Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

-4 TOtNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. május Hí A ss&onybrigádok a kisszékelyi határban ét héttel ezelőtt kukori­catermelési ankétra kap tak meghívót a kisszé- kelyi Április 4. Tsz tagjai. A megbeszélést a szövetkezetben ■ tartották, ahol nemcsak kuko­ricatermelésről volt szó, hanem általában a növényápolásról. Az egybegyűltek között jóval több ■ volt a nő, mint a férfi. Érthető is, hiszen a kapálás zömét most is az asszonyok végzik el a kisszékelyi határ­ban. Sok minden szóbakerült a megbeszélésen, de legtöbbet azgn vitatkoztak az asszonyok, hogy bandában kapáljanak-e, vagy ki-ki egyedül végezze el a közösből ráeső növényápolást. Végül is abban állapodtak meg, hogy brigádban dolgoznak... ■ Az ankét utáni napokban ösz- szeült Kisszékely minden utcájá • ban az asszonyok tanácsa. Hogy mi mindent beszéltek egy-egy ilyen Jdsgyűlésen, azt sok vol­na leírni. De az biztos, hogy dolgavégezetlenül nem távoz- a megbeszélésről. Némám! . jrt, ha az asszonyok egyszer valamit elhatároznak, azt végre is hajtják. Lám, Kisszékelyben alig két hét alatt hat növény­ápoló asszonybrigád alakult. Van Egyetértés, Május 1., ösz- szetartás és Hangos asszony­brigád a kisszékelyi Április 4. Tsz-ben. Az általában tíz asszonyt számláló brigádok meghatáro­zott mennyiségű kapálni valót vállaltak a közösből. Nem kell megjelenniük reggel a munka­elosztásnál, mert minden bri­gádnak kimérték a területet, így nincsenek időhöz kötve. A. Tel­kes Jánosné vezette brigád pél­dául 43 hold kapásnövény min­den munkáját elvégzi az idén. Nem egyszer előfordult a múlt héten, hogy már öt órakor men­tek a répatáblára egyelni. Tíz óra felé hazamentek ebédet főzni, s délután három órqltor ismét kimentek a mezőre. Az asszonybrigádok a munkaegy­ségen túl a terven felüli termés 50 százalékát prémium címén kapják meg a szövetkezettől. Külön figyelemreméltó, hogy a szövetkezet határában szor­goskodó asszonyokat családtag­ként tartják nyilván a kisszé­kelyi Április 4. Tsz-ben. Amint Jankó Sándor, az elnök tájé­koztatott, egyetlen szövetkezeti család sincs a faluban, amely­nek munkaképes tagjai nem veszik ki részüket a közösben előf-rduló munkákból. Az ed­digi tapasztalatok szerint csúcs­munkák idején 20o családtagra számíthat a szövetkezet. így aztán el tudnak végezni idejé­ben minden munkát. A 800 holdnyi kapásterületet asszo­nyok művelik, a férfiak pedig ellátják a jószágokat, betaka­rítják a szálastakarmányt, zsá­kolnak. Még mondja ezek után vala­ki, hogy a kisszékelyi asszonyok csak hangoskodni tudnak. Szó se róla, a szövetkezet ügyeiről mindannyian véleményt monda nak. De dolgoznak is! DOROGI ERZSÉBET Megyeszerte hozzáláttak 3 a községfejlesztési tervek megvalósításához Értékelték az idei községfej­lesztési- tervek teljesítését a me­gyei tanács községfejlesztési cso­portján. Megállapították, hogy megyeszerte hozzáláttak a kitű­zött célok megvalósításához. Az évi keretnek már mintegy 25 százalékát felhasználták. Eddig legtöbbet kommunális célokra fordítottak a tanácsok. Az ed-< dig kifizetett összeg nagy részét, több mint 5 millió forintot út-, járda- és hídépítésre fordították. Igen jelentős a kulturális fel­adatok megoldására fordított ösz- szeg is. A legutóbbi értékelés szerint a legjobb eredményt eddig a dom­bóvári járásban érték el: itt a legnagyobb a felhasználási 'ösz- szeg. Ezután a paksi járás kö­vetkezik. Sorrendben legutolsó a gyönki járás. 'Még ebben a hónapban át­adásra kerül Bölcskén az új or­voslakás, rendelővel. Befejezés­hez közeledik a megye első fa­lusi strandfürdőjének, a báta- széki korszerű strandfürdőnek az építése is. A helyi körülményeket figyelembe véve szervezik meg a termelést a simontornyai Kossuth Tsz-ben A simontornyai Kossuth Ter­melőszövetkezet éveken át me­gyénk egyik legjobb közös gaz­dasága volt.- Nagy meglepetést okozott hát,- hogy a termelőszö­vetkezet tavaly több mint egymil­lió forint mérleghiánnyal zárta az évet. Ennek okai már ismertek. Amikor ugyanis egy évvel ez­előtt kétszeresére fejlődött a gaz­daság, és kialakították a gazda­ságon belüli arányokat, arra szá­mítottak, hogy a 676 szövetkezeti gazda közül legalább 500-an rend­szeresen eljárjak dolgozni a kö­zösbe. Nem így left, de nem is le­hetett így, mert a 676 tag között 370 pártoló tag van, akik valamennyien a helybe.’! bőrgyárban dolgoz­nák. A munkaerő-mérleg elkészítése után derült ki az is, hogy 83 szö­vetkezeti gazda nyugdíjba megy. Végül.is maradtak 210-en, akikre a Kossuth Terrn.előszövetkezetben nap mint nap számítani lehet. Ezek után egyáltalán, nem lehet csodálkozni azon,_ hogy a 105 hol­das kertészetben nem volt elég munkáskéz, nem tudták megmű­velni az 50 hold mákot,, a 100 hold répát, a magkender, a burgonya, a kukorica mind. jóval kevesebb termést hozott, mint amire számí­tottak, A fentebb elmondottakból, okúi­vá, ebben az esztendőben a helyi Készülnek az Ünnepi Könyvhétre a gyönki járásban A gyönki járásban is megkezd­ték az előkészületeket az Ünnepi Könyvhétre. Ünnepélyes megnyi­tót rendeznek a járás székhelyért, amelyén Pellion'-Ervin gimnázi" umi igazgató mopd megnyitó be­szédek .Ebből az alkalomból mu­tatkozik be a gimnázium nemré­giben alakult. irodalmi színpada első műsorával. A műsor Után tombolát rendeznek, amelynek keretében könyveket sorsolnak k\ A járás községeibe^ a földmű­vesszövetkezetek mindénütt meg szervezik a házról-házra történő könyvárusítást. Az iskolákban úttörőünnepségek keretében em­lékeznek meg a könyvhétről. Si- montomyán és HögyéSzen ühnepi műsor nyitja meg a könyvhetet, Kölesden és Pálfán »könyvbált" tartanak. Gyönkön sátorban is történik árusítás az Ünnepi Könyvhét folyamán. körülményeket figyelembe véve szervezték meg a termelést, alakí­tották ki az üzemen belüli ará­nyokat a simontornyai Kossuth Termelőszövetkezetben. A tavalyi több mint ezer hold­dal szemben az idén 600 hol­don termelnek kapásnövé­nyeket. Nincs magkender, nincs mák és a kertészetet 25 holdra csökkentet­ték le. Termelnek viszont több ta­karmányt, már most felkészülnek arra, hogy a közeljövőben csak húsáru-termeléssel foglalkoznak. A tavalyi munkaszervezés ta­pasztalatait is felhasználták. Ebben az esztendőben min­den munkaigényes növény megtermelésére művelési szerződést kötött a szövetke­zet vezetősége az érdekelt szövetkezeti gazdákkal, így inkább részt tudnak vállalni a növényápolásban a gyárban dolgozó családtagok is, meg a kis­gyermekes anyák is. Símontornyán e módszer be­vált, ékes bizonyítéka, hogy az esedékes növényápolást az idén annak rendje szerint elvégezték. Elszállították már 10 mázsa zöld­borsót exportra, a