Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-15 / 88. szám
1961. április IS. TOLNA MEGYEI VEPÜJSAG r Kádár János elvtárs nyilatkozata a moszkvai rádiónak Tolna megye legkisebb falujában is nézték, hallgatták az első űrutas megérkezését Moszkvába Moszkva (MTI). Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának alábbi üdvözlő szavait közvetítette a moszkvai rádió pénteki adásában: — A szocialista rendszer világraszóló győzelmének, a béketábor nagy sikerének tartom, hogy az ember első útja a világűrben a szovjet tudomány és technika eredményeként valósult meg, s ennek hőse szovjet ember, Gagarin őrnagy elvtárs volt. Hasonlóan érez és gondolkodik az egész szocializmust építő magyar nép. Ezt jól kifejezi az is, hogy már egy-két órával Gagarin sikeres visszatérése után sorra alakították meg öntudatos dolgozóink róla és a „Vosztok” űrhajóról elnevezett szocialista brigádokat. Csütörtök reggeli lapjaink már ismert költőinknek e hőstettről szóló verseit, tudósok, művészek, lelkészek, egyszerű dolgozók tömegeinek elismerő és örvendő nyilatkozatait hozták. Elve az alkalommal, a szovjet rádió útján is továbbítom a magyar dolgozók millióinak szerencsekívánalmait és (orró üdvözletét; amelyekkel Hruscsov elvtársat, Gagarin elvtársat, a szovjet kommunistákat, tudósokat, szakembereket, dolgozókat, az egész szovjet népet köszöntik. Uj, további nagyszerű sikereket kívánunk önöknek, kedves szovjet elvtársak! Pénteken a déli órákban Tolna megye legkisebb falujában is a rádió és a televízió előtt ültek, hogy tanúi legyenek az első űrutas Moszkvába érkezésének. A bátaszéki Búzakalász Tsz tagjai az általános iskola televíziós készüléke előtt figyelték a moszkvai közvetítést, akiknek pedig nem jutott hely. a közös gazdaság központi épületében hallgatták a rádió közvetítését. Az öcsényiek a művelődési házban nézték végig a televízió közvetítését, de »telt ház« volt a két őcsényi televízió-tulajdonos, Sági György és Vecsei János lakásán is. Szekszárd utcái a déli órákban a Moszkvából történt rádióközvetítéstől voltak hangosak. Sok lakó kitette a rádióját az ablakba, hogy azok is hallhassák, akiknek éppen arra volt dolga. A város iskoláiban rádión és televízión hallgatták, nézték a diákok a nagy eseményt, amelyet az utókor már tankönyvből is tanul majd. A Garay János Gimnázium tanulói rádión hallgatták a közvetítést, a tanári testület tagjai pedig a televízión a helyszíni közvetítést nézték. Az Áramszolgáltató Vállalat Szekszárdi Üzemigazgatóságának dolgozói is mintegy hetvenen gyűltek össze a vállalat televíziója körül, hogy szemtanúi lehessenek a moszkvai ünnepségnek, A dolgozók arcát figyelve, az örömkönnyek is megtalálhatók voltak egy-egy szempárban. A közvetítés után ■ a vállalat dolgozói még sokáig beszélgettek a világraszóló eseményről. A kis Értény község lakói is a rádió adását figyelték pénteken, majd a pártszervezet az egész község nevében táviratban köszöntötte a hős Gagarin őrnagyot, elismerésüket fejezik ki a szovjet tudósoknak, munkásoknak és személyesen az űrhajósnak. Táviratuk így hangzik: »A községi pártszervezet, valamint a község lakossága meleg szeretettel köszöntjük a szovjet állam vezetőit, a szovjet tudósokat és munkásokat, akik meghódították a világűrt. Külön köszöntjük Jurij Alek- szejevics Gagarin elvtársat végrehajtott bátor tettéért. További sok sikert és eredményes munkát kívánunk a szovjet népnek.