Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-25 / 96. szám
4 TOLNA MEGYFI NÉPÜTSAO 19G1. április 2S» Olvasóink hangja Köszönet a segítségért A bölcskei községi tanács a következő levelet kapta a Tolna megyei Ernyőfénykép Szolgálattól az elmúlt napokban: »1961. április 11-től a Tolna megyei Ernyőfénykép Szolgálat tüdőröntgen-szűrést végzett. A szűrések előkészítésében igen nagy része volt a helyi vöröskereszt-szervezetnek, amely ezen kívül a lebonyolításhoz is hathatós segítséget nyújtott. Ugyancsak sokat segített a helyi nőtanács is. A községi tanács szívvel-lélek- kel magáévá tette a tüdőszűrés szükségességét, és mindent megtett annak sikere érdekében. Köszönetünket fejezzük ki a tanácsnak, a vöröskeresztnek, a nötanácsnak és mindazon szerveknek, amelyek munkánkat hathatósan támogatták. Köszöne- tünk mellett sok sikert kívánunk a vöröskereszt helyi szervezetének abból az alkalomból, hogy az idei >*Tiszta udvar, rendes ház« mozgalomban megyei első helyezést értek el. TOLNA MEGYEI ERNYŐFÉNYKÉP SZOLGÁLAT Eddig a levél. Ehhez kiegészítésként el kell mondanunk, valóban társadalmi üggyé vált nálunk a tbc elleni küzdelem. — Ilyen nagy arányú szűrés Felvetődik a kérdés az emberekben, hogy mennyibe kerül egy vasúti jegy ára például a váraljai megállótól Szekszárdig. Minden utazó ember tudja és egyből felelné, hogy 13 forint. Pedig ez a váraljai megállón, vagy a vasutasok szaknyelvén a 70-es őrháznál nem ennyi. A jegy ára ugyanis 13 forint, plusz egy szép testhezálló kutyaharapás. még nem volt a községben — mondotta Kaszner István vb-el- nök. — Tőlünk telhetőleg igye- Keztünk biztosítani, hogy lehetőleg száz százalékosan megjelenjen a lakosság a szűrővizsgálaton. Tőlünk nagyon sokan dolgoznak Sztálinvárosban, ezért kérték, vasárnap is végezzenek szűréseket, hogy ezek az emberek is megjelenhessenek azon./ — Dolgoztak is délután 5 óráig. így nemcsak az ipari munkások, azok a községbeli termelőszövetkezeti tagok is megjelentek a vizsgálaton, akik valamilyen ok miatt hétközben nem tudtak elmenni. Andráspusztáról a sertéstenyésztő és a termelő- szövetkezet fogatokon, vontatókon hozta be az ott lakókat. — Az eddigi tapasztalatok szerint igen jó eredménynek vettük, ha a lakosság 90—92 százaléka megjelent a vizsgálaton —. mondották a szolgálat dolgozói. — Most viszont jóval 95 százalékon felül van a megjelenési arány, s ez igen örvendetes dolog. Nagyon sokat jelent, hogy a községi tanács, a pártszervezet, a vöröskereszt, a nőtanács szívvel- lélekkel segíti munkánkat — mint itt Bölcskén és előzőleg Né- metkéren is tapasztaltuk. Nem áll szándékunkban a szegény vasúti alkalmazott megbüntetése, az azonban igen, hogy a kutyát tartsa kötve, illetve zárva, vagy ha már mindenáron kutyát akar tartani, tartson a közönségre nem veszélyes kutyákat, akár két tucatot. Imrő László levelező, Máza KISZ-oktatás záróünnepélye Tolnán Ünnepélyes külsőséggel fejezték be az 1960—61-es oktatási évet a selyemgyár KISZ politikai körének hallgatói. Az .ünnepélyen megjelent Prant- ner József elvtárs. az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Tatár Lajos megyei KISZ- titkár, Bartos József, a járási KISZ-bizottság részéről, valamint az üzem párt- és szakszervezeti vezetői. A DlVSZ-induló eléneklése után Juhász Gyula: Munka című költeménye hangzott el, majd sor került az anyag ismétlésére. A hallgatók kívánságának megfelelően az anyagot kérdésekre bontották fel, s így kérdés-felelet formájában zajlott le a »vizsga«. A hallgatók, mint az előadások során is, itt is nagy felkészültségről tettek tanúságot. Élénk vita alakult ki a termelőszövetkezeteket illetően, de a legnagyobb vitakedv az erkölcsről szóló résznél nyilvánult meg. Az anyag átismétlése után Prantner elvtárs szólt a fiatalokhoz. Többek között elmondotta: »Örömmel tölt el az a tudat, hogy a mai ifjúság, amely nemcsak munkával, hanem eszmei felkészültséggel is harcol a szocializmusért, jó úton halad. S ha ma.jd kezünkből kihull a zászló, van már, aki azt újra magasra tartva vigye, újabb diadalok felé'-. Tatár Lajos elvtárs ugyancsak elismerését fejezte ki a hallottak alapján. Ezután Pásti Teréz, Majakovszkij: A pórt című költeményét szavalta el. majd végezetül a hallgatók elénekelték a Vörös Csepel c. munkásmozgalmi dalt. Schäffler Ádám levelező, Tolna A kutyával őrzött vasúti megálló A cigány Több utas járt már így a nevezett megállónál, köztük felnőttek és gyerekek. Az udvarias kutya pedig igyekszik „kisegíteni” a MÁVAUT-ot is, mert újabban már az autóbuszra váró utasokat is meg-megmarja. Legutóbb T. Klára 9 éves kislány tért haza szüleihez „boldogan”, mert neki is sikerült egy kutyaharapóst szerezni a híres megállón. Társadalmunk tiszteli az állatbarátokat és ez szép jellemvonás is. De!... Igen de! Az állatbarát, ha harapós kutyát tart, tartsa kötve, vagy elzárva, hogy ne tudjon az utazók közt harapdál- ni. Minden bizonnyal senkinek sincs szüksége a vasúti jegy mellé egy kutyaharapásra, > Negyvenöt—ötven éves lehet. A sarokban beszélget egy öregebb tsz-taggal. Előttük egy-egy korsó sör. Kóstolgatják a sört. A cigány, névszerint Ferenc, a múltról beszél: — Volt-e, járt-e Marcaliban? — kérdez; az öreget, — Tizenhatban, katona koromban. — Én meg a napokban. — Mit keresett arra? — Hát csak megnéztem, hol szenvedtem annyit. — Nocsak — néz rá az öreg. — Ott verték szét a vállamat — mutatja rokkant vállát. — Mit csinált? Csak nem lopott? — Én? — ütközik meg Ferenc. — No, csak érdeklődöm. — Lopni? Nem! Én ázt nem tettem. De tudja, ott volt a cigányok gettója. — ügy — nyel nagyot az öreg — ezt nem is tudtam. Hát mit csinált most ott? Csak nézgelő- dött? — Mit is tehettem volna mást. — Hm... — Aztán megebédeltem a tanácselnöknél. — Meghívta? — Persze, meghívott. Ugye r»a- gyot változott a világ! — Az biztos. Hol dolgozik? — A szomszéd falu tsz-ében. Kaptam 19 000 forintot tavaly. Az öreg bólogat. Felemelik a korsót, az asztalhoz koccintják és igen megelégedetten nézegetik egymást. Bállá Tibor levelező, Tengelic A ssórakosott professzor Megtörtént eseményt rögzítek a következő pár sorban, ami egy gimnáziumi tanárral történt meg. A professzor igen nagy szeretetnek örvendett a diákság között, miért is a továbbiakban egyszerűen mi is »Kedvenc«-nek fogjuk titulálni. Le hát kezdjük ott, hogy április 22-én TIT megyei küldött- gyűlésre hívták meg Szekszárdra, mivel oszlopos tagja volt az Ismeretterjesztő Társulatnak. Oly annyira szívén viselte eme nagyérdemű szerv dolgait, hogy meg sem várta a 9 órás különbuszt, már reggel 7 órakor bement Szekszárdra, — mondva —, hogy el ne késsen. Szórakozottságát most sem hagyta otthon, ellenben a meghívót igen, aminek az lett a következménye, hogy mire beért, nem tudta, hogy hol is lesz a küldöttgyűlés. Első útja a várközi klubhelyiségbe vezetett. Ott pedig éppen egy tsz ülésezett. Kedvencünk, se szó, se beszéd, beült a hallgatók közé. Bár igen meglepte, hogy folyton a mezőgazdaságról és a tsz-eredményekröl volt szó, de — gondolta: most valószínűleg a mezőgazdasági előadások témáját boncolgatják. Aztán, hogy nem akart vége lenni, és főleg, hogy egyetlen ismerős arcot sem látott, odafordult a szom szádjához: — Mondja, mi van itt? — Itt? — nézett rá meglepve a kérdezett — tsz-közgyűlés! A diákok kedvence leforrázva vette tudomásul és szégyenkezve osont ki a teremből. Következő állomása a megyei tanács volt. Bekukkantott egy ajtón: semmi. Végre, vagy ötödik ajtót kinyitva, látta, hogy ott a gyűlés. Fogta magát, s leült a leghátsó sorba, s mit sem törődve a feléje mosolygó tekintetekkel, elővette noteszét és