Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-10 / 59. szám
istn. március 10. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG A Bánk bán Tolna megyében B ánk bán-t ez ideig rendszeresen csak a budapesti Nemzeti Színházban és néhány nagyobb vidéki városban játszották, míg ma falvak művelődési otthonaiban aratja diadalát ez a dráma. Bár a dráma cselekménye a XIII. század elején játszódik, de a darab mondanivalóin keresztül ráismerünk a múlt század elején az uralkodó ház és az osztrák kamarilla magyarellenes és magyar érzést tipró törekvéseire. A felszabadulás óta eltelt tizenöt év, de különösen a színészet államosításától számított csaknem tizenkét év alatt új művelődési otthonok százai épültek, és ma már bátran állíthatjuk, hogy a szépet, az irodalmat, a színjátszást a falvakban épp úgy értékelik, mint a városokban. Az Állami Déryné Színház tíz éves működése nem kis mértékben elősegítette a falvak, dolgozó népünk kulturális előrehaladását. A falvak népe műveltségben, igényességben ma olyan fokon áll, hogy Moliére és Shakespeare színdarabjai után Katona József Bánk bán-ját is megismerheti, megértheti, és az előadással kapcsolatban önmagát, önmaga felemelkedését ünnepelheti. Az Állami Déryné Színház is ünnepnapként könyveli el a dráma minden előadását. Ezt bizonyítja a közönség rajongó szere- tete, az, hogy régies nyelvezete ellenére mindenki megérti a darab mondanivalóját, hogy a színház felkészült rendezéssel, a legjobb és a legmaibb értelmezéssel hozta a darabot színre, és mind a főszerepet, mind a mellékszerepeket is a legkiválóbb színészek játsz- szák. Talán nem szükségtelen megemlékezni Katona Józsefről, és az ő csaknem 150 éves színdarabjáról. A XVIII. század végén Kazinczy által megindított nyelvújítási mozgalom, Shakespeare géniuszának megismerése, a Shakespeare- kultusznak rohamos fejlődése. Kelemen László színtársulatának úttörő működése a nemzeti öntudat elmélyítése mellett hatalmas léptekkel vitte előre a magyar nyelv pallérozását, egyre jobban fejlődő irodalmunk és színjátszásunk előrehaladását. A régi német ritterdrámák hatása csakhamar megszűnt, és a XIX. század tízes és húszas éveiben már Shakespeare szellemében írtak íróink és játszottak színészeink. Katona József fiatal színésznek, akit megihletett a nagy angol író, Hamlet címszerepe volt a parádés alakítása, és Shakespeare igazi szellemét senki úgy nem tette magáévá, senki úgy nem értette meg, mint ez az ifjú színész, aki akkor, a későbbi híres úttörő színészeinkkel, többek között Udvarhelyi Miklóssal és Dérynével játszott együtt. Tagadhatatlan, hogy Shakes- peare-hatás érezhető a Bánk bán-on, és az író egy-két fiatalabb kori kísérletén is. Katona II. Endre uralkodásának idejéből Bánk nádorispán alakját vette elő, és ennek személye és az 1213. évi zendülés alkalmával lejátszódott események, Gertrudis kirélyné meggyilkolása, az idegenek felkoncolása képezte drámájának témáját és alapját. E történelmi tárggyal más íróink is kísérleteztek, sőt a költő halálának évében a német Grillparzer is, de a téma megírásában egyikük sem jutott olyan klasszikus magaslatra, mint Katona József. A dráma tárgyának igazi emberi és nemzeti jelentősége csak az ő írásművészetében valósult meg. Nem a magyarság dicséretét, a hősiességet, a magyar virtust zengő hősi játékot írta meg, mint Kisfaludy Károly, hanem konfliktusokban bővelkedő, a nép fájdalmát és sorsát átérző nemzeti drámát alkotott. Bár az 1815. évi erdélyi pályázaton méltatlanul mellőzték drámáját, a költő tudta, hogy remekművet írt, hogy maradandó érték a színdarabja. 