Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

2 TOLVA MEGYE! VEPÜTSAO 1961. április 22. (Folytatás az 1. oldalról) sikerült arra kényszeríteni a be­tolakodókat, hogy előnytelen ponton szánjanak partra. Alig 72 órás küzdelem után a zsoldos csa­patok maradványait a Cienaga de la Zapata mocsaraiba szorították, ahonnan már nem volt más kiút, mint a halál, vagy a fogság. Mintegy 500 ellenforradalrnár alsó ruhában és reszketve adta meg magát. Ruháikat el-hajigál- ták, mivel nem akarták, hogy nyíltan lelepleződjék: az amerikai ejtőernyősök egyenruháját vise­lik. A foglyok elmondották, hogy Floridában toborozták és képez­ték ki őket, majd Guatemalában amerikai tisztek vezetésével újabb kiképzést, kaptaki Innen Puerto Cabesasba vezényelték a. zsoldosokat, majd hajóval Kuba felé szállították. Egy fogoly vaj- lomása szerint az invázióért fe­lelős . tisztek többsége elpusztult, amikor a sikertelen kaland után hajóval próbáltak elmenekülni Kubából. „A kubai kaland csak szégyent hozott Washingtonra — írja a Pravda New York-i tudósítója Moszkva (TASZSZ). A moszk­vai lapok megjegyzéseket fűznek az amerikaiak zsoldjában álló hadsereg Kubában elszenvedett megsemmisítő vereségéhez. — A kubai kaland — írja Sztrelnyikov, a Pravda New York-i tudósítója — csak szégyent Hozott Washingtonra. Mint a New York 'Post megállapítja „fekete napok” kezdődtek az amerikai vezetők részére. — „Itteni politikai megfigyelők arról beszélnek, — folytatja a tudósító —, hogy a kubai kaland hatalmas csapást mért az Egye­sült Államok és Kennedy elnök tekintélyére. Az egész világon feltámadt hatalmas tiltakozó hul­lám, a latin-amerikai országok Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága folytatta a kubai kérdés megvitatását Magyar idő szerint pénteken hajnali háromkor ült ismét össze az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottsága. Az esti vitában felszólaló mexi­kói küldött megértéséről, rokon- szenvérőj biztosította az Egyesült Államokat, majd azt hangoztatta, noha hazájának határozati javas­lata különbözik az argentin (a hét latin-amerikai ország által közö­sen beterjesztett) határozati javas­lattól," mindkét javaslat törekvé­sei ugyanazok. Ugyanakkor le­szögezte, nem ért egyet azzal, hogy az amerikai államok szer­vezete döntsön a kubai—amerikai viszályban, mert ez az ENSZ dol­ga. Zorin szovjet küldött felszó­lalásában megállapította, hogy a Kuba-ellenes agresszióért ez Egye sült Államokat terheli a felelős­ség. Ez az agresszió súlyosan fe­nyegeti a nemzetközi békét és biztonságot, a pusztító háború szé lére sodorhatja az emberiséget. Zorin felhívta a politikai bizott­ságot, tegyen határozott intézke­déseket mindennemű Kuba-elle­nes agresszió megakadályozására. A Szovjetunió képviselője arról beszélt, hogy Nyugaton az egyip­tomi és az iraki forradalmat, az afrikai, és ázsiai országok felsza­badulási mozgalmait a „nemzet­közi kommunizmus terjeszkedé­sének” tüntetik fel. Valójában e forradalmak a népből fakadnak és ezért mindig győznek. A Ku­bában szétzúzott ellenforradalom is ezért ért csúfos véget. __ Z orin ezután elmondotta, hogy televízión meghallgatta Kennedy amerikai elnök legutóbbi beszé­dét. és azt a következtetést vonta le, hogy az Egyesült Államok nem zárja ki egy újabb Kuba-ellenes aaress7ió lehetőségét. VíWrtVr/WJW.W--­V égezetül hangoztatta, ha az ENSZ nem teljesíti a kubai nép­pel szemben reá háruló köteles­ségét, barátai segítenek megvé­delmezni Kuba szabadságát és függetlenségét. A következő felszólaló Steven­son, az Egyesült Államok küldöt­te volt. Nevetséges módon meg­próbálta tisztára mpsni az Egye­sült Államokat. Azzal érvelt, hogy a kubai kormánycsapatok nem győzhettek volna, ha amerikai csapatok közvetlenül beavatkoz­nak a harcokba Ezután szitko­kat, rágalmakat szórt Kubára és zsarnokinak nevezte Fidel Castro rendszerét. Az