Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. április 16. Akiért az egész község aggódik ANDRIS még néhány Hónap­pal ezelőtt ’olyan volt, mint a' többi hozzá hasonló korú, tizen­négy éves gyerek. Vidáman sportolt, focizott, részt vett az úttörő-élet munkájában, szóra­kozásaiban. Az ősszel az iskolai szüreti bálon, mint „bíró uram” úgy járta a csárdást, olyan ro­pogósán, hogy akármelyik le­génynek becsületére válhatott volna. Jókedvű, gondtalan gyerek volt Andris, akitől a pedagó­gusok, szülők sokat vártak. A szülők egy kicsit büszkék is voltak. Andris gyakran részt vett a falu kulturális ^°gmoz- dulásaiban. — Talpraesett gyerek volt, s nagyon hiányzik a kultúrinun- kából — mondják a látogatók. — Szófogadó, jó werek volt mindig az én kisfiam és ami­kor láttam, hogy milyen ügye­. sen szerepel, milyen jól mozog a színpadon, én voltam a leg- , boldogabb anya a világon — mondja Kovácsné. örültek a szülők a jól fejlő­dő, jóképességű gyereknek, aki miután sohasem panaszkodott egészségi állapota miatt, nem gondoltak arra, hogy fiuk egy alattomos betegséget hordoz . magában. IJgy érte őket, mint derült égből;, a villámcsapás Andris megbetegedése, aki a bál után néhány napra panaszkod­ni kezdett. — Nem értem, mi történhe­tett velem, többször elzsibbad a lábam. A DOKTOR BÁCSI aggódva csóválta a fejét amikor a gye­reket megvizsgálta:) gyermek- paralízist gyanított, V . ■ Hat hónappal ezelőtt történt. Azóta Kovács Andrst, g vár­dombi általános iskola nyolca­dik osztályos tanulóját bénu­lást okozó gerincbán talmakk/íl kezelték Budapesten,. .• Pécsett, jelenleg pedig a szekszárdi kór­házban. Andrisnak igen sok látogató­ja van. Szülein, két testvérén és rokonain kívül gyakran- meglá­togatják az ismerősök, jób’ará- tok, iskolatársák. — Nagyon szeretjük’ Andrist és nagyon hiányzik tlekünk — mondják a gyerekek.', ■' — Tisztelettudő gyérek és a világért sem bántott ..volna meg valakit. Velem sokszor elbeszél­getett, s olyan kifejezései vol­tak. olyan komolyan beszélt, mint egy felnőtt L. mondja Lotter Péterné, aki az iskolá­ban dolgozik, mint .takarítónő. Naponta ISI liter vizet fogyaszt egy szekszárdi lakos Érdeke&, sokak által nem is- takar valamit. Igaz, most egy mert grafikont ismertem meg. kicsit az összehasonlítás harhis. • Szekszárdról szól, szekszárdiak- Hisz most az öntözőkocsi ’na- ról. A számok azonban sok vonta többször végigjárja a mindenre felhívják a figyelmet, várost, az építkezések is sok beszélnek magukról. Elárulják vizét használnak, ,a parkot sein a múltat. Következtetni enged* borral öntözzük! iöehót, mindez nek az emberek éleiszínvona- a lakosságért van, más értelem­iára. IVIert ha ez esetben csak ben, a lakosság fogyasztja, a vizet, a színtelen, szagtalan. II- -n a grafikon. •Ilyen 'a íztelen, közönséges ártézi vi- szám: A statisztika( sok .mindent zct, a vízfogyasztás alakulását elárul. S hogy mit hoz a jövő, mutató grafikont ismertetem az. mennyivel .több víz lesz a vá- olvasóval, sok minden eszébe rosban? Ä terv is csak hozzá­jut, amit esetleg én nem írtam vetőleges, az emelkedés hasogi- te. ló lesz a legutóbbi öt évhez, s Szekszárdról, a vízfogyasztás- több víz kell? Újabb kutak ról szól, beszél, tájékoztat a fúrását is tervbe vettek mar., S grafikon. Nézzük csak. a terv biztos megvalósul. S fű­ződhetünk majd sok-sok víz­1927. A kutak először nyom- ben... Talán a Munkácsy út­iak vizet a vezetékbe, (Igaz, az cába is jut már akkor, több, akkori panamáról már nem egy m,n* most’ alkalommal írtunk.) Lényegé­ben, a víz jelentette a várossá válást. Mennyi vizet fcnyasztott' akkor a város? Pontosan 145 019 köbméter vizet. Ugye, milyen sok? No, de nézzük a j grafikont tovább: 1930. Nőtt a város, nőtt a víz- fogyasztás. Ebben az évben 255 499 köbméter a vízfogyasz­tás. öt év alatt alig nőtt a fo­gyasztás, sőt: 1935. 