: népboltba játékáruk, ajándéktárgyak, üveg- és edényáruk hanglemez villamossági cikkek, bizsu-áruk. vasáruk. 50 százalékos árenged ménnyel, Fillérekért most vásárolhat 1 __________________________________________________________(141 Ú jabb árleszállítás I D O N GO segédmotor Régi ár I Új ár: 1480, — forint 780, — forint Kapható korlátlan mennyiségben a népbolt szaküzleteiben! Szekszárdon: a 71. műszaki boltban, Tolnán: az 58. vasboltban. Pakson: a 120, vasboltban, Bonyhádon: a 4. vasboltban. Host vásároljon ! ááikil Bati

Next

/
Thumbnails
Contents