jövő héten új­burgonyát és kelkáposztát visz piacra a szövetkezet. A takarmányfélék betakarítá­sának megszervezésében is eltér­tek a tavalyi gyakorlattól. Nem bízzák ezt a munkát csak a nö­vénytermelőkre, hanem ha arról van szó, hogy sürgős a lucernagyűjtés, akkor mennek a kertészek, a kocsisok, a függetlenített ve­zetők is. A szénagyűjtésnél ott láttuk a minap Kockás Pál elnököt, Her­ceg József főagronómust, Dene Sándor brigádvezetőt is. Hasonló­képpen fizikai munkát végeznek a vezetők minden olyan alkalom­kor, amikor ezt a termelés meg­kívánja. Végezetül hadd mondjuk el, ésszerűnek tartjuk azt a jövőre vonatkozó tervet, hogy a simon­tornyai Kossuth Termelőszövet­kezet állattenyésztésre rendezke­dik be. A nagyüzemi istállók ad­va vannak, a törzsállomány is többé-kevésbé biztosított, a szö­vetkezeti gazdák jól értenek a sertéshizlaláshoz, a baromfite­nyésztéshez és így tovább. A 4000 hold földön kenyér- és takarmány gabonát termelnek majd, s ezek­nek csaknem minden munkáját gépekkel tudják elvégezni. Értekezlet a szekszárdi KiSZ-liíkárok részére Május 19-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel a KISZ városi bi­zottsága értekezletre hívta össze a város területén lévő KlSZ-alap- szervezetek titkárait. A titkári ér­tekezleten részt vett és felszólalt Bucsí Elek, az MSZMP megye­bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa. Strényer Béla városi KISZ-tit- kár az „Ifjúság a szocializmu­sért” mozgalom jelenlegi helyze­tét ismertette, majd a beszámolót élénk vita követte. A vita során a termelőszövet­kezeti KISZ-szervezetek segíté­séről, az „Ifjúság a szocializmu­sért” mozgalom kibontakoztatá­sának további lehetőségeiről és az Ifjú Gárda újjászervezéséről tár­gyaltak a fiatalok. Pedagóguslakást és napközi otthont létesít a koppányszántói tanács A koppányszántói községi ta­nácsnak ebben az évben száz­harmincezer forint áll a rendel­kezésre, amelyet a lakosság- a községfejlesztési alapra fizet be. Az összegnek egy jelentős részét — 119 ezer forintot — már a ta­nács elköltött: vásároltak egy házat, amelyben pedagóguslakást, és a későbbiek folyamán, majd napközi otthont rendeznek be. A fennmaradó összegből tovább folytatják a község járdásítását: betonlapokkal fedik le a falu gyalogjáróit. Szocialista „körmenet" Hatvanhárom év és egy hónap telt el az emlékezetes nap óta, de Dunaföldvár népe nem felejtett. A szocialista útra lépett termelő­szövetkezeti község lakói kegye­lettel emlékeznek azokra a déd­apákra, akik az életüket áldozták a szocialista eszméért, több mint hat évtizeddel ezelőtt. Eljő az idő, amikor emléktábla beszél majd a község piacterén a nagy napról. E néhány sort szemtanúk elbeszé­lései alapján és a megyei levéltár segítségével állítottam össze. Az epizódok hitelességét írásbeli do­kumentumok támasztják alá­m 1898. .március kilenc, Zerza Mi­hály, a dúnáföldvári szocialisták vezetője vendéget vár. Nádtetős háza a Dunára néz. Az apró kis ablakon keresztül csak egy rész­letét látja a nagy víznek. A Duna felől hideg szél fúj. A szoba fű- tetlen. Idős édesanyja a sarokban ül a rokka mellett. Kettesben él­degélnek. A mama féltő pillantá­sokat vet szélesvállú, magasnövé­sű fiára, aki mozdulatlanul áll az ablaknál. Délután három óra. A kutya ugatni kézd. Kopogtatnak az aj- «tón. — Tessék! Középmagas, sovány fiatal férfi lép a szobába. Kopott, városi fel­öltőt visel. Zerza Mihály felisme­ri és mosolyog, ahogy a kezét nyújtja feléje. — Megjött a mi újságírónk! — Megjöttem —mondja a ven­dég, s fáradt, nagy szemeiben mo­soly bújkál. — Az aktívák hol vannak? — Este hat órára jönnek! Az újságíró a kecskelábú asztal mellé ül, papírt vesz elő táskájá­ból és ismét megszólal. — Addig megírom a levelet a járási főszolgabírónak, Kérni fog­juk, hogy tüntető körmenetet ren­dezhessünk a szocialista sajtó sza­badsága érdekében. — Gondolja, hogy megengedi? Az újságíró legyint. — Nem hiszem. De ezt a for­maságot meg kell tennünk. Meny­nyi embert tud megmozgatni a környéken? — Hat-nyolcszázat. 2 Március 12. A járási főszolga­bíró válasza rövid: „Mindenfajta izgatás és gyülekezés megtorolta- tik. A sajtókorlátozás fennma­rad.” Megint összeülnek a szocialista vezetők. Az újságíró már vissza­utazott Budapestre- Megszületik a döntés: „A szocialista körmenetet megtartjuk.” Este 7 óra. Harminckét csendőr érkezik Dunaföldvárra. Kakas­tollas járőrök portyáznak az utcá­kon. Kijárási tilalom van. Ide­ges feszültség lebeg a levegőben. A kültelkeken szervezők járják a viskókat. •* 3 Március-13. Péntek. Hatszáz em­ber torlódik össze a piactéren. Sá- padtarcú, rongyosruhájú, agrár­proletárok zsongó tömege. Rende­ződik a menet.. Az élen Zerza Mi­hály és Szili József halad. Hosszú nyélre szögeit, vékony vörös se­lyemzászlót csattogtat a szél. Csendőrkordon állja el az utat. A fényes szuronyokon táncolnak a napsugarak. A csendőrtíszt hangja reszket az izgatottságtól. — Mindenki menjen haza! A tömeg nem áll meg. — Tölts! —Egyszerre csattan­nak a zárak. Egy erős, mély férfihang bele­kezd az énekbe. A tömeg átveszi a dallamot. „Nem lesz a tőke úr mirajtunk, Elvész, aki a múltnak él.” — Tűz! — Éles dörrenés követi az ideges hangot. Keserű lőpor- füst leng a levegőben. A tömeg meginog és rendezetlen sorokban áramlik vissza. Hatan fetrengenek a piactér kövezetén. Vér festi pirosra a szürke macskaköveket. Aki a zász­lót szorítja markában, már ha­lott. Március 15. Egy század lovas és újabb húsz csendőr érkezik a köz­ségbe. Este tíz óra. Huszonnyolc viskó rozzant ajtaját verik puskatussal. Huszonnyolc embert bilincselnek meg és indítanak útnak a szek­szárdi börtönbe. A rémület ver tanyát a szegény negyedben. Dőry Pál alispán jelentést ír: „Az osztálygyűlöletet szító, szo­cialista sajtó szabadságát követelő gyülevész népséget sortűzzel ver­tük szét. A főkolomposokat letar­tóztattuk. A szocialista mozgal­mat ártalmatlanná tettük Duna- földváron.” 5 Az éj leple alatt váratlan ven­dég érkezik, s felzörgeti Zerza né­nit. A gyertyafénynél felismeri az újságírót. Szemeiből még nagycfob fáradtság tükröződik, s az arca halványabb egy árnyalattal. Zer­za néni zokogni kezd. A vendég megsimogatja az ősz fejet. — Ne sírjon, néni. A sortűz két halottját, Zerza Mihályt és Szili Józsefet soha nem felejti el a nép. Eljön az idő, amikor terek, utcák, intézmények viselik nevü­ket. — Az újságíró pénzt vesz ki a táskából, s az öregasszony elé teszi. — A budapesti munkások gyűjtötték! Adjon belőle a Szili­családnak is. A látogató nem sokat késett, át­ment az éjfél után induló komp­pal a túlsó oldalra, hogy hajnalra Kecskeméten lehessen. Haypál Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents