Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

2 TOLNA MEGYEI VEPCJSAO 1961. március 9. Tettek helyett újahh levél Belgiumnak Az ENSZ főtitkára szabotálja a kongói határozat végrehajtását New York (MTI): Az ENSZ kongói tanácsadó bizottsága ked­den ismét összeült, hogy meg­hallgassa Nkrumah, ghanai elnök felszólalását. Nkrumah beszédé­ben cselekvést sürgetett Kongó problémájának megoldására. Jól tájékozott körök értesülé­se szerint Hammarskjöld ENSZ- főtitkár azt javasolta a bizottság­nak, hogy — határozott intézke­dések helyett — másodszor is le­vélben kérjék fel a belga kor­mányt „nyújtson segítséget” a Biztonsági Tanács február 20-i határozatának végrehajtásához, amely kimondotta, Belgiumnak haladéktalanul ki kell vonnia Kon góból a katonai személyeket, va­lamint katonai és politikai ta­nácsadókat. A határozat végre­hajtásának mindeddig ellenszegü­lő belga kormány mellé Ham­marskjöld most „rendkívüli ENSZ-megbízottat” óhajt kine­vezni. Nyilván ezt a lépést szán­ja hathatós intézkedésnek az idé­zett határozat „érvényesítésre”. A Tanjug New York-i jelenté­se szerint a National Broadcas­ting Company amerikai rádió­társaság adói kedden sugároz­ták Gizengának, a törvényes kon gói kormány fejének Stanleyvil- leben az NBC tudósítójának adott nyilatkozatát. A nyilatkozatban Gizenga ki­jelentette, nem vesz részt a Ta- nanariveben tartandó úgyneve­zett „kerekasztal értekezleten”. Csőmbe, Kaszavubu és Ka- londzsi vezetésével az értekezlet résztvevői kedden másod ízben Is elhalasztották az értekezlet eredetileg hétfőre tervezett meg­nyitását, mert számítottak Gi­zengának, a törvényes kongói kormány képviselőjének megje­lenésére. Éppen ezért kedden Tananariveben csak nemhivatalos tanácskozásokra került sor. Elisabethvilleben a Csombe-fé- le „kormány” szóvivője szerint azért kellett csapaterősítéseket küldeni Észak-Kalangába, mert a kongói törvényes kormány mint­egy 2—3000 katonája Kivu tar­tomány felől Katanga területé­re lépett és körülzárta Bendera városát. Bendera Albertvilletől 225 kilométerre északra fekszik. Az AFP jelentette Elisabeth- villeből, hogy megérkezett Trin- quier ezredes, a francia hadsereg „tartósan szabadságolt” tisztje, hogy megkezdje Csőmbe zsoldos­Tananarive: (MTI) Tananarive­ben szerdán hivatalosan is meg­nyílt az értekezlet, amelyet Csőm­be, Katanga-tartomány «-minisz­terelnöke« hívott össze. A megnyitó beszédet Csőmbe tartotta, aki — korábbi megnyi­latkozásaihoz híven — a tarto­mányokra szakított és csak laza gazdasági kötelékekkel egymáshoz fűzött Kongóért szállt síkra. En­nek a gyarmatosító érdekeknek megfelelő — Kongónak megvaló­sításához követelte, hogy az »-új katonai szerződésekre lépett kon­gói államok kapjanak szabad ke­zet a »rend« fenntartásához Kon­gó egész területén. Csőmbe felszólította a jelen­lévőket, tömörüljenek »közös frontba«, amely szemheszállna még az ENSZ Biztonsági Tanácsa február 20-i kongói kérdésről ho­zott felemás határozatának vég­rehajtásával is. hadseregének „korszerűsítését”. Értesülések szerint a Tananari­veben tartózkodó Csőmbe — két­ségtelenül poirhintésnek szánva — táviratban felkérte az ezredest, egyelőre hagyja el Katanga fő­városát. Csőmbe ismertette elképzeléseit a »-kongói államok közös piacá­ról«, amelynek életrehívását egy előkészítő bizottságra bízná. En­nek a bizottságnak — szerinte — egyik legfőbb »gazdasági tevé­kenysége a nélkülözhetetlen kül­földi szakemberek kongói műkö­désének összehangolása lenne«. Mint ismeretes az értekezlet résztvevői huszonnégy órával el­halasztották tanácskozásuk meg­kezdését abban a reményben, hogy Gizenga, a törvényes kor­mány miniszterelnöke is megér­kezik Tananarivebe. Az AP leg­újabb közlése megállapítja, hogy »Gizenga nem jelent meg az ér­tekezleten«. Mint az AP jelenti, Tananari­veben jelen van egy alacsonyabb szintű küldöttség, amely a tör­vényes kormány ellenőrzése alatt álló terület képviselőjének mond­ja magát. A romániai választások végleges eredménye A Kongói Köztársaság törvényes kormánya kairói képviselőjének nyilatkozata Kairó: (TASZSZ) Mint a Kon­gói Köztársaság kormánya kairói diplomáciai missziójának hivata­los képviselője a TASZSZ tudó­sítójának kijelentette, »a diplo­máciai misszió közvetlenül An­toine Gizengától nem kapott sem­milyen értesítést arról, hogy Gi­zenga megy-e Tananarive-be«. A hivatalos képviselő a továb­biakban kijelentette: A kongói képviselők Tananarive-i értekez­letéről csak annyit mondhatunk, hogy A. Gizenga táviratot inté­zett a Malgas Köztársaság elnö­kéhez, s abban megköszönte a szíves meghívást a konferenciá­ra; felhívta a figyelmet arra, hogy nem tőle származnak azok az AFP és egyes rádióállomások ál­tal terjesztett hírek, amelyek sze­rint A. Gizenga, Tananarivebe utazik. A diplomáciai misszió közvetle­nül Stanleyville-ből érkezett ér­tesülései szerint úgy tudja, hogy »A. Gizenga jelenleg is Stanley- villeben van«. A Reuter kedd esti jelentése szerint a Tananarive-i értekezlet hivatalos megnyitását — miután hétfőn előzetes ülést tartottak, kedden pedig a küldöttségek kö­zött tájékoztató jellegű tárgyalá­sok folytak — szerda reggelre ha­lasztották. Megnyílt a tananarivei értekezlet Bukarest: (MTI) A Román Nép- köztársaság központi választási bizottsága közleményt adott ki a március 5-én megtartott nagy nemzetgyűlés- és néptanácsi vá­lasztások végleges eredményéről. A közlemény megállapítja, hogy az egész országban 12 444 977 ál­lampolgár szerepelt a választási névjegyzékeken. Ebből pedig 12 417 800-an, vagyis a névjegy­zékeken szereplő választók 99,78 százaléka szavazott le. A román népi demokratikus front jelöltjeire szavazott a sza­vazásban résztvett választók 99,77 százaléka. A központi választási bizottság megállapította, hogy a népi de­mokratikus front összes jelöltjeit a nagy nemzetgyűlés képviselőivé választották. A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöksége már­cius 20-ra összehívta a nagy nem­zetgyűlés első ülésszakát. Boun Oumék katonai és politikai téren kilátástalan helyzetbe jutottak Szépítik Döbröközön a művelődési házat Az Állami Déryné Színház rendszeresen látpgatja előadásai­val Döbröközt. A községbeliek megkedvelték a színház nívós előadásait, olyannyira, hogy a művelődési ház terme már ki­csinek bizonyult a nézőközönség számára. A színház előadásain kívül más rendezvények számá­ra is kicsinek bizonyult a terem, ezért úgy határozott a községi tanács, hogy megfelelő átalakí­tással megnagyobbítja. A múlt év végén került sor az átalakításra. Uj színpadot építettek, külön férfi, és női öl­tözőt, s az átalakítással 270-röl 320-ra nőtt az ülőhelyek száma. Most, a tavasz jöttével hozzá­láttak a művelődési ház csinosí­tásához is. Átfestik és kerítést emelnek — ezen a munkán dol­gozik a helybeli ktsz kőműves és lakatos részlege. Az átalakítás 103 ezer forintba került, a festésért és a kerítés el­készítéséért 38 000 forintot fizet ki a községi tanács. A Bonyhádi Cipőgyár fiataljai jelentős politikai segítséget nyúj­tottak eddig is a bátaapáti ter­melőszövetkezet KlSZ-szervezeté- nek. A cipőgyár fiataljai elhatá­rozták, hogy a kultúrmunkában is segítenek a bátaapáti fiatalok­nak. London (MTI). Londonba érke- ' zett hírek szerint Souvanna Phou­ma- laoszi miniszterelnök beuta­zási vízumot kért Honkong terü­letére. A külügyi szóvivő- akit meg­kérdeztek, nem tud-e arról, hogy Souvanna Phouma vízumot kért volna Angliától is, megjegyezte, hogy amennyiben ilyen kérelem érkezik, a válasz nem lesz eluta­sító. »Souvanna Phoumát szíve­A bátaapáti kiszisták az Énekes madár című székely népmesét ta­nulják be március 15-re. A cipő­gyár kultúrcso portjának művé­szeti vezetője több ízben Báta- apátira utazott, hogy segítsen a tsz fiataljainak. Ezenkívül a gyár kiszistái díszleteket is adnak a színdarabhoz. 1 sen látják Angliában« — mon­dotta. Ezek a hírek egybevágnak olyan jelentésekkel, amelyek sze­rint a Nyugaton az a vélemény alakult ki- hogy a Boun Oum- csoport helyzete rendkívül ne­hézzé vált. A Boun Oum-csapatok gyakran átallnak, vagy visszavo­nulnak, s újra meg újra megta­gadják a harcot a Patet Lao, il­letve Kong Le kapitány csapatai ellen. Az úgynevezett laoszi új »sem­leges bizottság« (Burma- Kam­bodzsa. Malájföld képviselőiből) javaslatának kudarca után az amerikaiak kezdenek hajlandósá­got mutatni a 14 tagú nemzetközi értekezlet összehívására — állít­ják a londoni diplomáciai körök­ben. — Mint ismeretes, a 14 állam értekezletének összehívását ere­detileg Norodom Szihanuk herceg terjesztette elő Kambodzsa részé­ről, ugyanakkor sem Kambodzsa- sem Burma nem volt hajlandó részt venni az amerikaiak »sem­leges« bizottságában. Ilyen körül­mények között Souvanna Phouma újra »érdekes« a Nyugat számára. A Bonyhádi Cipőgyár fiataljai a kultúrmunkában is segítenek a bátaapáti tsz ifjúságának Ismét összeült az ENSZ-közgyttlés és egész sor fontos feladat meg­oldása vár a tagállamokra. Mindenekelőtt a gyarmati rend­szer megszüntetéséről hozott határozatot kell válóra váltani, s meg kell kezdeni a leszerelési vita érdemi részét, hogy végre hozzákezdjenek az általános és teljes leszerelés ügyének olyan alapos vizsgálatához, amely a megoldással kecsegtet. Ami a gyarmati rendszer fel­számolásának kérdését illeti, döntő fontosságú események történtek Kongóban, s ezek ter­mészetesen kihatással lesznek majd a világszervezet vitájára is. Az ősszel, az ülésszak első felében, Hruscsov elvtárs beje­lentette a szovjet küldöttség ne­vében, hogy az ENSZ jelenlegi szervezeti felépítése nem tük­rözi a valóságos erőviszonyo­kat. Azóta bebizonyosodott, hogy Hammarskjöld főtitkár részrehajlóan viselkedett a Biz­tonsági Tanács kongói határo­zatainak végrehajtásánál- sőt a szó igazi értelmében cinkostár­sává vált Lumumba és a kon­gói hazafiak meggyilkolásának. A gyarmati rendszer megszün tetéséről hozott határozat nem kielégítő, tekintettel arra, hogy nem mondja ki a gyarmati rendszer felszámolásának idő­pontját, s fezzel módot ad az imperialistáknak különböző manőverezésekre. Ez történt Kongó esetében is, amikor a Biztonsági Tanács hiába hozott számos fontos határozatot, az imperialista hatalmak egysze­rűen szabotálták azok végre­hajtását. Éppen ezért a kongói események fényében különös je­lentőségre tesznek szert a szov­jet javaslatok, s joggal remél­hető, hogy nemcsak a gyarma­ti rendszer felszámolásának kérdésében történik jelentős előrehaladás, hanem olyan mó­dosítások is lesznek a világszer­vezet felépítésében, amelyek biztosítékot nyújtanak arra. hogy a különböző fontos hatá­rozatokat meg is valósítják. A Pravda vezércikke utal ar­ra, hogy a való élet tanulságai a szovjet javaslatok megvalósí­tását sürgetik s a megrögzött reakciósok hiába ismétlik azt, hogy a Szovjetunió »támadást intézett az ENSZ ellen«, mert épp az ellenkezője az igaz. Az ENSZ-nek igazi ellenségei azok, akik a gyarmatosítók zsoldjába szegődtek, bemocskolják az ENSZ alapokmányát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy még ma is, az imperialis­táknak egy olyan zsoldosa áll a világszervezet élén, mint Dag Hammarskjöld. Kedden ismét munkához lá­tott az ENSZ közgyűlése, s jel­képesnek tekinthetjük, hogy Nkrumah ghanai elnök volt a közgyűlés első szónoka. Miköz­ben a közgyűlési teremben megkezdődött a vita a világot legjobban foglalkoztató kérdé­sekről, a világszervezet palotá­ja előtt az egyszerű amerikaiak hatalmas tömege adott hangot véleményének. »Nem lehet bé­ke, amíg egész Afrika nem vá­lik szabaddá« — hirdették a feliratos táblák s bár a gyalo­gos és lovasrendőrök a mellék­utcákba szorították a tüntető­ket, hangjukat nem tudták el­némítani. Ugyanezekben a per­cekben a közgyűlési teremben Nkrumah elnök minden béke­szerető ember nevében jelen­tette ki: Lumumba meggyilko­lása a legdurvább törvénysze­gés. A kongói események be­bizonyították, hogy teljesen ku­darcba fulladt az ENSZ kon­gói küldetése, mert a világszer­vezet képviselői a belgák báb­jait, Kaszavubut- Mobutut, Csőm bét és Kalondzsit támogatták. A közgyűlés munkája elé ebben a pillanatban még kár lenne vérmes reményeket fűz­ni. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a Kennedy-kor- mány csak most tanulmányozza a leszerelés kérdését, s előre­láthatólag a nyár előtt nem tudja kialakítani végleges állás­pontját. Ez önmagában véve is befolyásolja a közgyűlés mun­káját. Ugyanakkor azonban a világ közvéleménye egyre erő­teljesebben követeli , minden vitás nemzetközi kérdés meg­oldását, s nem kétséges, hogy ez rányomja bélyegét a közgyű­lés munkájára is. A világ népei a békét és a haladást akarják. A világszervezet csak akkor tudja betölteni hivatását, ha ezt a célt, amelynek megoldására most reális lehetőség kínálko­zik, betölti. Megfelelő embert- a megfelelő helyre — NATO vezető elmegyógyintézetben Osló: (MTI) Az AP jelentése szerint kellemetlen kalandban volt része a NATO egyik magas­rangú vezetőjének Oslóban. A NATO-tiszt a nevét érthető sze­rénységből elhallgatta — a nor­vég főváros környékén sétált és a táj szépségében gyönyörködött. Váratlanul két markos fiatalem­ber termett mellette s a legkö­zelebbi őrültek-házába vezették a tisztet, habár a NATO-vezető áll­hatatosan bizonygatta elmebeli tisztaságát, csak később, termé­szetesen illendő bocsánatkéréssel eresztették szabadon. — Nem történt semmi — mon­dotta könnyedén a póruljárt tiszt, és igaza van, az ápolók nem na­gyot tévedtek. Vízierőművek az Albán Népköztársaságban Az Albán Népköztársaság igen gazdag nagy esésű folyókban, amelyek kiválóan alkalmasak ví­zierőművek építésére. Az ország első vízierőműve- a selitai »V. I. Lenin« vízierőmű Tirana közelé­ben épült fel, több hegyi patak energiáját alakítja át árammá és ugyanakkor biztosítja az egész fő­város vízellátását is. A második ötéves terv egyik kimagasló al­kotása a 25 000 kilowattos kapa­citású »Karl Marx« vízierőmű volt, amely az észak-albániai Mati folyó völgyében épült fel. Ugyan­ebben a völgyben most gyors ütemben épül a második vízi erő­mű is, körülbelül azonos kapaci­tással. Ezt az erőművet előrelát­hatólag legkésőbb 1962-ben üzembe is helyezik. Ugyanakkor Dél-Albániában a Bistrica folyó völgyében két vízierőmű épül- amelyek kapacitása együttesen több mint 27 000 kilowatt lesz. Mindkettőt a most induló harma­dik ötéves tervben helyezik üzembe. Jelenleg az Albán Népköztársa­ságban mintegy 15 nap alatt ugyanannyi villamosenergiát ter­melnek, mint amennyi 1958-ban áz ország egész villamosenergia termelése volt. Ennek a villa­mosenergia mennyiségnek a túl­nyomó többségét vízierőművek biztosítják. A harmadik ötéves tervben azonban ez az arány megváltozik, mert a tervidőszak végére Fierben 50 000 kilowattos kapacitású hőerőművet helyeznek üzembe, amely az albán olajme­zők gazdag földgáz kincsét fogja hasznosítani. 1965-ben a tervidő­szak végén, az Albán Népköztár­saság villamosenergia termelése 87 százalékkal lesz nagyobb az I960, évinél.

Next

/
Thumbnails
Contents