1820-ban a cenzúra követelményeit is figyelembe véve (hogy a királyné »ártatlan«, hogy a király személye »szent«, hogy II. Endre »jóságos és igazságos« stb.), átdolgozta, egységesebbé tette drámáját, és könyvalakban megjelentette. 1817- ben felolvasta művét legjobb barátjának, Udvarhelyi Miklósnak, de akkoriban az sem tudta a színdarabot előadatni. (Egy ízben 1819-ben Székesfehérváron tervbe is vették a dráma előadását, de a cenzúra a darab színrehozatalát nem engedélyezte.) Ebben az időben olthatatlan szerelemre gyúlt pályatársa, Déryné iránt, de ez a szerelem reménytelen lévén, lassanként otthagyta a színpadot, a dicsőség világát. Ezt a visszavonulást főként az segítette elő, hogy mint író sikertelenül küzdött az érvényesülésért. Szülővárosában, Kecskeméten lett városi ügyész, és 1830-ban, csalódva az életében, csalódva mindenben, szívszélhűdésben halt meg 38 éves korában. Kassán, 1833. február hó 15-én volt a Bánk bán első előadása. Régi barátja, Udvarhelyi Miklós választotta a darabot jutalom játékául, amikor is Mikhál bán szerepében lépett fel. Érdekes, hogy akkor Melindát Déryné, a költő egykori szerelme játszotta. A címszerepet Bartha Miklós (a későbbi híres Tiborc) alakította, míg Ottó szerepében a pár évvel későbbi legkiválóbb Bánk bán-unk, Eg- ressy Gábor jeleskedett. 1834-ben Kolozsvárott adták elő Egressy Gábor jutalom)átékaként, majd egy év múlva Pesten is. 1837 után pedig e legkiválóbb magyar drámánk, a Nemzeti Színház állandó műsordarabja lett. Milyen hatalmas nagy drámaíró, magyar Shakespeare lehetett volna Katona, ha rövidlátó kora, a magyar törekvéseket gátoló cenzúra nem némítja el életében iro dalmi ambícióit. Az, hogy Katona József Bánk bán-ja színrekerült, a magyar úttörő színészeinknek érdeme. A magyar színészet adta nekünk Bánkot, és most 140 év után, az úttörő színészeink példáját és örökségét átvevő Állami Déryné Színház viszi diadalra falvainkban irodalmunknak ezt a közkincsét. Zólyomi Jenő az Állam> Dérvr.é Színház művésze Hacsaturján nyilatkozata a jazzról Aram. Hacsaturján Bécsben a Bécsi Filharmonikusok székházában sajtókonferenciát tartott. Néhány nap múlva a Musikverein hangversenytermében koncertet ad, melyen saját műveit fogja vezényelni. A szovjet zeneszerző hat hangversenyt ad Ausztriában és hanglemezfelvételeket készít egy nyugati cég számára. A sajtókonferencián azt is elmondotta, hogy ez év végén és jövő év elején hosszabb hangverseny- kőrútra indul az Egyesült Államokba. A mai zenéről szólva a szovjet zeneszerző kijelentette, hogy nagy híve a szimfonikus jazznek és különösképpen Duke Ellington stílusát kedveli. Hangsúlyozta azonban, hogy a jazz iránti szeretete nem terjed ki a szokványos tánczenére. — 2 875 000 forint földjáradékot fizettek ki a bonyhádi járás termelőszövetkezetei az elmúlt évben. — A Hazafias Népfront járási bizottsága ma, március 10-én Gyönkön, 11-én Szekszárdon, 15- én pedig Pakson tart ülést. — Fiatal bolgár írók sikerei. A bolgár kritika nagy elismeréssel ír Jordan Radicskov fiatal íróról, aki nek „A szív az emberekért dobog” című első elbeszéléskötetét nagyon melegen fogadták az olvasók. A kritika a fiatalok közül kiemeli Todor Mnovot is, aki a közelmúltban elbeszélésgyűjteményt jelentetett meg a Bataskin- csatorna építőiről. Az író ugyanezen építkezés hőseinek szentelte „A halál nem jön” című első regényét is. Mnov mint riporter hosszú időt töltött az építkezésnél. — Társadalmi munkában fali világtérképet készít a Faddi Vegyes Ktsz KISZ-csoportja a községi KISZ-alapszervezet részére — A János vitéz című bábjátékot mutatja be ma fél 10, fél 2 és délután 2 órakor a Budapesti Állami Bábszínház Szekszárdon. a Garay Filmszínházban. Az együttes délután 5 órakor Tolnán, a művelődési házban vendégszerepei. — A szövetkezet tagságának 25 százaléka vesz részt politikai oktatásban a Bonyhádi Festő és Mázoló Ktsz-ben. — Mintegy 100 szervezeten kívüli fiatal vesz részt politikai oktatáson a paksi járás területén. — Időszámításunk előtti, 2000 éves csontvázat találtak Thaiföl- dön. Thaiföldi és dán régészek a nyugat-thaiföldi Ban Kao falucska közelében a neolit-korból származó, teljes épségben levő női csontvázat találtak. Megállapították, hogy a csontváz mintegy 4000 éves. A régészek a csontváz közelében négy agyagtálacskára is bukkantak. — Precíz öngyilkos. A texasi Decaturban Thomas Burton 76 éves nyugalmazott gazdálkodó a napokban betért a városka egyik temetkezési vállalkozójának üzletébe, a tulajdonosnak egy borítékig zárva átadott 50 dollárt, azután besétált a balzsamon zó helyiségbe, lefeküdt az egyik munkaasztalra és fejbelőtte magát. — Húszezer mosdóállványt készít az idén a Tolnai Fémipari Ktsz. — Ünnepi hangversenyt rendez a szekszárdi Liszt Ferenc Zenéiskola ének-tanszaka a nemzetközi nőnap tiszteletére a városi nőtanács részvételével március 10-cfi, pénteken délután 6 órai kezdettel a zeneiskolában. A hangverseny előtt bevezetőt Bokányi Józsnfné, a városi nőtanács kulturális bizottságának vezetője mond. Napjaink anekdotái A E „AG I ! Á T O S" Bonyhádi Márton, a Bonyhádi Cipőgyár hivatalsegéde egy hónapot Münchenben töltött rokonainál. Pártonkívüli. Rokonai mégis kommunista agitátornak hitték. Nem akart senkit megagitálni, csak őszintén elmondta, hogyan élnek a bonyhádiak. Beszéde mégis agitatív erővel hatott. E rövid kis történetke a hazautazása előtti búcsúestet örökíti meg. * A Hofbreuhaus, München egyik legreprezentatívebb szórakozó helye. Valamikor a bajor király udvari sörháza volt. Gótikus boltívei alatt rengeteg külföldi issza a sötétbarna bajor sört. A falakat régi zászlók díszítik. Sok a néger. Első pillanatban turistának nézné őket az idegen, de ha érdeklődik utánuk, megtudhatja, hogy az amerikai hadsereg tagjai. Civilruha feszül mindegyiken. Csak szolgálat közben viselik az egyenruhát. Az egyik sarokasztalnál öten ülnek, magyarul beszélnek. Bonyhádi Mártont búcsúztatják. Hans, Georg és a három Henrik vita közben néha átkapcsol a német beszédre. Elégedetlenek a rokonnal, aki panasz helyett dicséretet mond a távoli Magyarországról, amely mindannyiok közös szülőföldje. Már az első napok beszélgetései ellentéteket szültek. Márton dicsekedett. Elmondta, hogy felesége öccse, aki ipari tanuló, ingyen üdül, a nővére szintén üdülni van, az apósa pedig nemrégiben érkezett haza a harkányi gyógyfürdőből. Felesége is elmehetett volna üdülni, de valakinek otthon kellett maradni. Nem hagyhatták magára a házat. Később a rokonok a csajkarendszerről és a gyermekek államosításáról kezdték faggatni, s ő elmondta, hogy az üzemi étkezdének örülnek a dolgozók, mert potom áron jutnak ízletes ételekhez és a bölcsődékbe nem erőszakkal viszik el a gyermekeket, hanem ellenkezőleg, mivel kevés a férőhely, a szülők valósággal versengenek azért, hogy kinek a gyermeke nyerhessen elhelyezést. Nem esett káprázatba, amikor az esti Münchenben meglátta a neonvilágítást. Pedig a rokonok meglepetésnek szánták. Akkor pedig, amikor önkiszolgáló üzletbe vitték, hogy ámuldozzon, egyenesen sértő volt a rokonokra nézve, amikor kijelentette, hogy' Bony- hádon három önkiszolgáló bolt működik. Amikor a müncheni autóbuszforgalomra is csak az ajkát biggyesztette és kijelentette, hogy a »parányi« Bonyhádon naponta kétszáz autóbusz megfordul, a rokonok kimondták rá a félelmetes jelzőt: »kommunista agitátor«. Unokanővére meg is kérdezte: »Mondd csak, mennyit kaptál Te a kommunistáktól amiért kijöttél ide propaganda- munkát végezni?