Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-30 / 125. szám

4 tolva írecvm frerxmxa 1061. május 3(T/ Első riport a Dombóvárott épülő magtisztítóról Cirkuszi nyaktörő mutatvány teherkocsival bejutni az építke­zésre. A hatalmas jármű, téglá­val, betongerendával rakottan bukdácsolva, nagyokat reccsenve halad előre az ideiglenes salak- ágyú úton. A »munkaterületen« — idézőjelbe kell tenni, mert még most alakul, s ezután vá­lik munkaterületté — derékig érő gazban vág utat az éles ku­bikosásó. Csőfekteíésre szolgáló árok állja a látogató útját. Má­sutt meg csöveken kell ..átkelni”, ettől balra már épül a jövendő 250 vagonos magtisztító irodahá­za, szociális épülete, AKNAI Fapírcsákós piktorlegény ma­dárfüttye adja a taktust az ecsetnek. Meszelik a felvonulási épületet, belülről. Kívül már pi­rítja a május végi nap, még va­kítóbbra szívja a fehér falat. A falon két cédulát lobogtat a szél. Az egyiken hírül adja a válla­lat szakszervezete, hogy potom ötven forintért igénybe vehetik a dolgozók egy hétre a Balaton- parti üdülőt, a másikon ceruzá­val írott név: „Aknai”. Én is őt keresem. Az irodaház leendő fa­lén, az állványra támaszkodva figyeli a kőműveseket. Lent, a: épület tövében elvész a hang. mellettem a generátor Diesel-mo­torja dübörög, intésemre lemá­szik az állványról Aknai Kálmán művezető. Régi kőművesdinasz­tia sarja, a vállalatnál is már jónéhány kiló sót „megevett”, ér­ti is a szakmát, s úgy mesél er­ről a leendő gyárról, mintha lát­ta volna már készen. — Láttam, Orosházán. Ott épí­tettek egyet, azt néztük meg Pin­tér Sándor építésvezető szaktár­sammal. A miénk jobb lesz és szebb. Nem azért, mert mi csi­náljuk! De.., mondaná az ér­vet. látja az arcomon a futó mo­solyt, s bizonyítja, sorolja az épü leteket, amelyeket ők csináltak, azok mind szépek és jók is: és a legfontosabb: határidő előtt ké­szült el valamennyi, FELVONULÁS Három hónapja kezdődött a nagy honfoglalás. Az első teher gépkocsi négy kőművest hozott, aztán jöttek a többiek Egyre több gép, felszerelés, anyag ér­kezett, s már ezer tonnákban mé­rik a sódert, ezer mázsákban a cementet, száz tonnákban a me- szet, homokot. És csak hatvan munkás dolgozik most is. Az igazi felvonulás, bár még min­dig tart, de a munka üteme már sejteti, hogy itt több történik an­nál. Pedig még terv sincs, azaz, szombaton készült el a napokra bontott, mindenki feladatát meg­szabó terv, de most is bátran le­hetne a grafikont a száz száza­lék fölé rajzolni . . . A felvonulás sok gonddal, ne­hézséggel. veszekedéssel, a mun­ka örömével jár. S ahogy készül el egy felvonulási épület, úgy foglalják el- A cementraktár már kész. a vasbetonszerelők már te­tő alatt dolgoznak. A malterke- verő-gépház már üzemel, az öl­tözők, mosdók is Készülnek, ma már talán be is költöztek. Az irodában, a kecskelábú asztalon lévő rajzokat még befröcsölik a festők, de holnap mér itt is rend lesz Épül a vízvezeték a malom­hoz. ideiglenesen a Kondai pa­takból szivattyúzzák a vizet. Egy nap múlva már jó vizet kap az építkezés. ÉRDEKESSÉGEK Sok érdekesség lesz itt, ezen a csaknem három évig üzemelő munkahelyen. A szenzáció: a vákuumos talajvízszívó berende­zés. A főépület alapját, a pincét VWVWtW^JMWWWWVWW WIVIW# Ml I«« #JWiWl*WSUVWWWVrJWl,VUWWy'ÄW ■ fii képező gödröt nem tudják a szo­kásos módon kiásni. Magasan van a talajvíz. És most 30x40 méteres területen hatalmas cső­vezeték csápjai nyúlnak hét és félméteres mélységbe: így, ezek segítségével szívják ki a talaj vi­zét, de ezzel egy időben folytat­ják a földkitermelést is. Az el­járás segítségével szinte száraz földet hordanak ki az