Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-22 / 94. szám
2 TOLVA MEGYE! VEPÜTSAO 1961. április 22. (Folytatás az 1. oldalról) sikerült arra kényszeríteni a betolakodókat, hogy előnytelen ponton szánjanak partra. Alig 72 órás küzdelem után a zsoldos csapatok maradványait a Cienaga de la Zapata mocsaraiba szorították, ahonnan már nem volt más kiút, mint a halál, vagy a fogság. Mintegy 500 ellenforradalrnár alsó ruhában és reszketve adta meg magát. Ruháikat el-hajigál- ták, mivel nem akarták, hogy nyíltan lelepleződjék: az amerikai ejtőernyősök egyenruháját viselik. A foglyok elmondották, hogy Floridában toborozták és képezték ki őket, majd Guatemalában amerikai tisztek vezetésével újabb kiképzést, kaptaki Innen Puerto Cabesasba vezényelték a. zsoldosokat, majd hajóval Kuba felé szállították. Egy fogoly vaj- lomása szerint az invázióért felelős . tisztek többsége elpusztult, amikor a sikertelen kaland után hajóval próbáltak elmenekülni Kubából. „A kubai kaland csak szégyent hozott Washingtonra — írja a Pravda New York-i tudósítója Moszkva (TASZSZ). A moszkvai lapok megjegyzéseket fűznek az amerikaiak zsoldjában álló hadsereg Kubában elszenvedett megsemmisítő vereségéhez. — A kubai kaland — írja Sztrelnyikov, a Pravda New York-i tudósítója — csak szégyent Hozott Washingtonra. Mint a New York 'Post megállapítja „fekete napok” kezdődtek az amerikai vezetők részére. — „Itteni politikai megfigyelők arról beszélnek, — folytatja a tudósító —, hogy a kubai kaland hatalmas csapást mért az Egyesült Államok és Kennedy elnök tekintélyére. Az egész világon feltámadt hatalmas tiltakozó hullám, a latin-amerikai országok Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága folytatta a kubai kérdés megvitatását Magyar idő szerint pénteken hajnali háromkor ült ismét össze az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága. Az esti vitában felszólaló mexikói küldött megértéséről, rokon- szenvérőj biztosította az Egyesült Államokat, majd azt hangoztatta, noha hazájának határozati javaslata különbözik az argentin (a hét latin-amerikai ország által közösen beterjesztett) határozati javaslattól," mindkét javaslat törekvései ugyanazok. Ugyanakkor leszögezte, nem ért egyet azzal, hogy az amerikai államok szervezete döntsön a kubai—amerikai viszályban, mert ez az ENSZ dolga. Zorin szovjet küldött felszólalásában megállapította, hogy a Kuba-ellenes agresszióért ez Egye sült Államokat terheli a felelősség. Ez az agresszió súlyosan fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot, a pusztító háború szé lére sodorhatja az emberiséget. Zorin felhívta a politikai bizottságot, tegyen határozott intézkedéseket mindennemű Kuba-ellenes agresszió megakadályozására. A Szovjetunió képviselője arról beszélt, hogy Nyugaton az egyiptomi és az iraki forradalmat, az afrikai, és ázsiai országok felszabadulási mozgalmait a „nemzetközi kommunizmus terjeszkedésének” tüntetik fel. Valójában e forradalmak a népből fakadnak és ezért mindig győznek. A Kubában szétzúzott ellenforradalom is ezért ért csúfos véget. __ Z orin ezután elmondotta, hogy televízión meghallgatta Kennedy amerikai elnök legutóbbi beszédét. és azt a következtetést vonta le, hogy az Egyesült Államok nem zárja ki egy újabb Kuba-ellenes aaress7ió lehetőségét. VíWrtVr/WJW.W--V égezetül hangoztatta, ha az ENSZ nem teljesíti a kubai néppel szemben reá háruló kötelességét, barátai segítenek megvédelmezni Kuba szabadságát és függetlenségét. A következő felszólaló Stevenson, az Egyesült Államok küldötte volt. Nevetséges módon megpróbálta tisztára mpsni az Egyesült Államokat. Azzal érvelt, hogy a kubai kormánycsapatok nem győzhettek volna, ha amerikai csapatok közvetlenül beavatkoznak a harcokba Ezután szitkokat, rágalmakat szórt Kubára és zsarnokinak nevezte Fidel Castro rendszerét. Az amerikai küldöttet Raul Roa, kubai külügyminiszter váltotta fel a szónoki emelvényen. Közölte, hogy az amerikai hadi- tengerészet és légierő támogatásával 12 000 ellenforradalrnár támadta meg hazáját. E támadás teljes -kudarcot vallott ’— egyetlen kubai sem csatlakozott a behatolókhoz, az egész kubai nép talpraállt szabadságának védelmében — mondotta. Roa ezután felolvasta a csütörtökön kiadott kubai kormányközleményt, amely a lázadók teljes vereségéről szólt. Roa bejelentette, nem óhajt választani a politikai bizottság elé beterjesztett határozati javaslatok között, de hozzáfűzte,1 hogy a két latin-amerikai ország közös javaslata Kuba számára elfogadhatatlan. Végül gúnyosan megjegyezte: egyáltalán nem lepődnék meg, ha az Egyesült Ál* lamok a lázadó Cardonát elismerné a kubai „ellenkormány” elnökéül. A politikai bizottság már nem tért rá a javaslatok megszavazá- I sára. népeinek haragos kitörései, nagyon nyugtalanítják az Egyesült Államok vezetőit. Az amerikaiakra igen nagy hatást gyakorolt Hruscsov szovjet kormányfő Kennedy elnökhöz j intézett üzenete és a szovjet kor- j mány nyilatkozata. E dokumentu- [ mok sok embert elgondolkoztat-: tak arra vonatkozólag, milyen, ve- | szélyes következményekkel járhat a kubai kaland.' A kubai betörés kudarcán .fel- ! zúdulva a dollárokkal kitartott sajtó bűnbakot keres. Olyan han- ! gok hallatszanak, hogy alaposan ] meg kell mosni a fejét Allan j Dullesnek és ügynökeinek. Kidé-; rült ugyanis, hogy a kalandorok! belső felkelésre számítottak Ku- j bábán, arra gondoltak, hogy az ötödik hadoszlop felforgató tevékenysége megnyitja majd az utat a beavatkozók bandái - előtt. A politikai kalandorok dühön- genek. vagy kétségbeesetten tördelik kezüket. Ami az egyszerű embereket illeti, azok megköny- nyebbülten lélegeztek fel. amikor értesültek az alias kubai vállalkozás kudarcáról — írja Sztrelnyikov és ennek alátámasztására idézi több New York-i lakossal folytatott beszélgetését. A szétvert kalandorok szemlátomást revansra készülnek. A rádió olyan híreket terjeszt, hogy a legközelebbi órákban újabb behatolás történik .Kuba földjére. Nem múlt el a Kubát fenyegető veszély: A Krasznaia Zvézda Jcatóhai szemleírója ugyanezt a gondolatot fejtegétr — Az Egyesült Államok közvetlen fegyveres beavatkozásának veszélye fenyeget. Erre mu Lat a kubai partok körül tapasztalható kardesörtetés. Hivatalosan bejelentették, hogy szombaton a Tlo- ridai-öbölben az Egyesült Államok hadiflottája nagyarányú hadgyakorlatot kezd. Hadgyakorlatok folynak Guatemalában is. Az UPI-hírügynökség jelentése szerint április 22-én a guanta- namói amerikai támaszpontra ér kezik a Randolph reoülőgép- anyahajó, fedélzetén körülbelül száz repülőgéppel. Kuba ellenségei nem nyugszanak. A szabad és független Kuba sökmillió védelmezője és barátja azonban éber figyelemmel kíséri csolsZövéhveiket. A forradalmi Kuba győzelme nagy megnyugvást keltett világszerte, amikor eloszlatta azokat a komor felhőket, ame- . lyek a nemzetközi életet váratlanul elborították, s egyben súlyos vereséget jelent a Kenne- dy-kormánynak, amely az inváziót kiagyalta és gyakorlatilag végre is hajtotta. Az Egyesült Államok kezdettől fogva ellenséges szemmel nézte a forradalmi Kuba fejlődését, azt a hősi harcót,. amii. a kubai nép Fidel Castro vezetésével folytatott a kubai nép életének megjobbításáért, függetlenségéért. Az Egyesült Államok hivatalos körei . kezdettől fogva a Castro-kormány megdöntését tartották egyik ,■ fontos céljuknak, s az invázió megszervezésével azt remélték, hogy néhány nap alatt meg tudják dönteni a forradalmi Kubát, s vissza tudják állítani uralmu- kát. Az invázió első napján az események -baljóslatúan alakultak: Hruscsov figyelmeztetése süket fülekre talált az amerikai ■ elnöknél. Senki előtt nem lehetett kétséges, hogy a mai világhelyzetben, Kubában vagy másutt, büntetlenül nem lehet megbontani a békét, s bármilyen agresszió beláthatatlan következményeket vonhat maga után. Kennedy és az Egyesült Államok hivatalos körei éppen ezért konokul tagadták az amerikai beavatkozás tényét, s azt remélték, hogy Castro- nak olyan belső ellenzéke van, amely az inváziós bandákkal együtt megdönti majd a jelenlegi rendszert. Be nem avatkozásról beszéltek, de senki nem kételkedett abban, hogy az, ellenfoíradal- mi csapatokat az Egyesült Államok pénzelte, az inváziós seregek katonáit amerikai földön, amerikai tisztek: képezték ki. s amerikai hadianyaggal kísérelték meg a behatolást Kuba területére. Senkit nem tévesztett meg az amerikai vezető államférfiak nyilatkozata, mert a tények világosan beszéltek. Az amerikai terv azonban nem vált valóra. A forradalmi Kuba egy emberként fogott fegyvert, független hazája védelmére, s alig 72 óra alatt megsemmisítette az inváziós bandákat. A laibai nép e 72 óra alatt nemcsak hősiességét bizonyította be ismét a világ előtt, hanem azt a megbonthatatlan egységet is, amely útját tudja állni mindenfajta agresz- sziónak. Kuba népe diadalmaskodott az agresszió ellen vívott kemény harcban:, az amerikai kormány pedig újból bebizonyította, hogy a béke és a békés együttélés helyett szívesebben áll a békebontók oldalára. A Pravda joggal állapítja meg vezércikkében, hogy az Egyesült Államokban »ismét a furkósbot politikája« került előtérbe. Ennek a politikának azonban nincs jövője, s csak arra jó, hogy a szövetségeseket is egyre jobban eltávolítsa. A kubai invázió bukása ezt példázza. Ismeretes, hogy a Kennedv- kormány hivatalba lépése idején, sőt még ezekben a napokban is, szívesen hangoztatott békeszólamokat, s nem kétséges, hogy Kennedy megválasztását is elsősorban ennek köszönheti. A világ népei joggal reménykedtek abban, hogy Kennedy hivatalba lépésével új irányt vesz az amerikai külpolitika, s végre a Fehér Házban is megértik, hogy a Dulles-féle irányzat, amelynek jegyében Eisenhower elnökségének utolsó évei elteltek, végleg és visz- szahozhatatlanul megbukott. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a Kennedy-kormány nem tanult az elmúlt esztendők példájából. s nem hajlandó levonni azokat a következtetéseket, amelyek pedig kézenfekvők. A kubai invázió előkészítése és végrehajtása ezt bizonyítja. Azonban az a tény, hogy a forradalmi Kuba népe 72 óra leforgása alatt megsemmisítette a betolakodókat, azt. ' is bizonyítja, hogy nem lehet, kezet emelni a népek függetlenségé és szabadsága ellen. A »furkósbót politikájának« ideje lejárt, s ezt sem erőszakossággal. sem kétszínű kijelentésekkel visszahozni nem lehet. Havanna és egész Kuba népe ünnepel, ünnepli a történelmi győzelmet, amellyel meg tudta védeni szabadságát és függetlenségét. A kubai nép ünnepe azonban ünnepe az egész béké- szerető emberiségnek is, mert a 6 milliós Kuba hősi példáját adta annak, hogy a nemzeti egység és összefogás minden agressziónál erősebb. Véget ért a Vietnami DemokraHIais Köztársaság nemzetgyűlésének ülésszaka flz ENSZ-közgyűlés elfogadta a 36 ázsiaiafrikai ország határozati Javaslatát Angoláról New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés csütörtökön három ízben is tárgyalta az angolai helyzetet. A délelőtti ülésen Libéria küldötte beterjesztette 36 afrikai —ázsiai ország határozati javaslatát. A délutáni ülésen felszólalt Irán, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Ghana és Indonézia képviselője.' Az iráni küldött támogatta az afrikai—ázsiai határozati javaslatot. Ä Közép-Afrikai Köztársaság képviselője élesen elítélte a portugál hatóságok eljárását Angolában, különösen a bennszülöttekkel szemben alkalmazott kényszermunkarendszert. Lapin, a Szovjetunió képviselője helyeselte az afrikai—ázsiai határozati javaslat általános irányvonalát, javasolta azonban, hogy egészítsék ki a szöveget azzal, hogy a közgyűlés követelje a portugálok távozását Angolából és az ország haladéktalan független, né nyilvánítását. A közgyűlés csütörtök esti, magyar idő szerint péntek hajnali 2.56 órakor kezdődő ülésén Diallo Telli, Guinea képviselője követelte, hogy a közgyűlés ítélje el az angolai portugál gyarmati elnyomatást és zsarnokságot. Pavicsevics jugoszláv küldött megbélyegezte a portugál gyarmati hatóságok eljárását, majd elismeréssel nyilatkozott a délelőtti ülésen előterjesztett határozati javaslatról. A gyarmati rendszer ellen szólalt fel Marokkó és Tunézia küldötte is. Szudán, Nigéria, és Brazília küldöttének felszólalása után befejeződött az angolai helyzet érdemi megvitatása. A közgyűlés ezután egészében elfogadta a 36 afrikai—ázsiai ország határozati javaslatát. A javaslat — mint ismeretes — öttagú bizottság alakítását indítványozza az angolai helyzet helyszíni tanulmányozására és felszólítja Portugáliát, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében vezessen be reformokat. Megállapítja a hn'ározati javaslat egyik cikkelye, hogy a jelenlegi angolai „zavargások és összetűzések” veszélyeztethetik a1 nemzetközi békét és biztonságot, j Mint az AP jelenti, az Egyesült Államok a htározati javaslatra szavazott, Anglia és Franciaország tartózkodott a szavazástól. Portugália bojkottéba a vitát. Egy csütörtök este kiadott nyilatkozatában megállapítja, Angolát „tengerentúli tartománynak” tekinti, ennélfogva szerinte az ENSZ nem illetékes az angolai helyzet megtárgyalására. Az ENSZ-közgyűlés gyámsági bizottsága határozati javaslatot fogadott el, amely indítványozza Tanganyika gyámsági közigazgatásának megszüntetését ez év december 28-án. A bizottság egyben javasolja, hogy Tanganyikát nyom ban ezután vegyék majd fel az ENSZ tagjai közé. Az ENSZ-közgyűlés adminisztratív és költségvetési bizottsága elutasította azt a latin-amerikai. javaslatot, hogy az ENSZ kongói költségeinek hetven százalékát a; nagyhatalmak viseljék, . I Hanoi (TASZSZ). Csütörtökön befejezte munkáját a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének ülésszaka A küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a kormány bel- és külpolitikáját, amely a béke megerősítésére és Vietnam békés egyesítésére irányul. Az ülésszak jóváhagyta az 1959-es koltsegvetes teljesítéséről előterjesztett beszámolót és. az 1961-es költségvetést, valamint a főváros bővítésének tervét. A nemzetgyűlés az egész vietnami nép nevében határozott til- ’kozását fejezte ki az amerikai imperialisták kubai intervenciója ellen és teljes támogatásáról biztosította a hős kubai népet. Fogadás Moszkvában Nfwin tábornok tiszteletére Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány csütörtökön fogadóst adott Newin tábornok, a burmai fegveres erők főparancsnoka tiszte letére. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese a fogadáson elhangzott beszédében megelégedéssel állapította meg, hogy korunk legf<*itosabb kérdéseiben Newin tábornok álláspontja megegyezik a szovjet vezetőkével. Koszigin hangsúlyozta, hogy fejlődik és erősödik Burma és a Szovjetunió népeinek kul turális és, gazdasági kapcsolata, együttműködése. • ■ Alekszej Koszigin felszólalásában üdvözölte a hős kubai népet az intervenciós erők fölött aratott győzelme alkalmából, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Kubát fenyegető veszély még nem szűnt meg. Newin tábornok válaszában kijelentette, hogy látogatásának fő .célja: tovább erősíteni a már meglévő baráti kaocsolatokat a két ország között. Mint mondotta, ezt a feladatát teljesítette. Newin tábornok megh: ta Má-‘ Hnovszkij mars:!1”, horv látogasson el a Burmai Unióba.
