Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-27 / 123. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. május 27. A szovjet sajtó a Hruscsov—Kennedy találkozóról Moszkva (MTI). A szovjet saj­tó mind többet és többet foglal­kozik N. Sz. Hruscsovnak és J. F. Kennedynek küszöbönálló ta­lálkozójával. A Lityeratura i Zsizny című lap pénteken elsö- oldalas kommentárt szentel en­nek a témának. G. Szubbotyin, a lap kommentátora rámutat, a nemzetközi helyzetben a mele­gedés az idei tavaszon meglehe­tősen nehezen következik be. Le kell küzdeni a hidegháború évei­ben keletkezett hatalmas politi­kai jéghegyeket. A világ minden becsületes embere osztja a Szovjetunió­nak azt a törekvését, hogy a népek között tartós békét, szilárd barátságot alakítsa­nak ki. Azok; a politikai javaslatok, ame­lyek a gyanakvás, a bizalmatlan­ság felszámolására irányulnak, Moszkvából indulnak ki, vagy ahogy a nyugati sajtó szereti mondani: »keletről származnak«. A lap leszögezi: a küszöbönál­ló találkozó hírét a világ minden népe örömmel fogadta. Azt re­mélik. hogy a bécsi megbeszélé­sek új eredmények útját jelölik ki a béke , megszilárdításában. Igaz — állapítja meg a lap — hogy Nyugaton sokan a találkozó ellen foglalnak állást. A kétkedés és a rosszindulat hangjai azon­ban szinte eltűnnek a nemzet­közi feszültség enyhülése hívei­nek jóinauíatú kijelentései, jó­kívánságai tengerében. A Szovjetszkaja Rosszija szem­leírója, G. Dadjanc a New York Times ismert kommentátorának, Artur Sulzbergernek a cikke alapján azoknak a köröknek ma­gatartásával foglalkozik, akik el­lenzik a bécsi találkozót. A lap kommentátora leszögezi: a NATO és a Pentagon meghatározott kö­rei nem akarják a hidegháború megszüntetését, s csak úgy tud­ják elképzelni a tárgyalásokat, hogy azokon az amerikai elnök az erőpolitika helyzetéből be­széljen. Az Egyesült Államok agresszív körei attól tartanak, hogy a bécsi találkozó időpont­ját »nem helyesen« választották meg, mivel az Amerikai Egyesült Államok tekintélye az elmúlt időszakban alaposán csökkent, a politikai áramlat az Egyesült Ál­lamok ellen irányul. »A politikai áramlat ellen akarnak haladni azok a kö­rök az Egyesült Államokban, amelyek meg akarják aVa- dályozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok megérté­sének kialakulását — szögezi le a Szovjetszkaja Rosszija. — A hidegháború hívei pánikba estek a béke lehetősé­gének még a kísérletétől is. Re­megve féltik azokat a jövedel­meket, amelyeket a fegyverkezé­si verseny hoz nekik. De a nem­zetközi események áramlata szét­töri a CIA tutaját. A nemzetközi helyzet fejlődését nem lehet meg állítani.« A Szovjetszkaja Rosszija kom­mentátora is azt a reményét fe­jezi ki cikkében, hogy Hruscsov és Kennedy találkozója ered­ménnyel jár majd. Újabb fegyveres harcok Angolában Luanda (MTI): A Reuter-iroda és az AP egybehangzó jelentésé­ből kiderül, hogy az angolai ha­zafiak folytatják a fegyveres har­cot a portugál gyarmati uralom ellen. Önműködő fegyverekkel is rendelkező felkelők csütörtökön támadást intéztek az észak-an­golai Damba és Quimberle por­tugál helyőrsége ellen. Az angol hírügynökség a Diario de Luanda című portugál lap jelentése alap­ján közli, hogy a támadást meg­előzően egy felderítő repülőgép szállt el az említett helységek fölött. Ez az első sajtójelentés arról, hogy az angolai hazafiak repülőgéppel is rendelkeznek. Az AFP értesülése szerint a hazafiak több portugál járőrosz­tagot is megtámadtak. Porto Ri­co, Santo Antonio és Pedra Feitico helységek között elvág­ták a telefonvonalakat. Folytatódnak a plasztikbombás merényletek Olgériában Párizs (MTI): Az eviani konfe­rencia pénteki szünetében is tör­ténhet új fordulat — mondják pá rizsi politikai körökben és nagy jelentőséget tulajdonítanak Joxe éllamminiszter, a francia küldött­ség vezetője újabb párizsi útjá­nak. Mivel Joxe csütörtökön es­te találkozott de Gaulle tábor­nokkal, valószínűnek tartják, hogy a köztársaság elnökétől újabb utasításokat kapott. A csütörtöki ülésről kiszivár­gott hírek szerint az algériai kül­döttség tagjai kérdéseket tettek fel Joxe-nak az önrendelkezési jogról Az eviani konferencia francia- országi visszhangjáról meg kell említeni, hogy napról napra újabb küldöttségek indulnak Evianba és Genfbe, hogy kifeje­zésre juttassák a francia nép, a francia dolgozók békeakaratát. Bularuf, az algériai delegáció tag ja csütörtökön fogadta Marseille egy békeküldöttségét. Felkérte őket, tolmácsolják az algériai kormány köszönetét a békéért harcoló franciáknak. Az ultrák zavargása Oranban Algériában az európai lakosság­nak az ultrák uszályába sodró­dott csoportjai nem hagynak fel a Zavargásokkal. Algír helyett most Oran lett „az ultrák fővá­rosa”. ' Csütörtökön este is vere­kedés volt a városban. Négy-öt­száz főnyi, főleg fiatalokból álló, tüntető csoport kövekkel beverte az utcalámpákat és teljes sötét­ségben támadásba kezdett a ka­tonák és rohamrendőrök ellen, akikre ráadásul az európaiak lak- I ta bérházakból borospalackok zá­poroztak. Az ultrák emberei fel­dúltak és felgyújtottak néhány muzulmán üzletet is. A francia sajtó immár vissza­térő „plasztikbomba rovatából”: Párizsban egy, Bordeaux-ban egy, Algírban egy, Bone-ban két plasz­tikbombás merénylet történt 24 óra alatt. A párizsi robbanás a diáknegyedben egy haladó könyv­kiadó épülete előtt történt. Francia veszteségek az algériai harcokban Míg á legutóbbi hónapokban a francia hadvezetés igen ritkán tett említést az algériai harcok­ban elszenvedett veszteségekről, most, egyre-másra közlik, hogy a kisebb-nagyobb összecsapások­ban, a felkelők rajtaütés-támadá­saiban á francia egységeknek hány halottjuk volt A hétfői milianái összecsapás után (11 ha­lott), Blída közeléből jelentenek egy algériai támadást (két halott), valamint Michelet mellől (három sebesült). Most hozták nyilvá­nosságra. hogy Szumman völ­gyében még a múlt szombaton éjszaka a felkelők a francia had­sereg muzulmán segédszolgálato­sainak, a harkáknak segítségével megtámadtak egy előretolt fran­cia állást. Hét francia katona — köztük égy tiszt-jelölt — életét vesztette, hárman megsebesültek. Egy aknavetőt, egy golyószórót és több géppisztolyt zsákmányoltak a felkelők. 15 harka a támadók oldalára állt és velük együtt el­tűnt. A francia veszteségeket kidom­borító jelentések nyilván a kor­mánypropaganda szolgálatában állatiak, r ázt iavekemek bizonyí­tani a francia közvélemény sze­mében, hogy a francia részről meghirdetett fegyvernyugvás és más „békegesztusok” után a fel­kelőkre hárul a harcok folytató­dásának felelőssége. Egy „békegesztusként” bejelen­tették, hogy 100 000 algériait bo­csátanak el az úgynevezett át- csoportosítási táborokból. A pá­rizsi Monde közlése lehetővé te­szi az intézkedések súlyának le- mérését: a lap szerint 2 075 000 algériai él az átcsoportosítási tá­borokban. Mint emlékezetes, e táborok évekkel ezelőtt jöttek létre: a francia hadvezetés egész falvakat ürített ki, lakóikat tábo­rokba vitte. A7 átcsoportosítási táborokban uralkodó állapotok­ról annak ideién még a párizsi jobboldali sajtó is megdöbbentő jelentéseket közölt. A napokban pedig az angol lapok indítottak gyűjtést az „átcsoportosítottak” megsegítésére. A francia és algériai küldöttek között a szerdai — eddig leghosz- szabb — tárgyalás után pénteken nem tartanak tanácskozásokat. Mint ismeretes, Joxe. a francia küldöttség vezetőié úiból haza­utazott és a legközelebbi ülést szombaton délelőtt tartják meg. Folytatja munkáját a Szovjet Szaktanács teljes ülése Moszkva (TASZSZ): A Szovje Szakszervezetek Központi Tana csónak szerdán »megnyílt 7 tel jes ülése csütörtökön folytatta 22. pártkongresszus tiszteletér kibontakozó szocialista munka verseny fejlesztésének vitáját. J teljes ülés határozatban hívta fe a Szovjetunió minden szervezet dolgozóját, hogy újabb termeié si sikerekkel -tegye emlékezetes' az SZKP októberben megnyíl 22. kongresszusát. Gagarin Várnában Várna (TASZSZ): Csütörtököl délután Várnába érkezett Juri Gagarin a Szovjetunió Hőse. / repülőtéren ünnepélyesen fogad lók a város és a megye veze tői, majd innen nyitott gépko csin diadalmenetben hajtatott t Szeptember 9. térre, ahol hat vanezer főnyi tömeg nagygyülé sen köszöntötte a világ első űr hajósát. Gagarinnak átadták a várna díszpolgárságról tanúskodó okle velet. Ben Gurion és a közép-keleti béke Ottawa (MTI): A néhánynapos hivatalos látogatáson Kanadában vendégeskedő Ben Gurion izraeli miniszterelnök csütörtökön adott televíziós interjújában kifejtette nézetét a közép-keleti béke kér­déséről. Kijelentette, hogy a kö­zeljövőben nem kell tartani há­borútól a közép-keleten, különö­sen, ha a kelet-nyugati viszony megjavul. Ez a kedvező fejle­mény — mondta — talán köze­lebb hoz bennünket a békéhez szomszédainkkal. Hozzáfűzte, hogy Izraelnek mindaddig szük­sége lesz külső segélyre, amíg bevándorlókra tart igényt és újabb területeket akar termővé tenni sivatagi vidékein. Ehhez viszont kétmilliós lakosságának erőforrásai nem elegendők. — jelenti az AFP. Mint a DPA tudósítója közli, Ben Gurion csütörtökön sajtóér­tekezleten kijelentette, hogy ..Eichmannal egvütt nem egész Németországot ültették a vádlot­tak padjára.” A UPI értesülése szerint Pá­rizsban csütörtökön közölték, hogy Ben Gurion június 6-án magániá+o«-tást tesz de Gaulle elnöknél. A találkozót az izraeli kormányfő kérésére hozzák létre. n genfi atomértekezlet 310. ülése még mindig nem hozta meg azt az eredményt, amelyet a nukleáris kísérletek megszün­tetésével kapcsolatban világ­szerte várnak. Sőt mint Ca- rapkin, a szovjet küldöttség vezetője az MTI tudósítójának kijelentette, sötéten látja a helyzetet. Két és fél éve foly­nak Genfben a tanácskozások, s az értekezlet kedvező feltéte­lek között indult, mert 17 pont­ban, s egy függelékben sikerült megállapodni. Ismeretes, hogy a Szovjetunió kezdettől fogva a mindent át­fogó megegyezés híve volt, s megegyezési készségét mi sem bizonyítja jcEban, mint az, hogy 50—70 százalékos enged­ményre is hajlandó volt. így beleegyezett abba, hogy az »észlelési küszöb« alatti rob­bantásokat átmenetileg ne ve­gyék be az általános egyez­ménybe; azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nukleáris hatal­mak vállaljahak kötelezettsé­get, hogy ezútán sem hajtanak végre robbantásokat. A nyu­gatiak hároméves moratóriu­mot javasoltak, s ennek meg­hosszabbítását ellenzik, ami azt jelenti, hogy a három év elteltével újra akarják kezdeni kísérleteiket. Az Egyesült Államok kezdet­től fogva kifejezetten akadá­lyozza a megegyezést, amit el­sősorban az bizonyít, hogy ha­talmas ellenőrző szervet akar létrehozni a kísérletek tényle­ges megszüntetése nélkül. Az amerikai álláspont tarthatalan, főleg ha figyelembe vesszük azt, hogy egyharmad, vagy még ennél is nagyobb része az ellenőrző bizottságnak ameri­kai szakemberekből állna. Az Egyesült Államok azt szeretné, ha olyan jogokhoz jutna, hogy szakértői keresztül-kasul utaz­hassanak a Szovjetunió terüle­tén, s betekinthessenek állam- védelmi rendszerébe. Nem szabad azonban figyel­men kívül hagyni, hogy ezt az egész ellenőrző rendszert a nyu gáti hatalmak úgy képzelik, hogy fenntartják maguknak a jogot a nukleáris robbantások folytatására. Jellemző, hogy mióta Genfben folynak az atomtárgyalások, a franciák továbbra is végzik kísérletei­ket. Ez a tény önmagában sem mutat megegyezési készséget. Pénteken a 310. ülését tartot­ta a genfi értekezlet, s mint a korábbi üléseken is, folytat­ták az előterjesztett okmányok és javaslatok