alapból. Előregyártó üzem is épül, a talajt egyengetik, a portáldaru már áll. Villanyszerelők csim paszkodnak a póznákon, a vezeté­ket húzzák ide, kubikosok a da­rupályát építik. A betonelem-elő- regyártó üzemben készül el az épület csaknem minden alkatré­sze. Először a földszint beton elemeit készítik el, akkorra fel húzzák az alapot, az előre készí­tett elemeket beemelik és kezdik a következő szint elemeinek gyár tását. így megy ez egészen a ha­todik szintig. Hogy kevesebbe kerüljön az építkezés, az anyagot futószala­gon juttatják az iparvasút mellől a feldolgozó helyre. És hogy gyor sabban építsenek a tervnél: két műszakos termelésre térnek át június első dekádjában. És ez talán a legnagyobb szenzáció. A GYÁR Gyár épül itt. Bár a hivatalos elnevezése magtisztító, de mére­teit tekintve, korszerűségét, fel­adatát nézve gyár lesz ez. Még­pedig nagyon korszerű: alig száz munkás dolgozik majd itt. Az épület egyébként 22.9 méter ma­gas lesz, mintegy hetven méter hosszú és öt ven méter széles: be- tonutakkal, iparvasúttal. Kanzelman Jakab kőműves rakta le az első téglát az alap­ba. S három év múltán lehet, hogy éppen ő végzi az utolsó si­mítást Dombóvár legnagyobb üzemén (pj) Épfii a ház... Tizenöt méter nem nagy tá­volság, de ha összeadnánk, a család hányszor tette meg ezt az utat a téglarakástól az épü­lő házig — és még hányszor kell megtenni, amíg teljesen elkészül — jónéhány kilomé­tert tenne ki. Ugyancsak te­kintélyes súlyra tehető a kéz­ben elhordott tégla is — dehát ezt nagyon jól tudja mindenki, aki új házat épít. Mért épülnek az új családi házak mindenütt, az ország bármelyik szegletében, modern, tetszetős családi házak, paraszt­házak. munkások házai, ós úgyszólván egyikből sem hiány zik a fürdőszoba. Igen, mert mindenki többet ad a lakóhá­zára, mint 20—25 évvel ez­előtt, és mások az igények is. Pedig aki házat épít, nem könnyű összespórolni hozzá a pénzt, de az jó, hogy az állam is tekintélyes összeggel segít... Nem kis dolog a házépítés. Tudják ezt Bocska Jánosék is. akik Értényben, majdnem a tanácsház szomszédságában épí tik új házukat. Bocska János, a gépállomás brigádvezetője, testvérével felesben örökölt egy öreg házat. Megállapodtak abban, hogy megosztják a tel­ket, lebontják az öreg házat, megosztják az anyagot, és kü- lön-külön építenek újat ma­guknak. Bocskáék házának fala már ugyancsak nyúlik a magasba, az utcára néző falra a kőmű­vesek már feltűzték a május­fát. A segédmunkások, a »cu- lágerok« a családból, a rokon­ságból kerülnek ki. Hol vala­melyik testvér, hol a másik rokon —- de mindig segít va­laki. A fiatalasszony húga és a szántói nagymama már a kezdet óta itt szorgoskodnak. Bocskáné sorolja, milyen is lesz az új ház: Á KISZ szerepe i kollégiumokban és a diákotthonokban L* Pp ' i ^ A KISZ szerepét a kollégiu­mokban és a diákotthonokban fejlődésében kell vizsgálnunk. Meg kell nézni azt az utat, me­lyet máig megtettünk. 1956- ban és közvetlenül utána az ifjúság soraiban is éreztette hatását az ellenforradalom alatti és közvetlen utáni eszmei zűrza­var. Mi volt ekkor a diákottho­nok feladata? A feladat az volt. hogy a diák­otthonok tanulói járjanak élen a tanuló ifjúság szervezésében, az ifjúsági szervezetek létrehozásá­ban és szánjanak szembe a megnyilvánuló ellenséges néze­tekkel. Ez nem kis feladat volt, de a tanulók osztályhelyzete és a közösségi nevelés eredményeire támaszkodva ezt a feladatot vál­lalni tudtuk. 1957- ben megalakult a KISZ. Ettől kezdve a feladat az volt: minden erővel támogatni a KISZ- szervczetek létrehozását és hatá­rozatainak végrehajtását, és az ezért vívott harcban az ifjúság legharcosabb tagjaival vállvetve küzdeni a célok megvalósításáért. Ez nem volt könnyű feladat ab­ban az időben, végrehajtása nem kis mértékben függött a diákott­hon addigi nevelésétől és a neve­lők helytállásától és felfogásától, Az iskolai KISZ-szervezetek megerősödése után a diákotthoni ifjúság közösségi életének kom munista szellemű formálása a KISZ középiskolai munkájának szerves részévé lett. A kollégiu mok KISZ-tagjai is az iskolai KISZ-szervezetek tagjai lettek. A diákotthonok'’an létrejött a KISZ aktíva, a legöntudatosabb, leghar cosabb szellemű, a mozgalmi és tanulmányi munkában élenjáró KISZ-tag diákotthonosokból. Az iskolai KISZ-szervezetek a KISZ- aktíván keresztül vezették a diák­otthoni, később kollégiumi taná­csokat, melyeknek harcos segítő­társai és a közösségi élet motor­jai voltak a KISZ-aktíva tagjai.. A KISZ Központi Bizottság és a Művelődésügyi Minisztérium közös irányelve a diákotthonok szocialista kollégiummá fejleszté­sére a munkához új lendületet adott. Ez fokozottabb követelmé­nyeket állított az önkormányzat, a politikai munka, a társadalmi munka, a közösségi élet és a ta­nulmányi munka területén a diákotthonok ifjúsága elé. A KISZ-aktíva szerepe még jobban megnőtt. A KISZ-aktíva, mely végső fokon az iskolai KISZ-szervezet vezetése alatt állt (vezetőjét az iskolai KlSZ-vezető- ség hagyta jóvá, az iskolai KISZ- vezetőségnek tagja és a kollé­giumi tanácsnak is tagja volt), — Két szoba, konyha, élés­kamra, fürdőszoba, előszoba. A konyha alatt pince lesz — jövőre már egy kis bor is ke­rül bele, ha termőre jön a te­lepített kis szőlő. — Hogyan teremtették elő a pénzt a házépítéshez? — Úgy gyűjtögettük, raktuk félre, mióta összekerültünk, 1954 óta. Részletekben vettük meg a szükséges téglát, követ. A régi épület tetőanyagát még tudjuk használni — hogy tel­jesen befejezhessük, szeret­nénk OTP-kölcsönhöz jutni. Már biztattak bennünket, hogy csak kérjünk, mert mások is így építenek. Ha megkapjuk a kölcsönt, akkor parkettázni szeretnénk a szobákat. Az mégis csak szebb, mint a pad­ló. — Mikorra készül el a ház? — Októberben szeretnénk beköltözni. Reméljük, sikerül. Akkor hétévi várakozás, taka­rékoskodás után elmondhatjuk majd; végre a sajátunkban lakunk. B. I. Ami nem használ sem a tsz-nek, sem a gépállomásnak Senki sem vitathatja, hogy a derült, rávették a szövetkezeti gépállomások felbecsülhetetlen vezetőket, hogy igazolják olyan segítséget adtak a termelószövet- munka elvégzését is, amelyet még kezeteknek. Ehhez mérten eltör­pülnek a hibák, mégis szólni kell róluk, mert az eredmények gát­lói, s nem használnak természe­tesen a gépállomás tekintélyének sem. Napfényre került a bölcskei gépállomás ügye. Tavaly hosszú időn keresztül több munkadíjat számoltak el a termelőszövetke­zetben a megengedettnél. A kap­csolt munkagépekkel végzett munkát úgy számolták el, mint­ha külön végezték volna a szán­tást és a fogasolást, s így adó­dott a többlet-számlázás. A jogta­lanul elszámolt munkadíjat idő­közben visszafizettették a gépál­lomással az érdekelt termelőszö­vetkezetnek, de az ügy még min­dig nincs befejezve. A gyönki gépállomás körzeté­nem Végeztek el. A gépállomás vezetősége, mivel sürgetett a munka, célprémiumot tűzött ki a brigádvezetők részére, s ezzel kí­vánták meggyorsítani a munkák menetét. Erre aztán a brigádve­zetők decemberben leszámláztak mintegy ezer hold szántást, noha azt még nem végezték el. Sőt, ennek egy részét abban a hónap­ban nem is tudták elvégezni, csak 1961-ben, amikor viszont már megváltoztak a munkadíj­tételek. Igen súlyos a gépállomá­si vezetők felelőssége, hiszen megvizsgálták a munkalapokat, s jóváhagyták az elszámolást. Az egyik lapon például a karácsonyi ünnepeken rendkívül nagy szán­tási teljesítmény szerepel, noha akkor nem is dolgoztak. Az ilyen esetek csak kárt okoz­óén, amint az a közelmúltban ki- nak, ezért megengedhetetlenek. nagy segítséget nyújtott a tanu­lók öntudatos, ifjú kommunista nevelésében, a tanulmányi mun­kában és az önkormányzat mun­kájának segítésében a kollégiu­mok, diákotthonok igazgatóinak, nevelőinek. Feladata volt, hogy minden tanulót hozzon közel a KISZ eszméihez és készítse elő a próbákra. Ezt a feladatot teljesí­tette. A diákotthoni élet minden területén kezdeményezett (kul­túr-, sportmunka, társadalmi munka, hasznos szórakozás, önki­szolgálás stb.) Biztosította, hogy a kollégista KISZ-tagok az iskolai KISZ-szervezetek munkájából ak­tívan vegyék ki részüket. Osztá­lyukban példamutatóan viselked­jenek és az iskolai KlSZ-szerve- zet minden megmozdulásában élenjáróan vegyenek részt. A KISZ-aktíva vezetője az aktíva tagjait és a kollégista KISZ-ta- gokat beszámoltatja a kapott fel­adatok elvégzéséről és az iskolai KISZ-szervezetnek javaslatot tesz a jutalmazásra, esetleges bünte­tésre. Ugyanakkor a KlSZ-aktí- va működéséről beszámol az is­kola KISZ-vezetőségének, hiszen a kapcsolatos iskola KlSZ-szerve- zetének van alárendelve és szük­ség esetén ennek segítségét kéri, amit mindenkor meg is kap. Lát­hatjuk tehát, hogy a KISZ ahol az iskolában, illetve kollégium­ban és diákotthonban megfele­lően működött, igen jelentős sze­repet játszott a nevelő és tanul­mányi munka segítésében. Ez a megoldás a fejlődésnek azon a szakaszán volt jó és je­lenleg is jó, ahol a diákotthono­sok még nem voltak többségük­ben KISZ-tagok. Az eddigi fej­lődés eredménye és még jobban a jövő útja az, hogy a diákotthonos tanulók teljes létszámban, vagy túlnyomó többségükben KISZ-ta- gok. vagy azok lesznek, akik a KISZ vezetését elfogadják. Ez a mennyiségi fejlődés egy újabb minőségi változást kell. hogy eredményezzen és ez jelöli meg a jövő útját. A kollégiumi tanácsok KISZ- tanáccsá alakulnak és az iskolai mozgalom szerves részévé lesz­nek. Ez azt jelenti, hogy most már a kollégisták, diákotthonosok nemcsak személyükben vesznek részt és járnak élen a KISZ egyes feladatainak végrehajtásában, ha­nem mozgalmi feladatot vállal­nak. Az iskolai KISZ-szervezet hoz egy határozatot egy mozgal­mi munka végrehajtására és a kollégium KISZ-tanácsa megtár­gyalja, hogy a feladatot mikép­pen lehet megvalósítani és az egyes osztályokban mit kell ten­niük annak megvalósításáért. így az élenjárás mellett áttér arra a módszerre, hogy tagjain keresz­tül mozgósítja az ifjúságot a ka­pott feladat elvégzésére. Ezután beszámol az iskolai KlSZ-vezető- ségnek a határozatról, a végrehaj­tás módjáról és ha azt elfogadta, akkor harcba indul annak végre- hajtásáérL Ez az út természetesen nem független a felnőtt vezetés szín­vonalától és összhangjától. A fej­lődés ezen szakaszán az iskola igazgatójának, a KISZ tanácsadó és segítő tanároknak, a kollégiu­mok és diákotthonok igazgatói­nak a legmesszebbmenőkig együtt kell működnie. A kapott mozgal­mi feladatokat részletesen meg kell beszélniük, a segítés módját kidolgozniuk és a munkákat egy­be kell hangolniuk. Ha ezt sike­resen megvalósítják, az eredmény nem maradhat el. Természetesen ez a feladat nem választható el a felsőbb KISZ- szervek munkájától sem. A me­gyei és városi KlSZ-bizottságok- nak nagyobb segítséget kell ad­niuk az iskolai KISZ-szervezetek munkájához. Zádor Béla diákotthon-vezető

Next

/
Thumbnails
Contents