Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

a fOLNÄ MEGYEI WEPÜJSÄG 1961. április 2Í. Kosárlabda Dombóváron vendégszerepel a Budapesti VSC KB l-es női és férfi kosárlabda-csapata A BVSC kosárlabdázói köztu­domásúlag évente több olyan vi­déki várost keresnek fel, ahol népszerű ugyan a kosárlabda, de bajnokságban játszó csapat nem működik a városban. Április 29- én a DVSE sportcsarnokában az alábbi kosárlabda-műsort bonyo­lítják le: 18.15 óra: Dombóvári gimná­zium—BVSC női, 19.15 óra: Dom­bóvári VSE—BVSC férfi. — Dombóvár kosárlabdázóinak eredményeit 1946. óta tartjuk szemmel — mondotta Bokori y Károly szakoktató, a BVSC NB I. férfi kosárlabdázók edzője. — Akkor női csapatuk NB Il-ben szerepelt. Legutóbb Székesfehé” ■ várott a középiskolás középdön­tőn láttam a dombóvári lányokat és mondhatom; tetszett rámenős játékuk. Akkor éppen szerencsé­jük nem volt. különben az orszá­gos középiskolás döntőbe kerül­hettek volna. A fenti mérkőzé­sekkel szeretnénk Dombóvárott a kosárlabdasport népszerűsítését elősegíteni és a dombóvári kosa­rasok közül jónéhány igaz sport- barátot szerezni. Női csapatunk ból hiányozni fog ugyan Szappa­nos Ildikó, aki a válogatott csa­pattal Csehszlovákiában játszik ebben az időpontban és a férfí­rsapatban sem fog szerepelni a latai edzőtáborban, a belgrádi Európa-bajnokságfa készülő Gyu­lai Géza. ifjúsági vasutas váloga­tottatokkal kiegészített NB I-es férficsapatunk azonban így ;s megfelelő játékerői fog képvi­selni. Női csapatunk teljes fiatalí- lás alatt van. így a női mérkőzés kimenetele bizonytalan — fejezte lie nyilatkozatát Bokodv KárolV Érdekessége a férfimérkőzés­nek, hogy a BVSC csapatában, mint a kezdő ötös középjátékosa szerepel Vörös Gyula, aki három évvel ezelőtt a Dombóvári VSE- ből került Budapestre. KÉZILABDA Mindkét simontornyai csapat fölényes győzelmet aratott A Simontornyai BTC női és fér­fi kézilabda-csapata vasárnap ját­szotta otthonában az első bajnoki mérkőzését. Ellenfelek a tolnai selyemfonó csapatai voltak. Mindkét hazai csapat fölényes biztonsággal nagyarányú győzel­met aratott. A nőknél Gerenv, Cseh, Vincék, Kovács, Vörös, Bal­ia, Lászlóné. Csere: Ünnep. Bala­toni. Garamvölgyi összeállításban 18:0 (9:0) eredményt ért el. Gól­lövő: Bállá 10, Lászlóné 5, Vin­cék 3. A férficsapat Vincellér II., Ke­rekes, Tauker, Holik II., Vincellér I„ Vida, Cserháti. Csere: Holik I„ Bakonyi, Gallai, Andráskó össze­állításban 36:4 (13:3) eredményt ért el. Góllövő: Vincellér 10. Ho­lik II. 8, Cserháti 4. Vida 4, Kere­kes 3, Gallai 3, Tauker 2, András­kó 1, Bakonyi 1. A megyei torna szövetség III. osztályú csapatbajnokságot rendez A Tolna megyei Torna Szövet­ség elkészítette Tolna megye 1961. évi ifjúsági fiú-lány III. osztályú csapatbajnokságának versenyki­írását. A versenybíróság elnöksé­ge: elnök Laczkó László, titkár Albert Antal. A bajnokságon részt vehetnek a társadalmi egye­sületek és az iskolai sportkörök benevezett csapatai. Csapatlét­szám hat fő, melyből a szeren­ként! öt legjobb tornász eredmé­nye számít. A megyei bajnokság I—III. helyezett csapatai részt vehetnek az országos vidéki baj­nokságon. A megyei bajnokságon induló tornászok — térítés elle­nében — megkapják a METESZ ifjúsági vasjelvényét, amennyi­ben a nyolcpontos átlagot elérték. A fiú és leány csapatbajnok­ságra május 7-én délelőtt 9 óra­kor kerül sor. Sporthírek A Dombóvári Fatelítő as élen A Tolna megyei Röplabda Szö­vetség közli, hogy minden hétfőn 17—19 óráig tartja hivatalos óráit. A szövetség kéri a sportköröket, hogy ebben az időben keressék fel problémáikkal. * A Tolna megyei Labdarúgó Szövetség Elnöksége a megyei I. osztályban szereplő sportkörök labdarúgó-edzőit — társadalmi edzőit is — április 24-én, 17.30 órára — fegyelmi terhe mellett — a szövetségbe megbeszélésre meg­hívta. * Ugyancsak az elnökség a döb­röitözi sportkör intézőjét, vala­mint Juhász és Herke nevű játé­kosát április 24-én 17 órára meg­idézte. Új versenymotorokat kapott a Szekszárdi MHS A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Szekszárdi Motoros Klubja az elmúlt napokban 3 új versenymotort kapott. A három motorból egy 125 köbcentiméte­res Danuvia, egy 350 köbcenti méteres és egy 250 köbcentimé­teres Jawa. Mindhárom terepmo tor. Ezzel a szekszárdi MHS mo­toros klubjának gépállománya minőségileg jelentősen javult és minden bizonnyal az elkövetkező versenyeken ennek már tapasz talni lehet jó hatását. A dombóvári járási labdarúgó­bajnokság során vasárnap a kö­vetkező eredmények születtek: Dombóvári Gimnázium—Csibrák 12:0 (8:0). Dalmand—Szakcs 1:3<| Pillanatkép (1:1), Gyulai—Dombóvári Fatelí­tő 0:3 (0:3). Kurd—Kocsola 3:0 (1:0). A bajnokság állása: 1. Dombóvári Fatelítő 9 9 — 2. Dombóvári Gimn. 9 7 — 3. Kurdi Tsz SK 8 5 1 4. Szakcsi Tsz SK 9 5 1 5. Kocsolai Tsz SK 9 3 2 6. Csibráki Tsz SK 9 2 1 7. Gyulaji KSK 8 1 — 8. Dalmandi SK 9 — 1 22:8 22:5 15:6 18:16 14:15 8:32 1:11 5:12 18 14 11 11 8 5 2 1 Röplabda Felsőnána—Szakcs 3:0 (45:13) Vasárnap a mázai labdarú­gókkal együtt megérkeztek a mázai röplabdázók is Zom bó­ra, de hiába. A röplabda-mér­kőzés fél három órára volt hir­detve, de ekkor még egy zom- 11 bai játékos sem volt ott. Há­romnegyed háromkor két zom- bai játékos jelent meg egy lab­dával és azt egymásnak ütöget- ve szórakoztak. A kitűzött kez­dési idő után 25 perccel még mindig csak két zombai játékos volt, de játékvezető nem. A mázai röplabdások pedig sóvár- gó szemekkel nézték a pályát és arra gondoltak, hogy de jó is lenne mérkőzést játszani. Megyebainoki férfimérkőzés, Szakoson. A szél segítségével a felsőnánaiak kezdtek, és 14:0-ás vezetés után történt az első lab­da. Ezután még a szakcsiaknak sikerült három pontot elérni, és így alakult ki a 15:3-as eredmény. A második játszmában a szél a hazaiaknak kedvezett, és így az eredmény már 15:7-re alakult. A harmadik játszma ismét a vendé­geké volt, melyet 15:7-re nyertek. A gyenge színvonalon mozgó szakcsi csapattal szemben a felső- nánai együttes végig fölényben játszott. Pálfa - Felsőnána 3:1 (45:36) Járási bajnoki női mérkőzés, elsőnánán. Az erős szél rontot- i a játék színvonalát. Mindkét észről sok volt a hibás labda. A felsőnánai csapat már többször vezetett, de végeredményben a pálfai együttes megérdemel le győzött. Nagy TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspán Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőséq: 20—11 Kiadóhivatal 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi pr stahivatalokná» és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft (QiaLádi Hárman ülik körül az asz­talt: anya, apa és a gyermek. Múlt és jelen. Ülnek a viaszos­vászonnal letakart asztal körül a lámpa sárga fényében. Kö­zépen a lábasból sűrű pára száll fel és a paprikás krumpli zsíros szaga terjed a szobában. Csen­desen merítenek és esznek. A vacsora láthatóan hálót von a vacsorázó család köré. Az apa a gyárra gondol, az üzemre és a gépre, ahol reggel újra elfoglalja a helyét. A fü­lében még ott a gépek dobo­gása, az orrában érzi az olaj szagát és szemében táncot jár­nak a csillogó acélkarok. Akár­mit. csinál, ha eszik, ha sé­tál, ha a kocsmában kártyázik — minden mögött olt járnak fel s alá az acélkarok. — Azt mondják, hogy öreg vagyok már, s mást tesznek a a helyemre. Nyugdíjba külde­nek. Pedig a gépet nem elég csak ismerni, a gépet szeretni is kell. Ismerni kell minden alkatrészét, ha öreg is már, és szeretni, akár az asszonyt, aki már nem szép, idős, beteg és nem könnyű mellette az élet. Mégis ki kell tartani mellette. Az üzemben csak azt látják meg, hogy néha remeg a /ce­tem . .. •Mintha a kéz volna minden. Sokáig tart, amíg a gép is megismeri az embert. Összetartoznak ezután, mint én n gépemmel — gondolta az apa, és lecsurgó kanállal veit még a paprikás krumpliból tányérjába. A fiú a lányra gondolt, aki már biztosan várja a sarkon. Már érezte is az ujjai alatt a haját, amely illatos és frissen ímejűra dauerolt. Ebben a hónapban nem ad haza a fizetéséből, oda­adja a lánynak, vegyen magá­nak divatos kabátot. Nem igaz, amit az anyja mond, hogy a lány mással is jár. Az anyja iireg már, nem érti meg, hogy most mások a lányok. Igen a mama öreg már, szegény ... göbösek az ujjai, a körmei tö­redezettek. A kislánynak rózsa­színű a körme, lakkoztatja. — Jó ez a krumpli, édes­anyám — mondja a fiú és újra megtölti tányérját. Úgy kiildi az anyja felé ezt a néhány szót, mint valami szemérmes ajándékot. — ízlik,édes fiam? — mondja az anya hálásan és valami rej­telmes fényforrástól ragyogni kezd az arca. Már nem is olyan öreg, ajka köré visszatér a nnak a fia'c l lánynak a mo­olya, aki egyszer ő volt. Lassan majszolja a krumplit, tartogatja a szájában, mintha ki akarná érezni belőle, mi is az, amit dícsér rajta a fia. Arra gondol, hogy új ruha kellene a fiának, meg egy szép nyakken­dő. Majd a nyugdíjból vesz ne-, ki, meglepetésként, hogy néz­zék meg a lányok az ő fiát. Holnap felsikálja a szobát és kitakarít. Sietni fog, hogy mire hazajönnek, készen legyen min­den. Ránéz egyikre is. másikra is a szívével, mint valami lát­hatatlan szárnyakkal némán-hoz zajuk lép és amíg eszik a pap­rikás krumplit, a három külön­böző élet csendben, észrevétle­nül egybeolvad. — Fekete László — Hogy csillapodjon a fájdalom Tortúrám tulajdonképpen az zal kezdődött, hogy kihúzattam^ a jobb felső, nyolcas fogamat. Szaknyelven ez volt a nyolcas. Amíg az érzéstelenítő injekció hatni kezdett, a doktornő cso­dálkozva megjegyezte, hogy va­lamennyi hatos fogam hiány­zik: alul, felül, jobbról, bal­ról... E nehéz foghúzás — ne­héz lehetett, mert a doktornő valósággal beleizzadt — követ­kezményeként másnapra úgy né zett ki az arcom jobbról, mint­ha valaki úgy istenigazából ké­pen törölt volna. Soha nem lá­tott módon megdagadt. Ezt a 'napot Dunaföldváron töltöttem, ahol kétségbeesetten vettem tudomásul, hogy nem­csak megdagadt az arcom, ha­nem a jobb felső nyolcas fo­gam helye kegyetlenül fáj. Dolgom végeztével betértem a cukrászdába, hogy egy forró feketével próbáljam enyhíteni fájdalmamat. Ugyancsak cso­dálkoztam, amikor a mögöttem álló vendég arról panaszkodott a kiszolgálónőnek, hogy tegnap rettenetesen fájt a foga. — Jaj, drágám, ha tudnád, hogy mit szenvedtem én teg­nap. — Figyeltem. Hogy hogy fájt? Hogy hogy szenvedett? Hát már nem fáj? Vajon mit csinált vele? Én is azt tenném. Rövidesen megtudtam. Öröm­mel újságolta, hogy pálinkát ivott, de mielőtt lenyelte vol­na, megöblögette vele sajgó fo­gát. Gyorsan pálinkát kértem, hogy mielőbb megszabaduljak fájdalmamtól. Megkérdeztem, hogy meddig kell a szeszt a fá­jó ponton tartani. De mielőtt végig elmondta volna, hogy mi­nél tovább, annál jobb, közbe­szólt a kiszolgálónő, hogy a pálinkánál sokkal hatásosabb a konyak. Kértem konyakot. Ott állt előttem mindkét pohár, s nem tudtam választani közü­lük. (Egyiket se szeretem.) Köz­ben bekapcsolódott a beszélge­tésbe egy középkorú férfi, aki íny szólt: — Nem ér az sem­mit. fél rumot, ha mondom, az majd rendbehozza. Kezembe nyomta a. féldeci rumot. — Na rajta!.., Ekkor már népes embergyű­rű vett körül és még mielőtt a számhoz emelhettem volna a rumos poharat, egy hatalmas tenyér nehezedett a tarkómra, az ujjak beletúrtak a hajamba és az ismeretlen ily módon for­dította maga felé fejemet. Ki­váncsi volt a dagadt képemre. — Fogadok, hogy a foga fáj — morogta mély basszus hang­ján, s dagadt képemet megle- gyintette szénporos tenyerével, és én azt hittem, hogy az au­gusztusi csillagos égbolt szakad a fejemre, valamennyi égites­tével. Fel sem ocsúdtam, már rendelte a szerinte legjobb gyógyszert: — Egy stampedli mecseki, egy stampedli Huber­tussal összekeverve ... Siessen, ne szenvedjen szegény — uta­sította a kiszolgálónőt, aki im­már a negyedik féldecit tette elém. És az én bizalmam mind­jobban ingott ezekkel a csodá­latos gyógyszerekkel szemben. De a szénporos arcú férfi fog­ta a kezemet és segített szám­hoz emelni a poharat. Már majdnem felhajtottam a gyógy­szert, amikor egy idősebb falusi néni sápítozó hangon megszó­lalt mellettem az embergyűrű­ben, amelynek immár minden tagja értem aggódott — Nem használ az fiam sem­mit. Hallgasson rám, ha meg akar gyógyulni. Rozsdás vasra kell vele harapni. Azonnal kiáll a fogából a fájás. — És nyúj­tott felém valami hatalmas kulcsfélét. — Kétségbeesetten néztem a kirakatüvegen keresztül az ut­cára, mert valahogy undorodtam volna beleharapni abba a fer- telmesen nagy kulcsba. És a tekintetem az utca túlsó olda­lán lévő egyik feliraton akadt meg. Gyógyszertár... — És már szaladtam is, ott­hagyva pálinkát, rumot, konya­kot, mecsekit, Hubertust, rozs­dás kulcsot. S mindezt mind­össze két Barbamid-tableitáért. (bvni)

Next

/
Thumbnails
Contents