-» Gagarin kislányának első sajtóinterjúja As űrhajó — Dombóváron Az űrhajóról nyilatkozik a könyvtáros, a nyugdíjas, az állattenyésztő Moszkva (MTI). A vnukovói repülőtérre egybesereglett emberek közül sokan szerették volna látni az űrhajós kislányát, de édesanyja nem hozta el a két éves L enocskát a repülőtérre. Le.iocska azonban mégis adott interjút, élete első interjúját, a TASZSZ tudósítójának. Arra a kérdésre: »Lenocska, tudod-e, hogy hol van a papád? ezt válaszolta: »Messze«. »Üzenj valamit apukának« — kérte öt a tudósitó. »Gyere minél előbb, nagyon hiányoztál, siess vissza« — kiabálta lelkesen az ifjú »közéleti szereplő«. A fő téma most mindenütt a szovjet űrhajó és Gagarin. Aki mostanában a dombóvári járási könyvtárba lép, a szokástól eltérően először nem a könyvújdonságok iránt érdeklődik, hanem azt kérdezi, hogy mi a hír Gngarinról. Most nem azt kérdezik, hogy „van-e bent Verne-regény?", hanem hogy Gagarin csakugyan jól érezhette magát, amikor másfél óra alatt megkerülte a Földet? Gagarin vajon evett útközben? Gagarin milyennek látta az öreg Földet? Gagarin... Gagarin... A fantasztikus Verne-regények mintha eltörpülnének a csodálatos valóság mellett. Szilágyi Rózsa könyvtárosnőt meglepte a hír. — Alig tudtam lélegzethez jutni, amikor meghallottam, hogy Gagarin repül a világűrben —- emlékszik vissza az izgalmas percekre. — Aztán jöttek az olvasók könyvekért — de némelyik talán meg is feledkezett arról, hogy tulajdonképpen miért is jött. Vitatkoztak, elemezgettek a részleteket ég „záróra” után úgy kellett „elküldeni” őket. Korpádi Lajos, a „másik” könyvtáros azt mondja, hogy ezt az eseményt nem lehet eleget csodálni. Bekopogtattam dr. Vajda Zsigmond, nyugdíjas ügyvédhez. — Én nem lepődtem meg — mondja. — A szputnyikok után ez várható volt, mert kérem az első szputnyik fellövése olyan csodálatos technikai dolog volt... Most kérem izgatottan várjuk a Jurij Gagarin — a Szovjetunió Kitt Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége „ az első úrutazásért, amely dicsőséget szerzett szocialista hazánknak, a bátorságért, a hősi helytállásért, a szovjet nép, a kommunizmus ügye, az egész emberiség haladásának ügye odaadó szolgálatáért” A Szovjetunió Hóse címet, a Lenin-rendet és az Arany-Csillag Érmet adományozta Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagynak, a világ első űrhajósának és ,úgy rendelkezett, hogy Moszkvában állítsák fel a hős bronz-mellszobrát. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége az ember első űrutazása alkalmából „A Szovjetunió űrhajósa” címet alapította. Ezt a címet elsőnek Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagynak, a Szovjetunió állampolgárának adományozta, további részleteket Gagarin uta zásáról. Dr Vajda Zsigmond 70 éves. Gyermekkorában, amikor még a Verne-regényeket kedvelte, még repülőgép sem volt. Most pedig, íme, már az űrbe is eljutott az első ember. ... és ezt az az ország produkálta, amelyik az én ifjúkoromban iparilag még nálunk is fej letlenebb volt. Ma kérem már nem lehet kételkedni ennek az országnak a magas technikai szíp vonalában. — Mi a kívánsága? — Hát, mi lenne... szeretnék kezet fogni ezzel a merész űr- utassal és hát öreg napjaimban szívesen sétálnék egy kicsit a Marson. A Dalmandi Állami Gazdaság szarvasdi üzemegységében sertésgondozókat kerestem fel. Ez az üzemegység távol van a falvaktól, amolyan pusztai tele pülés, ahol — mint mondani szoktak — elszigetelten élnek az emberek. És amikor megkérdeztem. nem sokkal az űrutazás után, hogy hallottak-e a nagy eseményről, neheztelő pillantásokat vetettek rám. — Hogy hallottunk-e? Hát ez már csak természetes. Ilyen eseményt ne hallana meg az ember...? Ezt Kiss Ignác sertésgondozó mondta, aki, mint kiderült, rendszeresen olvas újságot. Tehát nemcsak a sertések fialási átlagával törődik. A munkahelyén találkoztunk — véletlenül. Semmi esetre sem várhatta az újságírót, mert itt talán még soha az életben nem járt