Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-25 / 121. szám
t 4 tor VA WFOTFT VTTÜJ5AO 1961. május 25. fi mezőgazdasági állandó bizottságok munkájának tapasztalatai a gyünk! járásban A gyönki járásban a mezőgazdaság átszervezése után jó ideig nehezen találták meg helyüket a községek életében a mezőgazda- sági állandó bizottságok. Addig, amíg az egészségügyi, a művelődésügyi, pénzügyi és a többi állandó bizottságok rövid stagnálás után munkához fogtak, addig a mezőgazdasági állandó bizottságok, miután a tanácsoktól átmenetileg nem kaptak feladatot, megbízatást, tétlenségre voltak kárhoztatva. Ebből következően lehetett hallani olyan helytelen megnyilvánulásokat is: ..A mező- gazdaság átszervezésével nincs létjogosultságuk a mezőgazdasági állandó bizottságoknak." Azok. akik Ilyen véleményt hangoztattak, nem vették figyelembe az 1954. évi X. törvényt, amelynek 18. paragrafusa a következőket mondja ki: „A tanács, a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó és ideigenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei.” Ez év márciusában a járási tanács szervezésében értekezletet tartottak Gyönkön. amelyre a mezőgazdasági állandó bizottságok elnökeit hívták össze. A tsz-ekkel kapcsolatos feladatokat beszélték meg. Azóta bizonyos feilendiilés tapasztalható a mezőgazdasági állandó bizottságok munkájában a gyönki járásban. — Miben mutatkozik meg ez a fellendülés — kérdeztük Márton András elvtárstól, a Gyönki Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökétől? — Hőgyészen. Gyönkön, és még több községben elkészítették féléves 'munkatervüket, amelynek értelmében ellenőrzik az intézkedési tervek végrehajtását. Az állandó bizottság tagjai közreműködnek a határszemlék megtartásában, segítették a műveletlen területek felkutatását, foglalkoznak az állattenyésztés helyzetével. Jelenleg a tavaszi növényápolásra mozgósítanak — mondotta. A kalaznói mezőgazdasági állandó bizottság már az értekezlet összehívása előtt is tevékenykedett. Február 17-i ülésükön például az őszről elmaradt szántások elvégzéséről és a tavaszi vetőmagvak tisztításáról tárgyaltak. Április 16-án a kapások időbeni elvetésével foglalkoztak. Több községben az év elején munkaterveket készítettek arra, hogy mikor tartanak üléseket, mi ről tárgyalnak, de ezek a tervek neivn sokat mondanak, miután általánosságban foglalkoznak, a tennivalókkal, s nem veszik figyelembe a helyi adottságokat. Vannak olyan jelenségek is, hogy az állandó bizottság terve sokoldalúan van megszervezve, csak éppen a végrehajtással van baj, miután a terv valamely íróasztal fiókjában porosodik. Nem becsüljük le a tervszerűséget, sőt jó módszer az, ha írásban is rögzítve vannak a feladatok. De nem jó módszer, ha az állandó bizottságok munkája — legyen az mezőgazdasági, vagy más állandó bizottság — csak az ülések megtartására, a papírformákra irányul és nem támasztja alá a gyakorlati munka. Milyen feladatok hárulnak a mezőgazdasági állandó bizottságokra napjainkban? Néhány községben, mint például a gyönki és a hőgyészi mezőgazdasági állandó bizottság, helyesen foglalkoznak a mezőgazdaság időszerű feladataival, a növény- ápolás időbeni elvégzésével, a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészüléssel. Ellenőrzik a növényvédőszerekalkalmazását. A termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságaival karöltve foglalkoznak az állattenyésztéssel, az állatállomány széi'nszerű és minőségi fejlődésével, a takarmánnyal való helyes gazdálkodással, raktárak ellenőrzésével. munkaegységek helyes beírásának vizsgálatával. És ami igen fontos és megszívlelendő. a hibák feltárásával, javaslatot tesznek azok kijavítására. Az állandó bizottság gondoskodik arról is. hogy az ellenőrzések tapasztalatai az ellenőrző bizottság útján, a tsz-vezetőség tudomására, vagy a közgyűlés elé kerüljön. Az állandó bizottság pedig a tanács végrehajtó bizottsága, vagy a tanácsülés előtt számol be tapasztalatairól. A mezőgazdasági állandó bizottság feladatainak eredményesebb ellátása céljából hozzáfogtak az aktívahálózat kiéoítéséhez is. Növénytermelő, állattenyésztő szakembereket vonnak be munkájukba. Igv. összefogva segítik a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását Az egyeztető bizottság hírei Csak korabeli okmányok fogadhatók el munkaviszony igazolásánál. Jubileumi jutalom iránt nyújtott be kérelmet a vállalat igazgatójához F. L.. a nagydorogi dohánybeváltó-üzem dolgozója azon a címen, hogy 1960-ban betöltötte huszonötödik szolgálati évét. A vállalat igazgatója elutasította a kérelmet, mivel F. L. nem tudta igazolni 1945 előtti munkaviszonyát. Fellebbezés folytán került az ügy a paksi járási egyeztető bizottsághoz. Az EB — F. L. két munkatársának büntetőjogi felelősség alatt tett nyilatkozata alapján — megváltoztatta az igazgató döntését. Az igazgató fellebbezése alapján a TEB foglalkozott az üggyel, és hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, mivel a Legfelső Ügyészség és a Munkaügyi Minisztérium elvi állásfoglalása szerint csak korabeli okmányokat lehet elfogadni régi munkaviszony igazolásaként. Ugyanis a tanúk előtt tett nyilatkozatok Valódiságát ma már ellenőrizni nem lehet. Az igazolásul szolgáló okmány lehet munkakönyv, ámi- vel kétséget kizáróan lehet bizonyítani a munkaviszonyt, vagy bérjegyzék-másolat, esetleg más okmány is, amiből legalább vélelmezhető a megszakítatlan munkaviszony fennállása. Nem lehet kétszeres kártérítésre kötelezni a dolgozót pénztárhiánynál. T. J. bátaszéki boltvezető ügyében a TEB hatályon kívül helyezte munkáltatójának, a Bátaszéki Földművesszövetkezet ügyvezetőjének kártérítésre vonatkozó döntését. és az ezt helybenhagyó vállalati egyeztető bizottsági határo- j rítésére kötelezte a 25. sz. AKÖV igazgatója H. A. szerelőt, mert az egyik rábízott teherautónál nem végezte el megfelelő gondossággal a gépkocsi kardánkeresztjé- nek zsírozását és emiatt ez az alkatrész idő előtt tönkrement. H. A. a vállalati egyeztető bizottsághoz fordult panasszal, kérte a kártérítési határozat hatályon kívül helyezését. A VEB úgy találta. hogy a kártérítés összege nem áll arányban H. A. elkövetett mulasztásával. és ezért a kártérítést havi fizetése 15 százalékára mérsékelte. zatot. T. J.-nél pénztárhiányt állapítottak meg a pénztárellenőrzés során, a blokkösszesítőn szereplő összegnél a pénztári állomány 328 forinttal kevesebb volt. A hiány T. J. azonnal befizette a szövetkezet pénztárába. Az ügyvezető helytelenül alkalmazta a 14/1956. sz. M. T. rendeletet, ami csak a vétkesen okozott károkra vonatkozik. Áthelyezés csak a két vállalat megegyezésével lehetséges. Családi okokból kérte Bajára való áthelyezését Z. Z„ a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjának dolgozója. A munkáltató nem járult hozzá az áthelyezéshez, mivel a főszezon kezdetekor már nincs idő arra, hogy Z. Z. nagy gyakorlatot és tapasztalatot követelő munkakörét mással töltse be. Indokolta ezt azzal is. hogy még februárban felhívta dolgozóinak figyelmét, hogy aki akár áthelyezéssel, akár más úton el akar menni, akkor jelentkezzék. A vállalati egyeztető bizottság — mivel az ügy tárgyalásakor 2:2-es szavazategyenlőség volt — nem tudott dönteni. így került Z. Z. fellebbezése a TEB-hez. A TEB-nek el kellett utasítani a fellebbezést, mivel a vállalat szuverén joga az áthelyezés, ami ellen panasszal élni nem lehet. Az áthelyezés egyébként is ebben az esetben csak a közös felügyeleti szerv hozzájárulásával történhet meg. A vállalat képviselője egyéb ként kijelentette, hogy a szezon végeztével hozzájárulnak az áthelyezéshez. Vétkes károkozás esetén a vállalatnak kell bizonyítania a szándékosságot, A kár teljes összegének megtéNagfsscsbású majális Az elmúlt napokban nagysza- fás és tanulságos jeleneteket a Fellebbezés folytán került az ügy a TEB elé. A Területi Egyeztető Bizottság helybenhagyta a VEB döntését, azzal indokolva, hogy csak szándékos károkozás esetén kötelezhető a dolgozó — az M. T. 191. 8 (1) bekezdés alapján — a kár teljes összegének megtérítésére. A szándékosságot a vállalatnak kell bizonyítania és 200 forintot meghaladó kár esetében bűnvádi eljárást indíttatnia. A vállalat ez esetben nem tudta bizonyítani a szándékosságot. Halálkanyar így, ezért kellett elpusztulnia kétszázezer magyar katonának a Don kanyarulatában, amely méltán viselheti a halálkanyar jelzőt. Nem kitalált események képsorokba rögzítése, a valóság, a tragikus valóság produkálta a filmet. Kétszázezer magyar katonát hajszoltak a biztos halálba. Az eleve véres kudarcra ítélt szovjetellenes háború kiagyalói és elindítói, a fasiszta német hadvezetés magyar fasiszta kiszolgálói feleslegesen, előre megfontolt szándékkal áldozatul dobtak rabló céljaiknak kétszázezer magyar életet. Kik tették, kinek a lelkén szárad a 2. magyar hadsereg pusztulása? Ezt mutatja be Bokor Péter és Moldoványi József megrázó erejű filmje. Hogyan paktáltak le a náci hatalmasságokkal a magyar nép gyilkosai, hogyan fizettek a remélt koncért kétszázezer magyar katona életével? Feltárva sok' kulisszatitkot is. eddig nem ismert részletet, ezt is bemutatja a film. Ott áll a szószéken Kállay miniszterelnök és ke- netteljes demagógiával követel és ígér újabb és újabb áldozatokat. A nemzet sorsáról szónokol hazugul és közben részt remél maga és földbirtokos társai számára a gazdag Ukrajnából. Pehm József pápai prelá- tus vigasztalásul mit ígér a magyar leendő özvegyeknek és árváknak: Meleghangú levélben kapnak majd értesítést szeretteik elvesztéséről. Ökölbe szorul a kéz ennyi képmutatás, ennyi aljasság láttán. (Pehm Józsefet ma Mindszenti Józsefnek hívják.) És amikor a nemzet gyilkosai itthon győzelmet ígérnek és győzelmet hazudnak, akkor kétszázezer magyar a német csapatok utóvédéként pusztul halomra a halálkanyar poklában. Mert a német hadvezetés utóvédnek szánta a magyar csapatokat, fedezni a visszavonulást, hogy öntestükkel fogják fel a hazájuk felszabadításáért a betolakodókra zúduló szovjet hadsereget. És az utóvédből halottak válnak, mert a főparancsnok, Jány Gusztáv és vezérkari főnöke Kovács vezérezredes megparancsolta: itt csak meghalni lehet, hátrálni lépést sem. Aki szembeszegül, azzal végeznek a tiszti különítmények és a tábori csendőrök. A szovjet hadsereg még ekkor is segítséget, életet, megmenekülést kínál cserébe a fegyverletételért, de a huszonöt éven át megnyomorított gondolkozású magyar katona nem tud és nem mer hinni. És ott pusztul el a kétszázezer a halálkanyarban, hogy örökre emlékeztető legyen haláluk: ide juttatta a fasizmus itt kellett oktalanul és értelmetlenül elpusztulni, mert a gyárosok és földbirtokosok rabolni akartak még többet, mindig többet. És szószólójukká sietett szegődni Pehm József (a leendő Mindszenti). Avatott kézzel nyúlt a témához Bokor Péter és Moldoványi József. Külön érdeme a filmnek, hogy bemutatja, hol élnek, mit csinálnak ma a gyilkosok. Leleplező vádirat a film, figyelmeztet: vigyázz, a gyilkosoknak csak egy csoportját érte el az igazságszolgáltatás keze, sokan élnek és ma is készek arra, hogy ismét halálba kergessenek újabb kétszázezreket. Büntetlenül uszítanak Nyugat- Németországban és Amerikában a magyar nép eme egykori gyilkosai, s nem rajtuk múlik, hogy mai szándékaikat sorra keresztülhúzza a történelem igazságosztó keze. Vádol a film és elgondolkoztat, de erőt ad egyben. Erőt, éberséget az egykori gyilkosok és mai gazdáik ellen. Történelem, a magyar történelem egyik — hóhérai jóvoltából — legsötétebb szakasza pereg le a film kockáin. Történelem, amit tanítani kell, s ezért úgy véljük, helyes lenne a diákok számára ifjúsági előadás keretében is bemutatni, a felnőttek részére tartott előadások mellett. L. Gy. Május 27-én Japánról tart előadást Tolnán Bognár Ferenc Május 27-én, szombaton Tolnán, az építők művelődési otthonában a Szakmaközi Bizottság rendezésében ismeretterjesztő előadást tartanak. A Japánról szóló előadás megtartására Bognár Ferencet, a SZOT nemzetközi osztályának munkatársát kérték fel. Az előadás után filmet vetítenek. Kultúrcsoport alakult a kisszékelyi Április 4 Tsz-ben A kisszékelyi Április 4. Termelőszövetkezet fiataljai azzal a kéréssel fordultak a vezetőséghez, hogy tegye lehetővé egy kultúrcsoport alakulását. Megtörtént, s ma már 14 tagú tánccsoport van a kisszékelyi Április 4. Tsz-ben. Terveznek egy vegyeskórust, s mivel huszonöt termelőszövetkezeti tag gyermekének harmonikája van, harmonika-zenekar megszervezését is tervbe vették. A közös gazdaság kultúrcsoportja augusztus 20-án mutatkozik b» először. Útépítés A szekszárd— tamási—siófoki út korszerűsítése, átépítése után most sor került a szck- szárd—nagydorog —székesfehérvári út átépítésére is. Most Szedres és Jánosmajor között folyik a munka. bású majálist rendezett a váraljai KISZ-alapszervezet. A majálisra a környék fiataljait is mozgósították. A mulatság kezdetét kétórás kabaréműsor előzte meg. A tréközönség gadta. nagy tetszéssel "oA majális hajnalig tartott. A bevételt a KISZ-szervezet kulturális és sportcélokra fordítja.
