Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-05 / 55. szám
M61. március 3. •fi —i_ TOLTVA MEGYEI IfEPŰJSAO Az elmélet napi kérdései A szocialista világrend fejlődésének új szakasza Még mindig élénk a Moszkvai Nyilatkozat sajtóvisszhangja mind a szocialista tábor országaiban, mind a tőkés államokban. Ez érthető is, hiszen, nem kevesebbről adott számot napjaink Kommunista Kiáltványa, mint például korunk alapvető tartalmáról, a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élésének lehetőségéről, a tőkés társadalmi rend jelenlegi helyzetéről, perspektívájáról, a gyarmati rendszer felbomlásáról a szocializmus és a kommunizmus világméretű győzelméről. A szocialista világrendszer hely zetével foglalkozva a nemzetközi munkásmozgalomnak e nagyszerű dokumentuma a nagyszerű jövőt, az emberiség évezredes álmának a megvalósítását szinte emberi közelségbe hozza. A nyilatkozat, elemezve a társadalmi törvények hatását, levonja azt a következtetést, hogy az osztálytársadalom végleges összeomlása, a kizsákmányolás teljes felszámolása, és a szocializmus világméretű győzelme elkerülhetetlen. A szocialista világredszer fejlődését így jellemzi: „A szocialista világrendszer fejlődésének új szakaszába lépett. A Szovjetunió sikeresen folytatja a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építését. A szocialista tábor más országai sikeresen rakják le a szocializmus alapjait és közülük egyesek már a fejlett szocialista társadalom építésének időszakába léptek...” Az 1960-as Moszkvai Nyilatkozat joggal állapítja meg, hogy új szakasz kezdődött a szocialista világrendszer fejlődésében, hiszen az 1957-es nyilatkozat megjelenése óta is új', nagy sikereket értünk el. Az elmúlt három évben bekövetkezett a két világrendszer, gazdasági versenyének döntő szakasza. A Szovjetunió a hétéves terv teljesítésével a termelés abszolút számait tekintve utoléri a kapitalizmus legfejlettebb országát, az Amerikai Egyesült Államokat, s néhány esztendővel később, előreláthatóan 1970-re, az egy főre eső termelésben is megelőzi azt az országot, amelyben a kapitalizmus a legtöbbet nyújtotta az emberiségnek. E történelmi jelentőségű gazdasági versenyben, amely lényegében a szovjet hatalom megjelenésével vette kezdetét, a Szovjetunió népei az elmúlt esztendőben is hallatlanul nagy eredményeket értek el, messze túlszárnyalva a tervelőírásokat. „Az ipari termelésnek a hétéves terv első két évében az ellenőrző számok alapján végzett számítások szerint 17 százalékkal kellett volna emelkednie. A valóságban csaknem 23 százalékkal emelkedett. Ha nem változik a növekedés üteme, az ipari termelés hét év alatt nem 80 százalékkal fog emelkedni — ahogyan a tervben előirányoztuk — hanem körülbelül 100 százalékkal” — mondotta Hruscsov elvtárs ez év január 6-i beszédében. Ezek a tények pedig azt jelentik, hogy a tervezettnél hamarabb érik utol a legfejlettebb tőkés államokat, hamarabb győzi . le a szocializmus a kapitalizmust az emberi tevékenység legdöntőbb területén — a termelésben. Kína, amely alig egy évtizede rázta le magáról a gyarmati Az amatőr útja a művészetig A szekszárdi művelődési ház fotóköre ma, március 5-én délelőtt előadást rendez a városi művelődési házban. A rendezvény keretében Halász Rezső, a „Mecseki Fotoklub” alelnöke tart előadást: „Az amatőr útja a művészetig címmel.” Ugyanakkor Gépbemutatót is tartanak. igát, rendkívül gyorsan iparosodik, s ahol egykor 10 milliók haltak éhen évenként— ott mindenkinek jut kenyér. Ázsia leghatalmasabb országa 1957-ben az acéltermelésben a kilencedik volt a világon, 1960-ban a hatodik helyre zárkózott fel, széntermelésben pedig az ötödik helyről a második helyre rukkolt előre. Az ipari termelés bruttó értéke 1957—1960. között átlag évi 40 százalékkal emelkedett, vagyis az első ötéves tervben elért átlagos évi emelkedés üteme több mint megkétszereződött. Hasonló ütemű a fejlődés a mezőgazdaságban is. A vízgazdálkodásban például három év alatt 300 000 000 muval növekedett a hatásosan öntözhető terület és háromszorosára emelkedett a mezőgazdaságban dolgozó traktorok száma. Az európai és ázsiai népi demokráciák is jelentős sikereket értek el. A legtöbb országban az ipar egyenletes, gyors fejlődése mellett sikeresen oldották meg, vagy oldják meg a proletárdiktatúra legnehezebb feladatát — a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Ez azért a legnehezebb, mert a parasztságot, mint a munkás- osztály szövetségesét, nem lehet kisajátítani, hanem hosszú nevelő munka eredményeként kell átvezetni a kisáru termelésről a szocialista viszonyok közé. Az átszervezés sikeres megoldása lehetővé teszi ezekben az országokban, hogy egyszer s mindenkorra megszüntessék a parasztság rétegződését, kialakulhasson az egységes paraszti osztály. A népi demokráciák társadalmában jelentős változás zajlott le az elmúlt évtized alatt. Tovább erősödött a munkásosztály és a parasztság szövetsége, ugyanakkor eltűnt a földbirtokos és a tőkés osztály is. A falun elért eredmények pedig lehetővé teszik, hogy ott is a legrövidebb időn belül megszűnjön a kizsákmányolás. Mindenek a szocialista társadalmi rend történelmi jelentőségű győzelmei. S mert a nemzetközi helyzetből adódóan a Szovjetunióban nemcsak teljesen, hanem véglegesen is győzött a szocializmus, ez egyúttal azt is jelenti, hogy azok az eredmények, amiket a népi demokráciák élértek, ugyancsak véglegesek. A szocialista tábor léte, eredményeinek végleges győzelme pedig előfeltétele annak, hogy néhány év alatt ezekben az országokban is teljes siker koronázza a szocializmus építését. Mint ismeretes, hazánk a második ötéves terv végére éri ei a fejlett szocializmust A történelmi fejlődés menetét ismerve csak helyeselni lehet a Moszkvai Nyilatkozatnak azon tételét mely szerint „a szocialista országok világrendszert elkot- va nemzetközi erővé váltak, s hatalmas befolyást gyakorolnak a világ fejlődésére. Reális lehetőségek nyíltak arra. hogy korunk legfontosabb problémáit új módon, a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekében oldjuk meg.” Korunkban — éppen a fentiek miatt — a szocializmus az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik, s ezt a szerepét erősíti a szocialista világrendszer fejlődésének új szakasza. Az elmúlt esztendők során elért politikai, gazdasági, kulturális sikerek, az egyes országok társadalmában végbement történelmi jelentőségű változások ered menyeként a szocialista világ- rendszer a fejlődésének új szakaszába lépett, amely egyre gyorsuló ütemben hozza meg az új rend további, világméretű győzelmét. K. Balog János KISZ-titkári tanfolyam Bonyhádon Ezekben a hetekben KISZ-fiatalok népesítik be a bonyhádi úUörőhául. Alapsiervi titkárok, szerte a megyéből egy-egy hét. tea keresztül. Előadásokon; közös beszélgetéseken keresztül szereznek ismereteket, tapasztalatokat arról, hogyan lehet fokozni m ifjúsági szervecet tevékenységét. Harasztdombi József, a paksi járási úttörő-titkár tart előadást az úttörőszervezetek tevékenységéről, és a KISZ-szel való kapcsolatáról Az előadást megbeszélés követi. A KISZ-titkárok sorra, mondják el, szervezetük és az úttörőcsapat között milyen . a. kapcsolat, hogyan érik el, hogy az iskola elvégzése után az Áttörök KISZ-tagok legyenek. B. 1. 4«. Júlia asszony holtf áradtam ros- kadt le egy székre. — Tyűh, micsoda mozgalmas nap volt! — mesélte élénkem hadarva Szerencsésnek. — De mindent elintéztem. Idefigyelj. Jövő héten csütörtökön költözünk. — Rendben van,, megkapjuk a vállalati kocsit — bólintott Szerencsés.-— Fütyülök a vállalati kocsira. Megrendelem a fuvart és kész. — Az ném úgy van, Júlia! Gondolkozz! Mindenki a vállati kocsival költözködik, mert az olcsó. Ha én ném veszem igénybe, mit gondolnak? — Ez igaz — hagyta helyben Júlia. — Jó, akkor ez a te gondod. Jaj, el ne felejtsem, a szabó üzemet, hogy holnap délután mehetsz próbálni. Képzeld, mind a két öltönyt egyszerre megvarrja. — Nem kellett volna! — legyintett kelletlenül Szerencsés. — Mindig túlzol, Júlia. Egyáltalán, nekem nem tetszenek ezek a túlzások. Hidd el, nagyon sokat kellene Adnunk a szerénység látszatára! — Értem, értem, de hát nem járhatsz tovább ebben a rongyban. — Miért rongy ez? Még egészen jó ez a ruha. — Ugyan, szivecském, ne kicsinyeskedj. Várj, megmutatom, mit vettem neked. A szekrényből kiemelt egy darab finom szövetet. Szerencsésnek tátva maradt a szája. — Ez igen,— mondta — na de ez aztán ráér. Majd jövőre. — Ne, nem, ezt még megvarratom neked. Jó, nem kell viselned a gyárban, ez legyen egy alkalmi ünneplő. Hát nem örülsz, te vén mackó? Mi? Lehajolt és egy gyöngéd csókot lehelt Szerencsés homlokára. Ezzel le is vette a lábáról férjét. De mostanában mindig így történik ez náluk: Júlia tervez, Jú•wM Jéntf: ARANYKALITKA lia végez. Szerencsés ellenkezik, aztán nem ellenkezik. Tudomásul vette, hogy élete új mederben folydogál, hanyatt feküdt a habokon és bódultán úszik, amerre viszi a víz. Júlia démoni erővel uralkodik az életén. S ezt a démoni erőt az aranytól kölcsönzi, Szerencsés pedig abbahagyta a viaskodást azzal a kínzó gondolattal, hogy az arany uralkodik rajta. Hadd uralkodjék, ez a végzete, ezzel szemben tehetetlen. Volt idő, amikor az arany Őrjöngő szeszélye oly mélyre taszította, hogy onnét csak csodával határos módon emelkedhetett fel megint. Most pedig? Mintha ezek a démoni erők felröpítették volna a magasba. Nem, nincs ereje ellen kezésre. Az arany és Júlia jóvoltából Szerencsés pompás körülmények közé jutott. Először is semmiféle pénzüggyel nincs dolga. Júlia magára vállalta, és az öreg Bottlik segítségével szépen el is igazítja ezeket az ügyeket. Tény, hogy ennek az ördöngős asszonynak bőven van pénze. Keze alatt életre kelt a holt vagyon. Szerencsés mohón élvezte a sok jótéteményt. Egyszer-másszor rosszallóan megjegyezte ugyan, hogy Júlia túlságosan elhalmozza minden jóval, de az asszony gyöngéden elhárította a szemrehányást. — Drága szivecském, te any- nyit szenvedtél, s annyit nélkülöztél életedben, hogy sohasem kárpótolhatlak érte. Pedig Szerencsés ugyancsak hab zsolta az életet. Júlia nagy háztartást vezetett be. Nemsokára új lakásba költöznek. Gondoskodott új berendezésről is. Háztartási alkalmazottat vett fel. Szerencsés alig tudta meggyőzni a romlatlan falusi lányt, hogy nem szabad őt ■»nagyságos úrnak« szólítani. — Még meghallja valaki. Amire hazamegy a gyárból, fehérre terített asztalon pompás falatok várják. Júlia valóságos konyhaművész. Szerencsés nem győzött ismerkedni a sok újféle, sohasem kóstolt ízzel a ragyogó ételekkel, s a változatos, palackozott borokkal. Az étkezés valóságos ceremóniává lett. Júlia maga szed a férje tányérjára, meghatóan önzetlen. Szerencsés kapja a legfinomabb falatokat. Szerencsés eleinte borongósan vette tudomásul az új házirendet, de amint mondani szokták, megszokta, mint kiskutya a verést. A jót könnyű megszokni. Csak egyetlen újdonsággal nem tudott igazán megbarátkozni. Nem fért a fejébe, miért ragaszkodik Júlia ahhoz, hogy ő minden étkezés után megegyen egy szelet sajtot? De Júlia azt mondta, ebből nem lehet engedni, ez ko- milfó. Eleinte az is kellemetlen érzéseket okozott Szerencsésnek, ahogyan Júlia kiöltöztette. A legjobb belvárosi üzletekben vásárolta cipőit, fehérneműit, nyakkendőit. Júlia ügyet sem vetett Szerencsés aggodalmaira. Hiszen csak rá kell nézni, egészen megfiatalodott az új módiban! Szerencsésnek nagyon is imponált ez az új módi, a figyelmet keltő ele-' gancia. De azért benne megszólalt, az okosság is: mi lesz, ha agyár*, ban szembeotlik a hirtelen változás? Azzal mégsem állhat odaí' hogy kihúzták a kölcsönkötvé- nyét, hiszen erről ,mindenki tudott volna. Áni Júlia eltökéltségé-.; vei szemben nem használt, a józan ellenkezés. Amint hogy hiába iáltakóíplt Szerencsés a gyakori társasvacs.o- rák, kissé túlságosan fényesre sikeredett vendéglátások miatt is. Rövid idő alatt egy víg társaság szokott a házukhoz. Ez azzal ke,z~ dődött, hogy Júlia meghívta vacsorára unokafivérét, Bottlik Elemért. Bottlik Elemér magánéletét sűrű homály fedte, és semmi' bizonyosat sem lehetett tudni foglalkozása felől. Úgy tudták róla, hogy mérnöki diplomája van, dé akármikor megkérdezték, »pilj' lanatnyilag éppen állást változtatott«. Elemér legközelebb ké(# hasonszőrű cimboráját is magával’ hozta Szerencsésékhez. Júliának, határozottan imponáltak az aram? ifjak. Szellemesek voltak, csuáa »spéci« nyelven beszéltek, rrün-' den új amerikai slágert betéve tudtak, elragadó politikai viccekkel traktálták a háziakat és' páratlan tájékozottságot árulta íj el a művelt Nyugat legfrissebb szenzációi dolvábgn. De legfőbb erényük az utolérhetetlen udvariasság és bókolási készség Volt. Úgy tudták dicsérni Júlia asz-; szony konyháját, hogy Júlia ol- vadozott. Minden fogást külön kézcsókkal köszöntek meg. Szerencsés eleinte furcsállotta ege-' két a kézcsókokat, de aztán hi- zelgett neki a dolog. Júlia észre, is vette és finoman, jóleső mosoly lyal nyugtázta, hogy amikor kettesben étkeztek, Szerencsés ugyap. így bókolva köszönte -meg az Ízletes ebédet és az aranyifjakat utánozva maga is csókot lehelt a háziasszony kezére. - ., , (Folytatjuk.)
