Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-22 / 69. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. március 22. Olvasóink hangja A párthatározatok valdraváltásáért: Gyorsított hizlalás Hz első névadó ünnepség Bölcskén A bölcskei KISZ, a nőtanács és a községi tanács szervezte meg vasárnap délelőtt Tiringer Sán­dor Zoltán nevű gyermekének névadó ünnepségét. Ez a névadó ünnepség első volt Bölcske köz­ségben. A községi tanács nagyter­mét gondos asszonyi kezek — Gerendásné, a nőtanács elnöké­nek vezetésével — gyönyörűen feldíszítették. A termet zsúfolásig megtöltötték a jóbarátok, ismerő­sök. Úttörők sorfala között vonul­tak be a boldog szülők, a névadó mama és a hozzátartozók. Az anyakönyvvezetőnő ünnepélyes keretek között vezette be az új­szülöttet az emlékkönyvbe, majd a szülők és a névadó mama le­tették a fogadalmat. Ezután Kasztner István elvtárs, a községi tanács vb.-elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Kasztner elvtárs »emléklappal« és azzal a tollal ajándékozta meg a szülő­ket, amellyel aláírták a fogadal­mat. Köszöntötte ezután a KISZ, a nőtanács, a Rákóczi Tsz, a kis­dobosok, az úttörők képviselője a szülőket és a gyermeket. Közben zsúfolásig megtelt az ünnepi asz­tal ajándékkal. Az úttörők tiszteletbeli tagnak ■fogadták Tiringer Zoltánkát és megajándékozták egy kisdobos és egy vörös nyakkendővel. Az ün­nepség után a szülők ebédre hív­ták meg a résztvevőket. Tiringer elvtárs, a Rákóczi Tsz elnöke és felesége sok pohárköszöntőt ka­pott, a jókívánságokon kívül még kicsendült a köszöntőkből az is, hogy ez volt az első névadó ün­nepség Bölcskén, de nem az utolsó! Petróczi Mária Bölcske Épül az új iskola Mázán Máza község ez évben kap egy új négytantermes iskolát. Az építési munkák már teljes appa­rátussal megkezdődtek. A ta­nácstitkár szerint, a kész iskola- épületet november 15-re kell át­adnia az építő vállalatnak. A köz­ség lakossága és főleg az iskolá­ba járó gyermekek nagy öröm­mel vennék, ha a Komlói 49. Építőipari Vállalat, mint kivitele­ző, gondolna egyet és segítene a község egyik legnagyobb hiányán azzal, hogy az építést idő előtt illetve határidő előtt befejezné és az új iskolai évben már ott kezd­hetnék meg a tanulást a gyer­mekek. * Nem tudni mire készül az Út­fenntartó Vállalat Mázán! Ugyan­is már vagy hat-hét hónapja a községben végighúzódó úttest mindkét oldala tele van termés­kővel kevert szeméttel. Állítólag útépítés lesz. De mikor? Meg­várják, míg a községen végig­hajtani gépkocsival vagy motor­kerékpárral csak tengelytörés fel­tétlen veszélyével lehet? Avagy az úttest két oldalát csak azért rakták tele kővel, hogy az úgyis rossz út most még szűkebb és még rosszabb legyen? Ki tudna erre választ adni Máza község lakóinak ? IMRŐ LÁSZLÓ levelező, Máza KISZ-gyülés Kajdacson Az elmúlt napokban tartotta a kajdacsi KISZ-szervezet március havi taggyűlését. A gyűlésen je­len volt a községi párttitkár és a termelőszövetkezet agronómu- sa. A fő napirendi pont az 1961 évben végzendő társadalmi mun­kák megbeszélése volt. A KISZ- fiatalság az 1961. évben 480 munkaóra társadalmi munka he­lyett 2000 munkaóra társadalmi munkát végez. A termelőszövet­kezetnél húsz hold kukoricát vál­laltak, melyet a KISZ munka­egység könyvébe fognak beírni. A községben folyó járdaépítésnél is több társadalmi munkát fog­nak végezni. Megszavazták 60 ezer facsemete elültetését is. Második napirendi pontként a takarékossági mozgalom felada­tait vitatták meg, majd a fiatal­ság erőteljesebb bekapcsolódását határozták el a sport és kulturá­lis munkába. Vaszari István Kajdacs Hiánycikk...? — Hiánycikk, hiánycikk — mennyit hall az ember róla még most is. Már sokszor szóvátettük, de a kereskedelem úgy látszik tehetetlen. Vagy más hiba van? Nem tudjuk. Épp ezért tesszük szóvá szélesebb körben, s alátá­masztás végett néhány ilyen hiánycikket felsorolok: A napokban beszélgettem egy Csepel-motoros barátommal. Áz panaszolta, hogy egy alkatrész hiányzik a gépéről, amit nem le­het kapni. Most csak úgy moto­rozhat, ha a barátja motorjából kölcsönkéri. Már össze jártuk a kömlődi, a paksi és a madocsai üzleteket S centi hosszú szögekért, de hiába A juhok jelölésére is váltig keresünk kék krétát nem lehet kapni. Azután elszámolásra alkalmas nagyobb füzetet is hiába kere­sünk. A válasz: nincs. A vaskereskedésekben drótot is hiába keres az ember. Azután sok idős bácsi keresi a cseréppipát, de az is hiány­cikk. Vadász sípokért is már össze­jártuk a járást és nem lehet kapni. Egy dombóvári levélírónk azt hiányolta, miért nem veszik használatba az elkészült új autóbusz-állomást, holott a ré­git lebontották. A községi ta­nács válaszát az alábbiakban közöljük: „A dombóvári autóbusz-állo­más használatbavétele azért nem történt meg, mert a szükséges bekötő-út még nem készült el. Az 1960-as évben az útépítés a tervben nem szerepelt, ennek ellenére a községi tanács a fennmaradt hitelből az út alap­kövezetét elkészíttette, de to­vább építtetni nem tudta, fede­zethiány miatt, majd pedig az időjárás olyan lett, hogy a hengert nem bírta el a talaj A községi tanácsnak megállapodá­sa van a Kaposvári Közúti Vál­lalattal az útépítés befejezésére. A Rákóczi utca építését hama­rosan megkezdik és azzal pár­huzamosan ezen bekötő-út épí­tését is befejezik. Ehhez annál inkább is ragaszkodnak, mivel a kis útszakasz építéséhez nem lenne gazdaságos egy henger­nek a leszállítása. Az épület teljesen elkészült, annak mű­szaki átadása, átvétele megtör­tént, de mindaddig az AKöV- nek átadni nem tudjuk, amíg az út építése be nem fejeződik.” » Több bélyeggyűjtő kérésére közlünk ismertetést a Buda­pesten megrendezésre kerüld Nemzetközi Bélyegkiállításről. 1961. őszén Budapesten ke­rül sor a bélyeggyűjtők nagy nemzetközi seregszemléjére a „Budapest, 1961.” Nemzetközi Bélyegkiállítás keretében. A ki­állítást a FIP kongresszusá­nak határozata alapján a Ma­Elég az hozzá, hogy sok egyéb Cikk hiányzik. Kérdés? Hol van­nak a hibák, s szeretnénk tudni, hogy a hiányokat kik és mikor tudják megszüntetni. PÁPISTA JÁNOS levelező, Dunakömlöd Harminchárom év a vasúton Igen sok minden történik egy ember életében, ameddig a ka­pus beosztást megkapja. Nem azért, mintha ez kiemelt beosztás lenne, hanem, mert ebbe a be­osztásba általában idős és rok­kant dolgozókat tesznek. így került a kapus beosztásba Hosszú Ferenc, vagy ahogy az állomáson hívják, Feri bácsi, ö mindenkinek Féri bácsi, még ta­lán a nálánál idősebbek is így hívják. Azt mondja Feri bácsi, hogy szereti a beosztását, mert igen változatos. Foglalkozik ő a ruha­tárral, a jegy elszedéssel is. Bár a jegy elszedésnél igen sok a pa­nasza, mert amint elmondja, nem szeretik leadni a lejárt jegyeket az utazók. Az a kérése, írjam meg azt is, hogy az utazók adják le lejárt jegyüket, mert az nép- gazdasági érdek is. Ha nem ad­ják le, akkor ő rossz munkát vé­gez, azt pedig nem szereti. Az a 33 év, ami Feri bácsi mögött van, azt igazolja, hogy vele mindig meg voltak elégedve főnökei. Búcsúzóul Feri bácsinak jó erőt és egészséget kívántam és azt, hogy a nyugdíjazása után is még hosszú ideig éljen, pihenje ki en­nek a 33 évnek a fáradalmait és örömmel gondoljon vissza a vas­úton eltöltött 33 évre, amely elég változatos volt részére. gyár Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége — MABÉOSZ — rendezi a magyar kormány tá­mogatásával. A kiállítás fővédnöke dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke, védnökei: Apró Antal, a Minisztertanács elnö­kének első helyettese és Kossá István, közlekedés- és posta­ügyi miniszter. Megalakult a kiállítás ren­dező bizottsága, amely megkezd­te működését. Ugyancsak meg­kezdte működését a Belföldi Szervező Bizottság és megkezd­ték munkájukat az egyes álla­mokban a rendező bizottság ál­tal felkért megbízottak is. A kiállítás szervezése világszerte jó ütemben halad és minden re­mény megvan arra, hogy a ki­állítás megnyitásának napján; szeptember 23-án a Műcsarnok és a többi kiállítási terem ér­tékes. változatos anyaggal vár­ja a látogatókat. A Magyar Posta például be­jelentette, hogy a bélyegmú­zeum anyagából magyar klasszi­kus bélyegeket mutat be, a Postamúzeum pedig Térffy Bé­la világhírű bélyegzőlenyomat gyűjteményéből első alkalom­mal mutat be részleteket. A külföldi államok közül ed­dig : Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Izland, Len­gyelország, Málta, Norvégia, Svájc, Svédország és Törökor­szág, valamint az ENSZ posta­igazgatása jelentette be, hogy milyen anyaggal vesz részt a kiállításon. Ezenkívül számos postaigazgatóság közölte, hogy szívesen fogadta meghívásun­kat és részvételére számítha­tunk. Többet termelni — olcsóbban! Ezt a célt tűzte pártunk a ter­melőszövetkezetek elé. A Tamási Új Élet Termelőszövetkezet tag­jai minden erővel e jelszó valóra- váltásán munkálkodnak. Módsze­reik, elért eredményeik tanulsá­gul szolgálhatnak fiatal termelő- szövetkezeteinknek. * A kifutó kövezetén nyoma sincs darának. Pedig etetés után a vályúk, környékén megszokott látvány sertéskifutókban a szét­szórt takarmány. A szakemberek számításai szerint az így elpo­csékolódott takarmány az össz- takarmánynak mintegy 3—4 szá­zalékát teszi ki; Itt nincs pocsékolás. És nin­csenek vályúk, önetetők vannak. Különös formájú, szemnek szo­katlan, hatalmas önetetők. Árvái János, az Űj Élet Ter­melőszövetkezet sertésgondozója az első ember, aki felvilágosít: «- Nem kell darát áztatni és keverni. Nincs pocsékolás. A ser­tések már az első napon rájöttek az „önetető gépezet” fortélyára. — Mikor vették az első ön­etetőket? — Hat héttel ezelőtt. — Milyen eredményt mutat az új etetési rendszer? Senki nem tudna megagitálni ar­ra, hogy kilépjek. Horváth Mihállyal, a termelő- szövetkezet főagronómusával is tárgyalok az önetetőkről. Papírt, ceruzát vesz elő. Számítást vé­gez, majd tudtomra adja: — Négy százalékkal magasabb a daraértékesítés. Ez nálunk 320 mázsa abrakmegtakarítást jelent. Ezen pontosan hatvan sertést tu­dunk meghizlalni. — Mit gondol, mi lehet az oka annak, hogy termelőszövetkeze­teink ma még idegenkednek az önetető vásárlástól? Márky János járási művelődé­si ház igazgató tudósítása alap­ján számolunk be egy pálfai este történetéről: Az utcák már üresek, az iskola ablakai azonban rfiessze világíta­nak, jelezve, hogy a nap még nem ért véget. Az egyik tante­remben a tanácstagok vitatkoz­nak, hogy tudnák fokozni a ter­melőszövetkezet nagyüzemi ba­romfitenyésztését, hogyan tudna több sertést hizlalni a szövetke­zet és a háztájiban a szövetkezeti gazdáknak hogyan lehetne hasz­nosítani azt a vizet, amely az artézi kút túlfolyása miatt most még elvész, mit kell tenni, hogy mielőbb befejeződjék a villany- hálózat bővítése és milyen em­berséges, figyelmes, nevelő mód­szerek alkalmazásával lehet fel­A magasnövésű, pirosarcú, gu­micsizmás ember rákönyököl a kifutó kerítésére és magyarázni kezd. — Január első felében még a régi módszerrel etettünk. A da­raértékesítés 22 százalék volt. Ja­nuár második felében, az új ete­tési mód bevezetése után fél hó­nap alatt 26 százalékra emel­kedett. A sertések nálam a het- venkilós súlycsoportban húsz de­kával többet esznek az önete­tőkből. Gyorsabban híznak. Ré­gebben, havonta állatonként 14—15 kiló súlygyarapodást ér­tünk el, most pedig 18—19 kiló a súlygyarapodás. — Mennyi sertés eszik egy ön­etetőből? — Negyven. — Milyen előnye van az el­mondottakon kívül az új etetési módszernek? — Kevesebb a fertőző megbe­tegedés. Mióta önetetőink van­nak, ismeretlen fogalom a bél­gyulladás. — Mennyit keres havonta? — Átlagosan háromezer fo­rintot, — nevetve hozzáteszi. — Nehezen lettem termelőszövetke­zeti tag, de most nem cserélnék egy tizennyolc holdas gazdával. — A tudatlanság és a tapasz­talatlanság, — válaszolja. — Egy önetető háromezemyolcszáz fo­rintba kerül. Az ára gyorsan meg­térül. Gyorsabb a hizlalás, meg­gyorsul a pénz forgási sebessége. Olcsóbbá lehet tenni egy kiló hús előállítási költségeit. Két hónap­pal lerövidül a hizlalási idő. Ke­vesebb munkaerőre van szük­ség. H. T. Következik: Az olcsó építke­zés titka. (Foto: Jantner.) számolni az egészségtelen cigány­telepet. A vita folyik, egymás után hangzanak el a javaslatok. A jó gazda gondosságával, az ügy iránt érzett felelősséggel munkálkod­nak a pálfai tanácstagok köz­ségük fejlődésén. Ugyanakkor a másik terem is -foglalt«. A nemrég alakult ve­gyeskar tart énekpróbát. A járási művelődési ház énekkarának ha­tására a múlt évben a járás több községében fellendült a dalos­mozgalom és most a pálfaiak is megalakították kórusukat, mond­ván, ha a termelésben példamu­tató a község, akkor a kultúra ápolásában is legyen az. Növeli a munka értékét, hogy fiatalok és öregek egyaránt részt vesznek az énekkar tevékenyséfiébea­Bódogh Mihály levelező, Dombóvár Válaszolunk levelekre Megalakult és működik a pálfai énekkar

Next

/
Thumbnails
Contents