Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-14 / 62. szám
2 TOLNA MEOYFT NfiPÜJSAO 1961. március 14. Befejeződött a gyarmatosítók kongói bérenceinek értekezlete Tananarive (MTI). A Malgas Köztársaság fővárosában, Tana- nariveban vasárnap befejeződött a gyarmatosítók kongói bérenceinek értekezlete. Az értekezleten többek közt részt vett Kaszavubu, Ileo, Csőmbe, Kalondzsi és néhány tartományi vezető, nem jelent meg azonban Gizenga, a törvényes kongói kormány vezetője. Nyugati hírügynökségek az értekezlet után kiadott hivatalos közleményt ismertetve jelentették, hogy egyhangúan elhatározták »a kongó; államok konföderációjának« megalakítását. Ennek a konföderációnak elnökévé Ka- szavubut választották. Elhatározták továbbá, hogy megalakítják az »államok tanácsát«, amelynek tagjai Kaszavubu és a »tagállamok« elnökei. Ez a szerv lenne hivatott »a konföderáció kül- és belpolitikájának irányítására«. Egy további szerv, az úgynevezett »egybehangoló szervezet« — a tulajdonképpeni kormány — felelős lenne az »államok tanácsa« által hozott határozatok végrehajtásáért. Az értekezlet szóvivője közölte, hogy a Tananariveban hozott határozatokat mégegyszer megvitatja majd az »államfők« két hét múlva Bakwangában, a Dél-Kaszai »bányaállam« fővárosában tartandó újabb értekezlete. Ezután kerül majd sor a már régebben tervbe vett »kerekasztal értekezletre«, Elisabethvilleben. Nyugati jelentésekből is kitűnik, hogy a most végétért értekezleten nem hoztak döntést olyan kérdésekben, mint például az »államszövetség« neve, tagjainak pontos száma és a határok kérdése. Ezekben a kérdésekben — a szóvivő szerint — a Bak- wanga-i értekezlet dönt majd. Az értekezlet résztvevői felszólították az ENSZ-t, hogy »hatálytalanítsa a Biztonsági Tanács február 21-i, Kongóról hozott határozatát«. (Mint ismeretes, ez a határozat újból követelte az összes belga katonai személyek és politikai tanácsadók távozását Kongóból). Kaszavubu az értekezlet befejeztével táviratot intézett Frede- rich Bolandhoz, az ENSZ-közgyű- lés 15. ülésszakának elnökéhez és Hammarskjöld főtitkárhoz. Ebben a táviratban tudomásukra hozza, hogy a Tananarive-i értekezlet »bizonyos határozatokat hozott« és hangoztatja, »ismét létrejött az egység Kongó bizonyos részei között és elhárult a polgárháború veszélye«. fl Neo Lao Hakszat párt a genfi értekezlet újbóli összehívását követeli Hanoi (MTI): A Patet Lao harci egységek rádiója jelentette vasárnap, hogy a Neo Lao Hakszat párt központi bizottsága üzenetet intézett az afro-ázsiai szolidaritási tanácshoz és abban hangsúlyozta, a laoszi kérdés rendezése érdekében újból össze kell hívni a genfi értekezletet. Az Uj Kína hírügynökség jelentette, hogy Kong Le kapitány, a laoszi kormánycsapatok parancsnoka, a nemzeti katonai tanács elnöke napiparancsot adott ki a kormánycsapatok és a Patet Lao harci egységek Sala Phou Khun térségében aratott győzelméről. A napiparancs hangsúlyozza, hogy a laoszi népi erők döntő jelentőségű győzelmet arattak és súlyos veszteségeket okoztak a puccsistáknak. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Norasing, a Boun Oum-féle bábkormány tájékoztatásügyi minisztere vasárnap sajtóértekezleten ismertette, hogy a lázadók csapatai kiürítették Sala Pho Khun és Moung Kassy városokat. Kénytelen volt azt is bevallani, hogy a lázadók csapatai súlyos veszteségeket szenvedtek, azt állítótta azonban, hogy „ellentámadást indítottak Moung Kassy visszafoglalására.’1 Újságíróknak adott nyilatkozatában Kaszavubu kijelentette, hogy »az államszövetség megalakulása közös valutához és vámunióhoz vezet majd Kongóban«. Közölte továbbá, hogy katangai küldöttek vezetésével haladékta - lanul misszió utazik New Yorkba és az ENSZ-közgyűlés elé terjeszti a Tananarive-i értekezlet határozatait. Kaszavubu végül cinikusan megjegyezte, hogy »Gizenga kormányát is tájékoztatják a határozatoktól és ha Gizenga nem hajlandó együttműködni az állam- szövetséggel, akkor törvényen kívül helyezik«. Nyugati hírügynökségek első kommentárjaiból az ország egysége ellen elkövetett újabb merénylet fölött érzett megelégedés ellenére is kicsendül az aggodalom hangja. Ezt a legvilágosabban az AP hírmagyarázója fejezi ki, aki rámutat, hogy az értekezleten hozott határozatok ellenére »megválaszolatlan maradt aá a kérdés, vajon Gizenga, a stanley- villei kormány vezetője, Lumumba politikai örököse, elfogadja-e a határozatokat«. Az amerikai tudósító kénytelen elismerni, hogy Gizenga »jelentős kongói politikai vezető, aki nem vesz részt az értekezleten«. A Pravda a tananarivei értekezletről Moszkva (MTI). N. Prozsogin, a Pravdában a tananarivei értekezlettel foglalkozó hírmagyarázatában rámutat, hogy a Malgas Köztársaság fővárosában összegyűlt imperialista bábok félredobták álarcukat és nyíltan bejelentették: az egységes Kongói Köztársaság helyén, »a kongói államok« konföderációját akarják megteremteni. Ilymódon azok, akik Kongó képviselőinek szeretnék feltüntetni magukat, aláírták az imperialistáknak azt a tervét, hogy feldarabolják a fiatal köztársaságot, leszakítsák testéről Katangát és Kaszait, a két leggazdagabb tartományt. Prozsogin megállapítja, hogy a belga és egyéb gyarmatosítók számára előnyös feldarabolás á Biztonsági Tanács határozatainak megsértését jelenti. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács több ízben állást foglalt a kongói állam egysége és függetlensége mellett. Mint a cikk írója megállapítja, a bábok és a pártfogóik döntése nem a kongói nép határozata. Kongó egységes, és egyetlen tör- vényes kormánya van. II Pravda szemléiről az amerikai kormánynak az EHSZ-iilésszak napirendje körül űzött furcsa játékáról Moszkva (TASZSZ): A Pravda szemleírói rámutatnak arra, hogy az ENSZ-közgyűlés folytatólagos ülésszakának megnyitása óta már egy hét telt el, de azóta sem tartottak plenáris üléseket A szemleírók emlékeztetnek arra, hogy az ülésszak második felének napirendjén korunk rendkívül fontos problémái szerepelnek, amelyeknek megoldásától függ földünk békéje és nyugalma. Az óceánontúli sajtó közleményeiből ítélve az Egyesült Államok furcsa és érthetetlen játékot kezdett az ülésszak napirendje körül. Az amerikai kormány mindenáron ki akarja iktatni a megvitatandó kérdések I közül a leszerelés ügyét, ezzel ' szemben különféle kétes és hajánál fogva előráncigált kérdéseket akar e magas fórum napirendjére erőszakolni. A szemleírók a továbbiakban hangsúlyozzák: a Szovjetunió álláspontja a leszerelés kérdésében tiszta és világos. A Szovjetunió azt akarja, hogy a közgyűlés folytatólagos ülésszakán vitassák meg a leszerelés kérdését és egyezzenek meg. milyen alapon tárgyaljanak tovább az általános és teljes leszerelést magába foglaló szerződés kidolgozásáról, annak a fórumnak összetételéről, amely e tárgyalásokat lefolytatja. E tények világánál az amerikai diplomáciának az ülésszak napirendje körüli csűrés-csavaró- sa nem egyeztethető össze az új washingtoni kormány vezetőinek szép ígéretével. Itt az idő, hogy a szavakról a tettekre térjenek át — hangsúlyozzál? a Pravda szem. leírói. Kozvéleménykutatás az ENSZ-ben Kína tagságának kérdésiről New York (MTI): Mint az AP amerikai hírügynökség jelenti, egy professzor, a nemzetközi kapcsolatok szakértője nemrég meginterjúvolta az NESZ-küldöttsé- gek vezetőit a Kínai Népköztársaság tagsága kérdésében elfoglalt álláspontjukról. Az eredmény: minden tíz küldöttség vezetője közül kilenc kijelentette, meggyőződése, hogy az ENSZ- közgyűlés ez év szeptember 19-én kezdődő rendes ülésszakán napirendre tűzi Kína ENSZ-tagságá- nak kérdését. A Sunday Express értesülései szerint Macmillan angol miniszterelnök azzal a gondolattal foglalkozik, hogy meghívja Csou En. laj kínai miniszterelnököt egy Genfben tartandó újabb leszerelési értekezletre. Macmillan — folytatja a Sunday Express — „merész akcióra készül, hogy visszaszerezze a kezdeményezést a béke biztosításában és ehhez az akciójához igyekszik megnyerni a nemzetközösség vezetőinek támogatását”. Az angol lap végül azt állítja, Macmillan reméli, hogy sikerül tárgyalóasztalhoz ülnie Hruscsov szovjet miniszterelnökkel, Kennedy amerikai elnökkel és Caou Sn-laj kínai rnizus^erelnökkel. A Sunday Express véleménye szerint Macmillan-nek ilyen módon reménye lehet arra, hogy „megkerülje az ENSZ-t és Kína ENSZ-tagságának kényes, hosszú ideje vajúdó kérdését. Kétségbevonhatatlanul a tavaszban járunk, A határban megpezsdül az élet, üde, zöld színt váltottak az őszi vetések. Traktorok, vetőgépek járják a határt. Mindenütt megkezdődött a tavaszi munka. A felnőttek mellett munkához láttak a gyerekek is. Hétfőn délután Döbröközön az állomásra igyekvők, vagy az onnan hazafelé tartók sürgő-forgó, zajos gyerekcsapatot láthattak az iskola gyakorlókertjében. Ásóval, kapával, gereblyével felszerelve tevékenykedett a parcellák között húsznál több fiú és lány. A fiúk ástak, a hívatlanul elő- bujt facsemetéket irtották, a lányok kapáltak, gereblyéztek, ve- teményeztek. Berczeli László tanár irányította a gyerekeket. — Vigyázzatok a velőborsó vetésével. — Fiúk, pontosan mérjétek ki a parcellákat... A tanár hol itt, hol ott tűnt fel a négyszáz öles gyakorlókertben, magyarázott, mit, hogyan csináljanak a gyerekek. — A nyárra lesz szép igazán a kertünk —• válaszolt kérdésünkre. Kállai Gyula előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján hétfőn este Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, „A békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc programja” címmel előadást tartott a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házában. Az előadáson részt vettek Kiss Károly, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, jelen volt az MSZMP Központi Bizottságának, a forradalmi munkás-paraszt kor mánynak több tagja, politikai és társadalmi életünk számos ismert személyisége. II tananarivei értekezlet befejezte munkáját s a gyarmatosítók kongói bérencei kimondták a Kongói Köztársaság feldarabolását. Az imperialista hatalmak látszólag elérték céljukat, mert sikerült szétszakítani az egységes Kongói Köztársaságot, igaz, hogy semmiféle eszköztől sem riadtak vissza, beleértve Lumum- bának és társainak gálád meggyilkolását is. A tananarivei értekezlet határozata alapján megalakították »a kongói államok konföderációját«, azonban nem hoztak döntést sok olyan fontos kérdésben, mint az úgynevezett »államszövetség« neve, a tagok száma, a határok kérdése. S ami a legfontosabb, a tananarivei értekezlet a gyakorlatban nem hozta meg Kongó egységét, jóllehet Kaszavubu az ENSZ-közgyűlés elnökéhez küldött táviratban, kérve a Biztonsági Tanács határozatának megsemmisítését, azt írja, hogy »létrejött az egység Kongó bizonyos részei között és elhárult a polgárháború veszélye«. A nyugati hatalmak kormánykörei sem titkolják aggodalmukat, hogy ez az »egység« nagyon ingatag, mert a kérdés megoldása elsősorban azon múlik, hogy Gizenga, a Stanleyvil- le-i kormány vezetője, elfogadja-e ezeket a határozatokat. — Mint ismeretes, Gizenga nem vett részt a tananarivei értekezleten, bár Kaszavubu és cinkosai számítottak megjelenésére, s mindenekelőtt számítottak arra, hogy Gizenga beleegyezését adja a kongói állam egysége ellen elkövetett merénylethez. Nyugati hírügynökségek egybehangzóan arról írnak, hogy Gizenga »jelentős kongói politikai vezető«. Az is közismert tény, hogy Lumumba és harcostársai meggyilkolása következtében jelentősen megnövekedtek Kongóban az anti- imperialista erők, s énnek következtében megnövekedett Gi- zengának, Lumumba politikai örökösének, hatalma is. Gizenga éppen úgy mint Lumumba, kezdettől fogva a Kongói Köztársaság egysége és függetlensége mellett szállt síkra, tehát azt az álláspontot képviselte, amelyet a kongói nép túlnyomó többsége. A tananarivei értekezlet mindezt nem vette figyelembe, s amint a Pravda kommentárja is megállapítja, a Malgas Köztársaság fővárosában összegyűlt imperialista bábok levetették álarcukat, s nyíltan az egységes Kongó ellen foglaltak állást. Nem kétséges, hogy ez a határozat az imperialisták céljait szolgálja, mert az egységes és szabad Kongó helyébe egy szétdarabolt, imperialista érdekektől függő konföderációs államszövetséget akar létrehozni. A tananarivei értekezlet határozatai a Biztonsági Tanács döntéseivel szöges ellentétben állnak és azok durva megsértését jelentik, mert ismeretes, hogy a Biztonsági Tanács több határozatot hozott Kongó egységéről és függetlenségéről. Ami Tananariveban történt, az az imperialista hatalmak célkitűzéseit és nem a kongói nép érdekeit szolgálja, mert Tana- narivében az imperialisták bábjai és nem a kongói nép hozott határozatokat. Joggal állapítja meg a Pravda, hogy a kongói nép ma is teljesen egységes, a szabadság és a függetlenség mellett áll, s a kongói népnek ma is egyetlen törvényes kormánya van. Francia jelentés az angolai terrorról Brazzaville (AFP). A francia rádió és televízió brazzavillei tudósítója »meg nem erősített« értesülésekre hivatkozva jelentette, hogy Angola, portugál gyarmaton legújabban 800 személyt tartóztattak le, köztük 200 európait. A volt Francia-Kongó fővárosában élő portugál politikai meJELSŐ NAP a gyakorlókertben — Még csak most kezdjük kialakítani a végleges formáját. Tavaly kaptuk meg, és itt, az út melletti részen nagyon sokat kellett dolgoznunk. Gödröket kellett betemetnünk, sok földet megmozgatnunk, amire egyenletessé tettük a talajt. — Erre az oldalra szőlőt és gyümölcsfákat telepítünk — mutatta sorra —, a túlsó oldalra pedig évelő cserjéket, növényeket. 'álnát, ribizlit, fekete ribizlit, egrest, földiepret, sóskát, tormát. A kert alsó szélén, a kerítés mellett faiskolát létesítünk. A középső részt a mezőgazdasági terület foglalja el. Minden olyan növényt megtermelünk itt, amelyről az iskolában is tanulnak. A »szántóföldi« részben négy búzaparcella sorakozik egymás mellett. Kísérletet folytatunk négy búzafajtával — magyarázza a tanár. — Egy olasz búzafajtát, egy orosz és két magyar fajtát — Bánkuti nekültek körében olyan hírek terjedtek el, hogy Angola fővárosának, Luandának egy kisebb negyedét elkülönítették a politikai foglyok elhelyezése céljából. A városi börtön ugyanis szűknek bizonyult a mind nagyobb számú politikai fogoly őrzésére. 1201-est és Fértődi 293-ast — vetettünk. Az olasz fajta válik be legjobban, úgy látszik eddig. Igen, az olasz búzafajta már jó arasznyira nőtt, a többi jóval alacsonyabb. — A gyerekek számontartják azt is, melyik sort ki vetette — jegyzi meg Berczeli László. — Nagyon tetszik nekik ez a »gazdálkodó.s«, szorgalmasan és ügyesen is végzik a munkákat. — Még azt kell elmondanom — teszi hozzá —, hogy széppé is akarjuk tenni kertünket. Az utak szegélyére, a parcellák szélére magas törzsű rózsákat, azok közé különböző virágokat ültetünk. — Még egy kérdés; hányadiko- sok dolgoznak most itt? — Ötödikesek. Mire elvégzik az általánost, sokat tanulnak itt, a gyakorlókertben. A nap már a háztetők fölé ért, a gyerekek összeszedik a szerszámokat. Vége a foglalkozásnak, indulnak hazafelé. Eny kicsit felnőitek voltak ezen a délutánon, dolgoztak, megkezdték ők is a tavaszi munkát. B. I.