jegyezhetni akart. Hanem itt várt rá íz igazi meglepetés! — Üdvözlöm, doktor úr! Ugye maga az új állatorvos? — kérdezte valaki. — Tessék? ... hogy ki vagyok én? — Hot nem maga lett a tsz új állatorvosa, akit vártunk? — Puff, neki! Megint egy tsz- gyűlésre keveredtem, ez aztán már több a soknál! — Gondolta. — Mi van itt kérem? — Hát nem tudja? A Béri Balogh Ádám Tsz közgyűlése! —Ah! — hördült fel a diákók kedvence. Hát akkor én megyek! — Csak azt tudnám, hol vannak ezek a bujkáló TIT-esek? — morfondírozott magában és észre sem vette, hogy már a zeneiskola előtt áll. Gondolta, hogy ide is betér. Végre itt megpillantotta az ismerős arcokat. S bár a gyűlés végére ért oda, mégsem keseredett el. Arra gondolt, amit tréfásan megjegyzett egyik kollégája: — Ez a kedvenc jól járt ezzel a mai nappal. Három helyen is értekezett. Most aztán három napidíjat vesz fel. (PÁL—LÓ) A termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok feladatairól A termelőszövetkezeti alapszabályok részletesen tartalmazzák azokat a feladatokat, amelyek az ellenőrző bizottságokra hárulnak. Az alapszabálynak ezek a rendelkezései az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendeletén alapulnak. A rendelkezéseknek megfelelően az alapszabályok kötelezően előírják. hogy az ellenőrző bizottságnak évente kétszer általános vizsgálatot kell tartania, negyedévenként pedig az egyes munka- területeken kell ellenőrzést végeznie. A vizsgálatok során az ellenőrző bizottságok kötelesek ellenőrizni: „a szövetkezeti vagyon kezelését, megőrzését és gyarapítását, a közös gazdálkodást, a tagokkal való elszámolást, továbbá a közgyűlés határozatainak végrehajtását, és a jogszabályok, valamint az alapszabály rendelkezéseinek megtartását.” Az alapszabályok részletesen felsorolják, hogy a vizsgálatok során mit kell tételesen ellenőrizni, s e rendelkezésekből megállapítható. hogy az általános vizsgálatoknak a termelőszövetkezetek egész tevékenységét fel kell ölelniük. A vizsgálatnak és az ellenőrzésnek ki kell terjednie a termelőszövetkezet vezetőségének tevékenységére is. Megyénk termelőszövetkezeteiben az ellenőrző bizottságok működése még számos kívánnivalót hagy maga után. A bizottságok nem elég öntevékenyek, a vizsgálatok gyakran nem elég alaposak. sok termelőszövetkezetnél nem rendszeresek. Annak vizsgálatára pedig, hogy a tsz vezetősége a jogszabályokat és az alapszabályokat betartja-e. csak egészen kivételesen kerül sor. A hiányosság egyik csoportja tehát magánál az ellenőrzésnél mutatkozik. Az ellenőrző bizottságoknak azonban az ellenőrzésen kívül más, és az ellenőrzésnél semmivel sem kisebb jelentőségű feladatuk is van. Nevezetesen: „ha az ellenőrző bizottság jogszabályba ütköző, az alapszabályt, vagy a termelőszövetkezet érdekeit Sértő magatartást tapasztal, köteles a vezetőséget, illetőleg az elnököt figyelmeztetni, ennek eredménytelensége I esetén pedig a közgyűlés ösz- szehívását kezdeményezni". Az ellenőrző bizottság az általa lefolytatott ellenőrzésről a közgyűlésnek jelentést köteles tenni* a közgyűlés pedig nem határozhat az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a mérleg jóváhagyása, a tiszta jövedelem felhasználása, illetőleg a zárszámadás elfogadása felől. Az ellenőrző bizottságok tagjaiban fel kell merülnie a kérdésnek. teljesítették-e eddig kötelességüket az ellenőrzés területén? Mélyrehatóbb, rendszeresebb, körültekintőbb ellenőrzéssel, s az ellenőrzéseket követő megfelelő intézkedésekkel az évvégi mérleg eredményét nem tudták volna-e kedvezőbben befolyásolni? Figyelmeztették-e a termelőszövetkezet vezetőségét minden olyan esetben, amikor a termelőszövetkezet érdekeit, vagy ha az alapszabályt sértő magatartást tapasztaltak? Az 1959. évi 7. számú törvény- erejű rendelet szerint, ha az ellenőrző bizottság tagjai jogszabályt. vagy az alapszabályt sértő magatartást tanúsítanak, a közgyűlés őket fegyelmi határozattal elmozdíthatja. A közgyűlés visszahívhatja az ellenőrző bizottság tagját akkor is. ha az tisztségét nem látja el megfelelően. Ismételten és nyomatékosan rá kell mutatni arra, hogy az évenként kétszeri általános vizsgálatot, valamint az egy- egy munkaterületen negyedévenként végzendő ellenőrzést a jogszabály kötelezően írja elő. Jogszabályon alapuló kötelesség megfelelő intézkedés megtétele is. Ezek elmulasztása tehát olyan magatartás. amely jogszabályt sért, így fegyelmi eljárást von maga után. Az ellenőrző bizottsági tagnak feladatai megfelelő végrehajtásához kötelességérzet és lelkiismeretes munka szükséges. Az ellenőrző bizottságok tagjainak állandóan figyelemmel kell kísérniük a termelőszövetkezetet érintő jogszabályokat. a termelőszövetkezet egész tevékenységét, beleértve a vezetőség minden intézkedését is. Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész A kiválóan dolgozó önkéntes rendőrök értekezlete A megye kiválóan dolgozó önkéntes rendőrei ülést tartottak vasárnap délelőtt Szekszárdon, a rendőrklubban. Az ülésen Szilágyi György, a megyéi rendőrkapitányság vezetőhelyettese elnökölt és Pál László, a közrendvédelmi osztály vezetője tartott beszámolót. Amint a beszámolóból is kiderült, Tolna megyében több száz önkéntes rendőr segíti szervezetten a közbiztonsági, társadalmi tulajdon védelmi feladatok megoldását. Ezek többségükben ipari munkások, termelőszövetkezeti tagok és értelmiségi dolgozók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkéntes rendőrök tevékenysége igen eredményes. Amint a beszámolóból kitűnt, a múlt évben mintegy 200 esetben sikerült megelőzniük, vagy felderíteniük bűncselekményt. Átlagosan mintegy 14 óra szolgálatot teljesítenek havonta, a munkahelyi elfoglaltságuk mellett. Pajor László, simontornygi önkéntes rendőr például egy tolvajt fogott el. Igen iól dolgozik Biszok Antal, 60 éves kalaznói tsz-tag, Bozorádi Imre dombori, Kovács Lajos du- naföldvári. Rácz György szekszárdi önkéntes rendőr. Egy részük a közlekedési rend biztosítsa »-..ekében kapott megpiza- tást. Közülük kiemelkedően dől- | gczik Berger János paksi és Kor- dély János hőgyészi önkéntes rendőr. Az önkéntes rendőri szervezet 1957. óta működik és azóta egyre több dolgozó vállal részt napi munkája mellett a rendőri teendőkből, mivel tudják, hogy ezt egész népünk érdeke megkívánja. A vita során megbeszélték munkájuk tapasztalatait és a beszámoló alapján a feladataikat. Szabó János pincehelyi pedagógus arról beszélt, hogyan kell az önkéntes rendőröknek adott esetben önállóan és hatásosan intézkedniük. Bozorádi Imre elmondotta, hogy az önkéntes rendőr, ha lelkiismeretesen ellátja feladatát, bizony még veszélyes helyzetbe is kerülhet. Elmesélte egyik esetét, amikor veszélyes helyzetbe került és az ötletessége mentette meg. Bajor László, simon- tornyai önkéntes rendőr ezt mondotta: »Mi önkéntes rendőrök valamennyien dolgozó emberek vagyunk. önként vállaltuk, hogy őrködünk népünk nyugalmára, vagyonára. Kezdetben népszerűtlen volt tevékenységünk, de a becsületes dolgozók mindjobban belátják, hogy értük, az ő érdekükben dolgozunk és ma már segítenek bennünket«. Az ülésen részt vett és' felszólalt dr. Tóth Bálint osztályvezető, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága nevében. A pártbizottság elismerését fejezte ki az önkéntes rendőrök munkájáért. Dr. Pánczél Géza, a társadalmi tulajdon védelmi osztály vezetője és Sülé József, a bűnügyi osztály vezetője felszólalásában a mostanában jellemző bűnözésekről és a feladatokról beszélt. Szilágyi György, a megyei rendőrkapitányság vez«..J ,.emeltess értékes jutalmat adott át a kiválóm dolgozó önkéntes rendőröknek.