megtárgyalását. Pillanatnyilag ugyan a meg­egyezés lehetőségét maga Szemjon Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője is sötétnek látja, a megegyezésre mégis van halvány remény. Ehhez azonban az kell, hogy az Egye­sült Államok feladja merev ál­láspontját, amellyel jogtól an előnyökhöz akar jutni, mert teljesen indokolt a Szovjet­uniónak az a véleménye, hogy a nukleáris kísérletek betiltá­sával olyan ellenőrzési rend­szert kell megvalósítani, amely egyik félnek sem biztosít előjogokat. Éppen ezért, mint a Szovjetunió javasolta, az ellenőrző szerv irányítását háromtagú bizottságra kell bízni, amely egyhangúlag hoz­za meg határozatait. A leg­fontosabb azonban, hogy az el­lenőrzés a kísérletek megszün­tetésével együtt lépjen éleibe, a tanácskozások előrehaladását pedig, mint Carapkin hangsú­lyozta, csak az amerikai maga­tartás gyökeres megváltozása biztosíthatja. A dél-koreai ENSZ-parancsnokság puccsistákkal tárgyal Szöul (MTI): Kim Csőn Pil alezredes, a dél-koreai junta kép­viselője két és félóra hosszat ta­nácskozott Magruder tábornok­kal, a Dél-Koreában állomásozó ENSZ-csapatok parancsnokával. Az alezredes kijelentette, a tár­gyalások barátságos légköre arra a következtetésre juttatja, hogy hamarosan teljesen elsimulnak a katonai junta és az ENSZ-pa­rancsnokság között mutatkozó »bizonyos nézeteltérések«. Az alezredes hozzáfűzte, az ENSZ-parancsnokság most már befejezett tényként könyveli el a dél-koreai államcsínyt. Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint szabadon bocsátották Csang Mjun-t, a puccsisták által megdöntött kormány miniszterel­nökét. Szabadlábra került a volt dél-koreai kormány öt másik tag­ja is. A kabinet négy más tagja még mindig fogságban van. Green marsall, az Egyesült Ál­lamok dél-koreai ügyvivője han­goztatta, két ízben találkozott Csang Do Jung-gal, a katonai junta vezetőjével és a tanácsko­zások után most már tisztán lát­ja az államcsíny végrehajtóinak célját. Mint az AP és a Reuter leg­újabb jelentésében közli, a ka­tonai junta pénteken beleegye­zett, hogy csapatait az ENSZ fő­parancsnokság ellenőrzése alá bocsátja. A Washington Post a Castróval való tárgyalásokat az amerikai Washington (MTI): Az Egyesült Államok vezető köreiben mind a kormányon belül, mind pedig a kongresszusban továbbra is éles vita folyik arról, milyen politi­kát kövessen az Egyesült Álla­mok Kubával kapcsolatban. Ezt tükrözi a Washington Post csütörtökön megjelent cikke is, amelynek címé: »Egy régi hiba megismétlődése Kubában.« A lap zárójelben megjegyzi, a cikket egy kormánytisztviselő írta, aki azonban nem óhajtja, hogy meg­nevezzék. A cikkíró összegezi Kubával kapcsolatos álláspontját: 1. Egy Kuba elleni újabb in­vázió ugyanolyan eredménytelen lenne, mint az első kísérlet volt. 2. Egy amerikai akciót úgy tekintenének az el nem kötelezett országok, mint a szent szövetség politikájának folytatását. Az el­lenállás azonban sokkal szélesebb körű és intenzívebb lenne, tekin­tettel a modem hírközlési eszkö­zökre. indítványozza kormánynak 3. Nagyon valószínű, hogy egy amerikai intervenció Kuba ellen a latin-amerikai csata elveszté­sét jelentené és Kuba éppen olyan tüske maradna az Egye­sült Államok hátában, mint ami­lyen tüske Algéria Franciaor­szág hátában. — Nem lehetséges-e — írja a Washington Post — hogy tár­gyaljunk Castróval, akár közvet­lenül, akár egy harmadik ország közvetítésével? Vajon szüksé­ges-e, hogy megszakítsuk diplo­máciai, kereskedelmi és idegen- forgalmi kapcsolatainkat Kubá­val? —* Az alapvető veszély a jö­vőben nem abból ered. hogy ku­bai ügynökök működhetnek a latin-amerikai országokban, ha­nem abból, hogy egy virágzó és gyors ütemben fejlődő Kuba kör­vonalai bontakoznak ki az elsze­gényedő és el»ge',»,i?n latin-ame­rikai tömegek előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents