Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-31 / 126. szám

1961. május 31. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG € aga ügy? Mindenkit elégedettség, kel­lemes érzés tölt el, amikor lát­ja az utcákon, tereken hancú- rozó, jólöltözött, mosolygós gyermekeket. Ez nemcsak itt- ott látható, hanem általános jelenség, és jogosan mondhat­juk, hogy a mi társadalmunk­ban nagy kincs a gyermek. Gyakori a külföldiek meglepő­dése amiatt, hogy nálunk mi­lyen féltő gonddal ápolják az emberpalántákat. Ez nálunk társadalmi ügy, a szó nemes értelmében. Ezért aztán nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy néhol olyan kirívó esetekkel is találkozhatunk, ami semmi esetre sem illik az örvendetes összképbe. Bármennyire is megdöbbentő, de akad oly-m gyermek is, aki éhezik, ruhát­lan, nem viseli senki gondját. Nem, nem az árva gyermekek­ről van szó. Róluk intézmé­nyesen gondoskodnak, az ár- vaságra-jutás nálunk nem jelent magárahagyatottságot. A tár­sadalom gondviselő keze szin­te dédelgeti őket. Tessék meg­lepődni. olyan gyermekekről van szó, akiknek szülei, sőt, munkaképes, kereső szülei van nak. A minap egy apa és egy anya (talán túlzás is, hogy apá­nak és anyának nevezem őket) ült a vádlottak padján. Meg­írom a nevüket is, lényegtelen, hogy családi ügyről van szó: Vereség Ferenc és Vereség Ferencné, Dalmand, iharospusz­tai lakosok. A férfi 1919-ben született, a nő 1927-ben. A fér­fi állami gazdasági dolgozó. Keresete nem túl magas, de elegendő a tisztes megélhetés­hez, hiszen hasonló munka- és fizetési körülmények között na gyón sokan élnek — emberien, hiányt semmiből sem érezve. De ezek a szülők nem olyanok, mint a többiek, következés­képpen a család sem úgy él, mint az átlag. Két kiskorú gyermekük van. A jogászok úgy mondják, hogy ezek eltartásáról a szülők kötelesek gondoskodni. De a köznyelv ilyen esetben szinte nem ismeri ezt a szót, ilogy «•köteles«. Társadalmi értelem­ben véve ez annyira természe­tes, hiszen a szülő a gyerme­kéért él, dolgozik, s melyik szülő teszi ezt azért, mert »kö­telesség"? Ezt azért teszi, mert a »gyermekem..." Ez az apa és anya pedig olyan körülmények Megyénk szakszervezeti művelődési otthonai egész nyáron nyitva lesznek a gyerekek előtt Megyénkben öt szakszervezeti művelődési otthon, a simontor- nyai bőrgyáré és négy állami gazdaságé, egész nyárra megnyit­ja kapuit a gyerekek előtt. Sok helyen gondot okoz a különböző korú gyermekek nyári elhelyezé­se és meefelelő foglalkoztatása. A szakszervezetek megyei taná­csa határozatot hozott, amelynek értelmében az öt szakszervezeti művelődési otthon gyermekfog­lalkoztatót nyit, amely reggeltől estig a gyermekek rendelkezésére áll majd. A gyermekfoglalkoztató egy­részt azért ígérkezik hasznosnak, mert nagy gondot vesz le a szü­lők válláról, a nyári munkák idején a felnőttek valamennyien részt tudnak venni a munkában, nem okoz gondot a gyerekek őr­zése. De hasznosnak ígérkezik azért is, mert a művelődési ott­honok gazdag programot állíta­nak össze a gyerekek részére, úgy szervezik meg nyári pihenésü­ket, szórakozásukat, hogy az a fejlődésükre Hasznos legyen. Mind az öt helyen függetlení­tett igazgatója van a művelő­dési otthonnak, így a felügyelet és a Vezetés biztosított, de a gyer­mekmegőrző munkájába bevonják azokat a főiskolásokat és egyete­mistákat is, akik otthon töltik a I nyári szünidőt. Előzzük meg a takarmány öngyulladását A szálastakarmányok betakarí­tása a kedvezőtlen időjárás miatt igen gondos előkészítő és meg­előző munkát igényel az állami gazdaságok és termelőszövetkezeT tek vezetőitől. A szálastakarmányok nedves állapotban való összerakása az­zal a veszéllyel jár, hogy a ka­zalba rakott nagy tömegű takar­mány bemelegszik és öngyulladás következik be. Az így bekövet­kezett tűzeset komoly károkat okozhat az állami gazdaságok­nak, termelőszövetkezeteknek és veszélyezteti az állatállomány takarmánnyal való ellátását. Mivel az elmúlt évben is több tűzeset keletkezett öngyulladás­ból, a tűzoltóság felhívja a gaz­daságvezetők é$, termelőszövetke­zetek elnökeinek figyelmét arra, hogy előzzék meg az ilyen jel­legű tűzesetek keletkezését. A takarmányt csak száraz állapot­ban rakják össze, és ellenőrizzék a takarmány-kazlak bemelegedé- sét. Amennyiben a kazlak ön­gyulladásának veszélye áll fenn, úgy a kazlakat bontsák meg, szárítás céljából. N. K. június 1-től gyermekmegőrző működik a dombóvári Alkotmány Tsz-ben A dombóvári Alkotmány Tsz Tüske-pusztai üzemegységében huszonegy asszony vett részt azon a megbeszélésen, amelyet a já­rási nőtanács szervezésében tar­tottak. Szőke Géza üzemegység­vezető a növényápolás és a széna betakarítás helyzetéről tájékoz­tatta a jelenlévőket. Az asszonyok részéről javaslat hangzott el a gyermekmegőrző felállítására, — mondván — csak úgy tudnak részt venni rendszeresen a mezőgazdasági munkában, ha a tsz segítséget ad ahhoz, hogy a gyermekek meg­őrzése megoldódjék. A tsz vezetősége, az asszonyok kérését figyelembe véve, ú»v dön­tött, anyagilag is hozzájárul a gyermekmegőrző létesítéséhez. Vállalták, hogy munkaegység jó­váírással biztosítják a szakács­nőt, és egy olyan asszonyt, aki a gyermekekre felügyel addig, amíg az anyák a mezőn dolgoz­nak. Megállapodtak abban is, hogy a szülők részéről gyerme­kenként 2—2 forint hozzájárulást fizetnek. Ezenkívül a gyermekek számára biztosítják a napi tej- szükségletet is. A Tüske-pusztai gyermekmegőrzőt június 1-ével nyitják meg, (V 2 éves szakmai gyakor­lattal, azonnali belépésre keres az É. M. Komlói Állami Építőipari Vállalat, Komló, Kossuth L u. 13., munkaügyi osztály (1) között nevelte a két gyerme­ket, hogy végül a hatóságok­nak kellett beavatkoznlok. A gyermekeket nem egyszer na­pokig magukra hagyták a la­kásban, de élelmezésükről nem gondoskodtak. A gyermekek elemi ruházkodásáról sem gon­doskodtak és sorolhatnám to­vább mindazt, amiről — nem gondoskodtak. Pedig, amint már az előbb is mondtam, az apa munkaké­pes, rendszeres keresettel ren­delkezik, az állami gazdaságtól megkapják a különböző jutta­tásokat. A gyermekek sorsa őket mit- sem zavarta, kellett a pénz az állandó italozásra,, mert az apó is, az anya is, rabja az ital­nak. Minden lehető értéket pénzzé tesznek, hogy azt aztán Ital formájában leengedjék a torkukon. Hányszor, de hányszor el­hangzik. hogy »senkinek semmi köze sincs ahhoz, hogy mit csinálok a pénzemmel, én dol­goztam meg érte«. Amikor ál­talános elvként kijelentjük, hogy »igen, magánügy, min­denki szabadon rendelkezik a keresetével", oda kell tenni utána azt a bizonyos »de« kö­tőszót. De az ilyen eset mór nem magánügy. Ha a társada­lomnak van lelkiismerete, ilyen esetekben fel kell ébrednie, s megakadályozni, hogy a szü­lők továbbra is így bánjanak gyermekeikkel. Ez esetben fel­ébredt a társadalom lelkiisme­rete: a bíróság az apát is, az anyát is, 6—6 hónapi börtön- büntetésre ítélte. De mi lesz a többi, hasonló körülmények között lévő gyermekkel? Mert ha az összkép megnyug­tató is, gyakran találkozni tűr­hetetlen körülmények között élő gyermekekkel. Csak egy meg­oldás lehetséges: a társadalom­nak ilyen, vagy olyan formá­ban be kell avatkoznia... B. F. Segíteni „tilos”! Körülbelül ez derül ki abból a panaszból, amelyet legutóbb a hőgyészi Üj Barázda Termelő- szövetkezet elnökétől hallottam. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az Üj Barázda Termelőszö­vetkezet tagjai már régóta sze­met vetettek a gyönki gépállomás egyik pótkocsijára, amely évek óta az ócskavas között állt. A termelőszövetkezet elnöke, aki szakmájánál fogva géplaka­tos, megvizsgálta a pótkocsit és megállapította, hogy a termelő­szövetkezetnek belső használatra nagyszerűen megfelelne, ha a gép állomástól megvehetnék, kiselej­tezett munkaeszköz gyanánt. Az elnök, egy hónappal ezelőtt beszélt a gépállomás igazgatójá­val a dologról, az igazgató nem tudott határozott választ adni. tíemrég a gépállomás emberei újságolták a szövetkezetben, hogy a pótkocsit szétvágták és átad­ták a MÉH-nek. Az Üj. Barázda Termelőszövet­kezet tagjainak nagyon fájt az eset. Az ezerféle gazdasági ne­hézséggel küszködő termelő- szövetkezetnek nagy szüksége lett volna az olcsó pótkocsira. A véletlen úgy hozta, hogy azon a napon, amikor az Új Barázda Termelőszövetkezet tag­jai elpanaszolták esetüket, talál­koztam a gyönki gépállomás igaz­gatójával. Említettem neki a pótkocsi ügyet. Egy rendeletre hivatkozott, amely szerint kiselejtezett eszkö­zöket a gépállomás nem adhat el a termelőszövetkezetnek. Ezért kellett szétvágni a pótkocsit és átadni a MÉH-nek. Ezek szerint a gépállomás nem hibás, csak azt lehet szerintem hibáztatni, aki ezt a különös ren­deletet hozta. Az Üj Barázda Tér melőszövetkezet és a gépállomás között keletkezett »pótkocsi-ügy« azt bizonyítja, hogy a rendeletet bizonyos mértékben módosítani kellene. — h — „Spenótasszonyok“ és „krumpliemberek íí Kiicsi Kurijama japán pszicho­lógus, aki csaknem ötven éve fog­lalkozik az élelmiszereknek az emberek jellemére és lelki beállí­tottságára gyakorolt hatásával, megállapította, hogy a »spenót­asszonyok:« hűségesek és enge­delmesek, a »krumpliférj iák« hosszúéletűek és megelégedettek. Kurijama ugyanis úgy véleke­dik, hogy az emberek tempera­mentumuknak megfelelően ked­velnek bizonyos ételeket, amelyek azután visszahatnak a jellemükre. . Az energikus és sikeres embe­rek sok banánt esznek — állítja a japán kutató. Az érzékeny, me­lankolikus és flegmatikus embe­reket szerinte a banán felpezs­díti. Aki sok spenótot eszik, nagy önfegyelemre tehet szert és barátságos kapcsolatot építhet ki környezetével. A »spenótasszo­nyokból« kerülnek ki állítólag a legkellemesebb élettársak. Dr. Kurijama minden japán nő nek azt ajánlja, hogy »krumpli­emberhez« menjen feleségül. A »rizsemberrel« ellentétben ugyan­is a »krumpliember« tapintatos a feleségével és hosszú életnek néz elébe. A rizs viszont a kole- ratikus típusok kedvenc eledele. Akinek fő étkezése a rizs, az hajlamos az indulatokra és ér­zelmi kitörésekre. De milyen hatással lehet vajón a paprikáscsirke, a halászlé, a borsostokány, vagy a beigli az emberek jellemére? IVWVWWWW — Az építők napját június 4- én, vasárnap rendezik meg Tol­nán. Délelőtt tíz órakor nagy­gyűlésre kerül sor, .amelyen Pra.ntner József, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára mond beszédet. A gyűlés után egész- napos program várja az építő­ket — 265 000 forint bevétele volt gyapjúból a szedresi Petőfi Ter­melőszövetkezetnek. Az elmúlt napokban értékesítették a gyap­jút. kilónként 51 forintért. Négy kiló harminc deka volt a nyírási átlag. — Az oxfordi egyetem kommu­nista klubját, amely 1956-ban megszűnt, rövidesen újra bein­dítják. A klub valószínűleg a legközelebbi egyetemi félévben kezdi meg újra működését. Egy idő óta mintegy harminc meg­hívott oxfordi egyetemi hallga­tó szokott részt venni a Puskin- kollégium hallgatói kommunista klubjának ülésén. — Bogyiszlón rendezik meg jú­nius 4-én. vasárnap a szekszárdi járás tűzoltóinak versenyét. A verseny reggel 8 órakor felvonu­lással kezdődik, majd este nagy­szabású tűzoltó-bált rendeznek. — Akadémikus parasztesalád. Asztatura. Gulhaszjan 70 éves örmény paraszt családjában tíz akadémikus van. Fiai közül az egyik építész, a másik agrártu­dományi docens,.? harmadik pedig orvostudományi kandidátus. Ma­ga az öreg paraszt egész örmény- országban ismert virágtermeiő, máig is egy kolhozban dolgozik. — Békcgyűlést tartottak Kis- dorogon a Hazafias Népfront községi bizottsága rendezésében. Danes István őrnagy, járási nép­frontbizottsági tag tartott elő­adást a háború és béke kérdé­séről. Az általános iskola tanu­lói szavalatokkal, énekszámokkal szerepeltek a gyűlésen. — A technika legújabb „csodá­ja”. Egy angol cég horgászok számára készült elektronikus mű­szert szabadalmazott. Amikor hal akad a horogra, a műszer bekapcsol egy kis szirénát, amely — felébreszti a horgászt! — Angliában könyvet adtak ki Gagarinról. Egy londoni kiadó- vállalat illusztrált könyvét adott ki Jurij Gagarin űrrepüléséről. A könyv címe: „Szovjet ember az űrben”. Az olvasó megismer­heti belőle a szovjet űrkutatás történetét, Gagarin előkészülete­it. és az űrrepülés körülményeit. — A koppányszántói általános iskolások rendszeresen végeznek különféle munkákat a termelő­szövetkezetben. A szövetkezet viszonzásul a nyáron ..dinnye- délutánt” tart, megvendégeli az iskolásokat az öt hold dinnyeföld terméséből. — Hétszáz úi diákot vesznek fel a Népek Barátsága Egyetemére. Az egvetem tanácsához hatezer fe'vételi kérelem érkezett kül­földi országok fiataljaitól. A ta­nács eddig 50 ázsiai, afrikai és latn-amerikai országból 520 sze­mélyt hívott be felvételi vizsgá­ra. — A televízió műsora: ir.oo; Kicsinvek műsora 18.30: 'Clsffl- mek. 19.00: Csajkovszki' ■ T'>íótö- rő. Balett. Közvetítés a» Opera- házból. Kb: 22.00: Hírek. Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Janagida Kendzuro: A szabad­ság filozófiája. Janagida Kend­zuro japán tudós hosszú és küz­delmes úton jutott el az idealis­ta filozófiától a dialektikus és történelmi materializmusig. A szabadság flozófiája című köny­vében már kiforrott marxista, aki a szabadság elméletét a gya­korlattal szorosan összekaparva fejti ki. Tanulmányait a japán társadalmi valóság elemzésével kezdi, majd megtárgyalja a sza­badság lényegét, összefüggéseit, a szabadságeszme fejlődésének tör­ténetét, végül pedig azt a gya­korlati utat, amelyen haladva a japán nép eljuthat a tényleges szabadsághoz. Janagida kend­zuro könyve hozzájárul korunk egyik legidőszerűbb problémájá­nak, a szabadság elméletének és gyakorlatának tisztázásához Fábián Ferenc: Tibet újjászüle­tése. A rejtelmes Tibetről a szá­zadforduló utáni években sokat olvashattunk, de igazi, erre az országra jellemző képet egyik könyvből sem kaptunk. A szer­zők el sem jutottak a lámák kö­zépkori, fojtott világáig, a val­lási fanatizmus leleplezéséig. De 1959 meghozta azt a nagy for­dulatot, amely által Tibet rej- ielmessége örökre megszűnt. A rabszolgatartók szította ellenfor­| radalmi felkelés leverése utón ez ' a szörnyű tudatlanságban tespe- 1 dó ország megindult a felemel­kedés útján. Fábián Ferenc ezek­ben a mozgalmas napokban járt Tibetben. Könyvében a szemtanú hitelességével számol be a nagy történelmi eseményről, hiszen látta a halódó reg; rendet és a születő új, emberibb világot. Apróhirdetések Az apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mít. Nyolc űrméter baltás kemény­fa eladó. Érdeklődni: Forge»- Fe­renc, Szekszard, Kürt u. 1. sz. _________ ____ __ (128) E gy darab Wertheim páncél- szekrény — majdnem új — el­adó. öcsény. Fő u. 32. sz (127) Eladó 500-as, vasvázas abrik- ler vastagolóval. Uzner, Tengq- lic. Telefon: Paks 93. (124) Fél ház eladó Szénszáladon, Széchenyi utca 10. szám alatt, be költözhető lakással, Í124>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents