Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. április 7. Kádár János fogadta Maria Fortuszt és Ligyija Martiscsenko Brezenkovát Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütör­tökön fogadta a hazánk felszaba­dításáért folyó harcokban részt vett Marija Fortuszt és Ligyija Martiscsenko Brezenkovát, akik a Magyar-Szovjet Baráti Tár­saság vendégeként tartózkodnak hazánkban. A szívélyes hangú, baráti beszélgetésen részt' vett Demeter Sándor, a Magyar-Szov- jet Baráti Társaság főtitkára is. Az angol-amerikai tárgyalások első napja Washington (MTI): Szerdán Washingtonban megkezdődtek az angol—amerikai tárgyalások. Kennedy elnök és Macmillan mi­niszterelnök az első napon több mint két órát tárgyalt. A Fehér Házból távozó Macmillan nem volt hajlandó nyilatkozni az új­ságíróknak. Az angol—amerikai tárgyalások szombaton fejeződ­nek be és csak akkor várható közlemény is a tárgyalásokról. A két fél szóvivői az első napi tanácskozásokat kommentálva hangoztatták, hogy az angol—J amerikai tárgyalás „csupán esz­mecsere a főbb nemzetközi kér­désekről” és nem az a cél, hogy döntéseket hozzanak. Szóvivők nyilatkozataiból kitű­nik, hogy a szerdai napon a Kí­nai Népköztársaság ENSZ-tagsá- gának kérdése és a NATO-val kapcsolatos problémák állottak a megbeszélések középpontjában. Nyugati hírügynökségi kom­mentárok szerint a kínai kér­désben mindkét fél kifejtette is­mert álláspontját és „egyikük sem tett kísérletet arra, hogy véleményét ráerőszakolja a má­sikra.” A másik fő kérdés a NATO helyzete volt. Bevezetőül Acheson volt amerikai külügyminiszter, akit Kennedy elnök tanácsadóvá nevezett ki NATO-kérdésekben, ismertette az Atlanti Szövetség jelenlegi helyzetét. A tárgyaló felek egyetértet­tek abban, hogy „katonailag, po­litikailag és gazdaságilag egyaránt szükség van a NATO megszid lárdítására”. A BPA tudósítója hangoztatja, hogy a tárgyaláso­kon nem- döntöttek a NATO ön­álló atomhatalommá nyilvánítá­sának kérdésében és az amerikai kormány tudomására hozta Mac- millannek, hogy még ipaga sem határozott ebben a bonyolult kér­désben. Szóba került szerdán az ENSZ helyzeté is és — mint az AFP tudósítója jelentette — leszögez­ték, hogy „meg kell szilárdíta­ni a világszervezetet”. Mindkét fél hangoztatta, hogy „feltétle­nül megbízik Hammarskjöld fő­titkárban”, Eszmecsere folyt a gyarmati kérdésekről, s ennek kapcsán Kongóról és az angolai helyzet­ről. Hosszabb időt szenteltek szer­dán a nyugat-európai gazdasági problémáknak. Mint az AFP tu­dósításából kitűnik, az amerikaiak nyilván nyomást fejtettek ki a „hatok” és a „hetek” közeledé­sének érdekében és illetékes kö­rök véleménye szerint ..az angol álláspont tovább fejlődött ebben a kérdésben.” A DP A értesülései szerint szer­dán csak röviden érintették a berlini kérdést. Ezt csütörtökön vitatják meg részletesen. Az ál­talános várakozás ellenére szer­dán nem került szóba a laoszi kérdés, biztosra veszik azonban, hogy csütörtökön azt is részlete­sen megvitatják. A New York Times véleménye szerint Kennedy és Macmillan tárgyalásai „az első lépést jelen­tik azon az úton, amelyen az el­nök megkísérli majd a NATO tagállamait szorosabb összhangba hozni a változó nemzetközi hely­zettel”. Ezt a célt szolgálják Kennedy elnöknek Adenauerrel és de Gaulle-lal sorrakerülő ta­nácskozásai is. A New York Herald Tribune értesülései szerint Kennedy tu­domására hozta az angoloknak, „többé már nemf tartja szüksé­gesnek, hogy Nagy-Brítannia köz­vetítő szerepet töltsön be az Egyesült Államok és a Szovjet­unió között.” Az elnöknek állí­tólag az az álláspontja, hogy „míg Nagy-Britanniának, mint Washington és Moszkva közötti tisztességes alkusznak, a szerepe a múltban bizonyos körülmények között esetleg szükséges volt, ad­dig ma már nem az, mert áz amerikai kormány újból közvet­len diplorpcáiai érintkezésbe lé­pett Moszkvával.'’ Az amerikai külügyminiszté­rium szerdán este közölte, hogy Acheson. volt külügyminiszter. Kennedy elnök tanácsadója NA­TO-kérdésekben, vasárnap Bonn­ban Adenauer kancellárral tár­gyal. Acheson Adenauer meghí­vására utazik a nyugatnémet fő­városba. A Pravda cikke A a genfi atomértekezlet munkájáról Moszkva (TASZSZ): A Prav­da csütörtöki számában közli gen­fi tudósítójának cikkét a három­hatalmi .atomértekezlet munká­járól. A tudósító megjegyzéseket fűz Sz. K. Carapkinnak, a Szov­jetunió képviselőjének felszólalá­sához. Rámutat, újságírói körök­ben különösen azt hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió képviselőjé­nek felszólalása a tárgyalásoknak elsősorban olyan mozzanataival, foglalkozott, amelyek közelebb hozzák a feleket és nem eltávo­lítják őket egymástól. Az egyes kérdésekben elért megegyezés is mindenekelőtt annak a következ­ménye, hogy a Szovjetunió nem akar ezeken a tárgyalásokon egy­oldalú előnyöket, hanem figye­lembe veszi a másik fél ésszerű érdekeit is. Ennek hangsúlyozása azért fon­tos — írja a Pravda tudósítója, mert a nyugati hatalmak sok fontos kérdésben máig sem mond tak le arról a régi törekvésük­ről, hogy az egyezménnyel egy­oldalú előnyökhöz jussanak a Szovjetunió rovására. Ez az alap­vető akadály azon az úton. amely “a földet megmentheti a nukleáris robbantásoktól. A Pravda cikke végül rámutat, hogy — mint ismeretes — az ér­tekezlet április 5-i ülésén az Egye­sült Államok és Anglia képvise­lői formális és nem helyesel­hető okokra hivatkozva nem fo­gadták el a szovjet küldöttnek azt a javaslatát, hogy a hivata­los közleményben rögzítsék a tárgyalások négy részletkérdésé­ben elért elvi megegyezést. Ez­zel kétségessé tették ama szán­dékuk őszinteségét is, hogy va­lamely haladást akarnak elérni a tárgyalásokon. Megnyílt a nukleáris leszerelésért küzdő második ifjúsági kongresszus London (ADN). John Collins kanonok, a nukleáris leszerelésért küzdő mozgalom elnöke szerdán megnyitotta Londonban a nukle­áris leszerelésért küzdő második európai ifjúsági kongresszust. Az első kongresszust 1960 húsvétján tartották. A kongresszuson 19 ország képviseletében 35 küldött vesz részt, köztük a Szovjetunió, ITagy- Britannia, az Egyesült Államok, Görögország, Svájc, Jugoszlávia, s a skandináv országok képvise­lői. Paul Robeson vendége égben az Izvesztyijánál Az Izvesztyija c. szovjet napi­lap szerkesztősége kedves vendé­get fogadott, — Paul Robesont, a kiváló békeharcost, a nagyszerű énekest. Paul Robeson az ünnepi esten Bach és Muszorgszkij da­lokat, népdalokat énekelt, sokat és érdekesen beszélt arról, ho­gyan küzdenek a békéért az em­berek a világ különböző orszá­gaiban, továbbá arról, hogyan vesz részt a békeharcban az iga­zi nagy művészet. Paul Robeson részletesen beszámolt a zene te­rületén végzett kutatásairól is. Néhány érdekes gondolatot fej­tett ki a népi zene és a profesz- szionális zene kapcsolatairól. Ro­beson verseket is szavalt. Műso­rában angol és orosz versek vál­togatták egymást.. Ezután egy Moszkvában tanult dalt énekelt Patrice Lumumbáról. „Mindig hű barátja voltam és leszek a szovjet népnek. Az el­nyomott népeknek a felszabadu­lásáért vívott harca elképzelhe­tetlen volna, ha nem létezne a Szovjetunió és a többi szocialista ország”, — mondta az est befe­jezésekor Paul Robeson. Mendes-France sajtóértekezlete az algériai kérdésről Párizs (TASZSZ). Mendes- France, volt francia miniszterel­nök szerdán Párizsban sajtóérte­kezletet tartott az algériai kér­désről. Hangsúlyozta, hogy azon­nali és őszinte tárgyalásokra van szükség az algériai ideiglenes kormánnyal. Kijelentette, hogy a francia kormánynak szakítania kell azokkal a mesterkedésekkel és nyilatkozatokkal, amelyek mél­tán keltenek bizalmatlanságot az algériai félben és gátolják a tár­gyalásokat. Elítélte a francia ha­tóságoknak az ultrákkal szemben tanúsított türelmességét. Francia- ország és Algéria jövőbeli viszo­nyáról szólva azt ajánlotta, hogy Franciaország >>a bőkezűség és a kölcsönös megértés« politikáját folytassa Algéria Irányában. Al­géria ilyen körülmények között érdekelt lenne abban, hogy fenn­tartsa hagyományos kapcsolatait Franciaországgal. Újságírók kérdéseire válaszolva beismerte, hogy Franciaország­ban fenntartanak koncentrációs táborokat az algériai nemzeti fel- szabadítási mozgalom tagjai ré­szére. A volt francia* miniszterel­nök ellenezte az Algéria szétda- rabolására irányuló terveket, amelyek a gyakorlatban »a há­ború folytatásához vezetnek«. Moszkvában havazik Moszkva (MTI). Míg nálunk kellemes napsütésben, húsz fok körüli melég ben sétálgatnak, Moszkvában április eleje óta, rö­vid szünetekkel, ismét beköszön­tött a tél. Naponta többször is havaseső hull a moszkvaiakra, többnyire erős szél is fúj. A hő­mérséklet ritkán éri el a plusz öl fokot. Dusztria határozottan tiltakozik Eichman osztrák í állampolgársága ellen Bécs (MTI). Ausztriában nagy felháborodást keltett a kölni nyu­gatnémet közigazgatási bíróság megállapítása a tömeggyilkos Eichmann állítólagos osztrák ál­lampolgárságáról. Mint ismeretes, a nyugatnémetek egyebek között azzal az indoklással akarnak ki­bújni Eichmann védelme költsé­geinek viselése alól, hogy kétség­be vonják Eichmann német ál­lampolgárságát és ezt a dicsősé­get szívesen átengednék Auszt­riának. Az osztrák belügyminisztérium a nyugatnémet közigazgatási bí­róság megállapításával kapcso­latban nyilatkozatot adott ki ét ebben határozottan tiltakpzik Eichmann osztrák állampolgár­sága ellen. Bár Eichmann csa­lódja jelenleg Ausztriában él, (fi- j vérének ügyvédi irodája van í Linzben), a Solingenben született Adolf E’chmann nrm osztrák ál- ! lampolgár és soha nem is volt az. ' A laoszi kérdés a jelek szerint biztató fordula­tot vett, amit elsősorban a szov­jet kormánynak Angiidhoz in­tézett legutóbbi jegyzéke vál­tott ki. Couve de Murville fran­cia külügyminiszter Újdelhiben elutazása előtt kijelentette, hogy a szovjet javaslat további megbeszélések alapját jelent­heti, s hasonló értelemben nyi­latkoznak a nyugati kommen­tátorok (s. Mint ismeretes, a szov jet jegyzék azt javasolta,' hogy az 1954. évi genfi értekezlet két elnöke, Angija és a Szov­jetunió adjon ki felhívást a tűzszünetre, s indítványozza egy nemzetközi értekezlet ösz- szehívását. Laosszal kapcsolatban élénk diplomáciai tevékenység indult meg Nyugaton. Kennedy és Macmillan tanácskozásainak egyik fontos részét jelerfti a la­oszi . probléma megvitatása, s ugyanerről tárgyalt Sír Frank Roberts, Anglia moszkvai nagy­követe Kuznyecov szovjet kül­ügyminiszter-helyettessel. Az angol külügyminisztérium nyi­latkozata szerint újabb megbe­szélésekre számítanak a kelet —nyugati tűzszüneti terv kibo­csátása előtt. A szovjet javaslatról maguk a laoszi vezetők is nyilatkoztak. Szufanuvong herceg, a Neo Lao Hakszat párt elnöke kijelentet­te, hogy a szovjet javaslat meg­egyezik a laoszi nép alapvető célkitűzéseivel és érdekeivel. Szufanuvong herceg felhívás­sal fordult a világ békeszerető országaihoz, hogy támogassák a tizertnégyhatalml értekezlet ösz- szehívását Kambodzsa főváro­sában. A Párizsban tartózkodó Sou- vanna Phouma. a törvényes laoszi kormány miniszterel­nöke nyilatkozatában arról be­szélt, hogy a legutóbbi fejle­mények alapján derűlátóan íté­li meg a laoszi kérdés rende­zésének lehetőségét. A minisz­terelnök szerint a legcélraveze­tőbb út az lenne, ha kitűznék a nemzetközi ellenőrző bizottság összehívásának időpontját, meg­állapodnának a tűzszünetben és a tizennégyhatalmi nemzetközi értekezlet időpontjában. A laoszi helyzet tehát a Jíékés megoldással kecsegtet, ez azon­sán nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok lemondott volna eredeti hódító szándékai­ról. Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium sajtófőnö­ke bejelentette, hogy »a királyi laoszi haderők«, vagyis a laoszi lázadók, offenzívát indítottak a Patet Lao és Kong Le kapitány alakulatai ellen, s Vientianetól északra 500 ejtőernyőst dobtak le. Más hírügynökségi jelenté­sek arról számolnak be, hogy újabb amerikai fegyverszállít­mányok érkeztek a Nosavan- klikk részére. A Reuter úgy tudja, hogy a lázadók az elmúlt napokban öt amerikai helikop­tert kaptak, amelyeket ameri­kai pilóták vezetnek. Azonban a szünet nélkül érkező ameri­kai segítség is kevésnek bizo­nyul, mert ugyanakkor a hír- ügynökségek jelentései arról is számot adnak, hogy a lázadók erőfeszítései semmiféle ered­ménnyel nem járnak, sőt a Nosavan-klikknek ki kelle . ürítenie a Tha Thon erődít­ményt Is. A legutóbbi napok diplomá­ciai tevékenységei tehát azt a reményt keltik, hogy Laoszban helyreáll a rend, ,s a laoszi nép folytathatja békés, építő munká­ját. Mindez természetesen azok­nak a roppant erőfeszítéseknek a következménye, amelyeket a Szovjetunió és a többi békesze­rető ország tett a laoszi prob­léma rendezésére, ■ Az ENSZ-kizgyilés folytatja a kongói kérdés vitáját New York (MTI). Az ENSZ-köz- gyűlés szerda délutáni ülésén íoly tatták a kongói kérdés vitáját. Az ülés kezdete előtt az ENSZ- titkárság közzétette