tollforgató ember. Ezt azért mondtam, mert ott, a sertéskarám falának könyökölve, úgy sorolta az űrhajóval kapcsolatos adatokat, mintha papírról olvasná. Másodpercnyi pontossággal tudta a földkörüli út idejét, stb. Németh Mihály, aki ugyancsak sertésgondozó, azt mondta: — Ez 1 lágy dolog volt. Okos em csinálhatták ezt a szerkezetet. Tehát ő is elismeréssel beszélt róla. Ez pedig azért lényeges, mert ezek szerint Kennedy tői, az Egyesült, Államok elnökétől kezdve a szarvasdi üzemegységben dolgozó Németh Mihály sertésgondozóig mindenki elismeréssel beszél az űrhajóról. És aki nem hisz az űrutazásban... Mert ilyen is van. A 82 éves özvegy Vincze Ferencné, dombóvári nénike. nem hisz ebben. Azaz várjunk csak... Az unokája este örömmel újságolta neki a hírt és addig magyarázott, mesélt neki az űrhajóról, míg ő is igenlően bó- lintgatott. Este tehát, amikor lefeküdt, hitt benne. Hogyan, hogyan sem, reggel, mire felébredt, ismét nem hitt, kételkedett. — Ha igaz lenne ez az egész, akkor annak a GQgarinnak tudni kellene az is. hogy mj van az égben, az pedig lehetetlen. Nem, ez nem lehet igaz. Ismét vita következett az unó kával. Végül ezt mondta: — Még ha ez elhihető is lenne, azt már sehogyan sem tudnám megérteni, hogy a felesége hogyan egyezhetett bele abba, hogy a férje egyedül menjen ilyen hosszú útra. , Diákokkal beszéltem. Mit szeretnének? — Az érettségi bankettet szeretnénk a Marson megrendezni. — Nem rossz ötlet. És mikor érettségiznek? — Az idén. Boda Ferenc Hogyan készült útjára ax első űrhajós? Jurij Gagarin, az űr első utasa hosszú utat tett meg az űrhajó kabinjáig. A kiváló fiatal pilóta nagy szakmai tudásával, gyors reagálóképességével, s mindenekelőtt szilárd, törhetetlen akaraterejével hívta fel magára a szakemberek figyelmét. Gagarin a repülés mellett az ejtőernyős sporttal is foglalkozott. Mintegy ötven nyilvántartott ugrása van, köztük igen sokat késleltetett ugrással hajtott végre. Ugrásai során fejlesztette ki magában a térben lebegve az orientációs képességet. Később az ejtőernyőzés rendszeres része lett annak a szigorú, tudományos alapon kidolgozott programnak, amellyel az első űrhajós felkészült útjára. Ebbe a programba a legkülönbözőbb tanulmányok, edzések tartoznak. Gagarin az előkészítő időszakban kora reggel tornával, mezei futással kezdte napját, hogy állandóan fejlessze állóképességét, erejét. Reggeli után kezdődtek meg az elméleti és gyakorlati foglalkozások. Az űrhajós-jelölt elsajátította mindazt a tudást, amely szükséges volt utazásához, megismerte az űrhajó különböző részeinek felépítését, a műszerek rendeltetését, feladatát, kezelését, foglalkozott mechanikával és csillagászattal. Emellett állandóan több és több különleges edzést végzett. Nap- ról-napra gyakorolta például a Centrifugán az egyre növekvő fizikai megterhelés elviselését, az állandó gyakorlat lehetővé tette számára, hogy könnyen tűrje magában az űrhajóban is a nagy gyorsulást. Különleges gyakorlatokkal készült fel a súlytalanság állapotára. Szuperzónikus repülőgépeken, parabola-pályán végrehajtott légiutak, ejtőernyős ugrások, vízalatti lebegések tették ki ennek a programnak jelentős részét. Rendszeresen gyakorolta, hogyan kell az űrutazás különböző szakaszaiban elhelyezkednie, hosszú időt töltött védőöltözetekben, túlnyomásos kamrákban, az űrhajó kabinjának makettjében. N. NY. Gurovszkij biológus, aki részt vett az űrhajós felkészítésében, a Trud tudósítójának elmondotta: Gagarin példamutatóan, fegyelmezetten viselkedett az edzések minden szakaszában, s bár gyakran rendkívül fárasztó munkát kellett végeznie, egy pillanatig sem panaszkodott fáradtságára. Az űrhajós . egész életrendjét új hivatása szolgálatába állította. Leszokott a dohányzásról, egyetlen csepp szeszesitalt sem fogyasztott, gondosan beosztotta szabad idejét, időt fordított arra. hogy művelődjék, képezze magát, sokat tartózkodott családja körében, szívesen járt sportversenyekre, színházi előadásokra, mozikba. A rendkívüli gondos edzes, a nagyfokú felkészítés és mindenekelőtt Gagarin példátlan akaratereje meghozta eredményét. Jurij Gagarin kiválóan hajtotta végre útját. Utazása során szervezetében nem mutatkozott eltérés a normális fiziológiai jelenségektől. A szervezete működésében repülés közben végbement változások minimálisak voltak és megfeleltek a terhelésnek, amelyről már előre tudtakA szovjet tudomány és technika nagy sikere. Gagarin földet érése rendkívül jól következett be. Az űrhajó pilótája egy szántóföld mellett ért földet, s azonnal elindult az eléje siető emberek felé. A szovjet űrbiológia egyik legkiválóbb képviselője Parin akadémikus, aki röviddel a földet érés után már találkozott Gaga- rinnal, a Megyicinszkij Rabofnyik lapnak adott nyilatkozatában méltatja az előkészítő munka nagy sikerét. A tudósok az első űrhajóst úgy készítették elő feladatára, hogy a legnehezebb körülmények között is megoldja azt, s egyúttal megfelelő védelmi berendezéseket űs készítettek biztonsága érdekében. »Abogy most az egész világ megláthatta, a munkát rendkívül magas tudományos színvonalon végezték el. - Az űrhajós állapota, közérzete első repülése időszakában semmiféle kívánnivalót sem hagy maga után« — mondotta Parin. A kiváló biológus külön kiemelte annak jelentőségét, hogy Gagarin rendkívüli részletességgel, precizitással tudott beszámolni utazása körülményeiről. Semmiféle műszer, semmiféle állatkísérlet sem tud ilyen adatokat adni az űrhajózás tudományának birtokába. Különösen értékesek azok a felvilágosítások, amelyeket Gagariti a súlytalanság állapotáról adott. Az űrhajós-pilóta teljesen megőrizte idegrendszere normális állapotát, a súlytalanság nem hatott közérzetére, s csupán természetes kíváncsiságot váltott ki belőle. Alaposan meglepődött például, amikor tapasztalta, hogy kariát felemelve, az izom meq- ’azítása után sem ereszkedik K hanem mintegu l»hpg a levegőben, megőrzi előző helyzetét. I A világ lelkesedik, a Pentagon viszont fegyverkezést sürget New York . (TASZSZ). Mialatt az egész világ lelkesedik az ember űrrepülése fölött és elismeri, milyen nagy mértékben segíti a szovjet tudomány és technika a béke megszilárdulását, bizonyos amerikai körök ezt az eseményt is ürügyként használják fel a katonai program végrehajtásának meggyorsítására. Jellemző erre Raymond cikke a New York Ti- mesben. — A szovjet ember űrhajózásának sikere —■ jelenti ki a cikkíró — talán ösztönzőleg hat majd a katonai űrkutatási program megvalósítására, de úgy látszik, közvetlenül csak kevéssé befolyásolja az Egyesült Államoknak az ember űrrepülésére vonatkozó programját és a világűrrel kapcsolatos egyéb, nem katonai jellegű lépéseit. Kilátás van arra, hogy az Egyesült Államok megkettőzi erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy védelmet biztosítson a nagy hatósugarú szovjet rakétákkal és a szovjet szputnvjkok- kal szemben. A Pentagonban a légihaderő képviselői ma különös nyomatékkai hangsúlyoztak, milyen veszélyeket rejt masában az Űrhajózásban elért szovjet elsőbbség. . . — Az amerikai légihaderő vezetői a Pentagonban elhatározták, hogy a Szovjetunió megdöbbentő Űrhajózási Sikereire hivatkozva lferesztűlviszik azokat a javaslataikat, amelyek szerint hozzá kell látni a világűr katonai célokra való felhasználásához. A Holdon és más égitesteken katon-i támaszpontokat kell létesíteni — írja befejezésül Raymond.
