Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

1961. április 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG K f GYERMEKEKNEK Miért rövid a nyúl farka ? •«■■■■■■■ ■■*■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Ma■■»■■*•*■■■■■■■■»■■■■■■■ . s A csillagokba! Költő, hajtsd meg a fejedet, mily szegényes a képzelet, amelynek, ahogy botladoz, csak jelképek a csillagok. amely életed része lett, szebb, mint a szálló képzelet, s a csillagközi távolok ívén boldogan átragyog Tudjátok-e. gyerekek, miért rövid a nyúl farka? Ha még nem hallottátok volna, most el­mesélem nektek. Hát az úgy volt. hogy élt a nyulak országá­ban két engedetlent rossz nyúl- fiú. Napjaikat azzal töltötték, hogy délelőtt a réten hancuroz- tak. szaladgáltak, délután meg az erdőben rágcsálták a fiatal fák kérgét. Hiába figyelmeztet­te őket anyjuk, hogy az fáj a fáknak, nem hallgattak a jó szóra. Csak nevettek rajta. Pe­dig feddték őket az öregebb nyulak is. — Ha elrágjátok a fák kérgét, akkor a fa elszárad. És nem lesz majd nyáron, ami hús árnyékot adjon. Meg a farkas is hama­rabb rátok lel. Jaj nektek, ha megfog benneteket. De nem használt a jó szó. ők csak pusztították tovább a kis fákat. Visszhangzott az erdő a daluktól. amint összefogózva énekelték: „Nem félünk a farkastól. farkastól. Nem félünk a farkastól. farkastól.” Aztán lassan vége lett a nyár­iak Meglőtt az nca A hideg na­pokra melegebb bundát kaptak a nyúlfiúk. örültek is neki na­gyon. Jöhetett már a tél is. nem fáznak. Történt aztán, hogy egyik na­pos téli délelőtt engedély nél­kül elcsatangoltak a tóhoz. Ez még az erdőn is túl volt. Hát a tó meg-be volt fagyva. Örültek is neki a rakoncátlanok. Csúsz­káltak egész délelőtt. Csak úgy szikrázott a jég a körmeik alatt. Egyszer csak rábukkantak egy lékre. A száz esztendős halász vágta, hogy halat fogjon. Néze­gették egy darabig és azon gon­dolkoztak. hogyan lehetne el­rontani. Miközben ezen törték a fejüket, odasompolygott hoz­zájuk a róka. — Miben töritek a buksitokat, virágszálaim? — kedveskedett. A két nyúlgyerek megrezzent. — Semmiben, semmiben — makogták félénken. — Halászni akartok, lelkecs- kéim? — jött közelebb a ravasz. — Vagv féltek a száz esztendős halásztól? Ne féljetek. Otthon ül és hálót fon. De tudjátok-e, hogyan kell halászni? — kér­dezte hirtelen. — Nem. nem tudjuk. ély eg gyűjtőknek A szekszárdi jubiláris ünnep­ségekből a bélyeggyűjtő kör is méltóan ki akarja venni részét. Az augusztus végére tervezett bélyegkiállítás előkészületei már folynak, hogy az elmúlt évi kiállítás tapasztalatai felhasz­nálva megfelelő anyagot mutas­son be a várható nagyszámú ér­deklődőnek. A kiállításon elsősorban Ma­gyarország 1945 után megjelent egyre szebb sorozatai, ezenkívül a szomszédos államok kiadásai kerülnek bemutatásra. A Szov­jetunió bélyegeit, melyek az el­múlt évben is nagy sikert arat­tak — több összeállításban is láthatjuk. Természetesen még több ország bélyegkiadása is szerepelni fog a kiállításon. Tréfás kérdések 1. Hány tojást tud megenni egy nagyon éhes óriás éhgyo­morra? 2. Melyik »prém«-ből nem lehet bundát csinálni? 3. Melyik a legtüzesebb »ló«? Az elmúlt heti Tréfás kérdé­sek megfejtései: 1. Ha három egymás mellett álló nyuszi felé megy. 2. Négy, mert a többi elég. 3. Ha valaki egy órát tesz a feje tetejére. A kiállított anyag másik ré­szét motívumgyűjtemények fog­ják alkotni. Ebben a csoportban repülő, állat, virág, gyermek, sport és más összeállításokat láthatunk majd. Külön érdeklődésre tarthat számot az a gyűjtemény, mely a Szekszárd város által kiadott bélyegeket mutatja be. Nem véletlen, hogy a kiállításon egy­re több motívum összeállítás szerepel. így van ez a nagy nemzetközi kiállításokon is. Oly hatalmas az évente világszerte megjelenő bélyegek száma, hogy ma már igen nagy nehéz­ségekbe kerülne még néhány ország valamennyi bélyegének összegyűjtése is. Ez az oka an­nak. hogy a gyűjtők legnagyobb része ma már saját országának kiadásain kívül kiválaszt ma­gának az érdeklődési körének legjobban megfelelő egy-két motívumot, s az ilyen például állat, sport stb. ábrájú bélyege­ket gyűjti, mert. itt nem kell teljességre törekedni úgy. mint egv országgyűjteménynél. Külön tablók mutatják be majd a kiállításon azt az érde­kes módot, ahogyan a bélyeg készül, egy másik tabló pedig azt. hogyan és mit gyűjtsünk. P. Gy. MEGALAKULT A DOMBÓVÁRIFÜVÓS ÜTTÖRÖ ZENEKAR — Akarjátok, hogy elmagya­rázzam? — Igen. akarjuk — kérték a rókát. — Hát azt úgy kell — fontos­kodott a róka —. hogy oda ül­tök a jég szélére, és beleenge­ditek a farkatokat a vízbe. Er­re jön a hal. bekapja a farka­tokat. Erre ti egyet ugrótok és már kint is van a hal. Aztán lakmározunk! Jó? — Jó. jó! Jaj. de nagyszerű lesz! — örvendeztek a nyulak. — Hát akkor rajta! És a két oktondi úgy is tett. ahogy a ravasz tanácsolta. De bizony a halak csak nem jöt­tek. A farkuk meg lassan bele­fagyott a lékbe. Hanem a róka csak erre várt. Füttyentett egy nagyot. Hát uramfia. megjelent ám erre a farkas. Mikor a két rászedett ezt meglátta, felugrott, mint a villám, és uccu neki. vesd el magad! Aho.gv csak bírták, úgv futottak hazafelé. De bizony a farkuk az bent maradt a jég­ben. Hát azóta rövid a nyúl farka. KaIaiyipti T'.ftltért Új hősi Üj hős nevét sugározza rádió és újság, új ideált tisztelhetsz oh, büszke ifjúság! Ember indult csili ag-útra. száguldása vakmerő, mi csak álom volt sokáig, valósággá tette ő. Túl a földön, fenn az űrben szív és gép szárnyain úi győzelmet írt az égre a szovjet Gagarin! SZABÓ IBOLYA Játék a szavakkal A játék könnyű, (!) mert csak egyetlenegy magánhangzót kell és szabad benne felhasz­nálni, mégpedig az e betűt. Ha olvastátok a példákat, próbál­jatok magatok is hasonlókat gyártani. Abrosz: Felette eledelt lel­hetsz, s ne kezeddel edd. Adoma: Eset, mely embere­ket megnevettet. Bájos; Szemre helyes. Bíróság: Perek helye. Cigaretta: Henger szeletelt levelekkel. Ezen tekercsesei em­berek fellegeket eregetnek. A szívedben az égi jel, a győztes Ember, akinek a végtelenről énekelj, kapuját az ég nyitja meg. CSÁNYI LÁSZLÓ GAGARIN Villámként vágtál át a kozmoszon. Ez már nem álom, ez már a való. Csodálkozásunk most hozzád oson, azúr-egekbe bátran szárnyaló. Utat törtél a csillagok fele, hová álmunk sem jutott el soha. Szívünk reménnyel hintetted tele, száguld velünk hitünk táltos-lova: holnap a Mars lesz földi csillagunk, vagy más bolygón ütünk tanyát. Válogatunk majd odaát, s tán a Vénuszon fü dünk nyaralunk... Az álom már nem vértelen: testközelben a Végtelen. MISZLAI GYÖRGY Emberi ének Ahol régen képzeletszülte istenek tanyáztak s az öntudatlan, rideg csillagok, míg e lázas sorokat írom, ott most egy drága emberszív ragyog. Olyan szív ez, anyaszülötíe emberi s-ív csupin, — mint mindünké, kik élünk a földön, mégis égő, lobogó szavam hozzá kiáltom, őhozzá küldöm. Hozzá, első embertes tvéremhez. aki az űrben szent száguldással villámként rohan, s eldalolja ember-ón ekét diadalmasan, zengőn, boldogan. ősi vágyak új harsogása énekel győzelmet áthatva téreken világokon, s szent büszkeség lombosul bennem, mert ez az új ember velem rokon. Rokon! Azért repült fel, amiért küzdünk a földön: a legnagyszerűbb, drága holnapért, kommunista tette elkezdett egv új kort, — embertársaim, a múlt — véget ért! VASVARI LÁSZLÓ Ember as űrben Csak többlépcsős képzelet gondolhat ki ilyet: ember repül a csillagok között; az ész levetette magáról a múltat, s a jövendő földöntúli fényébe öltözött. Elménk villámló kulcsával kinyitjuk, s szélesre tárjuk a világ kapuját: a lobogó sörényű rakétát figyelve a lelkesedést ma egymásnak adjuk át. Hallgatjuk égi társunk üzenetét: a vibráló rádió-jeleket, s idegszálainkban futkos ezer kérdés, melyekre eddig nem volt felelet. Kitágul a tér és minden fogalom, s új csillagokat csihol az értelem; nem vagyunk többé a Föld rabjai, az ember hatalma immár végtelen. Ébresztőóra: Szerkezet, mely reggel csengetve felkelt. TÖRD A FEJED! A tizedik emeleti vekker s s Legutóbbi „Törd a fejed” rejt­vényünk megfejtései: 1. Több nap. mint kolbász. 2. Páratlan siker. Kópiás Sándor •• Üdvözlet az embernek Az első nyílvessző a légbe szállt... madárt talált... vagy célja-vesztett suhanással zörrent a gallyakon ... új vadászok egyre jöítek s egyre nőttek feszült húrból a távlatok. Majd a gondolatok s a ''•'''Telet a kozmoszba is ellőtte nyilát, merész tervekbe ölte vágyait — világában fölszabadította a kanyargó, poros utak rabjait. Jelképesén hadd lőjem én is üdvözlő nyílként szavam az ég felé! Rohanó világunk szeme fölfelé tekint szüntelen, s a fogunk közt morzsoljuk: űr — sebesség — kozmikus, köclk,'-'í teleuTzfink a csillagokra s a Földre visszanyil zunk. NÉMETH GÁBQfc

Next

/
Thumbnails
Contents