« A búcsúesten kezdetben senki nem politizált. A harmadik grundo sör után azonban a rokonok megfeledkeztek a tapintatról. Élcek röpködnek. Gúnyos megjegyzések hangzanak el. Amikor Bonyhádi Márton kijelenti, hogy semminemű hátrányos megkülönböztetés nem tapasztalható a svábsággal szemben. Bonyhádon sváb kultúrcsoport van, svábnapokat tartanak és jelentős állásokat is töltenek be rátermettségüknél fogva egyes sváb származásúak, kitör az általános nevetés. Senki nem hisz neki. Hans, aki mellette ül a hátára üt és rákacsint. — öregem most beszélhetnél őszintén, egymás között vagyunk. Vagy már itt sem mered megmondani az igazat? Jóval éjfél után a vöröshajú Henrik kivágja a végső tromfot. — Hiába beszélsz! Látunk, amit látunk. A szemeket nem lehet becsapni barátom! Te most sokkal soványabb vagy, mint tizenöt évvel ezelőtt voltál. Úgy látszik kevés a zabálnivaló! A kommunistáknak ilyen alakkal nem tudsz reklámot csinálni. Bonyhádi Márton hirtelen hangosan nevetni kezd. A szomszédos asztalnál ülők kíváncsi arccal fordulnak feléjük. Hans, Georg és a három Henrik csodálkozva néz rá, végül is Georg, aki eddig keveset beszélt, megkérdi: — Mi ütött beléd? — Semmi! Semmi, öregem — válaszolja Bonyhádi Márton. — Csak azt nevetem, hogy jövőre a feleségem is kijön, mindany- nyiótoknál kövérebb, mázsán felüli asszony. HAYPÁL TIBOR Vasárnap Bonyhádon zongorázik Váczi Gyula zongoraművész A szekszárdi hangversenyidény januári hangversenyének egyik nagy meglepetése volt Váczi Gyula fiatal zongoraművészünk kitűnő teljesítménye és hatalmas sikere. A rendkívül muzikális és boszorkányos technikával rendelkező művész most Bonyhádra látogat, hogy a zenei vonatkozásban Szekszárd mellé mindinkább felzárkózó bonyhádiak előtt mutassa be művészetét. Hangversenye vasárnap este 7 órakor kezdődik a bonyhádi járási kultúrház nagytermében. ■ cDBOBoaoaoBOBoa 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 0 Alakulói üzem U villanyszerelőket Ő keres felvételre, zombai te- 0 lephellyel, Tolna megyei ál- ■ lami gazdaságainak sze- Q reléséhez. Közétkeztetést, ■ szállást biztosítunk. Külszol- Q gálatot fizetünk, bérezés megegyezés szerint. (36) y CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD I __Apróhirdetések A z apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számít. Jutányosán eladó új Panni robogó, cseresznyefa stílbútor, per- ; zsa bunda, hordók. Bátaszék. Le- 1 nin tér 5, Székelyné. (57) Hangversenyén az alábbi művek szerepelnek: Frescobnld i—Szü ts: Orgona toccata, Mozart: Török induló, Schubert: Impromptu (As- dur op. 142), Liszt: Hárfa etűd, Ri- goletto Parafrázis, Spanyol rapszódia, Smetana: Polka, Szkrja- bin: Mazurka, Constantinescu: Dobrudzsái tánc, Hacsaturján: Ivardtánc. Szelénvi: Nocíurno és Toccata, Hajdú: Három kis zongoradarab, Bartók: Régi magyar táncok. Liszt: Vihar. A fiatal művész műsorát Bony- hád zenekedvelői nagy érdeklődéssel várják és értesülésünk szerint lesznek a hangversenynek szekszárdi látogatói is, akik szekszárdi szereplése alkalmával nem gyönyörködhettek művészetében. MOHÁCSON jó minőségű folyami homokot termel és vasúti átrakással J is szállít C a Magyar Hajófuvarozó Sző- > vetkezet. > Az Építőanyagellátó Vállalat 5 a kiutalást biztosítja! } Érdeklődjék! % Szállítunk! / Központ: Bp„ V„ Rágiposia | u. 19. Távbeszélő: 187—609. > Termelés: Mohács, Somogyi ? B. út. 25. Távbeszélő: 307. í (54 i