Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

4 TOLNA MEGYEI NßPÜJSAG 1961. március 18. A kislakásépítkezés lehetőségei Alázattal könyörgünk A múlt rendszer egyik átkos öröksége a rendkívül kedvezőt­len lakáshelyzet. Végleges felszá­molása a következő ötéves ter­vünk egyik fő célkitűzése; 15 év alatt egymillió lakást kell felépí­teni az országban hogy a lakás- problémák megszűnjenek. A la­kásépítkezések oroszlánrészét az állam vállalja magára, de mind­ezen felül jelentős összegű köl­csönökkel támogatja a saját erő­ből történő családiház-építést. A kislakásépítés nagyon sok családot foglalkoztat városon és falun egyaránt. Az utóbbi évek­ben gombamóda nőttek ki a föld­ből új utcasorok, város- és falu­részek alakultak, (Szekszárd, Dom bóvár, Bonyhád és sok más köz­ség a példa.) De további igények is jelentkeznek. Nagyon sok csa­ládban gyűjtik a pénzt takarék- betétben. hogy amikor együtt van a megfelelő összeg, megkezdhes­sék az építkezést, MIT MONDANAK AZ ILLETÉKESEK a kislakásépítés lehetőségeiről? Imre József főmérnök: — Szekszárd fekvése, területi adottságai határt szabnak a vá­ros terjeszkedésének. Kevés a családiház-építés céljaira kisajá- Áítható> terület. Ezért a következő években a magasházas (többeme­letes) szövetkezeti lakásépítkezést kell előtérbe helyezni. A közsé­gekben a családiház-építkezésnek nincsenek ilyen akadályai. — Az új lakótelepek kialakí­tásánál figyelembe kell venni a szociális, egészségügyi, kulturális igényeket, ezért nem adunk ki építési engedélyeket külterületek­re. A szekszárdi járásban ez alól kivétel Szekszárd-Szőlőhegy, Fá­cánkert, Júlia-major, Tengelic- Szőlőhegy és Alsónyék-Pörböly. — Az új lakótelepek kialakítá­sánál még fő cél az, hogy lehető­leg ötvennél több házhely kerül­II ÉTI hangversenykrónika Bonyhád sok tekintetben fogé­konyabb talaja a kultúrának, mint a megyeszékhely. Ez a meg­állapítás igazolódott be Váczi Gyula, budapesti zongoraművész vasárnap esti bonyhádi hangver­senyén is, ahol több mint 200 ér­deklődő előtt mutatta be a fiatal zongoraművész igényes műsorát. A hangversenyre Erdélyi János és Zoltán Vilmos, Bogdán Edit és Husek Rezső, valamint a szek­szárdi úttörőzenekar hangverse­nye után az idei hangverseny­évadban negyedik hangverseny­ként került sor és ez is azt mu­tatja, hogy Bonyhád felvette a versenyt a megyeszékhely zenei életével. Váczi Gyula első bemutatko­zása alkalmával átütő sikert ara­tott Bonyhádon is. Magasfokú muzikalitással párosult ördögi kartechnikája a bonyhádi zene­kedvelőket is annyira meghódí­totta, hogy szinte nem akarták leengedni a nagyszerű Petroff zongora mellől. Az ünneplést há­rom ráadással kellett megköszön­nie. Kedden este Dombóváron ke­rült sor a hét második hangverse­nyére. Itt Husek Rezső és Dr. Hai­der Ákos hangversenyzett a 12 évfolyamos iskola impozáns nagy termében 300 érdeklődő előtt. A tamásiak által kezdeményezett példa Dombóvárott is átütő sikert aratott. Öröm volt látni, hogy percről-percre hogyan teremtődik meg a kapcsolat előadó és hallga­tóság között. Dr. Haider Ákos, aki hegedűn öt számot adott elő, fé­nyesen zengő tónusával, választé­kosán finom előadásmódjával, Husek Rezső pedig a már sokszor megcsodált muzikalitásával, el- mélyültségével és technikai fel- készültségével aratott elismerést és különösen Liszt: Rigoletto Pa­rafrázis műve után zúgott elemi erővel a vastaps. Ez a hangver­seny is azt bizonyította, hogy ér­demes igényes műsorral az ifjú­ság elé lépni, hiszen zenei neve­lés nélkül hézagos lenne a közép­iskola esztétikai nevelése. O. I. jön kialakításra, a közművesítés­re és egyéb szempontokra való tekintettel. A beépítésnél a kö­vetelmény az adott területeknek megfelelő építési forma. Lehető­leg a tetszetős, modern, kevesebb költséget igénylő típustervek sze­rint építkezzenek a kislakásépí­tők. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, 'hogy lakóházakat csak az tervezhet, aki az orszá­gos tervezői jegyzékbe fel van véve, — Még néhány szót A LAKÁSÉPÍTŐ SZÖVETKEZETEKRŐL. Működésüket a tanács ellenőrzé­se alatt választott szervezőbizott­ság irányítja. A belépő tagok­nak a lakás értékének 15 száza­lékát kitevő pénzösszeggel kell rendelkezni. A kölcsönt — ka­matmentesen — 30 év alatt kell visszafizetni. Aki előbb fizeti ki, minden év után egy százalék engedményt kap. Ugyancsak en­gedményt kap, aki a 15 száza­léknál nagyobb összeggel rendel­kezik és a nagycsaládosok is. Akinél az eltartottak száma a két főt meghaladja, kétezer fo­rint engedményt kap. Ez az el­tartottak számának növekedésé­vel 10 000 forintig emelkedhet. Kistakács József, a városi ta­nács igazgatási osztályának ve­zetője: — Szelcszárdon igen nagy számban jelentkeznek lakásigé­nyek. Az elmúlt évben 118 lakást utaltunk iá és a beérkezett kér­vények száma 650 volt. A város iparosodásával még fokozottab­ban jelentkeznek az igények. Ezért a végrehajtó bizottság ál­láspontja az, hogy elsősorban a helyben jelentkező igényeket elé­gíti ki, mert nincs olyan hely­zetben, hogy a környező közsé­gekből — Mözsről, Decsről, Ócsényből — bejáró dolgozóknak is lakást biztosítson. Akik pedig nagyobb pénzösszeggel rendel­keznek — a lakosság nagy több­ségének véleménye is ez — ál­lami segítséggel építsenek lakást. — A kislakásépítkezés céljá­ra a tanács újabb, mintegy száz Szellemi A csapat tagjai átveszik a le­zárt borítékokat, kíváncsian né­zegetik — egyelőre csak kívül­ről —, mert a borítékok tartal­ma eddig még »hétpecsétes ti­tok«. Pedig, de jó lenne előre tudni a kérdést. A játékszabá­lyok azonban szigorúak, a »ver­senyzők« csak akkor tudhatják meg, mi lesz a kérdésük, ami­kor sorrakerülnek és amint fel­olvasta Steinbach Ferenc já­tékvezető, már meg is indult a stopperóra. Egyik kérdésre har­minc, a másikra hatvan má­sodperc alatt kell válaszolni, van olyan feladat, amit két perc alatt kell megoldani. A helyes válaszért három pont jár, de ha a versenyző nem tudja a »fe­leletet«, csapatának valame­lyik tagja segíthet, fél pont ellenében. Ha a csapatban nincs jelentkező, a közönség kö­rében akad vállalkozó a fel­adat megoldására. Jutalma egy szelet csokoládé. Nagy az izgalom minden­egyes kérdésnél. A nézőtéren hatvan fiatal kiséri figyelem­mel a versenyt. Többségükben lányok, hiszen a selyemgyári KISZ-szervezet száznegyven tagjából több, mint százhúsz a lány. Törkő Jóska kapásból vála­szol a kérdésre, hogy ki volt Mátyás király apja és miről ne­vezetes. Hunyadi János, a tö­rökverő. A következő verseny­zőnek már nehezebb a dolga, hiszen elég »fogas« kérdést ka­pott: Főztek-e Mátyás király-' nak burgonya paprikást ?... Főz­hettek néki, sokat járt a szegé­nyek között. A krumpli a sze­gények eledele volt... De 'aztán hamarosan helyesbít: Nem jőz­[ házhelyet ad át értékesítésre az OTP-nek az újváros alatt. Ez lesz az északi kertváros. — Hogyan biztosítja a TÜZÉP a kislakósépítkezésekhez az anya­got? — A terv szerint a legtöbb építőanyag rendelkezésre áll, de nem minden anyagból lesz pon­tos az ellátás. Fűrészáruból az igényeket még importtal sem tudják teljesen kielégíteni. Tető- szerkezethez ajánlják a vasbeton- és vasszerkezeteket A fűrészáru­hiány enyhítésére NDK, cseh és lengyel ablakokat, ajtókat hoz­nak be, amelyek sima vonalúak. modernek, eltérően a hagyomá­nyostól. Ötszázas cementből lesz még hiány, de ezt lehet pótolni 300-assal is, például mozaiklapok alá, falazóhabarcsba. A kislakásépítőknek például könnyebbé teszi az anyagbeszer­zést az a rendelkezés, hogy a TÜZÉP és az építtető között ANYAGBIZTOSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁST KELL KÖTNI. Az építtetőnek nem kell sokat feleslegesen járni anyag után, ér­tesítést kap, amikor a kért anyag megérkezett. Kanosi István, az OTP szek­szárdi fiókjának helyettes veze­tője válaszol az OTP-hitelekről: — Lakásépítkezéshez kölcsönt bérből és fizetésből élők és tsz- tagok kaphatnak. Uj családi ház építéséhez, megkezdett építkezés folytatásához, lakásválasztáshoz, ikerház, társasház, szövetkezeti ház építéséhez, öröklakás vásár­lásához nyújt kölcsönt az OTP. Az idén mintegy 20 millió fo­rint áll rendelkezésre. A kölcsön feltétele, hogy rendelkezésre áll­jon negyedrészannyi saját erő. Szekszárdon és Bonyhádon ma­ximum 70 000 másutt 50 000 fo­rint kölcsönt adhatunk. Bognár István Minek magának a föld, ha még csacsija sincs ? VI. A Ruzsics-gyerekek már vala mennyien felnőttek. Nem árt megnézni, hogy mi lett a sor­suk. Azoknak a »gyerekeknek« a sorsa, akiknek az apja még -alá­zattal könyörgött« egy kicsit jobb életért — eredménytelenül. A legidősebb neve Teréz. 1938 óta férjnél van. A felszabadulás után ők is földet kaptak, ma tér melőszövetkezeti tagok. Ezeket így jellemezte Ruzsics néni: — A Teréz lányom a férjével mór nem ment keresztül azon, amin mi, amikor fiatalok vol­tunk. Igaz. dolgoznak ők is tisz­tességesen, de sokkal könnyeb­ben élnek, mint mi. Mária ugyancsak 1938-ban ment férjhez. Két gyermeke van. Férje — sajnos — odaveszett a háborúban. A két gyereket azon­ban tisztes körülmények között tudta nevelni. Szorgalmas volt segítették a szülők, a többi test­vérek, igaz nagyon hiányzott a családfő, de azért sokkal jobb vi szonyok között éltek, mint a fel szabadulás előtt. Nem volt csa­ládfő, de mégis tudtak még épí­teni is. Építettek egy cseréptetős házat, és ami a leglényegesebb, építés közben sem nyomorogtak, mint annak idején a Ruzsics-há- zaspár. Időközben mindkét gye­rek elkerült a városba, ahol jól keresnek és jól élnek. Minden hé­ten hazautaznak. Édesanyjuk, akit a télre egy télikabáttal ajándé­koztak meg, a termelőszövetke­zetben dolgozik. Julianna ugyancsak férjnél van már régóta. Férje a BESZKÁRT- nál dolgozik vezető beosztásban. Három gyermekük van. Hogy mi­lyen viszonyok között élnek, azt legjobban mutatja az a ház, ame­lyet három éve építettek Rákos- palotán. Szép, kétszoba összkom­fortos lakás. Igaz, az építéshez kölcsönt is vettek fel az OTP-től, de hát ez a lehető legelőnyösebb az építtetők számára. feitii FF tő hettek, mert Amerikát csak Mátyás király halála után fe­dezték fel, a krumpli pedig on­nét került hozzánk. Politikai, történelmi és művé­szeti kérdésekkel kell »megbir­kózni« az öt versenycsapat tag­jainak. Tudni kell például azt, hogy mikor alakult meg a DlVSZ, mi a KGST és kik ala­kították, milyen államforma van Indiában, mi a szputnyilc- ban utazott kutyák neve. Me­lyik magyar király vonult át Tolnán, ki volt Budai Nagy An­tal... Ki volt az a magyar Ady- kutató, aki ■ napjainkban halt meg és ki festette a Mona Li- sát, mik a Corvinák. A fiatalok széleskörű műveltségét mutatja, hogy ritkán kerül sor kisegítés­re, az előkészített csokoládésze­letek nagy része megmarad. Néhány az ügyességi verseny számokból: Almatánc, amit Heronyányi Erzsi jár el Badics Jóskával, a gyár »tánctanárá­val«. Három pontot kap érte, partnere pedig csokoládét. Ta­kács Kató csak két pontot kap a csirkepaprikás elkészítéséért«, »elfelejtette« levágni a csirkét. Kirschner Éva feladata: Ciga­rettát sodorni. Sikerül. Pintér Mária feladata a legnehezebb, bekötött szemmel felállítani a sakkfigurákat, legfeljebb há­rom hiba fordulhat elő. A te­remben hirtelen csend lesz, pisszenés sem hallatszik, míg a versenyző tapogatja a figurá­kat, már mind a helyén van, csak egy futó hiányzik'. Végre az is megkerül, az első sorban bújt meg a gyalogok közt. Fel­csattan a taps, megkerült a fu­tó és már a helyén is van. Be­írják a megérdemelt három pontot, hiszen csak egy hiba van, a királynő nem került a színére. Eredményhirdetés... jutalom­osztás... megszólal a zenekar, következik a tánc. Kellemes szórakozással töltötték el a va­sárnap délutánt a tolnai se­lyemgyári fiatalok. J. J. Maguk a növények pusztítják el kártevőiket A tudósok kiszámították, hogy a világon a növényi kártevők és betegségek folytán keletkező ter­mésveszteség egyes esztendőkben eléri a 10 százalékot. A földmű­ves keserűen veszi tudomásul, hogy minden tizedik kilogramm gabona, zöldség, gyümölcs áldo­zatul esik a mezők és kertek el­lenségeinek. A szovjet tudósok olyan pre­parátumokat találtak, amelyek a le vélen, a száron, a gyökéren a növényi szervezetbe hatolva a kártevő rovarokra nézve mérge­zővé teszik a növényi nedveket. A preparátumok egyszeri alkal­mazása 2—3 hónapig hatásos. Gyakorlatilag ez az idő elég arra. hogy a termést az egész vegetá­ciós időszakban megvédjék. Az új vegyszerekkel a növények be­porozhatok, permetezhetők, sőt öntözéssel a talajba juttatva is hatásosak. A preparátumok csupán a kár­tevőkre nézve veszélyesek, a hasznos rovarokban nem tesz­nek kárt. A tudósok véleménye szerint közel van már az az idő, amikor az ember nem fog »adót fizetni« a növényi kártevőknek, s telje­sen megóvja a termést. — Ez nem olyan, mint amikor mi építtettünk és 30 kiló kama­tot fizettünk egy mázsa búzáért — mondja Ruzsics néni. János otthon lakik a szüleivel. Nem nősült meg. A termelőszö­vetkezetben dolgozik, de időköz­ben az állami gazdaságba is el­jár. Anna 1952-ben ment férjhez. Férje a Sinatelepi Állami Gaz­daságban agronómus. Két gyer­mekük van. — Ezek itt építettek házat az újfaluban Ha kimegyünk a ka­puhoz, onnan meg is tudom majd mutatni. Még nem készült el tel­jesen. Mi is adtunk az építéshez 11 000 forintot. Az ember úgy se­gíti a gyermekeit, ahogyan tud­ja. István hat év óta nős. Egy ideig termelőszövetkezetben dolgozott, jelenleg az Egyesült Izzóban se­gédmunkás. Felesége könyvelő. Kurdon laknak. — Melyik gyermeküknek van olyan, vagy ahhoz hasonló gond­ja, mint maguknak volt fiatal­korukban? — Egyiknek sincs. Valameny- nyien tisztességesen, jól élnek. Hálistennek ők nem abban a vi­lágban élnek, mint amiben mi összekerültünk. Közelebb hajol hozzám. — Ezért félek én, hogy egy­szer visszajön a régi világ. Már nem magammal törődöm, mert a mi életünk már a végefelé jár, hanem a gyerekeimmel. Örül a lelkem, amikor látom, hogy jól élnek, boldogok. Tudja milyen öröm, amikor eljönnek hozzánk látogatni, itt körülüljük az asz­talt, de nem a panaszszó tölti be a szobát, hanem az elégedettség. Kezdtem megérteni, hogy nem is csoda, ha időközben megfeled­keztek arról a kérvényről. A meg­változott körülmények között leg­feljebb azzal törődtek, hogy hol­nap még a mainál is jobb le­gyen s eszükbe sem jutott az egy­kori kérvény. Miért is jutott vol­na eszükbe, amikor arra még visszagondolni is rossz érzés. Valamikor éppen, hogy tengőd­tek. Hol az egyik gazdától kap­tak egy kis lisztet, amiből kenye­ret süthettek, hol a másiktól. Megesett, hogy el sem tudták képzelni, hogy harmadnap mit esznek, mert annyi tartalék sem volt. Ma pedig olyan természetes, hogy például a liszt újat ér. — Vagy, ha összejön a család, ak­kor Ruzsics néni 5—10 barom­finak is elvágja a nyakát. Ruzsics bácsival nem sok időt tölthettünk együtt. Az egykor ke­gyetlen valóság annyira távol áll mór tőle, hogy az egyes epizódo­kat, mint adomákat eleveníti meg. — 1919-ben kaptam két hold földet. Amikor 1921-ben kértem hozzá még néhányat, mert hát mit ért az a két holdaqska, azt kérdezték tőlem, hogy van-e fo­gatom, amivel meg tudom majd művelni. Hogyan lett volna foga­tom, miből tartottam volna el... Mire azt mondták, hogy ha még csacsija sincs, minek magának a föld és a még meglévő két holdat is elvették. Csak azt sajnálják mindketten, hogy elszaladt felettük az idő. Ruzsics bácsi ugyan még most is szorgoskodik, kora reggeltől estig, de hát már letagadhatatlanok az öregség jelei. — Tudja újságíró kartárs, ami­lyen egészségem nekem volt* most még semmi bajom sem len­ne, ha egész életemben úgy éltem volna, mint most. De hát az em­ber már fiatalkorában elszaggat­ta magát. Sokáig nézegette a könyvet, amelyben egykori kérvényének másolata volt. »Alázattal könyör­günk...« »Alázattal könyörgünk...« »Igen, így volt«. Aztán egy kö­zönyös mozdulattal becsukja. — Ez a világ már meghalt... A lényeg az, hogy öregségünkre más körülmények közé jutottunk. v (Vége.) BODA FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents