Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-26 / 97. szám
4 TOT,VA TOFCYF1 VFPŰJSAö I9GÍ. Iprtlis 20. Megérdemelték a zászlót A FELSZABADULÁSI ÜNNEP előestéjén volt az ünnepség. A miniszterhelyettes, magasrangú vasúti tisztviselők, pártvezetők köszöntötték a dombóvári vasutasokat. A zászló, az oklevél a munka legnagyobb jutalma. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja nagy kitüntetés! Hogy ezt valamely üzem megkaphassa, kiváló munkát kell végezni. S a kitüntetés már azután azzal is jár, hogy továbbra . is jól —' talán még jobban — kell dolgozni, mert a kitüntetést megtartani még nagyobb dicsőség. Ezt határozták el a dombóvári vasutasok. S most, a termelési eredményt szemlélve, bízhatunk abban, hogy ott marad a vándorzászló! Két szolgálati ág, a forgalom és a vontatás nagyszerű együttműködésének eredménye volt a verseny megnyerése. Erről beszélgettünk Etterer Sándor elvtárssal, a fűtőház főnökével. — A siker legnagyobbrészt annak köszönhető, hogy a megfelelő kapcsolat a két fontos szolgálati ág között létrejött. Eddig is versenyeztünk. Mindegyik szerv a maga módján. S a múlt évben jöttünk rá: ha együtt dolgozunk, még jobban szervezzük a munkát, szinte csodásnak tűnő eredményeket érhetünk el. Most már nincs olyan régi probléma, mint évekkel ezelőtt volt: ha mi időben kiállítottuk a gépet, akkor vonat nem volt. Vagy fordítva: a forgalom összeállított egy vonatot. de mi nem adtunk időben gépet. A múlt hibái voltak ezek. S ha a két szolgálati ág munkáját vizsgáljuk, nem lehet e kettőt elválasztani. A forgalmi és vontató személyzet érdeme a siker. gádok állítják össze a vonatokat, ugyanilyen brigád viszi a túlsúlyos szerelvényt. S nem csoda az, hogy a csomópont teljesítménye sokszorosa a tíz évvel ezelőttinek. I960. ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN 1 300 00Q százelegytonnát, 1961. hasonló időszakában 1 500 000 százelegytonnát továbbítottak. S a második negyedévi tervet már együttesen 1 500 000 százelegytonnára kérték. A tervhez viszonyítva jelenleg is 4 százalékos megtakarítást érnek el. A tavalyi szintet 3,9 százalékkal haladták meg. S ez az eredmény akkor mond sokat, ha figyelembe vesszük, hogy 10 százalékkal kevesebb mozdonnyal dolgoznak. Hosszú évek eredményes munkájára tette fel a koronát a magas kitüntetés. Mint leg; utóbb számoltuk a vasút vezetőivel. 1956-tól félévenként öt százalékkal emelkedett a termelés. És ide tartozik az is. feltétlen említésre kívánkozik: ötvenhatban havonta még 2000 túlórái!) volt a fűtőháznál, most alig félszáz, ez is a készenléti szolgálatból adódik/ Bízni lehet abban, hogy Dom- bóvárott marad a vörös vándorzászló. Amíg olyan munkások dolgoznak a csomóponton, mint Pető István. Gyurisán Menyhért — hogy csak kettőt említsünk a sok kiváló dolgozó közül — nehéz lesz; tőlük elhódítani a dicsőséget. Azért is nehéz lesz, mert naponta születnek új és nagyszerű munkahőstettek. BÁR MEGFOGADTATTAK VELEM, de nem tudom megállni, hogy ne írjam meg, olyan nagyszerű hőstettek születtek — igaz, némelyik talán sérti is a vasúti szabályt, de mindegyik biztonságosan végrehajtható. Máté Jenő és Kiss Antal esetét, vetélkedését hozták példának, Máté, túlsúlyos vonatot továbbított, a vonat 1600 tonnás volt. Szerencsésen visszaérkeztek az útról. Kissék. amikor váltótársuk nagyszerű tettéről értesültek, úgy mentek ki az állomásra a gondosan előkészített géppel, hogy megdön- tik a rekordot. A vonat már készen várta őket, ezerötszáz tonnás volt. Százötven tonna csatolását kérték. ' A forgalmi dolgozók azorfhal teljesítették a kérést, s ők is elvitték a szokatlanul nagy súlyt, sőt még azt az* időt is pótolni tudták, mely a menetidőből veszett el. Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy a normális vonat súlya kilencszáz tonna körül van. Mozdonyvezetők és vonatvezetők, lakatosok, szerelők, gurítósok, kocsirendezők nemes versenye folyik most Dombó- várott. Bizonyítani akar háromezer vasutas: megérdemelték a zászlót, sőt Dombóvárott akarják tartani! — Pj — Üdvözöljük a IS éves mndácsái népi együttest Másfél évtizeddel ezelőtt alakult meg a madocsai népi egyn:- tes, amelynek híre azóta túljutott a megyehatárokon és az ország neves népi együttesei között tartják nyilván. Az elmúlt tizenöt esztendő megannyi szép eredményt hozott. A kezdetbeni néhány ember lelkesedéséből az egész falut átfogó nagylétszámú együttessé vált. Sok szereplésük emlékezetes ma radt nemcsak a táncosok és énekesek számára, hanem az őket néző és valahányszor a függöny elé tapsoló közönségnek is. Felkutatták és feldolgozták az ősi néphagyományokat, táncokat, dalokat, szokásokat elevenítettek fel. A feledés homályából ásták elő őseik kultúráját, tették megbecsültté, élő példáját szolgáltatva ezzel, hogyan telítődik meg szocialista tartalommal a népművészet, a népi dal- és tánckultúra népi együtteseink munkája nyomán. A tizenöt év alatt nem múlhatott el verseny, kulturális seregszemle a madocsaiak nélkül. És mindig a legiobbak között voltak, noha nem törekedtek látványosságra, a tartalmi munka volt náluk a fö. Ápolták, gondozták, fejlesztették a népi kultúra kincseit. De ez a kincs ma már közkincs- csé vált. Műsoruk is bővült és bővülni fog a jövőben is, új, szocialista jellegű kultúránk kincseivel. A szép eredmények után még nagy feladatok várnak a madocsai népi együttesre. Az össze- forrottság, a lelkesedés, a szakértő vezetés biztosíték arra, hogy a feladatokat maradéktalanul meg is oldják és még sokszor gyönyörködhetünk a madocsai népi együttes előadásában. Április 23-án ünnepségsorozat kezdődött Madocsán az együttes fennállásának 15. évfordulója alkalmából. A megnyitó ünnepség műsorában, üdvözölve a mado- csaiakat, fellépett az országos hírű Bihari Együttes is. A záró ünnepélyre április 30-án kerül sor. Többletmunkát, sok bosszúságot és bürokráciát eredményeznek a tsz-ekben a rossz könyvelési bizonylatok Termelőszövetkezeteinkben a jó I Legtöbb tsz-ben sikerült meggyőzjellemző, a vándorzászló átadása utáni helyzet a vasúti csomóponton, hogy a szo-c cialista munkaverseny eddig nem tapasztalt módon folyik. A szocialista címért küzdő brigazdálkodásra való törekvéssel együtt jár az a szándék is, hogy megjavítsák a számviteli munkát Ma már ott tartunk, hogy a szakvezetők, de az egyszerű tsz-tagok is belátják: jó számvitel nélkül nincs jó gazdálkodás. Nagyüzemet vezetni, nagyüzemben gazdálkodni csak pontos, hibátlan, könnyen áttekinthető és a vezetést hatékonyan segíteni tudó számvitellel lehetséges. A termelőszövetkezetek számviteli munkája sokat fejlődött. A rovatos könyvelést ma már abbahagyták, és helyette a kettős könyvelést vezetik. Idén már több mint száz tsz számít rendszeresen és tudományos módszerekkel önköltséget. Születtek eredmények a bizonylati rendszer megszilárdításában és kiterjesztésében is. Húszezer pár cipő exportra Naponta több, mint sxáx pár export-cipő késxül ax orsxág egyik legkorsxerűbb cipésx-sxövetkexeti szalagján Két évvel ezelőtt kezdték meg az export- termelést a szekszárdi Kövendi Sándor Cipész Kisipari Szövetkezetben. Az első évben háromezer pár cipőt gyártottak szovjet megrendelésre. Tavaly a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ré szére készítettek ösz- szesen 2500 p>árat. Az idei exportterv a tavalyinak több mint nyolcszorosát teszi ki. A kisebb tételeken kívül — az Amerikai Egyesült Államokba már elszállítottak 90 párat, Tzlandba 420, Svédországba pedig 280 párat — húszezer pár női félcipőt kell gyártani a Német Demokratikus Köztársaság megrendelésére. A megnövekedett feladatok szükségessé tették a termelés korszerűsítését, a gépesítést, „szalagosítást”. Január elejére készült el — elsőként a megyében — az aljaüzemi szalag, azóta folyamatosan érkeznek a modern gépiek a szövetkezetbe. Ma ez az ország egyik legkorszerűbb szövetkezeti aljaüzeme. Jelenleg nyolc gép dolgozik a szalagnál, várják a további gépieket, A gépiesítés, szalagoni a brigádvezetőket, raktárosokat is arról, hogy milyen nagy jelentősége van a könyvelési bizonylatnak. Sajnos azonban a bizonylati rendszer a termelőszö vetkezetekben elavult. Nem tart lépést a könyvelés fejlődésével. A mai bizonylati rendszer még a rovatos könyvelés követelményei alapján épült fel. Egyik legfontosabb könyvelési bizonylat a keretutalvány. Schmidt János, a koCsolai Kossuth Tsz főagronómúsa elmondotta, hogy nagyon rossz, logikátlan nyomtatványon végzik például a takarmány-kiadások utalványozását. Ez a nyomtatvány egy dekádra szól. de nem veszi figyelembe a dekádon belül adódható változásokat. Akár az állatok létszámában, akár az etetett takarmányféleségekben adódik változás, újra kell utalványozni. Előfordul, hogy egy dekádban három-négy utalványt is kell készíteni. Ebben nemcsak az a bosz- szantó, hogy többletmunkát jelent maga az utalványozás, hanem az is, hogy áttekinthetetlenek, zavarosak, a hónap végén pedig nehezen összesíthetők. A kocsolai Kossuth Tsz-ben úgy segítettek magukon, hogy állami gazdasági nyomtatványokkal dolgoznak. A „Keretutalvány takarmánykiadások részére” nevű utalvány helyett az állami gazdaságok számára készült, de a tsz-ek részére is jól használható „Takarmányozási napló"-t használják. A könyvelési bizonylatok rendszerének és a nyomtatványoknak ( korszerűsítése égető feladat. Nem- : csak azért, mert ezek csökkentik I a számvitel hatékonyságát, ha- I nem azért is. mert elriasztják a számviteli munkától a szakvezetőket. rontják a számviteli munka tekintélyét. Ezek a hibák képezik a talaját annak a nézetnek, hogy a számvitel: bürokrácia. Főként most válik égetővé a bizonylati rendszer megjavítása, amikor a szakvezetők is egyre több kedvet kapnak a számvitelhez, egyre több szakvezető jön rá a számvitel fontosságára. Pál Géza, a dombóvári Alkotmány Tsz főagronómúsa azt mondja: „Az utalványozást fenntartom magamnak, mert ezen keresztül is gyakorolni tudom a szakirányítást. és így is betekintést nyerek a gazdálkodásba, ami által is védem a szövetkezeti vagyont.” Nagy József, a naki Napsugár, és Schmidt János, a kocsolai Kossuth Tsz főagronómúsa önköltségi tervet készítenek, előkalkulációt végeznek, és egész évben figyelemmel kísérik a költségek alakulását a könyvelésen keresztül. Kolozs István, a bátaszéki Búzakalász Tsz főállattenyésztője kitűnő törzsnyilvántartást vezet az állatokról, és naponta figyeli a hozamok és főbb költségnemek alakulását. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a tsz 120 000 forint hitelelengedésben részesült az állattenyésztés eredményei miatt. A lengyeli mezőgazdasági szakiskola nemrég megtartott tsz-ve- zetők tanfolyamán parázs vitát váltott ki a tsz-ek számviteli rendszeréről tartott előadás. A vitában felszólalt sok tsz-elnök és agronómus. A felszólalók elmarasztalták a bizonylati rendszert. Ez is felhívta ismét a figyelmet arra. hogy a bizonylati rendszer átdolgozása a termelőszövetkezeteknél nem tűr halasztást. Gy. J. Minden harmadik emberre jut egy rádió Sxekszárdon sítás nagy mértékben növelte a munka termelékenységét a szövetkezetben. Az aljaüzemben — a művezetővel együtt — tizenöten dolgoznak a szalagon, naponta száz-száztíz pár cipiőt készítenek el. Ebben az üzemrészben tehát a termelékenység mintegy öt-hatszorosa annak, mint amit a szövetkezeti cipészek azelőtt — mint magánkisiparosok —- el tudtak érni. Az aljaüzem korszerűsítése. ugrásszerűen megnövelte a termelékenységet. 1959-ben, tehát két évvel ezelőtt, 49 közvetlen termelő dolgozója volt a szövetkezetnek. Akkor egy év alatt tízezer pár cipőt készítettek Az idei terv szerint a termelő létszám 61 fő, a termelési terv pedig 28 500 pár cipő gyártását irányozza elő. Két év alatt tehát több mint kétszeresére nő a termelékenység. Új nevezetessége van Szek- :zárdnak. Noha ez nem jelenti az exportlehetőségek sorozatát, mint például a vörös bor, de ez is lényeges. Ez kulturális nevezetesség és annak a bizonyítéka, hogy a szekszárdiak nemcsak a vörös bort szeretik, hanem legalább annyira érdeklődnek a kultúra iránt is. Ez az új nevezetesség: -rádiós«-várossá vált Szekszárd. A postai bejegyzések azt mutatják, hogy aránylag igen sok rádió imn a városban. Jelenleg közel négyezer rádiót tartanak nyilván a város területén. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik ember — beleértve még a csecsemőket is — rádiótulajdonos. Ha hozzávesszük a vezetékes rádiókat is, akkor kiderül, hogy minden harmadik emberre jut egy rádió. A postai bejegyzések szerint 1958-ban mindössze két televíziós készülék volt, 1959-ben már hatvannégyen rendelkeztek televíziós készülékkel, a múlt évben pedig már több, mint 120-an. Idén is nagy fejlődés volt tapasztalható e téren, mert eddig már közel százan i'ásároltak televíziós készüléket.
