Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-09 / 83. szám
TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG IMI. április. 9. Gjfór&an elkészül é — és nem is kerül sokba Csaknem, minden termelőszövetkezetnél gondot okoz g közös állatállomány elhelyezése. Különösen az újonnan alakult szövet» kezetek küzdenek ilyen nehézségekkel, de a régiek többsége is. hisz nem egy tsz a tél folyamán megtöbbszörözte területét és taglétszámát. Korszerű, minden igényt kielégítő istállókat, sertésólakat rövid idő alatt nem lehet felépíteni. Meg aztán ehhez sem pénz, sem építőanyag nincs elég. Ezért törekednek a szövetkezetekben olyan megoldásokra, amelyek pár évig — amíg megerősödnek a közös gazdaságok — olcsó, de megfelelő elhelyezést biztosítanak az állatállománynak. . .?• \\' ■- ■ ■ ".*n if" Az iregszé-.ncsei Rákóczi Tsz százférőhelyes sertéshizlalót épí- j tett házilag. Építési költsége 6000 forint. J t V- M * ■ y. A kalaznóí Petőfi Tsz-ben szabadtartásos, szerfás növendékis- tállót alakítottak át tehénistállóvá. A vízellátást átmenetileg ásott kútból biztosítják. ’ Házilag készült ez a vándor baromfiól a teveli Alkotmány Tsz- ben. Csak a keret készült fából, oldala drótháló, kátránypapírral, bevonva. iv'A kalaznoi Petőfi Tsz 20 férőhelyes sertésfiaztatója. Építése 8650 forintba került a szövetkezetnek, ha a munkaráfordítást pénzértekre számítjuk át. iskola i^ye társadalmi üggyé vált Máj oson Czocialista embereket akaW*“7 runk nevelni!” Ezzel a mondattal * vezeti be Kedves Henrik, a rpajosi általános iskola igazgatója az 1960/61-es tanév ’■ első félévéről készült beszámolójának a nevelő-oktató munka elemzésével foglalkozó szakaszát. Ez a mondat, ez a megállapítás lehetne szólam is (de hiszen minden lehet az, ha nincs mögötte megfelelő célratörő és a realitás jegyeit magánviselő tartalom), de hogy mégsem az, az iskola nevelőtestületének erőfeszítésein múlik, a gyerekek egészséges szellemű oktatá- sának-nevelésének kialakításában. Sokszor leírtuk már, elmondták, megannyi értekezleten, gyűlésen és megbeszélésen, ráírták számtalan jelentésre, beszámolóra, hogy a nevelőmunkát az oktatási reformok szellemében, a művelődéspolitikai irányelvek figyelerhbevételével és alkalmazásával kell végezni. Nem jelenti ez az oktatási és nevelési rendszer gyökeres megváltoztatását, hanem to- ' vábbfejlesztését, magasabb szintre emelését, mindenekelőtt azáltal, hogy előtérbe kerül, elsőrendű fontosságot kap a nevelőmunka, az emberformálás. Uj műveltséget kell adni a gyermekeknek, akik a jövő társadalmának felnőttjeivé válnak nemsokára, korunk műveltségét kell beléjük plántálni, és mindenekelőtt. pontosabban mindenekkel együtt olyan világnézet tulajdonosává kell változtatni valamennyit, amelynek birtokában uraivá tudnak válni minden tudománynak. Ez a világnézet a szocializmus világnézete. Ezek is elhangzóttak már előbb is, de most azt kell ,tneg- nézni, mit" tettünk, hogy mindez - elméletből gjrakórlattá váljék? Minden iskőlábah történt már valami. Mindenütt tettek erőfeszítéseket a névelők, s mindenütt születtek már eredmények is. Megyénkben van azonban egy iskola, amelyben érde- des »-kísérlet« folyik. Szándékosan került idézőjelbe á kísérNemcsak ktsz-ekben történik... Sok a% adminisztráció let szó, fiiért éri nem tartom annak, legfeljebb azt mondanám, itt előbbre léptek néhány esztendővel, mint a többi községekben. A munkához mindenekelőtt azzal kezdtek, hogy felmérték az iskola helyzetét. Általában közepesnek lehetett értékelni, magában hordozta azokat a problémákat, mint a többi iskola, de ugyanakkor a továbbfejlődés lehetőségeit is. önmagában keveset mond az, ha leírjuk: Majoson a helyzet reális értékelése után megtervezték a nevelést. Mindenütt folyik nevelőmuka, folyt a megelőző időkben is, de valahogy a nevelés az oktatás függvénye volt, s ezt a munkát a »menet- közbeniség« jellemezte. A kulturális irányelvek és az oktatási reform tézisei nagy segítséget nyújtanak a nevelő tevékenység kiszélesítésére, céltudatosabbá tételére. S ezeket az általános irányelveket kell lebontani a helyi gyakorlatra. Ez történt és történik Majoson. A nevelési terv többirányú feladatokat tartalmaz. Ebből most egyet emeljünk ki: Mi a szerepe, feladata a nevelési cél kitűzések megvalósításában a tantestületnek, az ifjúsági szervezetnek (jelen esetben az úttörő-szervezet értendő), a tanulóközösségnek és a szülői háznak, illetve a szülői munka- közösségnek? Mindenütt az eredmény biztosítéka lehet és Majoson a már eddig elért eredmények szülője is, hogy a tantestület tevékenységét, a társadalom tevékenységét és a szülői ház tevékenységét szerves egésznek fpgják fel. A közösségi gondolat felébresztése, kifejlesztése és elmélyítése a cél minden területen. Közösség legyen a tantestület, ■közösség legyen az iskola, s benne egy-egy osztály, közösség legyen a szülői munkaközösség — és így égyütt közösséget alkosson az egész. A nevelőtestületet az egység jellemzi. Ezt leírhatjuk akkor is, ha még van is egynéhány világnézeti kérdésben nézeteltérés egyes majosi nevelők között. A közös munka teremtette meg az egységet, a szocialista emberré formálás érdekében munkálkodik mindenki, s közben természetesen formálódik önmaga is. Azt írta egy jelentésében Kedves Henrik, s így mondta a beszélgetés során is: »Munkájukat nemcsak azért végzik el, mert ezt az állami törvények így követelik meg, hanem szívvel-lélekkel.« Majd később: »A szeretetteljes bánásmód igen jó hatással van a tanulókra.« Ifitárták Majoson az isko- la kapuit. A sziilőkkel való gyakori találkozás, a feladatok megosztása és közös vállalása igen jó hatással volt. A világnézeti nevelés terén, bár sok még a visszahúzó erő — kettős nevelés, szülők vallásossága stb. — az úttörő-élet nyújt nagy segítséget. Segít kivonni a tanulókat a rossz hatások alól, s segít közösségi embert formálni belőlük. A gyerekek legfontosabb munkája a tanulás, de a különböző felmérések azt mutatják, hogy szívesen végeznek fizikai munkát. Szervezetten dolgoznak. S igazán csak örülni lehet annak, a lógósokat saját maguk a gyerekek utasították rendre és vezették jó útra, nem tanári parancsra volt szükség. Végső soron a tanulmányi eredményben fejeződik ki az előzőleg befektetett munka. Erre néhány példát: Az elmúlt félévi általános eredmény 2,97 volt, jelenleg 3,18. A javuláshoz hozzájárult, hogy keveset mulasztottak a gyerekek. (A mulasztási átlag 1,38 nap.) Ez különösen szép eredmény, ha fejlődésében vizsgáljuk, öt évvel ezelőtt még 7 nap volt a mulasztási átlag, tavaly 2,66. Kell-e mondani, mennyit segített a javulásban az iskola és a szülői ház jó kapcsolata?! Sok példát lehetne még felsorolni az eredmények bizonyítására, de a legjobb példa, hogy. az iskolai oktató-nevelő munka mindinkább a szó teljes ér: elmében társadalmi üggyé vált Majoson. Kedves Henrik ezzel búcsúzott tőlem: — Csak azt ne írd, hogy »mintaiskola«. Van itt még tennivaló éppen elég. Szóval nem mintaiskola. Valóban nem az. De minden lehetősége megvan arra, hogy azzá legyen. S a jó tapasztalatok köz- kinccsé tételével azzá segítsen minden iskolát. L. Gy. A fiamnak kellett térképet venni. Tolna megyében sehol nem kaptam. Elutaztam Pécsre, ott nagyon udvariasan közölték velem: »Sajnos nincs térkép, nincs papír.« Hát én ott mindjárt azt mondtam: »■Csökkentsük a bürokráciát — tudom megszüntetni úgy sem lehet.« Sajnos ez az eset is megtörtént. És tény, hogy a hivatalokban különösen megnőttek a jelentések »iránti igények«, és nyakra-főre küldözgetik az alsóbb hivataloknak a kérdőíveket. Ezt mondta az egyik ktsz főkönyvelője, amikor erről beszéltünk: — Rosszul dolgozunk! Naponta egy kérdőivet, vagy egyéb jelentést nem tudunk elkészíteni. Egy hónapban ez harminc; huszonöt, ha csak munkanapot számolunk. Most már -nem darabszámra mérjük a kapott és elküldött aktát, hanem kilóra, így: Havi jelentéseiéi kiló, negyedévi összesítő jelentése két és fél kiló! Tudja az elvtárs, mennyi felesleges van e kiállítandó papírok között? Nem? Ez a szerencséje! , _ S hogy ebben is igazuk van a ktsz-tagoknak, abban sem kételkedem: Elhiszem, mert ők »gyártják«, helyesebben »velük gyártatják« az aktákat — kilószámtá. • , ■ Ismerkedjünk meg az április 13-i hangverseny lengyel művészeivel A mind szebben fejlődő szekszárdi hangversenyéletnek kedves tavaszi színfoltja most már három esztendő óta a külföldi vendégművészek hangversenye. 1959- ben Dimitrij Paperno szovjet zongoraművész, 1960-ban az ugyancsak szovjet Igor Zsukov zongoraművész látogatott el Szekszárdra, idén pedig három fiatal lengyel művész játékában gyönyörködhetünk majd. Az együttes három tagból áll. Közülük Bozcna Lewgowd a legidősebb. 1934-ben Varsóban született; Zenei tanulmányait nyolcéves korában kezdte meg és 1958-ban kitüntetéssel fejezte be a Varsói Zeneművészeti Főiskolán. Már 1956-ban, még növendék korában a katowicei énekversenyen második díjat nyert. Azóta is számos zenei versenyen vett részt. így pl. az olaszországi Verseikből és 1960-bah Münchenből is díjjal tért haza a versenyről. I A művésznő a Lengyel Rádió szólistája és a Varsói Állami Operaház tagja. Állandóan hangversenyezik Lengyelország nagy- | városaiban, de gyakran szerepel külföldön ' is; Legutóbb pl. Németországból kapott meghívást. operai főszerep eléneklásére. Ér- j dekes összehasonlítási alkalom I lesz majd a mi Házy Erzsébetünkkel, aki éppen az elmúlt hónapban vendégszerepeit Szek- szárdon. Ugyanis a lengyel művésznő is szoprán. Monika Szczudlowska csellóművésznő 1939-ben született Lwowban. Bár ő az együttes legfiatalabb tagja, máris szép művészi pálya áll mögötte. Tíz esztendős korában kezdte meg zenei tanulmányait a Varsói Zene- művészeti Főiskolán. A főiskola elvégzése után nagy sikerrel szerepelt már Linzben és Prágában, valamint Lengyelország nagyvárosaiban is. Kazi nierz Morski az együttes egyetlen férfitagja. ö is 1939- ben született Bryslawban. Tanulmányait a Katowicéi Zeneművészeti Főiskolán végezte és már 1940-ben díjat nyert K-tov.’:-ében a fiatalok részére, rrrr—’-zeit zenei versenyen. Ezenkívül díjat nyert a varsói Chopin-versenyen és a bécsi nemzetközi versenyen is. A hangversenyt az Országos Filharmónia a vol.t megyeháza nagytermében április 13 ón este fél 8 órai kezds:‘el re^r' — i meg. Ezúttal a bérletek nem érvényesek. Jegyek a zeneiskolában válthatók. O. I.
