Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-31 / 126. szám

TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1961. május 31. Csen Ji felkereste a svájci szövetségi elnököt A svájci kormány ünnepi ebédje a kínai vendégek tiszteletére Bern (MTI): Csen Ji, a Kínai Népköztársaság külügyminiszte­re, aki a Laosszal foglalkozó genfi értekezlet kínai küldöttsé­gét vezeti, hétfőn Bernben láto­gatást tett Friedrich Wahlen-nél, a svájci államszövetség elnöké­nél. Hétfőn délben Wahlen elnök és Petit Pierre, a svájci külügy- .miriíszter, a svájci kormány ne­vében díszebéden látta vendégül Csen Ji-t. és kíséretének tagjait. A svájci államelnök ünnepi be­szédében köszöntötte a kínai ven­dégeket és megállapította, hogy látogatásuk országaik jó kapcso­latainak megszilárdítását szolgál­ja. Csen Ji válaszbeszédében kö­szönetét mondott azért a segít­ségért, amelyben a. kínai küldött­ség részesült Genfben. Mint mon­dotta, a genfi tárgyalóteremben 14 ország küldöttsége vesz részt a laoszi kérdés megvitatásában. Bár az értekezleten bizonyos ne­hézségek merültek fel, a kínai küldöttség bízik benne, hogy az értekezlet megegyezéssel végző­dik, ha annak minden résztvevő­je őszinte erőfeszítéseket tesz a megoldás elérésére és hajlandók kölcsönös engedményeket tenni. Kik szegik meg a laoszi tűz szünet i parancsot? A Laosz hangja rádióállomás minapi adásában számos példát említett, amelyek bizonyítják, hogy a savannakheti csoport csapatai megszegik a tűzszüneti parancsot. — Ennélfogva természetes. — hangsúlyozta a rádió, — hogy e szakadatlan provokációk követ­keztében a hazafias erők és a nép kénytelenek voltak megtenni a szükséges intézkedéseket a felsza­badított területeken a rend fenn­tartására és a biztonság megőrzé­sére. — A felszabadított területeken elfogott lázadók beismerték, — mutatott rá a Laosz hangja rádió­állomás — hogy a savannakheti csoport Xieng-Khouang és Sam Neúa tartomány számos körzetébe katonai erőket juttatott el, majd azzal a követeléssel fordult a lao­szi nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottsághoz, ismerje el, hogy e körzeteket a Savannakheti csoport érői tartják megszállva. Mint ismeretes, Boun Oum, az amerikai zsoldosok „kormányá­nak” miniszterelnöke hétfőn Niz­zában. másodszor tárgyalt Noro­dom Szihanuk kambodzsai állam­fővel, aki a Laosszal foglalkozó genfi értekezletről érkezett Niz­zába. A másfélórás megbeszélés után Norodom Szihanuk újságíróknak kijelentette, Boun Oum most már „elvben hajlandó” leülni a tár­gyalóasztalhoz SouVanna Phouma laoszi törvényes miniszterelnök­kel és Szufanuvonggal, a Neo Lao Hakszat Párt elnökével, hogy megvitassák a laoszi kérdés meg­oldását, de csak akkor, ha a ta­lálkozásra — ismeretlen okból — Nizzában kerül sor. Ismeretes, hogy Souvanna Phouma és Szufanuvong már ko­rábban javasolta ezt a találkozást. Azt indítványozták, hogy a genfi értekezlet munkájának előmozdí­tására a megbeszélés laoszi terü­leten történjék, minden idegen befolyástól mentesen. Norodom Szihanuk éppen ezért újságírók­nak megjegyezte, nem tartja va-| lószínűnek, hogy Souvanna Phou­ma és Szufanuvong figyelembe vegye Boun Oum kikötését. Reuter-jelentésből kitűnik, hogy Roberts angol nagykövet hétfőn — kormánya utasítására, — meg­jelent a szovjet külügyminiszté­riumban, ahol N. P. Firjubin kül­ügyminiszterhelyettes fogadta. Az angol hírügynökség szerint a há­romnegyedórás megbeszélésen Laoszról volt szó. Ellenzéki vezetőket tartóztattak le Portugáliában Harmincezer főre növelték az angolai -• portugál hadsereg létszámát Lisszabon (MTI): A portugál belügyminisztérium hétfőn este hivatalosan közölte, hogy állam- ellenes bűncselekmények vádjá­val letartóztatták Acacio Gou- vpia, Gustavo Soromenho és Ma­rio Soares neves lisszaboni ügy­védeket, a portugál ellenzék há­rom vezető személyiségét. Mint a Reuter-iroda jelenti, a közle­mény megállapítja, hogy az emlí­tett három személyt május 12-én tartóztatták le, annak a program- nák a nyilvánosságra hozatalát követő napon, amelyben az el­lenzék 68 képviselője — köztük a most letartóztatott három neves ügyvéd — kifejtette a köztársa­ság demokratizálásának szem­pontjait. Mint emlékezetes, a portugáliai demokratikus ellen­zék ebben a programjában kö­veteli a Salazar-féle kormány le­mondását és olyan kormány ala­kítását, amely demokratikus rend szert biztosítana Portugáliában. Az ellenzék többek között eluta­sítja Salazarék angolai és goai politikáját is. Ugyanakkor köve­teli a sajtócenzúra eltörlését, po­litikai pártok alakításálnak enge­délyezését, a "olitikai foglyok szabadonbocsétását, az állambiz­tonsági rendőrség feloszlatását, a vallásszabadságot és az igazság­szolgáltatás megreformálását. Miguel Urbano Rodriguez por­tugál újságíró a Prensa Latina hírügynökség munkatársának adott interjújában, TASZSZ-je- lentés szerint, kijelentette, hogy Portugália már 30 000 főre emel­te az Angolában állomásozó gyar­mati hadseregének létszámát. Ez a nagyfokú militarizálás gazda­sági csődbe sodorja az országot. A portugál újságíró többek kö­zött kiemelte még, hogy Angolá­ban az afrikaiak 99 százaléka semmiféle politikai joggal nem rendelkezik. Andrianov, a Krasznaja Zvezda hasábjain hírmagyarázatot fűz Salazar lisszaboni diktátor mar- talócainak angolai vérengzéséhez. Egyetlen becsületes ember sem fogadhatja közömbösen, — írja — a fasiszta fejvadászok módsze­reit alkalmazó portugál gyarma­tosítók angolai gaztetteinek hí­reit. A cikkíró arra a kérdésre vá­laszolva, hogyan tarthatja a ki­csiny és elmaradt Portugália még mindig gyarmati rabigában Angolát, amelynek területe tizen- négyszerese Portugáliának, rá­mutat, hogy Angolában a kan­csukán és a szuronyon kívül tulajdonképpen az amerikai, az angol és a nyugatnémet tőke játszik főszerepet. Portugália nem áll egyedül Angolában. Hatalmát nagy imperialista fosztogatók tá­mogatják. Éppen ezeknek minde­nekelőtt érdekük, hogy Angolá­ban fenntartsák a gyarmati rend­szert. — Salazar pribékei NATO- fegyverekkel irtják az angolai népet. Az angolai felkelés — írja be­fejezésül Andrianov — nem vé­letlen, elszigetelt jelenség, hanem szerves része az idegen járomban sínylődő gyarmati népek általá­nos felszabadulási folyamatának. Ezt a folyamatot pedig senki sem tartóztathatja fel. Szabadságot Hanolisz Glezosznak! Nagygyűlés Athénben Athén (TASZSZ): A görög köz­vélemény képviselői hétfőn este az athéni Akropol Színházban gyűlést tartottak. A gyűlésen mondott beszédé­ben K. Varnalisz, Lenin-díjas író kijelentette: nem lehet addig szó a békéről és demokráciáról, amíg nem nyeri vissza szabadsá­gát Manolisz Glezosz, Görögor­szág nemzet; hőse, akit már évek óta a hatóságok börtönből-börtön- be hurcolnak. A Manolisz Glezosz kiszabadí­tása érdekében folyó nemzetközi mozgalom erejéről szóltak Ang­lia, Olaszország és Franciaor­szág képviselői. A gyűlés résztvevői határozat­ban követelték a miniszterelnök­től és a parlamenttől, hogy sza­badítsák ki Manolisz Glezoszt és az ellenállási harcok hőseit. Fel­hívták a görög népet, május 31- ét mint nemzeti ünnepet üljék meg és fokozzák a harcot a bé­kéért, az igazságosságért, a de­mokráciáért és az általános am­nesztiáért. A gyűlés elküldte üdvözletét Manolisz Glezosznak. Felhívás­nál fordult N. Sz. Hruscsovhoz és J. F. Kennedyhez és kifejez­te azt a reményét, hogy a kö­zelgő bécsi találkozón megkere­sik a nemzetközi kérdések békés megoldásának útjait az emberi­ség javára. A. Zawadzki beszéde a lengyel Országos Népi Egységfront Bizottság ülésén Varsó (TASZSZ): Varsóban hét főn kibővített plenáris ülést tar­tott a Lengyel Országos Népi Egységfront, Bizottság. Az ülésen beszédet mondott A. Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság állam­tanácsának elnöke. Az áprilisban megtartott parla­menti és tanácsi választások ered menyei a népi hatalom sikereit tükrözik — mondotta. A népi. egységfront bizottságok főbb feladatainak elemzése után A. Zawadzki áttért nemzetközi kérdések taglalására. Hangsúlyoz ta a szocialista országok növek­vő erejét, ideológiai egységét, kölcsönös segítőkészségét és sok­oldalú együttműködését, ;'mint a szocialista tábor és az egyes szo­cialista országok sikereinek fel­tételét. Beszélt arról, hogy a szocalista és a kapitalista orszá­gok kapcsolatainak a békés együttélés elvein kell nyugodniok. Súlyosan veszélyezteti Európa és a világ békéjét — hangoztat­ta — a revansista erők további térhódítása Nyugat-Németország- ban. Ezek az erők atomfegyvert követelnek a nyugatnémet Bun­deswehr számára. A két német államai való békeszerződés hiá­nya, a jelenlegi nyugat-berlini helyzet fenntartása fokozza a fe­szültséget Európa szívében. Úgy véljük tehát, legfőbb ideje meg­kötni a békeszerződést a két né­met állammal és szabad, demi- litarizált várossá nyilvánítani Nyugat-Berlint. A német kérdést békés úton le­het és kell megoldani. Ezt a célt szolgálná Lengyelország és a Né­met Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak rendezése, ha Bonn megszüntetné revansista prppagan dáját és lemondana a Lengyel- országgal szemben támasztott te­rületi követeléseiről — jelentette ki A. Zawadzki, Amerikai közéleti személyiségek a Hruscsov—Kennedy találkozóról Moszkva (TASZSZ): Mint is­meretes, tekintélyes szovjet és amerikai közéleti személyiségek a Krim-félszigeten összejövetelt tartottak, amelyen nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkoz­tak Az összejövetel egyes tagjai nyilatkozatot adtak a Szovjet- szkaja Rosszija tudósítójának és kifejtették álláspontjukat a Hrus­csov—Kennedy találkozóról. Az emberiség többsége nagy reményeket táplál aziránt — mondotta Norman Cousins, az amerikai küldöttség egyik vezető­je —, hogy Hruscsov és Kennedy találkozója előjáték lesz a rend­kívül lényeges és bonyolult nem­zetközi problémák megoldásához. Erwin Griswold, a Harvard-egye tem jogi karának dékánja kije­lentette: — E találkozó jó kezdet lehet országaink új kapcsolatai szem­pontjából. Kapcsolatainknak ja- vulniok kell. A kormányfők bá­tor összejöveteleire rendkívüli szükség van. Stuart Chase író kijelentette, hogy a bécsi találkozó elősegíti az álláspontok megfogalmazását, előmozdítja a nukleáris fegyver­kísérletek megszüntetéséről folyó tárgyalásokat és lehetővé teheti, hogy eredményesen tanácskozza­nak a leszerelésről. Lewison professzor azt a véle­ményét hangoztatta, hogy a bé­csi találkozót még sok hasonló követi majd a legközelebbi négy év folyamán, mialatt a Kennedv- kormányzat irányítja majd az Egyesült Államok bel- és kül­politikáját; Folyik az algíri puccs vezéreinek pere Párizs (MTI): Az algíri puccs vezéreinek pere rendkívüli érdek­lődést kelt a francia közvéle­ményben. A párizsi sajtó oldal­számra és szó , szerint közli a különleges hadbíróság előtt le­folyt perben elhangzottakat. A jobboldali lapok a pártütő Challe és Zeller „kétségbeesett hazafisá- gáról” írnak és védelmükre kel­nek, . mivel csak „Algériát akar­ták megvédeni ...” A szocialista Populaire azzal mentegeti a lázadó volt tábor­nokokat, hogy „tévedni emberi dolog”. A bíróság feladatát csu­pán abban látja hogy meg kell akadályoznia, a vádlottak „ne tévedjenek még egyszer”. Az Humanité megállapítja, az első napon az a benyomás alakult ki a tárgyalás közönségében, hogy Challet és Zellert nem párt­ütőkként, hanem hűséges szol­gákként ítélik el. A Francia Kom­munista Párt lapja leszögezi, hogy a „hazafiak”, a „hős kato­nák” óvatosak lettek egyszeriben, mihelyt összeesküvésük igazi cél­jairól kellett volna beszélniük, elhallgattak. De nemcsak a vád­lottak hallgatnak, a kormány sem akarja, hogy napfényre ke­rüljenek az összeesküvés összes szálai. A bíróság elnökének a vádlottakat dicsérő kijelentései, az, ahogyan a jó magaviselet bi­zonyítványát állította ki róluk, s amint helyeselte, hogy önként adták magukat az igazságszolgál­tatás kezére, mindez elegendő módon mutatja, hogy — család­ban marad a dolog. Az összees­küvés nem a degaulleista rend­szeren kívül szövődött. hanem benne., éppúgy, mint egy rákos daganat — írja az Humanité. Mindannyian mentegetni akar­ják közös múltjukat. Egyetlen igazi ellenségük van, s ez a nép. A nép kényszerítette térdre a pártütőket, elismerte ezt Challe is, amikor vallomásában a sor­katonák ellenállásáról szólt, amely szerinte „a kommunista sejtek agitációjának volt az ered­ménye”. A per első tárgyalási napján egyébként kihallgatták tanúként Gambiez tábornokot, az algériai francia hadsereg főparancsnokát, aki kijelentette: a lázadás miatt a hadsereg elvesztette a polgári hatóságok, s talán maga a nem­zet bizalmát. Kedden további tanúkat hall­gatott meg a különleges hadbí­róság. Pravda-itommenfár a Dél-Afrikai "lióban kialakult feszült helyzetről Mint már jelentettük, a Dél­afrikai Unió fajgyűlölő kormánya május 31-én akarja köztársasággá kikiáltani az országot, amelynek négyötödrészt néger lakossága hétfőn háromnapos sztrájkot in­dított tiltakozásul a fajelnyomó rendszer toyábbi uralma ellen. A moszkvai Pravda keddi szá­mában hosszabb hírmagyarázatot fűz a Dél-Afrikai Unióban kiala­kult helyzethez. Valóban határta­lan a fajüldözők cinizmusa —, hangsúlyozza Alekszandrov, a cikk szerzője — amikor „köztár­saságnak” akarják elnevezni ezt a rendőrállamot, ahol a törvény­hozó és végrehajtó hatalom to­vábbra is kizárólag az európaiak kezében lesz, jóllehet, az ország lakosságának csak egyötöde euró­pai származású. A faji megkülön­böztetést állami politikává elő­léptető nacionalista párt továbbra is kormánypárt marad. Verwo- erd. a párt vezetője — akit a má­sodik világháború idején el is ítél tek a fasizmussal történt együtt­működéséért — megtartja mi­niszterelnökségét, Swart, volt fő­kormányzót, a párt kreatúráját pedig már meg is választották köztársasági elnökké. A Dél-Afrikái Unióban — foly­tatódik a cikk — továbbra is ér­vényben maradnak a drákói faj­gyűlölő törvények, amelyek a nem európai származásúak jogait a gyűjtőtáborok őrizeteseinek .jogaira” korlátozzák. 1 A cikkíró ezután kiemeli, hogy a Salazaréhoz hasonló köztársaság nácizmust hirdető fajgyűlölői kí­méletlenül le akarnak számolni mindazokkal, akik szembeszáll- nak a fajüldöző rendszerrel, a legvadabb faji megkülönböztetés rendszerével. Az egész világ, de különösen Afrika és Ázsia köz­véleménye — hangzik befejezé­sül a cikk — csak aggodalommal szemlélheti a Dél-Afrikai Unióban kialakult helyzet veszedelmes fejleményeit, annál is inkább, mert ezek a fejlemények olyan méreteket öltöttek, hogy veszé­lyeztetik Afrika békéjét és biz­tonságát. A nyugati hírügynökségek rá­mutatnak tudósításaikban, hogy a háromnapos sztrájk első napján minden nagyobb városban és ipa­ri központban megerősített rend­őrosztagok teljesítettek szolgála­tot és rendőri páncélautók cirkál­tak a négerlakta negyedekben. A tudósításokból kiderül, hogy a hatóságok mindenütt sztrájktö­résre igyekeznek buzdítani az af­rikaiakat. A nyugati hírügynökségek ösz- szetűzést jelentenek Johannes­burg Alexandr nevű külvárosá­ból. A rendőrség több embert le­tartóztatott. Az Uj Kína hírügynökség je­lentése szerint a kínai nőszövet­ség táviratban közölte a dél-afri­kai nők országos szervezetével, hogy lelkesen támogatja a dél­afrikai nép. köztük a nők igazsá­gos harcát.

Next

/
Thumbnails
Contents