Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-02 / 79. szám
(■ 'T Újszülött, „aki” egy év alatt felnőtt — Tessék, itt a terv. A második negyedévben kétmillió forint értékű árut kell termelni. írja alá. Az anyavállalat, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat irodájában kész tervet tettek Hajdú Sándor fiatal művezető elé. S a terv mellé az utasítást: "gyárat kell szervezni Szekszárdon, a megyeszékhelyen, segítséget kap munkájához...« Több mint egy évvel ezelőtt történt ez, 1960. március közepén. — És aláírta a tervet? Nem gondolt arra, hogy milyen nehézségek lesznek, és lesz-e majd a tervéből valóság? A kérdést, már a gyárban teszem fel, az ideiglenes telepvezetői irodában Hajdú Sándornak. — Aláírtam, bíztam magamban és a város vezetőiben. — Tudtam, hogy kormányhatározat intézkedik így, és jöttem gyárat, alapítani... Próbálom összeszedni a jubileum apró epizódjait. Lássuk csak, mi történt egy év alatt. őket üres kézzel. És ahogy egyre több név került a belépők könyvébe, úgy bontakozott ki a termelő gyár képe. Április 11-én már felzúgtak az első villanymotoros varrógépek. Tömegcikket készítettek. S természetes, hogy Budapestről jött segítés: Bauer Vilmos művezető, Löw Jánosné tűzőnő, Pintér József és Várdai György művezető. Néhány hét után Bauer és Löwné — mikor betanították a dolgozókat — visz- szameritek az anyavállalathoz. Nyolcvan dolgozó, többségében nő, készítette ekkor már a különböző termékeket az átalakított munkatermekben. Két brigád alakult, az »A« és a »B«. Pintér és Várdai művezetők vezetésével. Mennyi álmatlan éjszaka, húszórás munkaidő rejtőzik meg a számok mögött, mert ekkor már tervteljesítési számok is voltak. Hajdú, Pintér, Várdai.' E három fáradhatatlan szakember volt ekkor a gyár. Portás, motozó, személyzetis, karbantartó, meos, anyagbeszerző, művezető és tanító volt mind a három egy személyben. S a kétmilliós terv megvalósult. Ismerkedési estet rendeztek ebből az alkalomból a Szabadság Szálló nagytemé- ben. fiz első munkakönyvek Hosszú és nehéz út Március végén, amikor először jött bemutatkozni Szek- szárdra a leendő gyár vezetője, a selyemgyár öreg épületének portása bizalmatlanul fogadta, olyannyira, hogy még éjszakára szállást sem adtak az új vezetőnek, a leendő gyárban. S természetes, hogy költözködni kezdett a »Herbaria«, és jöttek az első munkások. A belépők könyvét lapozgatom. Galág Jánosné és Kurucz Jánosné munkakönyvé került elsőnek a vezető táskájába, (nem volt ekkor még iroda). Most egy éve, pontosan április elsején már sepregettek a leendő gyárban. Ettől számít lényegében a gyár létezése. Igaz csak április tizenegyedikén kezdődött a termelés, de egy hét múlva már két műszakban dolgoztak. S addig történt egy és más feljegyzésre méltó dolog. Gyárszervezés Nem könnyű dolog egy gyárat szervezni. Próbálja csak meg valaki. Itt, néhány elvtárs megpróbálta, nekik sikerült. Igaz, támogatta őket szinte az egész város. A hivatalok, intézmények minden lehető segítséget megadtak. A tanács és a pórt soha nem engedte el amíg egy olyan asszonyból gyári munkás lesz, aki annakelőt- te soha nem dolgozott gyárban. A főzőkanál mellől kerültek legtöbben a gyárba. S itt tanulták meg a munkát, a szakmát; sokszor sírva, földhözvágva a munkadarabot, mert nem megy; és mennyi türelmes szó, nevelő munka kell ennyi ember gyárhoz-szoktatásához. Ahhoz, hogy a nyolc órát végig kell dolgozni, hogy a gyárból még egy kis darab bőrt sem szabad elvinni, hogy itt fegyelem van! S most már háromszázharmincöt dolgozó, két műszakban készíti a különböző árucikkeket. És ismét a beléppk könyvét lapozom; 380 belépő volt egy év alatt. Negyvenöt fő lépett ki különböző okok miatt. A legtöbb azért, mert nem tudta megszokni a munkát, és csak az összes belépők egy százalékát kellett elbocsátani! Pedig áldozatot is követel az új munkástól a gyár. Az első három hónapban 3,5—4 forintos órabért kaptak, s azután tértek csak át darabbérre. Az átlagkeresőt, még most sem magas, alig több mint ezer forint. De a háromszázharmincöt alkalmazottnak együttesen nincs hatszáz évnél több gyakorlata a ... szobád nép Befejeződött a megye mezőgazdaságának átszervezése szakmában. S ezt figyelembe véve, a kereset egészen jónak mondható. S hogy mennyi vita, nézet- eltérés keletkezik egy ilyen forrongó környezetben, az mint várható, itt csak az első hónapokban volt. Pletykáltak itt is, mint másutt, ahol az alkalmazottak 75 százaléka nő. Volt itt is példa arra, hogy egymástól elvitték a szerszámot— és még ki tudja mi nem volt itt— De mór egyre kevesebb a panasz, a gond. S ennek az őszinte szó- kimondás az oka. A munkásnő és a vezető nyíltan beszél. — Nincs itt mit takargatni. Megmondja mindenki véleményét, a munkáról, egymás jelleméről — mert így kezdték nevelni őket, a kapu átlépése óta. Kevés a szakmunkás Amikor a gyár termelni kezdett, három szakmunkás volt. Most sem sokkal több. Híre ment a város környékén hamar, hogy gyár épül, s jöttek a szakmunkások. Balogh József Öcsényből, Berta János Szakosról. Csoportvezető lett mindkettőjükből. S amikor a BELSPED megszűnt Szekszárdon, Jäger János is jelentkezett munkára, valamikor feleségével együtt dolgozott az anyavállalatnál, most mindketten itt dolgoznak az új gyárban, Tíz-tizenkét liyen szakmunkás jött. És még így is kevés a szakmunkás. Mit lehet ilyen esetben tenni? Meg kell szervezni az iparitanuló-oktatást. Huszonnégy fiatal jelentkezett szíjgyártó és bőröndös szakmát tanulni. Matuz Andor kitűnő szakember és pedagógus vette kezébe a fiatalok oktatását. S már nevelődik az új generáció. Két fiatal különösen érti a szakmát, belőlük kiváló . szakember lesz. Nem minden fénylik, nem minden megy úgy, mint a karikacsapás. Itt ebben az új gyárban is gyakori az anyaghiány — most is több mint tízezer aktatáskát csathiány miatt nem tudnak átadni. Probléma itt is van bőven. De ahogy jelentkezik, úgy szűnik meg. Küzdelmes egy év volt. De megérte a fáradságot. Uj gyár született Szekszárdon. S az új gyárnak ma van az első éves születésnapja. Kívánunk sok sikert ebből az alkalomból a pillanatnyilag legfiatalabb gyár dolgozóinak. Pálkovács Jenő Decs. Uj, hatvanholdas kertészetet hoztak létre az Alkotmány Tsz-ben. Káposztapalántát gyomlálnak a kertészeti munkacsapat tagjai. Harc, Cukorrépa alá szórják a szuperfoszfátot a szövetkezet tagjai a Bolti-dűlőben. Paks. Az első közgyűlés a megnagyobbodott Vörös Sugár Termelőszövetkezetben Szekszárd. A Jóreménység Tsz-ben már az alakulás utáni első hetekben megkezdték a közös állatállomány kialakítását. Néhány darab a leendő anyakocákból. Ozora. A Petőfi Tsz területe három és félszeresére nőtt az t. elején. Uj tsz-tagokból alakult építőbrigád építi a baromfitelepen a 800 férőhelyes tojóházat.