Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

istn. március 10. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG A Bánk bán Tolna megyében B ánk bán-t ez ideig rendsze­resen csak a budapesti Nemzeti Színházban és né­hány nagyobb vidéki városban játszották, míg ma falvak mű­velődési otthonaiban aratja dia­dalát ez a dráma. Bár a dráma cselekménye a XIII. század elején játszódik, de a darab mondani­valóin keresztül ráismerünk a múlt század elején az uralkodó ház és az osztrák kamarilla ma­gyarellenes és magyar érzést tipró törekvéseire. A felszabadulás óta eltelt tizen­öt év, de különösen a színészet államosításától számított csak­nem tizenkét év alatt új művelő­dési otthonok százai épültek, és ma már bátran állíthatjuk, hogy a szépet, az irodalmat, a színját­szást a falvakban épp úgy értéke­lik, mint a városokban. Az Állami Déryné Színház tíz éves működése nem kis mérték­ben elősegítette a falvak, dolgozó népünk kulturális előrehaladását. A falvak népe műveltségben, igényességben ma olyan fokon áll, hogy Moliére és Shakespeare szín­darabjai után Katona József Bánk bán-ját is megismerheti, megért­heti, és az előadással kapcsolatban önmagát, önmaga felemelkedését ünnepelheti. Az Állami Déryné Színház is ünnepnapként könyveli el a drá­ma minden előadását. Ezt bizo­nyítja a közönség rajongó szere- tete, az, hogy régies nyelvezete el­lenére mindenki megérti a darab mondanivalóját, hogy a színház felkészült rendezéssel, a legjobb és a legmaibb értelmezéssel hoz­ta a darabot színre, és mind a fő­szerepet, mind a mellékszerepeket is a legkiválóbb színészek játsz- szák. Talán nem szükségtelen meg­emlékezni Katona Józsefről, és az ő csaknem 150 éves színdarabjá­ról. A XVIII. század végén Kazinczy által megindított nyelvújítási mozgalom, Shakespeare géniuszá­nak megismerése, a Shakespeare- kultusznak rohamos fejlődése. Kelemen László színtársulatának úttörő működése a nemzeti öntu­dat elmélyítése mellett hatalmas léptekkel vitte előre a magyar nyelv pallérozását, egyre jobban fejlődő irodalmunk és színjátszá­sunk előrehaladását. A régi né­met ritterdrámák hatása csakha­mar megszűnt, és a XIX. század tízes és húszas éveiben már Sha­kespeare szellemében írtak íróink és játszottak színészeink. Katona József fiatal színésznek, akit meg­ihletett a nagy angol író, Hamlet címszerepe volt a parádés alakí­tása, és Shakespeare igazi szelle­mét senki úgy nem tette magáévá, senki úgy nem értette meg, mint ez az ifjú színész, aki akkor, a későbbi híres úttörő színészeink­kel, többek között Udvarhelyi Miklóssal és Dérynével játszott együtt. Tagadhatatlan, hogy Shakes- peare-hatás érezhető a Bánk bán-on, és az író egy-két fiatalabb kori kísérletén is. Katona II. Endre uralkodásának idejéből Bánk nádorispán alakját vette elő, és ennek személye és az 1213. évi zendülés alkalmával le­játszódott események, Gertrudis kirélyné meggyilkolása, az idege­nek felkoncolása képezte drámá­jának témáját és alapját. E törté­nelmi tárggyal más íróink is kí­sérleteztek, sőt a költő halálának évében a német Grillparzer is, de a téma megírásában egyikük sem jutott olyan klasszikus ma­gaslatra, mint Katona József. A dráma tárgyának igazi emberi és nemzeti jelentősége csak az ő írásművészetében valósult meg. Nem a magyarság dicséretét, a hő­siességet, a magyar virtust zengő hősi játékot írta meg, mint Kisfa­ludy Károly, hanem konfliktusok­ban bővelkedő, a nép fájdalmát és sorsát átérző nemzeti drámát alkotott. Bár az 1815. évi erdélyi pályázaton méltatlanul mellőzték drámáját, a költő tudta, hogy re­mekművet írt, hogy maradandó érték a színdarabja. 1820-ban a cenzúra követelményeit is figye­lembe véve (hogy a királyné »ár­tatlan«, hogy a király személye »szent«, hogy II. Endre »jóságos és igazságos« stb.), átdolgozta, egységesebbé tette drámáját, és könyvalakban megjelentette. 1817- ben felolvasta művét legjobb ba­rátjának, Udvarhelyi Miklósnak, de akkoriban az sem tudta a szín­darabot előadatni. (Egy ízben 1819-ben Székesfehérváron tervbe is vették a dráma előadását, de a cenzúra a darab színrehozatalát nem engedélyezte.) Ebben az idő­ben olthatatlan szerelemre gyúlt pályatársa, Déryné iránt, de ez a szerelem reménytelen lévén, las­sanként otthagyta a színpadot, a dicsőség világát. Ezt a visszavonulást főként az segítette elő, hogy mint író siker­telenül küzdött az érvényesülé­sért. Szülővárosában, Kecskemé­ten lett városi ügyész, és 1830-ban, csalódva az életében, csalódva mindenben, szívszélhűdésben halt meg 38 éves korában. Kassán, 1833. február hó 15-én volt a Bánk bán első előadása. Régi barátja, Udvarhelyi Miklós választotta a darabot jutalom játé­kául, amikor is Mikhál bán szere­pében lépett fel. Érdekes, hogy akkor Melindát Déryné, a költő egykori szerelme játszotta. A cím­szerepet Bartha Miklós (a későbbi híres Tiborc) alakította, míg Ottó szerepében a pár évvel későbbi legkiválóbb Bánk bán-unk, Eg- ressy Gábor jeleskedett. 1834-ben Kolozsvárott adták elő Egressy Gábor jutalom)átékaként, majd egy év múlva Pesten is. 1837 után pedig e legkiválóbb ma­gyar drámánk, a Nemzeti Színház állandó műsordarabja lett. Milyen hatalmas nagy dráma­író, magyar Shakespeare lehetett volna Katona, ha rövidlátó kora, a magyar törekvéseket gátoló cen­zúra nem némítja el életében iro dalmi ambícióit. Az, hogy Katona József Bánk bán-ja színrekerült, a magyar út­törő színészeinknek érdeme. A magyar színészet adta nekünk Bánkot, és most 140 év után, az úttörő színészeink példáját és örökségét átvevő Állami Déryné Színház viszi diadalra falvainkban irodalmunknak ezt a közkincsét. Zólyomi Jenő az Állam> Dérvr.é Színház művésze Hacsaturján nyilatkozata a jazzról Aram. Hacsaturján Bécsben a Bécsi Filharmonikusok székházá­ban sajtókonferenciát tartott. Né­hány nap múlva a Musikverein hangversenytermében koncertet ad, melyen saját műveit fogja ve­zényelni. A szovjet zeneszerző hat hangversenyt ad Ausztriában és hanglemezfelvételeket ké­szít egy nyugati cég számára. A sajtókonferencián azt is elmon­dotta, hogy ez év végén és jövő év elején hosszabb hangverseny- kőrútra indul az Egyesült Álla­mokba. A mai zenéről szólva a szovjet zeneszerző kijelentette, hogy nagy híve a szimfonikus jazznek és különösképpen Duke Ellington stílusát kedveli. Hangsúlyozta azonban, hogy a jazz iránti sze­retete nem terjed ki a szokvá­nyos tánczenére. — 2 875 000 forint földjáradékot fizettek ki a bonyhádi járás ter­melőszövetkezetei az elmúlt év­ben. — A Hazafias Népfront járási bizottsága ma, március 10-én Gyönkön, 11-én Szekszárdon, 15- én pedig Pakson tart ülést. — Fiatal bolgár írók sikerei. A bolgár kritika nagy elismeréssel ír Jordan Radicskov fiatal íróról, aki nek „A szív az emberekért do­bog” című első elbeszéléskötetét nagyon melegen fogadták az ol­vasók. A kritika a fiatalok közül kiemeli Todor Mnovot is, aki a közelmúltban elbeszélésgyűjte­ményt jelentetett meg a Bataskin- csatorna építőiről. Az író ugyan­ezen építkezés hőseinek szentelte „A halál nem jön” című első re­gényét is. Mnov mint riporter hosszú időt töltött az építkezés­nél. — Társadalmi munkában fali világtérképet készít a Faddi Ve­gyes Ktsz KISZ-csoportja a köz­ségi KISZ-alapszervezet részére — A János vitéz című bábjáté­kot mutatja be ma fél 10, fél 2 és délután 2 órakor a Budapesti Ál­lami Bábszínház Szekszárdon. a Garay Filmszínházban. Az együt­tes délután 5 órakor Tolnán, a művelődési házban vendégszere­pei. — A szövetkezet tagságának 25 százaléka vesz részt politikai ok­tatásban a Bonyhádi Festő és Mázoló Ktsz-ben. — Mintegy 100 szervezeten kí­vüli fiatal vesz részt politikai ok­tatáson a paksi járás területén. — Időszámításunk előtti, 2000 éves csontvázat találtak Thaiföl- dön. Thaiföldi és dán régészek a nyugat-thaiföldi Ban Kao falucs­ka közelében a neolit-korból szár­mazó, teljes épségben levő női csontvázat találtak. Megállapítot­ták, hogy a csontváz mintegy 4000 éves. A régészek a csontváz közelében négy agyagtálacskára is bukkantak. — Precíz öngyilkos. A texasi Decaturban Thomas Burton 76 éves nyugalmazott gazdálkodó a napokban betért a városka egyik temetkezési vállalkozójának üzletébe, a tulajdonosnak egy borítékig zárva átadott 50 dol­lárt, azután besétált a balzsamon zó helyiségbe, lefeküdt az egyik munkaasztalra és fejbelőtte ma­gát. — Húszezer mosdóállványt ké­szít az idén a Tolnai Fémipari Ktsz. — Ünnepi hangversenyt rendez a szekszárdi Liszt Ferenc Zené­iskola ének-tanszaka a nemzetközi nőnap tiszteletére a városi nőta­nács részvételével március 10-cfi, pénteken délután 6 órai kezdettel a zeneiskolában. A hangverseny előtt bevezetőt Bokányi Józsnfné, a városi nőtanács kulturális bi­zottságának vezetője mond. Napjaink anekdotái A E „AG I ! Á T O S" Bonyhádi Márton, a Bonyhádi Cipőgyár hivatalsegéde egy hó­napot Münchenben töltött roko­nainál. Pártonkívüli. Rokonai mégis kommunista agitátornak hitték. Nem akart senkit meg­agitálni, csak őszintén elmondta, hogyan élnek a bonyhádiak. Be­széde mégis agitatív erővel ha­tott. E rövid kis történetke a hazautazása előtti búcsúestet örö­kíti meg. * A Hofbreuhaus, München egyik legreprezentatívebb szórakozó he­lye. Valamikor a bajor király ud­vari sörháza volt. Gótikus bolt­ívei alatt rengeteg külföldi issza a sötétbarna bajor sört. A fala­kat régi zászlók díszítik. Sok a néger. Első pillanatban turistá­nak nézné őket az idegen, de ha érdeklődik utánuk, megtudhatja, hogy az amerikai hadsereg tag­jai. Civilruha feszül mindegyiken. Csak szolgálat közben viselik az egyenruhát. Az egyik sarokasztalnál öten ülnek, magyarul beszélnek. Bony­hádi Mártont búcsúztatják. Hans, Georg és a három Henrik vita közben néha átkapcsol a német beszédre. Elégedetlenek a rokonnal, aki panasz helyett dicséretet mond a távoli Magyarországról, amely mindannyiok közös szülőföldje. Már az első napok beszélgeté­sei ellentéteket szültek. Márton dicsekedett. Elmondta, hogy fele­sége öccse, aki ipari tanuló, in­gyen üdül, a nővére szintén üdül­ni van, az apósa pedig nemrégi­ben érkezett haza a harkányi gyógyfürdőből. Felesége is elme­hetett volna üdülni, de valakinek otthon kellett maradni. Nem hagyhatták magára a házat. Később a rokonok a csajka­rendszerről és a gyermekek álla­mosításáról kezdték faggatni, s ő elmondta, hogy az üzemi étkez­dének örülnek a dolgozók, mert potom áron jutnak ízletes ételek­hez és a bölcsődékbe nem erő­szakkal viszik el a gyermekeket, hanem ellenkezőleg, mivel kevés a férőhely, a szülők valósággal versengenek azért, hogy kinek a gyermeke nyerhessen elhelyezést. Nem esett káprázatba, amikor az esti Münchenben meglátta a neonvilágítást. Pedig a rokonok meglepetésnek szánták. Akkor pe­dig, amikor önkiszolgáló üzletbe vitték, hogy ámuldozzon, egyene­sen sértő volt a rokonokra nézve, amikor kijelentette, hogy' Bony- hádon három önkiszolgáló bolt működik. Amikor a müncheni autóbuszforgalomra is csak az aj­kát biggyesztette és kijelentette, hogy a »parányi« Bonyhádon na­ponta kétszáz autóbusz megfor­dul, a rokonok kimondták rá a félelmetes jelzőt: »kommunista agitátor«. Unokanővére meg is kérdezte: »Mondd csak, mennyit kaptál Te a kommunistáktól amiért kijöttél ide propaganda- munkát végezni?« A búcsúesten kezdetben senki nem politizált. A harmadik grundo sör után azonban a ro­konok megfeledkeztek a tapintat­ról. Élcek röpködnek. Gúnyos megjegyzések hangzanak el. Ami­kor Bonyhádi Márton kijelenti, hogy semminemű hátrányos meg­különböztetés nem tapasztalható a svábsággal szemben. Bonyhá­don sváb kultúrcsoport van, sváb­napokat tartanak és jelentős ál­lásokat is töltenek be rátermett­ségüknél fogva egyes sváb szár­mazásúak, kitör az általános ne­vetés. Senki nem hisz neki. Hans, aki mellette ül a hátára üt és rá­kacsint. — öregem most beszélhetnél őszintén, egymás között vagyunk. Vagy már itt sem mered meg­mondani az igazat? Jóval éjfél után a vöröshajú Henrik kivágja a végső tromfot. — Hiába beszélsz! Látunk, amit látunk. A szemeket nem lehet be­csapni barátom! Te most sokkal soványabb vagy, mint tizenöt év­vel ezelőtt voltál. Úgy látszik ke­vés a zabálnivaló! A kommunis­táknak ilyen alakkal nem tudsz reklámot csinálni. Bonyhádi Márton hirtelen han­gosan nevetni kezd. A szomszédos asztalnál ülők kíváncsi arccal fordulnak feléjük. Hans, Georg és a három Henrik csodálkozva néz rá, végül is Georg, aki eddig ke­veset beszélt, megkérdi: — Mi ütött beléd? — Semmi! Semmi, öregem — válaszolja Bonyhádi Márton. — Csak azt nevetem, hogy jövőre a feleségem is kijön, mindany- nyiótoknál kövérebb, mázsán fe­lüli asszony. HAYPÁL TIBOR Vasárnap Bonyhádon zongorázik Váczi Gyula zongoraművész A szekszárdi hangversenyidény januári hangversenyének egyik nagy meglepetése volt Váczi Gyu­la fiatal zongoraművészünk ki­tűnő teljesítménye és hatalmas sikere. A rendkívül muzikális és boszorkányos technikával rendel­kező művész most Bonyhádra lá­togat, hogy a zenei vonatkozás­ban Szekszárd mellé mindin­kább felzárkózó bonyhádiak előtt mutassa be művészetét. Hangversenye vasárnap este 7 órakor kezdődik a bonyhádi járá­si kultúrház nagytermében. ■ cDBOBoaoaoBOBoa 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 0 Alakulói üzem U villanyszerelőket Ő keres felvételre, zombai te- 0 lephellyel, Tolna megyei ál- ■ lami gazdaságainak sze- Q reléséhez. Közétkeztetést, ■ szállást biztosítunk. Külszol- Q gálatot fizetünk, bérezés megegyezés szerint. (36) y CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD I __Apróhirdetések A z apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mít. Jutányosán eladó új Panni ro­bogó, cseresznyefa stílbútor, per- ; zsa bunda, hordók. Bátaszék. Le- 1 nin tér 5, Székelyné. (57) Hangversenyén az alábbi művek szerepelnek: Frescobnld i—Szü ts: Orgona toccata, Mozart: Török in­duló, Schubert: Impromptu (As- dur op. 142), Liszt: Hárfa etűd, Ri- goletto Parafrázis, Spanyol rap­szódia, Smetana: Polka, Szkrja- bin: Mazurka, Constantinescu: Dobrudzsái tánc, Hacsaturján: Ivardtánc. Szelénvi: Nocíurno és Toccata, Hajdú: Három kis zon­goradarab, Bartók: Régi magyar táncok. Liszt: Vihar. A fiatal művész műsorát Bony- hád zenekedvelői nagy érdeklő­déssel várják és értesülésünk sze­rint lesznek a hangversenynek szekszárdi látogatói is, akik szek­szárdi szereplése alkalmával nem gyönyörködhettek művészetében. MOHÁCSON jó minőségű folyami homokot termel és vasúti átrakással J is szállít C a Magyar Hajófuvarozó Sző- > vetkezet. > Az Építőanyagellátó Vállalat 5 a kiutalást biztosítja! } Érdeklődjék! % Szállítunk! / Központ: Bp„ V„ Rágiposia | u. 19. Távbeszélő: 187—609. > Termelés: Mohács, Somogyi ? B. út. 25. Távbeszélő: 307. í (54 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents