Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

1961. április 1.

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG

3

Két mezőgazdász véleménye;

A munkaidő-megtakarításról és a .munkaszervezésről

A két kocsotai termelőszövetkezet két mezőgazdászának tettem fel a minap kérdéseket a munkaidő-megtakarítással és a munkaszervezéssel kapcsolatban. A válaszok során olyan tapasztalatokról hallottam, amelyek hasznosítása termelőszövetkezeteinkben az eredmények növelésére vezethet.

— Mikor van a munkaidő-megtakarításnak legnagyobb jelentősége?

Schmidt János, a Kossuth Termelőszövetkezet főmezőgazdásza előredől a széken és magyarázni kezdi.

— Csúcsmunkák idején. Ilyenkor mindig félórával előbb kezdjük a munkát. Csodálkozik? Kevésnek találja a félórát? L:het, hogy kevésnek látszik, mégsem kevés. Számoljunk csak! Ha húsz ember félórával előbb kezd, tíz órát nyer. Egy-egy hónap alatt huszonöt munkanapot jelent. Huszonöt munkanappal tíz hold kézi kapálást el lehet végezni. Viszont ha húsz ember egy éven át félórával később kezd neki a munkának. háromezer munkaórát veszít a szövetkezet és az elkótyavetyélt félórákból összetevődött háromezer munkaórával százhuszonöt holdon lehetne a kapálást elvégezni. Én sokat számolgattam! — Nem ártana, ha minden szövetkezeti vezető, sőt minden tag számolna „kalkulációt” végezne, mert akkor rájönnének az emberek, hogy a félórákban is milyen óriási lehetőségek vannak. Képzelje

csak el. Ha egy ezer holdas termelőszövetkezet száz tagja mindennap a munkát félórával később kezdi, akkor ez egy évben tizenötezer munkaóra elpocsékolá- sát jelenti, s ez idő alatt hatszázhuszonöt holdat lehetett volna kézzel megkapálni! Ezer holdas termelőszövetkezetnél ez felér két szeri kapálással, ha a kapásnövények és az Összterület közötti arányt vesszük alapul.

— Mely esetben kell legjobban vigyázni arra, hogy munkaidőt ne

veszítsünk?

— A mi gyakorlati tapasztalatunk azt mutatja, hogy főként a munka befejezése előtt kell vigyázni. Ha délután öt órakor, amikor vé"e a munlmidőnek és már csak félórái kapálnivaló van vissza, akkor semmi esetré sem szabad ezt a félórai munkát irtás-; napra hagyni. Ejysztr régebben kiszámítottam, hogy a húsz ember. aki Otthagyta a munkát, pontosan délután öt órakor, ahelyett, hogy félórával meghosszabbította volna a munkaidőt és befejezte volna a még visszalévő munkát, ezáltal ötven órát veszített. Hogy

Tudományos dokumentumfUm a rakétákon folytatott biológiai kísérletekről

Mos-'kva (TASZSZ). A Moszkvai Televízióban bemutatták »A biológiai kísérletek a rakétákon« c. tudományos dokumentumfilmet. A filmen látható, hogy a kutyák miképp viselkednek a magasrepülések különböző fokozatain. A televíziós közönség látta többek közt a Palma és az Otvazsnaja ku' át repülés közben a rakéta hermetikus kabinjában. A közönség ugyanakkor megfigyelhette a kutyákat hatszoros terhelés és a súlytalanság állapotában, látta, hogy az állatok miként reagálnak a zajra és a vibrációra.

A kísérletek nem rongálták meg az állatok egészségét. A televízió közönsége látott kísérleteket a katapulttal történő mentés módszereire. Két kutyát, a Lindát és az Albinét, nem légmentesen záró tartályokban lőtték fel. A pálya azon szakaszán, amikor a sebesség másodpercenként 1,2 kilométer volt, 80 és 40 kilométer magasságban hozták működésbe a katapult-szerkezetet. A tartályok ejtőernyői négy kilométer magasságban nyíltak ki. Az állatok kielégítően viselték el az utat és a katapulttal történő visszajuttatást a földre.

Abból a célból, hogy megfigyelhessék állatok magatartását szabad mozgás közben a súlytalanság állapotában, fehér egereket helyeztek el a rakétákon.

Több ruha, több bútor

Tolna megye üzleteiben az egy főre eső ruházati forgalom tavaly több mint 300 forinttal volt magasabb, mint 1955-ben. Az előzetes közlések szerint az idén még nagyobb mennyiségű ruhát vásárolhatnak megyénk lakói, mint tavaly. Tavalyinál több textil és felsőruházati cikk kerül forgalomba. A rövid-, kötöttáru és fehérnemű mennyisége már az év kezdetén a tavalyinál körülbelül 2 millió forint értékkel töéb yolt. A rendelkezésre álló cipő meny- nyisége mintegy 4 millió forinttal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Évközben további mennyi ségnc- vejtedés várható.

A lakosság sokkal több bútort vásárolhat, mint tavaly. A z el-ő t negyedévben jóval több hoztak forgalomba, mi-í a múl* éy hasonló időszakában. 1

A film megörökíti az egerek viselkedését, amelyek - körülbelül tíz percig szabadon mozoghattak a súlytalanság állapotában. Az állatok fokozatosan úrrá lettek mozdulataik fölött és részben alkalmazkodni tudtak a rendkívüli viszonyokhoz.

72.

Haraszti azt is bejelentette, hogy a rendőrség néhány nappal ezelőtt elfogta azt a csirkefogó Borsiczyt. Hogy mi lesz vele, azt még nem lehet tudni. Gyil kölni akart és ezért lakolnia kell. Akárcsak ezeknek a piszkos Bott- likoknak, Felpéczyeknek, akiknek most nagyon a körmére néz a hatóság. Ideje is. Mert hogy ezek miről álmodoznak, az ő dolguk. Csak álmodozzanak. Hanem azt nem szabad eltűrni, hogy csendben, a föld alatt tovább folytassák, amit a föld felett már nem lehet'. Most Szerencsést keverték nagy bajba, holnap tán más valakit kerítenek hatalmukba. Meg különben is, ha ezeknek még mindig van elég pénzük arra, hogy üzleteljenek, va- lutázzanak, kufárkodjanak, akkor tán valami hiba csúszhatott a „tőkés osztály likvidálásába”.

Az öreg 'Kulcsárt épp ez a gondolat foglalkoztatta leginkább. Azt mondta Balajtinak, az idős kőművesnek:

— Hát nem mondtam én, hogy jó lesz ezekre vigyázni? Hogy ezek mindent megrohasztanak maguk körül?

— De hát mi az Istent kezdjen velük az állam? — vont vállat tűnődve Balajti.

— Mit? — replikázott Kulcsár. — Én nem mondom azt, hogy embertelenül kell elbánni velük. De azt mondom, hogy nem szabadna levenni róluk a szemünket. Mert ha nagyon belenyugszunk, hogy ezekkel már semmi bajunk, ezekkel elvégeztük a számadásunkat, akkor még meglepetések is érhetnek bennünket.

Az öreg hallgatott egy sort, majd hozzátette:

— Mindig azt éri meglepetés,

alq elbizakodík. Az elbizakodottság olyan, mini az átok. Elvakít és 'élrevezet. Pedig vannak ám, akik ma átugranak egy árkot, s

miért? Azért, mert másnap reggel a vontatóval kiszállítás, a visz- szalévő félórai munka és a vontatóval elszállítás a másik földre, az pontosan két és félórát vett igénybe emberenként! Itt, ennél az esetnél számítani kell a vontató üzemanyag költségét is. Ha a vontató havonta nyolcszor végez ilyen felesleges „fuvart”, akkor azzel a termelőszövetkezet kilencszázhat- van forintot veszít.

— A vontatóval munkahelyre szállítással mennyi munkaóra kiesést lehet megtakarítani?

— Ez attól függ. milyenek a távolságok. Mindenesetre a vontató nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a inúnkát előbb kezdhessük. Csak arra kell vigyázni, hogy rászoktassuk az embereket a pontos indulásra, aki későn jön azt mi egyszerűen lehagyjuk! Hadd gyalogoljon ki a földre. Ha a vontatón lévő húsz ember várpa valakire egy „félórácskát”, ez tíz óra munkakiesést eredményezne! Aki időt nyer. mindent nyer. Ha az idővel jól gazdálkodunk, több munkát végezhetünk és ami a legfontosabb. időben tudjuk elvégezni a munkát. Az időben elvégzett munka pedig több és jobb termést hoz.

Nagy János, a Vörös Csillag Tér melöszövetkezet főmezőgazdásza, amikor találkozom vele. az állat- . tenyésztéssel hozakodik elő.

— Bevezettük a szabadszállásos

növendékmarha-tartást — újságolja. — Nem kötözzük le az állatokat. Többet mozoghatnak. — Jobban erősödik a csontjuk. És ami a legfontosabb, kevesebb munkaerőre van szükség. Régen tizennégy állathoz kellett egy gondozó, most negyven állatot ellát egy ember. Jelenleg ezzel a módszerrel hár"m em*''"1 mur’ '- ját takarítottuk meg. Ha tovább nő ■'”■ ■■■ ' —' 'síink, r-szere-he'"-"’’-) lesz a műnkre ő-rr.eg- taka ítás,

(H)

A decsi takarmánykeverő-üzem

Csak a napokban adták át rendeltetésének a nemrég elkészült — régi malomból átalakított' — decsi takarmánykeverő-üzemet, de már a próbaüzemelés alatt is több termelőszövetkezetnek készítettek takarmánykeveréket. Ez az első ilyen üzeme a megyének, de a közeljövőben még sor kerül

többnek létrehozására abból a célból, hogy a termelőszövetkezetek minél gazdaságosabban használhassák fel a különböző takarmányokat.

Bognár Gyula főmolnár az első töret minőségét ellenőrzi az egyik őrlőgépnél.

JCat&ndk a ktiz-ked

Ünnepel a ktsz tagsága Báta- széken. Idős iparosok, ipari tanulók ülik körül a fehérterítös asztalokat. Az asztalokon sör, bor, kinek mi Ízlik. Már elmúlott a hivatalos ünnep, az évzáró beszédek elhangzottak. Három katonaruhás fiatalember a nagy család tagjaként vesz részt az ünnepségen.

A ktsz elnöke, Müller elvtárs tájékoztat arról, hogy a katonák hogy is kerültek az ünnepségre.

— Két héttel ezelőtt levelet írtam volt tagjainknak. Levelet küldtem a politikai tiszteknek is. Az ősszel vonultak be a fiúk tényleges katonai szolgálatra, és meghívtuk őket ünnepségünkre. Három nap szabadságot kaptak. És természetesen a nyereségrészesedést is.

Horváth József:

ARANYKAUTKA

azt hiszik, holnap már a Dunát is át tudják ugrani.

Négyen- öten hallgatták, mit

mond az öreg. Laczkó, a kopaszodó, csupa izom ácsmester borostás állát vakargatta.

— Mi lesz most ezzel a Szerencséssel, vagy nem is tudom minek nevezzem? Mert megszenvedett ám ez is, hogy a Belzebub borotválja meg a fejebúbját.

. — A fene. aki megeszi! — szisszent fel erre a részvétteli hangra Kókai, a barnaképű, heves természetű betonos. — Tán még meg is sajnáltatnád? Hiszen ez alatt a pár éy alatt több jót megért ez a tekergő, mint ameny- nyi nekünk egész életünkben kijut. A te részedet pezsgőzte el, meg az enyémet — dühösködött és káromkodott hozzá.

— Úgy is van — hagyta rá helyeslőn Vedres Imre. — Aranykalitkában élt ez a jómadár.

Az öreg Kulcsár nem szólt semmit, de magában kétszer is elismételte a szót: Aranykalitka... Találó. Nagyon is találó.

— Én nem vagyok ügyvédje, de azért úgy gondolom, hogy nem csukhatják le. Hiszen nem lopott. Ujjal sem nyúlt hozzá az aranyhoz. A pénzt azoktól a csibészektől kapta, azok meg magukra vessenek. Fő, hogy ezeket jól elkapják.

— El kellene kapni az ilyen alakokat is! — dörrent rá Kókai megint. Szerencsó-re célozva. —

Hét bőrt;, nyúznék 1- az ilyenről, ha tő*cm fü""ere!

Az öreg Kulcsár hallgatott,

.mint aki még rtem zárta le egészen ezt a számadást. Hej, lehet-e nehezebb dolga a munkásembernek, mint amikor ítélnie kell elbotlott társa fölött? Milyen mélyre zuhant ez a Szerencsés. mélyebbre nem is taszíthatta volna őt a balsorsa. Megszenvedett? Meg, nagyon is. Hogy az ember mi mindent kibír! De csakugyan mi legyen vele? Nem is bánná, ha erre helyette is megfelelne valaki úgy, hogy jó lelkiismerettel helyben hagyhatná az ítéletet. De ki tudna erre így megfelelni? És végül is nem háríthatja másra az ítélkezést. Neki és ezeknek az embereknek kell kimondani, mi történjék ezzel az emberroncs- csal.

Dobják ki, lökjék el maguktól. Adják ki a könyvét, s azzal felejtsék el? Kezdjen önmagával, amit akar és amit tud? De hát mit tudna kezdeni? Az égvilágon semmit. Azt mondják, magába- roskadtan fekszik egy kórházi ágyon. Csak néha nyitja fel a szemét, de tekintete akkor is üres, kifejezéstelen. Ez arra vall, hogy üres a lelke is. Nem is csoda. Amit ez az emjier átélt...

Nem is lesz belőle ember többé, ha ők leveszik róla a kezüket. Tán igaza van Laczkónak, s másoknak is, akikben a keserű düh kerekedett felül az emberségen és megértésen, megérdemelné Szerencsés, hogy többé egy gondolatot se vesztegessenek rája. Talán ki kellene köpni egyet., s hadd .menjen az élet toSzegedi Dezső a múlt év augusztusában lett szakmunkás. Kőműves szakmunkásként vonult a néphadseregbe. 729 forint nyereségrészesedést kapott. Gerner György — már korábban szakmunkásvizsgát tett — 1376 forint nyereségrészesedést kapott. Sze- csei Gyula — ő is asztalos, mint Gerner — 1415 forint nyereség- részesedést talált a borítékban.

A pénzt takarékbetétkönyvben kapták, és jó lesz az majd a katonaságnál, a két év alatt, amikor szükséges, hozzányúlhatnak.

Késő este a három fiatal katona-szakmunkás ktsz-tag, együtt szórakozott a szövetkezei tagságával, együtt ünnepelték a múlt 'vi eredményes munkát és koccintottak a jövő sikereire.

(P)

vább, a maga útján. Gazemberek mindig voltak és lesznek íSj Elesett, elbotlott emberek is, akik elfajzanak véreiktől, s akik engednek mindenféle aljas kísértésnek, úgy akarnak társaik fölé emelkedni. Legfeljebb meg kell őrizni Szerencsés históriájából azt a tanulságot, hogy jobban kell vigyázni az emberekre. Arra, hogy el ne kanászkodjanak, s arra, nehogy bűnözhessenek. Hiszen én magam is ezért nem tu- íista nem válhat belőlük többé. Az arany nem lesz többé hatalom. Ámbár a dologtalanul szerzett, vagy lopott pénz még sok embert tönkre tehet, ha nem vigyázunk egymásra. Nagy a csábítás.

Igen ám, de ez a Szerencsés... Ellökhetik-e maguktól nyugodt -.lelki ismerettel? Ha pedig nem, mit tegyenek vele? Tegnap este Haraszti is, Benkő is ezt kérdezték tőle. Nem tudott válaszolni. Zavart volt és azt ajánlatta, hogy ezen még gondolkozzanak. Benkő is szenved, ezt látni rajta. Összeesett az arca. Keserűen vádolja önmagát. Haraszti is vívódik. Nem meri kimondani a végső szót. Mintha tulajdon lelkiismeretétől félne. De hiszen én magam is ezért nem tudok dűlőre jutni! — gondolkodott Kulcsár.

Mert ha mi ... azt mondanánk, hogy... kezdje újra az életét, a két keze munkájával mossa tisztára bemocskolt becsületét..: Itt a gyárban is meghúzódhatna, ha egy kis erőre kap... Akit az arany letaszított, a munka felemelheti . .. Csak az ember válthatja meg önmagát. Nincs hatalom, nincs üdvözítő, aki ezt helyette megtehetné.

Az öreg Kulcsár némi megnyug- ' vast érzett. Elindult a gyári irodaház felé: Úgy érezte, már meg tud felelni Haraszti és Benkő kérdésére.

VÉGE