amerikai küldöttet Raul Roa, kubai külügyminiszter vál­totta fel a szónoki emelvényen. Közölte, hogy az amerikai hadi- tengerészet és légierő támogatá­sával 12 000 ellenforradalrnár tá­madta meg hazáját. E támadás teljes -kudarcot vallott ’— egyet­len kubai sem csatlakozott a be­hatolókhoz, az egész kubai nép talpraállt szabadságának védel­mében — mondotta. Roa ezután felolvasta a csütörtökön kiadott kubai kormányközleményt, amely a lázadók teljes vereségéről szólt. Roa bejelentette, nem óhajt választani a politikai bizottság elé beterjesztett határozati ja­vaslatok között, de hozzáfűzte,1 hogy a két latin-amerikai ország közös javaslata Kuba számára el­fogadhatatlan. Végül gúnyosan megjegyezte: egyáltalán nem le­pődnék meg, ha az Egyesült Ál* lamok a lázadó Cardonát elismer­né a kubai „ellenkormány” elnö­kéül. A politikai bizottság már nem tért rá a javaslatok megszavazá- I sára. népeinek haragos kitörései, na­gyon nyugtalanítják az Egyesült Államok vezetőit. Az amerikaiakra igen nagy ha­tást gyakorolt Hruscsov szovjet kormányfő Kennedy elnökhöz j intézett üzenete és a szovjet kor- j mány nyilatkozata. E dokumentu- [ mok sok embert elgondolkoztat-: tak arra vonatkozólag, milyen, ve- | szélyes következményekkel járhat a kubai kaland.' A kubai betörés kudarcán .fel- ! zúdulva a dollárokkal kitartott sajtó bűnbakot keres. Olyan han- ! gok hallatszanak, hogy alaposan ] meg kell mosni a fejét Allan j Dullesnek és ügynökeinek. Kidé-; rült ugyanis, hogy a kalandorok! belső felkelésre számítottak Ku- j bábán, arra gondoltak, hogy az ötödik hadoszlop felforgató tevé­kenysége megnyitja majd az utat a beavatkozók bandái - előtt. A politikai kalandorok dühön- genek. vagy kétségbeesetten tör­delik kezüket. Ami az egyszerű embereket illeti, azok megköny- nyebbülten lélegeztek fel. amikor értesültek az alias kubai vállal­kozás kudarcáról — írja Sztrel­nyikov és ennek alátámasztására idézi több New York-i lakossal folytatott beszélgetését. A szétvert kalandorok szemlá­tomást revansra készülnek. A rá­dió olyan híreket terjeszt, hogy a legközelebbi órákban újabb be­hatolás történik .Kuba földjére. Nem múlt el a Kubát fenyegető veszély: A Krasznaia Zvézda Jcatóhai szemleírója ugyanezt a gondola­tot fejtegétr — Az Egyesült Államok köz­vetlen fegyveres beavatkozásának veszélye fenyeget. Erre mu Lat a kubai partok körül tapasztalható kardesörtetés. Hivatalosan beje­lentették, hogy szombaton a Tlo- ridai-öbölben az Egyesült Álla­mok hadiflottája nagyarányú hadgyakorlatot kezd. Hadgyakor­latok folynak Guatemalában is. Az UPI-hírügynökség jelentése szerint április 22-én a guanta- namói amerikai támaszpontra ér kezik a Randolph reoülőgép- anyahajó, fedélzetén körülbelül száz repülőgéppel. Kuba ellenségei nem nyugsza­nak. A szabad és független Kuba sökmillió védelmezője és barátja azonban éber figyelemmel kí­séri csolsZövéhveiket. A forradalmi Kuba győzelme nagy megnyugvást keltett vi­lágszerte, amikor eloszlatta azokat a komor felhőket, ame- . lyek a nemzetközi életet várat­lanul elborították, s egyben sú­lyos vereséget jelent a Kenne- dy-kormánynak, amely az in­váziót kiagyalta és gyakorlati­lag végre is hajtotta. Az Egye­sült Államok kezdettől fogva ellenséges szemmel nézte a for­radalmi Kuba fejlődését, azt a hősi harcót,. amii. a kubai nép Fidel Castro vezetésével foly­tatott a kubai nép életének megjobbításáért, függetlenségé­ért. Az Egyesült Államok hiva­talos körei . kezdettől fogva a Castro-kormány megdöntését tartották egyik ,■ fontos céljuk­nak, s az invázió megszervezé­sével azt remélték, hogy né­hány nap alatt meg tudják dönteni a forradalmi Kubát, s vissza tudják állítani uralmu- kát. Az invázió első napján az események -baljóslatúan alakul­tak: Hruscsov figyelmeztetése süket fülekre talált az ameri­kai ■ elnöknél. Senki előtt nem lehetett kétséges, hogy a mai világhelyzetben, Kubában vagy másutt, büntetlenül nem lehet megbontani a békét, s bármi­lyen agresszió beláthatatlan következményeket vonhat ma­ga után. Kennedy és az Egye­sült Államok hivatalos körei éppen ezért konokul tagadták az amerikai beavatkozás tényét, s azt remélték, hogy Castro- nak olyan belső ellenzéke van, amely az inváziós bandákkal együtt megdönti majd a jelen­legi rendszert. Be nem avatkozásról beszél­tek, de senki nem kételkedett abban, hogy az, ellenfoíradal- mi csapatokat az Egyesült Ál­lamok pénzelte, az inváziós se­regek katonáit amerikai földön, amerikai tisztek: képezték ki. s amerikai hadianyaggal kísérel­ték meg a behatolást Kuba te­rületére. Senkit nem tévesztett meg az amerikai vezető állam­férfiak nyilatkozata, mert a tények világosan beszéltek. Az amerikai terv azonban nem vált valóra. A forradalmi Kuba egy emberként fogott fegyvert, független hazája vé­delmére, s alig 72 óra alatt megsemmisítette az inváziós bandákat. A laibai nép e 72 óra alatt nemcsak hősiességét bi­zonyította be ismét a világ előtt, hanem azt a megbontha­tatlan egységet is, amely útját tudja állni mindenfajta agresz- sziónak. Kuba népe diadalmaskodott az agresszió ellen vívott ke­mény harcban:, az amerikai kormány pedig újból bebizo­nyította, hogy a béke és a bé­kés együttélés helyett szíve­sebben áll a békebontók olda­lára. A Pravda joggal állapítja meg vezércikkében, hogy az Egyesült Államokban »ismét a furkósbot politikája« került előtérbe. Ennek a politikának azonban nincs jövője, s csak arra jó, hogy a szövetségeseket is egyre jobban eltávolítsa. A kubai invázió bukása ezt pél­dázza. Ismeretes, hogy a Kennedv- kormány hivatalba lépése ide­jén, sőt még ezekben a napok­ban is, szívesen hangoztatott békeszólamokat, s nem kétsé­ges, hogy Kennedy megválasz­tását is elsősorban ennek kö­szönheti. A világ népei joggal reménykedtek abban, hogy Kennedy hivatalba lépésével új irányt vesz az amerikai külpo­litika, s végre a Fehér Házban is megértik, hogy a Dulles-féle irányzat, amelynek jegyében Eisenhower elnökségének utol­só évei elteltek, végleg és visz- szahozhatatlanul megbukott. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a Kennedy-kormány nem tanult az elmúlt esztendők pél­dájából. s nem hajlandó le­vonni azokat a következtetése­ket, amelyek pedig kézenfek­vők. A kubai invázió előkészí­tése és végrehajtása ezt bizo­nyítja. Azonban az a tény, hogy a forradalmi Kuba népe 72 óra leforgása alatt megsem­misítette a betolakodókat, azt. ' is bizonyítja, hogy nem lehet, kezet emelni a népek függet­lenségé és szabadsága ellen. A »furkósbót politikájának« ideje lejárt, s ezt sem erőszakosság­gal. sem kétszínű kijelentések­kel visszahozni nem lehet. Havanna és egész Kuba népe ünnepel, ünnepli a történelmi győzelmet, amellyel meg tudta védeni szabadságát és függet­lenségét. A kubai nép ünnepe azonban ünnepe az egész béké- szerető emberiségnek is, mert a 6 milliós Kuba hősi példáját adta annak, hogy a nemzeti egység és összefogás minden agressziónál erősebb. Véget ért a Vietnami DemokraHIais Köztársaság nemzetgyűlésének ülésszaka flz ENSZ-közgyűlés elfogadta a 36 ázsiai­afrikai ország határozati Javaslatát Angoláról New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés csütörtökön három íz­ben is tárgyalta az angolai hely­zetet. A délelőtti ülésen Libéria küldötte beterjesztette 36 afrikai —ázsiai ország határozati javasla­tát. A délutáni ülésen felszólalt Irán, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Ghana és Indonézia képviselője.' Az iráni küldött támogatta az afrikai—ázsiai határozati javas­latot. Ä Közép-Afrikai Köztársa­ság képviselője élesen elítélte a portugál hatóságok eljárását An­golában, különösen a bennszülöt­tekkel szemben alkalmazott kény­szermunkarendszert. Lapin, a Szovjetunió képviselő­je helyeselte az afrikai—ázsiai határozati javaslat általános irányvonalát, javasolta azonban, hogy egészítsék ki a szöveget az­zal, hogy a közgyűlés követelje a portugálok távozását Angolából és az ország haladéktalan független, né nyilvánítását. A közgyűlés csütörtök esti, ma­gyar idő szerint péntek hajnali 2.56 órakor kezdődő ülésén Diallo Telli, Guinea képviselője követel­te, hogy a közgyűlés ítélje el az angolai portugál gyarmati elnyo­matást és zsarnokságot. Pavicsevics jugoszláv küldött megbélyegezte a portugál gyar­mati hatóságok eljárását, majd elismeréssel nyilatkozott a dél­előtti ülésen előterjesztett hatá­rozati javaslatról. A gyarmati rendszer ellen szólalt fel Marok­kó és Tunézia küldötte is. Szudán, Nigéria, és Brazília küldöttének felszólalása után befejeződött az angolai helyzet érdemi megvita­tása. A közgyűlés ezután egészében elfogadta a 36 afrikai—ázsiai or­szág határozati javaslatát. A ja­vaslat — mint ismeretes — öt­tagú bizottság alakítását indítvá­nyozza az angolai helyzet hely­színi tanulmányozására és fel­szólítja Portugáliát, hogy az em­beri jogok tiszteletben tartása érdekében vezessen be reformo­kat. Megállapítja a hn'ározati ja­vaslat egyik cikkelye, hogy a je­lenlegi angolai „zavargások és összetűzések” veszélyeztethetik a1 nemzetközi békét és biztonságot, j Mint az AP jelenti, az Egyesült Államok a htározati javaslatra szavazott, Anglia és Franciaor­szág tartózkodott a szavazástól. Portugália bojkottéba a vitát. Egy csütörtök este kiadott nyilat­kozatában megállapítja, Angolát „tengerentúli tartománynak” te­kinti, ennélfogva szerinte az ENSZ nem illetékes az angolai helyzet megtárgyalására. Az ENSZ-közgyűlés gyámsági bizottsága határozati javaslatot fogadott el, amely indítványozza Tanganyika gyámsági közigazga­tásának megszüntetését ez év de­cember 28-án. A bizottság egyben javasolja, hogy Tanganyikát nyom ban ezután vegyék majd fel az ENSZ tagjai közé. Az ENSZ-közgyűlés adminiszt­ratív és költségvetési bizottsága elutasította azt a latin-amerikai. javaslatot, hogy az ENSZ kongói költségeinek hetven százalékát a; nagyhatalmak viseljék, . I Hanoi (TASZSZ). Csütörtökön befejezte munkáját a Vietnami Demokratikus Köztársaság nem­zetgyűlésének ülésszaka A kül­döttek egyhangúlag jóváhagyták a kormány bel- és külpolitikáját, amely a béke megerősítésére és Vietnam békés egyesítésére irá­nyul. Az ülésszak jóváhagyta az 1959-es koltsegvetes teljesítéséről előterjesztett beszámolót és. az 1961-es költségvetést, valamint a főváros bővítésének tervét. A nemzetgyűlés az egész viet­nami nép nevében határozott til- ’kozását fejezte ki az amerikai imperialisták kubai intervenciója ellen és teljes támogatásáról biz­tosította a hős kubai népet. Fogadás Moszkvában Nfwin tábornok tiszteletére Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány csütörtökön fogadóst adott Newin tábornok, a burmai fegveres erők főparancsnoka tiszte letére. Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyette­se a fogadáson elhangzott beszé­dében megelégedéssel állapította meg, hogy korunk legf<*itosabb kérdéseiben Newin tábornok ál­láspontja megegyezik a szovjet vezetőkével. Koszigin hangsúlyoz­ta, hogy fejlődik és erősödik Bur­ma és a Szovjetunió népeinek kul turális és, gazdasági kapcsolata, együttműködése. • ■ Alekszej Koszigin felszólalásá­ban üdvözölte a hős kubai népet az intervenciós erők fölött aratott győzelme alkalmából, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Kubát fe­nyegető veszély még nem szűnt meg. Newin tábornok válaszában ki­jelentette, hogy látogatásának fő .célja: tovább erősíteni a már meglévő baráti kaocsolatokat a két ország között. Mint mondotta, ezt a feladatát teljesítette. Newin tábornok megh: ta Má-‘ Hnovszkij mars:!1”, horv látogas­son el a Burmai Unióba.

Next

/
Thumbnails
Contents