291149 köbméter víz fo­gyót: el. Alig negyvenezer köb­méteres emelkedés öt év alatt. 1940. Háború és zűrzavar. A vízfogyasztás százezer köbmé- , terrel nőtt ebben az évben 1935- .. höz viszonyítva. 1950: Már éled a város. Mind több utcába jut el a víz. A ~ vasüzletekben előrejegyzik a fürdőszoba-berendezést igénylő­(Pátkovács) Arról, hogy milyen tanuló és úttörő a kis Kovács, a pedagó­gusok beszélnek. Példája a kö­zösségi életre készülő fiatalnak — mondják. SZÜLEI köztiszteletben álló, megbecsült emberek^. Várdom­bon, s amikor ä községben el­terjedt a híre, - hogy Andris megbetegedett, a . falu népe együtt érzett a Kovács-család­dal. Együtt éreztek, s azon gon­dolkodtak. hogyan segíthetné­nek a bajbajutottakon. A nőtanácsban dolgozó asszo­nyok általában sok mindennel foglalkoznak. Munkájukban igen sokszor kifejezésre jut a humanizmus, az emberi együtt­érzés. A várdombi nőtanács vezetőségi tagjai:’ Kishonti Já- nosné. Vízhányó Mátyásné és a többiek voltak a kezdeménye­zők abban, hogy segíteni kelle­ne a bajbajutott Kovácsékon. Megtudták, hogy bár Andris szülei — mini; tsz-tagok, SZTK biztosítottak komoly anyagi gondokkal küzdenek- Fiuk hosszas betegsége, a, beteg gye­rek Budapestre, majd Pécsre autóval történő szállítása, a ' szülők többszöri.! látogatása, ' a beteg gyérek kívánságainak tel­jesítése, felemésztette. a család pénztartalékát. És a., melegszívű , asszonyok anélkül, hogy ezt: a ócsaláddal tudatták volna, gyűjtést indí­tottak. Ä.-kézségben ismerték és szerették Andrist, és minden ki '•-' -'-sen .'segítétt. Több mint 2000 forintot adtak át Andris ■édesapjának, akt először szabó- dott. és nem. akarta, elfogadni - az anyagi segítségét- de miután látta, hogy az. . asszonyokat, a , kpzség/ lakosságát a .szeretet és az együttérzés, az aggódás hat­ja át, -hálásan mondott köszö­netét. Mi tagadás, jól- jött és jól ’is esett áz anyagi támogatás. ,. Á LÁTOGATÁSI napokon ■ff ' szülök,, joíjarátok, tánül ptársiik ^1 ják.JéöfÜl Andiik betegágyát. EÍVésik ’kívánságait','v ajándéko­kat. cukorkát, visznek neki, ol­vasnivalóval ■ látják el. Igen kedves volt az egyik kislány látogató, amikor legutóbb azt mondta: „Te. Andris, ha tud­nám. hogy a többi betegeket nem zavarja a zene. -behoznám a tangóHarmonikámat és játsza­nék neked, hogy felvidítsalak.” Pozsonyi Ignácné Konferenciát tartott a megyei vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt megyei elnöksége megyei konferenciát tartott április 14-én Szekszárdon, a volt megyeháza nagytermében. Az elnökségben helyet foglaltak Perecsi Ferencné, a megyei párt- bizottság osztályvezető helyettese, Kárpáti József, a vöröskereszt fő­titkára, dr., Gyugyi János, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Olay Andor, a KÖJÁLL vezető főor­vosa, üzemi munkások, tsz-pa- rasztok. A konferenciát dr. Gujás Já­nos főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd dr. Pánczél Gézáné, a vöröskereszt megyei titkára mondott beszámolót. A beszámoló többek között fog­lalkozott megyénk egészségügyi helyzetével, a VK-SZervezetek és aktivisták, az orvosok és egész­ségügyi dolgozók munkájával. A feladatok ismertetésénél ki­hangsúlyozta többek között a mezőgazdasági szocialista szekto­rok egészségügyi helyzetével való fokozottabb törődést és az egész­ségügyi felvilágosító munka sok­rétűségét. Vita követte a beszámolót, amelynek során Pásti József, a bátaszéki vöröskereszt alapszer­vezetének küldötte azt javasolta a konferencia részvevőinek, kö­szöntsék táviratban Jurij Alek- szejevics Gagarin őrnagyot, a vi­lág első űrútasát A beszámoló és a határozati javaslat feletti vita után megvá­lasztották a vöröskereszt megyei vezetőségét Eredményesen dolgozik a Vasutas Szakszervezet megyei bizottsága A SZOT V., teljes ülése úgy határozott, hogy a szakszervezeti megyei tanácsok hatáskörét bő­víteni kell. Ennek alapján jött létre: az- elmúlt év júniusában Dombóvárott a Vasutas Szakszer­vezet mégyei bizottsága. Az alig egy éve működő me- gyébizottság a hozzáfűzött remé­nyeket béváltotta. A megyei bi­zottság munkáját természetesen a felsőbb szervek határozatai, irányelvei szabják meg, de eze­ket módosítják a sajátos terület­re. így tudott a szakszervezeti kö zépszerv a dolgozókhoz közel ke­Megkezdték a silókukorica vetését A bátaszéki Búzakalász Tsz- bérí gyors ütemben haladnak a tavaszi munkák. Hatvanhat hol­don végezték el a pillangósok fe- lülVetését. Cukorrépát 157 hold helyett 169 holdon vetettek. Folyamatban van a burgonya- 'VetéS' is. A tervezett 110 hold búr gonya helyett 140 holdat vetnek, ebből ez ideig 120 holdon a bur­gonya már a földben van. 497 holdnyi pillangóson' végeztek fej­trágyázást. A napokban kezdték meg a silókukorica vetését. A jövő hét első napjaiban a háztájival együtt 1100 hold területen nekilátnak a kúkoricavetésnek is. rülni, s így tud eredményes mun­kát végezni. A megyebizottság munkaterve széleskörű. Kitér a termelés kérdéseire, az egyéb ter­melést segítő mozgalmak szerve­zésére, a munkaverseny irányí­tására. Emellett rendszeresen in­tézi — a dolgozók megelégedésére — a szakszervezeti tagság sze­mélyes ügyeit. B. M. A Mátai Antal kulturális seregszemle “ bemutatóinak időpontjai Április 16-án: Bonyhádon kör­zeti bemutató, Kisvejkén körzeti bemutató, Tolnán járási bemuta­tó, Nagydorogon körzeti bemuta­tó. Április 19-én: Szekszárdon a Garay János Gimnázium. Irodal­mi Színpadának előadása: Április 23-án: Nagyrnányokon körzeti bemutató, Teveled 'körze­ti bemutató, Szekszárdon városi bemutató, Dombóvárott járási be­mutató, Tamásiban járási bemu­tató, Faddon járási bemutatói, Dunafö'dváron körzeti bemutató. Április 30-án: Bonyhádon járá­si bemutató, Pakson körzeti be­mutató. Május 7-én: Gyönkön járási be­mutató, Pakson járási bemutató. 9. — Miene-no, beszélni szeretnék veled... — szólalt meg váratla­nul Uitaka-Ti. Az orvos felrezzent gondolatai­ból és várakozóan nézett.barátjá­ra- < ..... . . — Miene-no, én azt gondoltam, hogy nem maradok tovább a szi­geten. Én nem bírok itt.élni. ahol már nincsen Tikiti„ Itt minden őróla beszél nekem-, és ezt nem bírom hallgatni. -Engedj engem vissza ... • , . Miene-no-ban a torkáig szaladt a keserűség, de nem engedte át magát ennek az: érzésnek. In­kább ügyesen elébe ment a gon­Jánossy Zoltán: ZJKITI (A VAKOK SZIGETE) már kesernyés mosolyra kénysze­rítette az újdonsült doktornőt. — Nem is sejti, hogy most én ... — de nem tudta végigfutni a gondolatot, mert Putter kapi­tány boldog és kisfiúsán kedves férfiarca őszinte örömmel ragyo­gott rá: — Büszke vagyok magára, Glo­ry .. Gratulálok. — Kedves, hogy így örül. Kö­szereté’m is őket. így betegen is az Hosszú időre ez volt Miene-no -szonorn­két: 504 279 köbméter vizet fo-, Ya??l* az a propoztció.-ha^az in- gyasztott ekkor a város. S men- | I jünk tovább. Még élénken em­enyéim ők mindnyájan. Ezért nem első és egyetlen győzelme, hagyhatom itt őket. * — Maradjak én is? — tört le Hajnalban Uitaka-Ti nekivá­Uitaka-Ti. gott a pirogén egyedül az óceán­— Nem. Te csak menj fel. Menj nak. Miene-no .utána nézett, míg el, de tégy meg egy szolgálatot csak látta, s amikor eltűnt a vi­dolatnak hiszen éppen a terveibe még Tikiti emlékének. Hozzál ide torla. hazafelé indult. Csak előbb ’ • _ orvost és gyógyszert. Először hozd megtörölíé a szemét. lékezünk az elmúlt évekre, a távolság kicsi, az emlékezés friss-,­1955. Az évi vízfogyasztás 612 372 köbméter. Már épül az új városrész. Új házakat — für­dőszobával, új üzemeket építe­nek a városban. És emlékez­zünk csak a legutóbbi öt évre! ‘ I960, Mit mutat a statisztika, a grafikon? A színes ceruzá­val húzott vonal kifutott a pa­pírról, á falon mutatja, hogy hatvanban 1 105 000 köbméter vizet 1 fogyasztott a város, öt év alatt félmillió köbméteres emelkedés. Hatalmas mennyi­ség ez! Csak számoljuk, így: 1927-ben egy lakosra 26,5 liter vili jiitott. 1960-ban 151 liter: égy napra. Sok! Bárhnr-i szá­moljuk is, ez a mennyiség már Lehet1, hogy por ment bele. doklós őnála egészen más is mee a. segítséget aztán nem kell vojt . . . visszajönnöd többet — ha nem — Nézd, Uitaka-Ti, én nem akarsz, visszajönni... mondok neked ellent. Igazad, van, Uitaka-Ti elgondolkozva lepe- IV­ha el akarsz menni, azonban azt Betett az orvos mellett. Nagysoka- Cumberley ezredes repülőgépe ne felejtsd, hogy a fájdalmak™ megállt és szembefordult egy tiszteletkor után simán eresz- elől nem lehet elmenni. A bánat Miene-no-val. kedett le a betonkifutora Az ez_­bennünk él. tehát velünk jön - Jo. Hozok orvost es gyógy- redes most különösen jókedvű mindenhová. Nem. most ne szólj, szert, ha a pokolbol is kell kiás- volt es amit máskor sosem tett hadd fejezzem be... Szóval: nőm okét... ....... n em tartalak vissza,-ha útra in- Miene-no rögtön konkretizálni megköszön dúlsz. Menj. Egy kérésem azonban akarta.f dolB°t- ............. tar..alis bltt a fu'enek- de aztan n ekem is van, mert én itt mara- “ Mikor indulsz? .maßaban az egeszet dók. Szeretném, ha nem kérném “ Mitor induljak?;.- kerde- azZál hogy úgy latszik, meg min­kig . ....... zett vissza Uitaka-Ti. dig Vannak csodák. __ Miene-no, mindent rnegígé- — Holnap. Hajnalban. Találj, ugyanebben a pillanat­r ek neked... ’> Uitaka-Ti bólintott, s .mind a báli. egy másik kézfogás is tör­Az orvos egy sápadt mosollyal ketten visszafordultak a kunyhók térjt: az egyetem rektora fogott Az ismerősök jókívánatain át­esve. szinte futott az előcsarnok­ban rája várakozó Putter felé. Egy kicsit még mindig bízott, hogy talán apának eszébe jut, és ha megérkezik, elébe jön, hogy mielőbb lássa az ő doktornő lá­nyát — de csak a derék és hűsé­ges Alan fogadta. Igaz. hogy ő kitárt karral: — Glory, én ... én mindjárt megölelem ... — Alan kedves, maga meg­őrült — s látva a férfi megbán- tottságát, gyorsan kiengesztelte: — de igazán nagyon kedves őrült. Nekem tetszik. Elég? meg. kezet fogott a pilótával és Put‘e.r a kocsi ajtaját, az utat. Az őrmes- Gloryttessékelte a volánhoz. Glo­ry tudta, hogy enne! nagyobbat a nyugtázta ezt a sokat ígérő fogad- felé. A Nagy szemű Halálúr. Fá- kezet miss Glory Cumberleyvel, szabad magának. kapitány hirtelenjében nem is ad­hatott volna. Szinte féltékeny volt a kocsijára, ö maga az utas­ülésbe húzódott és várakozóan né­zett a lányra. — Alan, hová menjünk? Ahová tetszik. Ma minden kozást. de aztán elkomblyodva ja utánuk-nézett a koponya lyu- átadta az orvosi diplomat az folytatta: '* kas szemgödreivel.‘ Röhögni lát- egyetem legkiválóbb női hallga­— Te magad is látod Uitaka-Ti, szott, pedig az első csatát már tójának, hogy az egész sziget beteg.- Én elvesztette. Miene-no ezt gondo- G'orynak az első gondolata az orvos vagyok,"köteles vágyok latban úgy fogalmazta,meg. hogy volt. hogy Daddy milyen büszke mindent megtenni értük. Meg Uitaka-Ti az élet oldalára állt. lesz az ő lányára, de a második A lány lassan elindított - a ko­csit, de látszott rajta, hogy ta- nácstalar.kodik. Nem tudta, hová is menjen. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents