Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1961. március 11. A lan a ii ári vei értekezlet Kongó szét darabolását akarja Véget ért a latin-amerikai országok mexikói értekezlete A kongói ENSZ-parancsnok hi­vatalosan átengedte Leopoldvillet Mobutu zsoldosainak. A kongói nép érdekeit eláruló diktátorok és diktátor jelöltek ta- nanarivei értekezletük csütörtök délutáni ülésén igyekeztek meg­felelni imperialista megbízóik tö­rekvéseinek: kimondották Kongó egységének szétzúzását, az ország testének további szétforgácsolá- sát. Az ülésről kiadott közlemény először is bejelenti, hogy az érte­kezlet elismeri a Kongó területén »már megalakult független álla­mokat« — értve alatta a kongói Katanga-tartomány uránérc-kin­cseit markában tartó »Union Mi­niere« belga bányakonszern védő­szárnyai alatt működő Csombe- féle katangai szakadár »kor­mányt«, nemkülönben a Kaszai­tartomány déli részén lévő Ka- londzsi-féle úgynevezett »bánya­államot«. Romboló munkáját az értekez­let azzal tetézte, — mint a közle­mény második pontként bejelen­ti —, hogy »földrajzi, néprajzi és gazdasági meggondolásokból« elv­ben szükségesnek tartja további »független államok« alakítását Kongó területén. — Ennek az el­gondolásnak legfőbb szóvivője természetesen a belga-bérenc Csőmbe, valamint Kalondzsi volt. Bár a közlemény igyekezett a törvényesség mázával bevonni az értekezleten hozott Kongó alkot­mányába ütköző határozatokat, nem kétséges, hogy a jelenlévő diktátorok és diktátor-jelöltek csak abban értenek egyet, hogy az ENSZ-nek távoznia kell Kon­góból. Az AP tudósítója, több résztve­vővel folytatott beszélgetés után megállapítja, kétségtelen, hogy az értekezlet állásfoglalásának célja »balkanizálni« azaz még több da­rabra szabdalni az országot. A tudósító értesülése szerint több diktátor-jelölt máris anyagi segítséget kért Csombetól, a bel­gák katangai páncélszekrényének kezelőjétől, de egyelőre kevés eredménnyel. Kaszavubu, Kongónak az áru­lókat támogató elnöke csütörtö­kön tiltakozó táviratsorozatot in­dított útnak. Az ENSZ-közgyűlés elnökének szánt táviratában is­mét fenyegetőzött, az ENSZ kon­gói tanácsadó bizottsága elnöké­hez, valamint Nkrumah, ghanai elnökhöz küldött táviratában pe­dig az ellen tiltakozott, hogy a ghanai elnök — mint ismeretes — javaslatot tett Kongó kérdésének megoldására. Az AFP jelenti, valamennyi megfigyelő szerint a közlemény megszövegezése rendkívül honqá- lyos. Hammarskjöld tovább levelez New York. New York-ban vi­szont Hammarskjöld folytatta le­velezését. Ez alkalommal írásá­val Kaszavubuhoz fordult, akit arra »emlékeztetett«, hogy múlt év júliusában a kongói kormány megígérte, biztosítja az ENSZ tagjainak szabad mozgását és kü­lönleges immunitását Kongóban. Az ENSZ főtitkárát az bírta rá újabb Írásművének megalkotásá­ra, hogy Dayal tábornok, az ENSZ kongói megbízottja tájékoztatta a leopoldvillei »kormány« legújabb miniszterelnök-helyettesével Ja­cques Massával folytatott tárgya­lásáról. Az ENSZ szóvivője sze­rint Mássá megismételte »kormá­nyának« az ENSZ-szel szemben hangoztatott eddigi követeléseit, megtoldva azzal, hogy »ENSZ-ka- tonák nem végezhetnek többé fegyveres őrjáratot Leopoldville- ben«. Mint az ENSZ szóvivője han­goztatta, Hammarskjöld Kasza­vubuhoz intézett levelét úgyne­vezett kongói tanácsadó bizott­ságának hozzájárulásával írta. A j bizottság csütörtöki ülésén — hangoztatták jóltájékozott körök­ben — arra az álláspontra helyez­kedett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kongóra vonatkozó februári határozata, — bár ki­mondja, hogy az ENSZ kongói A lengyel hangszergyártás A lengyel hangszergyártás szé­pen fejlődik. Harmonikát, húros —fúvós és ütőhangszereket, zon­gorát és pianinót gyártanak. A hangszergyártás több mint 30 százaléka külföldre dolgozik. A Kaliszban és Legnicában gyártott pianinók 26 országba jutnak el, többek között a Szovjetunióba, Finnországba, Görögországba, Norvégiába és az Egyesült Álla­mokba. Bydgoszczban gyártott harmonikákon játszanak Ma­gyarországon, Bulgáriában. A varsói fúvóshangszergyár teljes jazz-zenekari készletet szállít Mexikóba és Brazíliába. A »Ca- lisia« pianinót kipróbálták, nem árt-e neki a trópusi éghajlat, ugyanis Venezuela és Ceylon is rendelt belőlük. A hangszerexport az idén 60 százalékkal magasabb lesz, mint az elmúlt évben. Ifjúmunkások ! Jelentkezzetek kőműves, ács, burkoló, tető- 1 ◄ fedő és szigetelő szakmára * tanulónak Jelentkezhetnek mindazok, akik 14. életévüket betöltötték, de a 17. életévüket még nem haladták túl és a VIII. általános iskolát elvégezték. Jelentkezni lehet: Komlói Állami Építőipari Vállalat, 5 Komló, Kossuth L. u. 13., valamint Pécs, 506. sz. MŰM. J Iparitanuló Intézet, Szigeti u. 35. 3 Jelentkezni lehet levélben, vagy személyesen. jj Vidéki tanulóknak bentlakásos otthont és napi három- 3 szőri étkezést biztosítunk. J (30) 3 rendfenntartó erői »végső eset­ben erőszakhoz folyamodhatnak« — nem jelenti azt, hogy az ENSZ rendfenntartó erőinek fegyvere­sen kell visszaszerezniük Matadit, a kongói ENSZ-parancsnokság utánpótlása szempontjából lét- fontosságú és Mobutu-zsoldosok kezére került kikötővárost. A bizottság szerint tárgyalni kell és ha nem születik eredmény, a kérdést nyilvánvalóan az idé­zett határozat végrehajtásának újabb elodázása végett a Bizton­sági Tanács elé kell terjeszteni. Leopoldvilleből érkezett jelen­tés szerint az ENSZ rendfenn­tartó erők parancsnoka beleegye­zett abba, hogy kivonja az ENSZ- őrjáratokat Leopoldvilleből és ez­zel hivatalosan is átengedte a te­repet az árulóknak Kongó fővá­rosában. Leopoldvilleben egyébként be­jelentették, hogy Dayal elhalasz­totta elutazását és valószínűleg március 14-e körül indul New Yorkba. Az AP New York-i tudósítójá­nak értesülése szerint az afrikai ENSZ-országok küldöttségei meg­akarják nyerni más küldöttségek támogatását egy olyan javaslat benyújtásához, amely kérné a közgyűlést, hogy — figyelmen kí­vül hagyva egyes küldöttségek ellentétes álláspontját — hala­déktalanul vitassa meg Kongó kérdését. Mexiko City (TASZSZ): Csü­törtökön véget ért a latin-ame­rikai országok négynapos érte­kezlete, amelyet a nemzeti füg­getlenség, a gazdasági felszaba­dulás és a béke kérdésével kap­csolatban tartottak. Az értekezlet öt határozatot hozott, amelyek az említett kér­désekkel foglalkoznak és kiadott egy zárónyilatkozatot. A határozatok hangsúlyozzák: a latin-amerikai országok népei­nek fő feladata, hogy a világot átfogó imperialista-ellenes és gyarmatellenes front keretei kö­zött harcoljanak nemzeti felsza­badulásukért. Latin-Amerika fej­lődését legfőképpen az észak-ame rikai imperializmus gátolja — hangsúlyozzák a határozatok. Az értekezlet egyik határoza­ta hangsúlyozza, hogy harcot kell folytatni a hátrányos szerződé­sek és egyezmények ellen, ame­lyek a latin-amerikai országokat nem kezelik egyenjogú félként a tervbe vett dél-atlanti tömb el­len. Az értekezlet elítélte a Monroe-elvet, a pánamerikaniz- must. valamint az Amerikai Ál­lamok Szervezetét, mint az észak­amerikai imperializmus behatolá­sának eszközét. Az értekezlet résztvevői kije­lentették, hogy támogatják Pa­nama népének harcát a Panama­csatorna övezetének visszaadásá­ért és hajlandók síkra szállni azért, hogy a latin-amerikai né­pek visszakapják azokat a terü- I leteket, amelyeket az Egyesült Államok kormánya vett el tő­lük. Szolidaritásukat nyilvánítot­ták Puerto Rico, Algéria és Kon­gó nemzeti függetlenségéért har­coló népeivel, Portugália és Spa­nyolország népeinek a fasiszta rendszer ellen vívott harcával, el­ítélték a paraguayi, a dominicai és a nicaraguai diktatúrát. Az értekezlet résztvevői állást foglaltak a hidegháború és a fegy­verkezési verseny ellen, az atom­fegyverkísérletek ellen, követel­ték az általános és teljes lesze­relést, a nukleáris fegyverek el* tiltását. Az értekezlet résztvevői kije­lentették, hogy Latin-Amerika népei együttéreznek a kubai for­radalommal és támogatják azt. — Ha fegyveres agresszió történik Kuba ellen — mondja az egyik határozat — Latin-Amerika, min­den rendelkezésre álló erőt moz­gósít az agresszió visszaverésére. Az értekezlet megállapította, hogy az antikommunizmus csak eszköz a népek közötti egyetér­tés megbontására és az imperia­lista behatolás elősegítésére. Az értekezlet javasolta, hogy szervezzenek minden latin-ameri­kai országbap mozgalmat a nem­zeti szuverénitás védelmére, a gazdasági szabadság kiharcolásá­ra és a béke fenntartására. Elha­tározták, hogy a közeljövőben megtartják az elmaradott afri­kai, ázsiai, óceániai és latin-ame­rikai országok képviselőinek érte­kezletét, hogy megteremtsék a népek egységfrontját az imperia­lizmussal szemben. Szovjet tudósok nyilatkozata a szputnyik-űrhajóról Moszkva: (MTI) Az isipert szovjet rakétatechnikai szakem­ber, Dobronravov professzor a világűr meghódításával kapcsola­tos szovjet kísérletek tervszerűsé­gére, fokozatosságára mutatott rá. Mint megállapította: a máso­dik szovjet szputnyik-űrhajóhoz képest néhány változást hajtottak végre a jelenleg sikerrel kipró­bált szputnyik-űrhajón. Súlya mintegy száz kilogrammal na­gyobb, pályasíkját pedig némi­képpen módosították. Különösen nagy jelentőségű az a tény, hogy a szputnyik-űrhajó pontosan a megadott körzetben ért földet. Ez arra mutat, hogy irányító beren­dezései mind a kilövés, mind a visszatérítés szakaszában a lehe­tő legnagyobb pontossággal mű­ködtek. Sz. Poloszkov professzor, a technikai tudományok doktora hangsúlyozta: a visszairányítás jóval bonyolultabb feladatot je­lent, mint egy mesterséges hold, vagy rakéta felbocsátása. Ebben az esetben ugyanis nem elegendő a tökéletes irányító berendezés, hanem a legnagyobb fokú biz­tonságot kell nyújtani a műsze­res kabinban levő kísérleti álla­toknak, később pedig a kísérleti személyeknek. Ebből a célból olyan különleges eljárásokra van szükség, amelyek teljes mérték­ben megvédik az utasokat a visz- szatérítés során fellépő magas hőmérséklettől. Ugyanakkor gon­doskodni kell arról is, hogy a földetérés ne viselje meg a kí­sérleti élőlények szervezetét, amelyet amúgyis megterheltek az űrutazás során fellépő biológiai jelenségek. Érdekes magyarázatot fűzött az űrhajó-szputnyik fellövéséhez J. Kravcov professzor, aki megálla­pította: ez a kísérlet rendkívül nagy jelentőségű az ember űr­hajózása szempontjából. Ahhoz, hogy az első űrhajós valóban útnak indulhasson, egész sereg bonyolult problémát kell megoldani. A tudósoknak pél­dául számításba kell venniök azt a tényt, hogy az űrhajósoknak a lehető legtermészetesebb élet- körülményeket keli teremteni az utasfülkében. Ennek ellenére biz­tosítani kell a többszörös védel­met, mert például abban az eset­ben, ha a kabin elvesztené her- metikus zártságát, az űrhajós szinte pillanatok alatt elpusztul­na, vérében valósággal felforrná­nak a gázok. Nem csupán a le­vegő hőmérsékletéről, állandó gáz-összetételéről, megfelelő nyo­másról kell gondoskodni, hanem többek között biztosítani kell azt is, hogy azonos szinten marad­jon az egész űrhajó-utazás során a levegő páratartalma. Problémát jelent az űrhajósok tápláléka is. Egy ember átlag PÁRIZS Az egész párizsi sajtó vezető helyen közli pénteken reggel a szovjet tudomány újabb diadalá­nak hírét. A jobboldali Figaro a szputnyikok »családfájára« fel« rajzolja az újabb ágat. Az Auro- re félig-meddig tréfás címében kiemeli, hogy az űrkutya 28 000 kilométeres óránkénti sebesség­gel többször megkerülte a földet, mielőtt visszatért volna óljába. A lap tudományos munkatársa »az űr meghódítására megindult szovjet—amerikai mérkőzés« állá­sát az eddigi eredmények egybe­vetésével úgy állapítja meg, hogy »jogos a vélemény: a szov­jet tudósok állnak közelebb a győzelemhez«. Az Aurore beszámol arról, hogy az új szovjet teljesítmény híré­nek ismeretessé váltakor a pesz- szimizmus lett úrrá Washington­ban. Az első amerikai az űrben legfeljebb csak egy 160 kilomé­teres ugrást tehet meg 5—600 ki­lométeres röppályával és 8000 kilométeres óránkénti sebesség­gel. Az oroszok egészen más tel­jesítményt akarnak elérni. Mű­bolygóba ültetik az űr első uta­sát és a föld körül 28 000 kilomé­teres sebességgel- több fordulót akarnak tétetni vele mielőtt le­szállítanák! — állítja szembe a párizsi jobboldali lap az eddig elért eredményeket. A szocialista Populaire aláhúz­za, hogy az amerikai tudósok meg vannak győződve arról, a Szov­jetunióban máris készen állanak naponta három kilogramm szi­lárd és folyékony táplálékot fo­gyaszt el. Hosszabb űrutazás ese­tén így a szükséges táplálék mennyisége egy tonna lenne, s ez azt jelenti, hogy a hasznos ter­helés jelentékeny részét az élel­miszer-tartalékok vennék el. Ter­mészetesen az első időszakban csupán rövidebb űrutazásokról le­het szó. Ilyen alkalommal feltét­lenül azokat a berendezéseket ve­szik majd használatba, amelyeket sikerrel próbáltak ki a szputnyik- űrhajókon. egy embernek az űrbe fellövésé­re. Az Humanité így ír: — A szovjet tudósok módszere­sen valósítják meg azt a prog­ramot, amelynek a végén az em­ber első űrbéli útja áll. Hiába való dolog jósolgatni, mikor is történik meg ez, de az új, teljes sikerrel koronázott kísérlet utijn kísértésbe kerül az ember, hogy azt gondolja, talán már az idei nyár sem múlik el anélkül, hogy utasok ne szánjanak fel egy ugyanolyan űrhajóra, mint amely­ről tegnap egy feketeszőrű kutya leszállt. NEW YORK A New York Times washing­toni jelentésében közli George Law-nak az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal munkatár­sának nyilatkozatát. Law hang­súlyozza: az új szputnyik-űrhajó felbocsátása azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió »jóformán készen áll arra, hogy embert küldjön a világűrbe«. TOKIÓ »A japán tudósok ismét mele­gen üdvözlik a szovjet tudomány újabb sikerét. A japán tudósok kiemelik, hogy a negyedik szput­nyik-űrhajó felbocsátása s vissza- hozatala közelebb vitte az em­beriséget az űrrepüléshez« — mondotta kommentárjában a to­kiói rádió. A Szovjetunió újabb lépést tett afelé, hogy biztosítva legyen az ember veszélytelen repülése a vi­lágűrben — írja a Manicsi című lap. Nyugati lapvélemények az új szovjet űrhajóról

Next

/
Thumbnails
Contents