Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

1961. április 2. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG GYERMEKEKNEK ^ • Ki kapja a legszebb tojást ? Ezt a mesét még a nagyapám­tól hallottam. Nagyapám meg az ö nagyapjától. Hogy igaz-e, nem tudom. Mindenesetre szép mese. A nyuszikról szól. Hallgassátok csak! Már két héttel húsvét előtt nagy volt a sürgés-forgás a nyulak országában. Készítették az ecseteket, a festékeket, a kosarakat. Minden nyuszi csa­ládnál ott volt már a gyerekek névsora és az is, hogy ki mit szeretne kapni a hímes tojásokon kívül. A nyuszi-bácsik már előre pö- dörgették a bajuszukat. Hiszen mindegyik arra számított, hogy az ő tojása nyeri meg a nagy­díjat, amit Nagyfülű Nyúl Balam­verseny színhelyéül. Nagyfülű Nyúl Balambér őfelsége három órára jelentette be érkezését. Fel is készültek illendően a fo­gadására. A mókusok felsöpörték a tavalyi leveleket. A madarak új éneket tanultak Csalogány Csilla vezetésével a nagy nap tiszteletére és a felség köszönté­— Éljen! Éljen Tapsifüles Tó­biás! — hangzott újra. Késő este ért véget az ünneplés Akkor aztán mindenki nyugovóra tért, hogy már hajnalban indul­hasson és vigye ajándékát a gye­rekeknek. Kiváncsi vagyok, melyikőtök kapta azt a tojást, amit Tapsi­sére. A harkályok meg leszedték füles Tóbiás festett?! a fákról a száraz galyakat. Pont­ban háromkor be is gördült a dí­szes tojáshintó a tisztás közepére. A nyúl-testőrök trombitát fúj tak. A nyulak éljeneztek. A ma­darak énekeltek. Balambér őfelsége kiszállt a hintóból. Méltóságteljesen lépege­tett a puha levelekből készített díszes trón felé, amihez pázsit­szőnyeg vezetett. Meghallgatta Kelemen Zoltán bér, a nyulak királya tűzött ki. Nyuszi Gyuszi köszöntő versiké- Mégpedig azért, hogy azt a tojást Azután megtekintette a kiál- annak a kislánynak, vagy kisfiú- jítást. Nem is képzelitek, mony­nak juttassa el, aki a legszebb nyjre tetszett neki a sok szép verset mondta el anyukajának a tojás. Meg is dicsérte a nyuszi­nőnapon. kát meleg hangon. Még parolázott A nyuszi-nénik a festékeket jS velük. Azután visszaült a trónra válogatták. És azon tanakodtak, ég összeráncolta homlokát. Ez ná- hogy melyik a legszebb szín és \a a legmélyebb gondolkodást je- milyen mintákat kellene az idén lentette. festeni. A nyúl-gyerekek meg az a tisztáson néma csend volt ez erdei boltba szaladtak, hogy ide- alatt. Mindenki várta a király sza- jében szerezzék be apjuknak a vát. Rövid gondolkodás után fel­sok-sok ecsetet, meg festéket. Ba- állt. így szólt népéhez: goly Bandi, a pápaszemes boltos alig győzte a kiszolgálást. El is fáradt minden estére, hiszen az ő híres boltjában vásárolt az egész erdő apraja-nagyja. — Köszönetemet és hálámat fe­jezem ki minden nyúl-testvérem- nek azért, amit a gyerekek érde­kében tett. Munkátok nagyon szép és nagyon jó. Bizonyára A tojásokat is itt lehetett meg- örömet okoztok holnap minden vásárolni. Kakas Karcsi már kora kislánynak, kisfiúnak. A legszebb hajnalban ott kukorékolt a bolt tojás, ami a nagydíjat megér- előtt. Jelezte, hogy megérkezett demli: Tapsifüles Tóbiás tojása, a szállítmány. A tyúkanyók aján- — Éljen! Éljen! — hangzott a dékát Csacsi Csabi húzta kétke- nyulak kiáltása. Mindenki igaz- rekű kis kocsin. Jó szívvel tette, ságosnak találta a király dönté­hiszen ő is nagyon szerette a jó gyerekeket. Húsvét előtt való szombaton aztán nagy volt az izgalom nyúl országban. Az erdő legnagyobb tisztását jelölték ki a sét. — És én a nagydíjat még meg is toldom a káposztalevél első fokozatával! — mondotta a ki­rály. Házi mozi Valóságos kis házi mozit csi­nálhatunk egy lámpa és a két kezünk segítségével. Világos szí­nű, síma faltól két-három lépésre tegyünk egy lámpát. Két kezün­ket úgy tartsuk a lámpa és a fal közé, hogy kezünk árnyéka éle­sen, világosan és torzítás nélkül látszódjék a falon, az alábbi ábra szerint. Igaz barátok Nyulacska nnriri «■■■■■ ifriTn TŐÍLWéü tlífLlZ&kájiŐ k El sem hiszitek, hogy húsvét-1 galmasabb része, kor hány és hány népszokás ele-1 megírásában áll. venedik meg. Nagyon érdekes például és szép a bukovinai és az erdélyi gyimesi székelyek népszokása. Húsvét előtt néhány nappal a fia­tal lányok bejárják a szomszéd falvakat, bekopogtatva a fiús há­zakhoz, tojásokat gyűjtögetnek. S amikor már a fonott kosár meg­telik, hazatérnek és ekkor követ­kezik a dolog legszebb és legiz­Tréfás kérdések 1. Ha elveszünk belőle, nagyobb lesz, ha hozzáteszünk, kisebb lesz. Mi az? 2. Hányat lép egy veréb egy évben? 3. Hány hét van egy évben? Az elmúlt heti Tudtok számol­ni? kérdések megfejtése: 1. Kettő. 2. Három alma volt a fán ere­detileg. A rázás utáni pillanat­ban egy volt a fán, egy a leve­gőben (esés közben), egy a földön, tehát mindenütt csak egy alma volt. nem pedig almák. 3. Húsz, harminc. Ez a tojások Ugyanis azért írás, mert az ügyes lány és asz- szonykezek valóban formákat, áb­rákat írnak a tojásokra. A tojás írása az úgynevezett kencével tör­ténik. A kence egy lyukas bel- sejű fémrudacskából áll, amely ecsetben végződik. A kence üre­gébe folyékony gyertyát, faggyút öntenek és ezzel írják rá a tojás­ra a formákat, figurákat. Ezután a tojásokat megfestik. Természe­tesen a kencével bekent rész fe­hér marad, mivel a viaszt nem fogja a festék. Ilyen módon szü­letnek az írott tojások, És amikor elkövetkezik a hús­vét másodnapja; a fiúk felkere­kednek, magukkal víve a kölni­vízzel telt locsolójukat, s felkere­sik azokat a lányokat, akik né­hány nappal azelőtt náluk jár­tak. Illedelmesen bekopogtatnak és az alábbi vers elmondása után meglocsolják a ház lányát, illetve lányait. Ha nem tudnátok még, tanul­játok meg ti is. Én kis kertész legény vagyok, Virágokat locsolgatok. Legutóbbi törd a fejed rejtvé­nyünk megfejtései: 1. Esetlen óriás. 2. Ponty. vwvww/WrWJWAWvvrt'mvwvfMjiwwffHHw.fjwvw/wnn/vwjwvywwvjwj Azt hallottam, hogy egy virágszál el akar hervadni, Meg szabad-e locsolni? Ugyanezen a napon — húsvét másodnapján — amikor már min­denkinek sok pirostojása van. él a tojásgurítás szokása. A gyere­kek kimennek a faluhoz közel eső egyik dombra, s onnan eregetik la a megfestett húsvéti tojásokat, s közben árgus szemekkel figye­lik, hogy kié ér le előbb. S ami­kor már a tojás héja alaposan megzúzódott, kalácsot húznak elő zsebükből s jóízűen elfogyasztják a »megsérült« tojásokat. Néhányszor elismételve a játé­kot, maguk sem veszik észre, hogy milyen hamar elfutott a délután... (balás) TÖRD A FEJED! A dán és német mérkőzés eredménye 5:0 G É FÖLD TANULJATOK RAJZOLNI Ugye magatok se hinnétek, hogy remek mikiegeret, re pülőgépet, vagy éppen nyu­szit is tudtok rajzolni? Pedig tudtok bizony, ha az itt kö­vetkező rajzokat figyelmesen átnézitek és ennek módsze- -ével kezdtek hozzá. Egy idős asszonytól hallot­tam egyszer egy megállapítást a mai fiatalokról. Azt mon­dotta: — Amióta megszűnt az isko­lában a kötelező hittantanítás, a gyerekek nem ismernek se Istent, se embert. Teljesen ki­veszik belőlük az erkölcs... Ám, az élet mást mutat. A mai gyerekek élénkek, vidá­mak, egészségesek, szeretnek sportolni, és — ha van elenyé­sző kivétel is — semmivel sem rosszabbak a régieknél. Sőt. Sokkal jobban él bennük a közösségi szellem, a mások becsülése, mint a hajdani gye­rekekben. A gyerekek — nem kell messze menni, emlékszem az én gyermekkoromra — na­gyon kegyetlenek tudtak lenni azokhoz, akiknek valami testi hibájuk volt. A gúnyolódok ál­landó céltáblája volt, végül már alig mert az egészségesek közé menni. Visszavonult, zár­kózott lett, egész életén végig­kísérte a kisebbségi érzés, testi hibája miatt. Nemrég Dunaföldvárott ta­pasztaltam egy példát, milye­nek a mai gyerekek: Az általá­nos iskola nyolcadik osztályába jár egy megnyúlt, vékony fiú. Testi hibája miatt lényegében nem tud írni, és mégis, bizo­nyítványában csupa négyes és ötös jegyek szerepelnek. Kuki — csak a becéző nevét írom — az osztálytársaitól nem hallott egy gúnyszót, de kapott megértést, szeretetet, segítsé­get, — Az osztálytársak jelentik Kukinak az életet — mondja Kovács Gyula igazgató, aki ál­landóan sok szeretettel, megér­téssel foglalkozik a fiúval. — A mozgástherápiai intézetből ke­rült ide hozzánk, ahol egyálta­lán nem tanították. — Most, elvégzi az általánost és a gim­náziumban tanül tovább. Osz­tálytársai közül többen mennek vele, majd azok segítik ott is. Kukival egyáltalán nem érez­tetik, hogy testhibás. Amikor a táblához szólítják felelni, pad- szomszédja, a »hadsegéd«, Pálfi Ferkó írja a matematikai pél­dát, ahogyan Kuki diktálja. Amikor a tanár magyaráz, fel­váltva, egyik-egyik osztálytár­sa elkészíti a jegyzetét. Amikor a tanításnak vége van, valamelyik felsegíti a ka­bátját, egy másik a táskáját viszi, lekísérik, levezetik a lép­csőn. Ha játszanak, hívják ma­guk közé, futballozni. Még ap­ró diákcsínyekbe is beavatják. Nemrég kiránduláson volt az osztály és természetesen Kukit sem hagyták otthon. Amikor nehezen járható útra értek, a többiek felváltva vitték a hátu­kon, hogy ott lehessen közöttük velük. Tavaly nyáron ott volt az osztállyal a táborozáson is, ahol felváltva őrködtek éjjel a fiúk. Kuki némi vívódás után egyik nap megkérdezte: — Én is lehetek éjjeliőr? — Miért ne lehetnél — vála­szoltak kórusban. Hatalmas fütyköst szerzett és nagy, nagy örömmel' őrködött, ugyanúgy, mint a többiek. — Mi a magyarázat arra, hogy a dunaföldvári nyolcadi­kosok így segítik testihibás osz­tálytársukat? — kérdezhetné bárki. A válasz egyszerű; így köve­teli az úttörőélet törvénye, an­nak 12 pontja. A 4. pont: »Az úttörő ahol tud, segít!«, a 8. pont: »Az úttörő igaz, hű ba­rát«. És Kukinak, ennek a testi- hibás, rokonszenves fiúnak igaz barátja az egész osztály, az egész iskola. BOGNÁR ISTVÁN ,Sárkány vér“ és „ördögtrágya kapható néhány nyugatnémet üzletben Johann Kruse hamburgi peda- jedt, hogy varázslatos receptjei- gógus, aki kimerítő tanulmanyo- vei meg tudja szüntetni a »go­kat végzett a boszorkánymester- nősz szellemek« befolyását. A bő­ség és fekete mágia előfordulásé- nyász »kezeléséhez« olyan prakti­zál korunkban, kijelentette, hogy kák tartoztak, mint például vér­Nyugat-Németországban máig is vagy tízezer ember foglalkozik efféle veszedelmes babonákkal. Kruse egy teológusok és tudósok részvételével megtartott hambur­gi konferencián elmondotta, hogy Nyugat-Németországban máig is vannak »üzletek«, ahol olyan kü­lönös kellékeket lehet beszerezni, mint például »sárkányvér« vagy ördögtrágya«. A boszorkányok­ban való hit nemcsak falvakban fordul elő. Néhány évvel ezelőtt. ! Hamburgban letelepedett egy bá­nyász, akiről széles körben elter­rel bemázolt papírszeletkék, ame­lyeket nyitott sírba kell bedobni. Kruse a konferencián számos pél­dát hozott fel olyan emberekről, akiket korunkban Nyugat-Német- ország különböző területein bo­szorkányoknak minősítettek, ki­zártak a társadalomból, sőt ese­tenként súlyosan fenyegették tes­ti épségüket. Mint mondotta, nem egyszer előfordul, hogyha egy pa­rasztembernek tönkremegy az arató-kombájnja, ezt a balesetet »a boszorkányok« titkos működé­sének tulajdonítja.

Next

/
Thumbnails
Contents