Burma, Cey­lon, Ghana, Guinea, India, Indo­nézia, Ghana, Líbia, Mali, Marok­kó, Nepal, Szaud-Arábia, az Egyesült Arab Köztársaság és Jugoszlávia Kongóra vonatkozó határozati javaslatát, amely meg­állapítja, hogy Belgium kormá­nya a Biztonsági Tanács határo­zatai ellenére még mindig nem vonta ki csapatait Kongóból és az még jobban elmérgesítette a kon­gói helyzetet. A határozati javas­lat megállapítja, hogy a jelenlegi súlyos kongói helyzet oka a belga és más katonai, valamint nem katonai személyzet, politikai ta­nácsadók és zsoldosok kongói tar­tózkodása. A 14 ország felszólítja Belgiumot, hogy sürgősen és ha­ladéktalanul hajtsa végre a Biz­tonsági Tanács és a közgyűlés ha­tározatát, s követeli, hogy a belga és más katonai személyzetet, úgy­szintén politikai tanácsadókat és zsoldosokat 21 napon belül von­ják ki Kongóból. A határozati ja­vaslat ugyanakkor felszólít min­den ENSZ-tagállamot, hogy vesse latba befolyását a szóbanforgó ENSZ-határozatok maradéktalan valóraváltásáért. Az ülésen soronkívül szót kért I és felszólalt Hammarskjöld főtit­kár, akit szemlátomást nyugtala­nított az a tény, hogy teljes mér­tékben reá hárul a felelősség' a Kongóra vonatkozó ENSZ-határo­zatok végrehajtásának halogatá­sáért. Hammarskjöld kísérletet tett arra, hogy tisztázza a kongói nép ellen kifejtett agresszióban betöltött szerepét. Felszólalásá­ban meg sem említette a belga gyarmatosítókat. Nem magyarázta meg. miért nem teljesítették mind ez ideig a Biztonsági Tanács nak a Kongóban állomásozó belga csapatok kivonásáról hozott több határozatát és megpróbálta elhá­rítani magáról a felelősséget Lu­mumba miniszterelnöknek és har­costársainak meggyilkolásáért. Nagy beszédet mondott az ülé­sen Krisna Menőn, India ENSZ- képviselője. Hangsúlyozta, hogy India kormánya elismeri ugyan Kaszavubut Kongó elnökének, de ugyanakkor kiemelte, hogy Ka- szavubu eljárása törvénytelen, mert ellentmond a kongói alkot­mány előírásainak. Az indiai'kül­dött ezután kijelentette, hogy a kongói kérdés békés megoldása mindaddig lehetetlen, amíg nem távolítják el az országból a belga gyarmatosítókat. Menőn kijelen­tette, hogy India több más ország ’küldöttségével együtt még egy határozati javaslatot készít elő, amely követeli majd a kongói Parlament összehívását és a poli­tikai foglyok szabadonbocsátását. Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága szerda dél­utáni ülésén úgy határozott, hogy pénteken délutánra halasztja a délafrikai fajgyűlölő politika vi­tájában tartandó szavazást. Tovább bővítik az idén Románia tudományos intézményeit 1961-ben .jóval nagyobb állami hiteleket fordítanak tudományos kutató intézetek anyagi bázisá­nak bővítésére, mint 1960-ban. A meglevő laboratóriumok korszerű berendezésekkel és készülékekkel való ellátásán kívül 1961-ben több fontos építkezés is történik. Töb­bek között üzembe helyezik Ro­mánia legnagyobb rádioizotóp la­boratóriumát, Bukarestben új épü letet kap az Infra-mikrobiológiai intézet és a „Traian Savulescu” biológiai intézet. Befejezik az Akadémiai Könyvtár új épület­tömbjének építését s ezáltal a könyvtár olyan nagy könyv­raktárhoz jut, hogy a legjobb tu­dományos dokumentációs feltéte­leket teszi lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents