Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-04 / 54. szám
1961. március 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG o Egy este Darvas Józseffel Bölcskén Emberek és épületek A tamási Széchenyi Tsz építési brigádja és annak vezetője Itt, ahol szép rendben sorakoznak a tamási Széchenyi Tsz szerfás épületei egy évvel ezelőtt még a szántott föld bar- nállott. Most meg elgyönyörködik az ember a szépen elkészített épületekben, szépek messziről is, közelről is. Tavaly, március 5-én állott meg ezen a helyen pár ember, szétnézett itt, s Füves József a tsz-elnök, meg Olasz József az újdonsült építési brigádvezetö egyeztették a rajzokat a tereppel. — Ide kell építeni a hizlaldát, ide meg a fiaztatót, itt keresztben megépítjük a kocaszállást, hogy elfogja a szelet, emide a szarvasmarha Istállókat, oda meg a lóistállókat építjük. Köröskörül erdősávot létesítünk. Ez lesz a mi központunk ... Sár volt akkor is, ha engedett a fagyos föld, meg hideg volt, mert ér itt a szél. a csípős, fagyot hozó márciusi szél.. De hozták a kocsit, a fát, reg- gelenís fűrészes, baltás emberek csoportosultak és nekifogtak az építéshez. Olasz József vezetésével Antii István, Ny, Tóth Imre, Tóth István, Balog János, Ku- dari János Egyetlen embernek sem volt semmiféle szakképzettsége. Olasz József, a vezetőjük amolyan ezermester hírében állt, mert még a felszabadulás előtt a környező pusztákon dolgozgatott a bátyja mellett ács-segédmunkásként és otthon, meg itt-ott, ahol éppen munka akadt „fusizott”. Majd a nincstelen Olasz József is kapott a felszabadulás után 6 hold földet, azóta aztán kevésszer volt szekerce, meg balta a kezében. A többiek, a brigád többi tagja is parasztemberek voltak.. — Elcsodálkoztam, amikor ide küldtek engem is — mondja Balogh János. — Nem értek én ehhez, mondottam —, de azt mondták ezt kellene most csinálni, mert kényes, fontos munka és ide talpig ember kell. Igv hót beleegyeztem, csinálom. Most meg már egy éve itt dolgozom, aztán úgyszólván a szakmám lett az építési munka Hát így fogtak hozzá a munkához és maguk is elcsodálkoztak, amikor elkészüli az első, 120 férőhelyes hizlalda. — Az Isten se gondolta volna, hogy azokból a girbe-görbe fákból ily szép ól kerekedik, ily takaros lesz még a nádtető is. Az első hizlalda építése után jött az újabb girbe-görbe fák tömege, azokból meg fiaztatót kellett építeni, méghozzá gyorsan, mert közeledett a kocák elláse. Aztán újabb 120 férőhelyes hizlaldához fogtak, majd juhho- dályt, juhászlakot, anyakoca pihenőt, két takarmányos házat, 100 férőhelyes növendékistállót építettek. Nem világjáró művész állt csütörtökön este a zeneiskola hangversenydobogóján, az érdeklődők mégis zsúfolásig megtöltötték a termet. Ez az érdeklődés a megye első és eddig egyetlen zeneoktatási intézménye tanári hangversenyének szólt. Első számként a kislétszámú Liszt Ferenc kórus finoman csiszolt énekszámaiban gyönyörködhettünk, és egyúttal a zeneiskola sokoldalú tanárát, Bo- donyi Ferencet ezúttal nemcsak mint szakavatott karmestert, hanem, mint népdalfeldolgozó szerzőt is üdvözölhettük, aki művében a Tolna megyei népdalokból nyújtott át egy csokrot. Az énekkar számai után egymás után lépett a közönség elé Füzesy Zoltánná (zongora), Polgár MarI Volt munka egész évben! Ösz- szel kifutókat betonoztak, majd téliesíteni kellett a nyári szállásokat, úgyhogy a szélérte oldalt egy téglával felrakták, a szélvédett oldal mellé meg kukoricaszárat rögzítettek. A télen meg újabb épületek előkészítésén dolgoztak itt, meg kukorica gó- rékat fabrikáltak, számszerint ötöt. Most kezdenek hozzá hamarosan újabb két 120—120 férőhelyes süldőszálláshoz, lóistálló, juhhodály, kanászszállás, gépszínek, meg beteg elkülönítők építéséhez. A vállalat is épít nekik most egy 100 férőhelyes növendékistállót. Igazi, nagyüzemi központ alakult itt tehát. Kell is, mert több mint 200 szarvasmarha még szanaszét tenyészik különböző istállókban. Kell, mert fejlesztik a ser téstenyésztést, múlt évben 460 hízottsertést adtak el, idén is eladnak 600-at és még ezen kívül 200 süldőt, a jövőben pedig 800 hízót tervez értékesíteni az 1400 holdas tsz. Az építők nagy §zerepet vállaltak magukra: szakképzetlenül, de igaz szívvel fogtak hozzá a munkához és szép eredmény született: szép üzemi központ a kezük nyomán. Ez az üzemi központ jelenti az állattenyésztés fejlesztésének egyik nagyon fontos bázisát. Szeretik-e a munkát a tamási Széchenyi Tsz építési brigádjának a tagjai? Olasz József meséli, hogy fia szakképzett kőműves. Ipari tanuló volt Komlón. letette a vizsgákat és meghallotta, hogy mit csinálnak itten és mit akarnak csinálni, erre fogta magát és hazajött. Eljött ide, az építőbrigádba kőművesnek Olasz József örült neki, szakképzett munkaerővel gyarapodott a brigád. így ő, a brigádvezető és egyben építésvezető is összedolgozhat a fiával. Nemcsak Olaszék, de minden brigádtag megszokott és szeret itt dolgozni. Egységes, jó közösség ez az építőbrigád és hogy ilyen, abban része van Olasz Józsefnek, méghozzá nem is kicsi. Az 5 lelkesedése ragadta magával a brigádot, az hogy ő lelkesen dolgozott, nemcsak az eszével, de a kezével a legnehezebb terepen. Egyszer a múlt nyáron nagy melegség szakadt az építőkre. Olasz József a fiával, Pistával betonozott az ólban, pár ember meg a tetőn dolgozott. A tetőfedőkről szakadt a verejték, a be- tonozóknak jobb volt, árnyékot adott a félig kész nádfedcl. Az egyik brigádtag megjegyezte epésen: „Az Olasznak esze van, ilyengit (zongora), Rutkai Lajosné (hegedű), Bodonyi Ferenc (hegedű és cselló), Kalocsa Zoltán (klarinét) és Husek Rezső (zongora), hogy Erkel, Händel, Beethoven, Chopin, Liszt, Bartók és Weiner művein keresztül adjanak ízelítőt fel- készültségükből. Anélkül, hogy bárkit is ki akarnánk emelni, hadd említsük meg azt. hogy ezúttal volt alkalmunk hallani először Kalocsa Zoltánt, az iskola fafúvós tanárát, aki kulturált klarinétjátékával nagyban hozzájárult az est sikeréhez csakúgy, mint Létay Menyhért, aki közvetlen hangú, szakavatott kon- ferálásával igen megkönnyítette az elhangzott művek megértését. O. I. kor a hűvösre húzódik, ott betonoz ...” Olasz József nem mérgesedett meg, nem szólt semmit, letette a szerszámokat és felment ő is a tetőre. Rakta a nádat a tikkasztó melegben. Az emberek elhallgattak és a volt parasztok, azok is, akik módosak voltak — mert ilyenek is vannak ebben a brigádban — megtanulták becsülni és tisztelni a volt nincstelen napszámos Olasz Józsefet. Becsülik benne az embert, a tudást és a lelkesedést a szövetkezetért. így lett egységes ez a brigád, a közös cél. a vezető példája hozta őket össze. S ma már úgy megy minden, mint a karikacsapás. I Az ember úgy van, ha látszik munkája eredménye, az örömmel tölti el, mert minden emberben él az alkotás vágya. Nos, ezek a szövetkezeti építők: Olasz József, a fia Pista, Antii István, Ny. Tóth Imre, Tóth István, Balogh János. Kudari János itt láthatják az épületeket, a nem is akármilyen épületeket, kezük munkájának az eredményét. S ez örömmel tölti el őket, értelmet ad az életünknek.-is-os Nagy napja volt csütörtökön a bölcskei színházkedvelő közönségnek. Egy estére megjelent a községben Darvas József Kossuth- díjas, a Magyar írók Szövetségének elnöke, hogy részt vegyen a Hajnali tűz bölcskei előadásán. Az Állami Déryné Színház mutatta be telt ház előtt Darvas József új drámáját a mai magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotását. Kasztner István, a községi tanács elnöke köszöntötte a kedves vendéget. Részt vett a fogadáson és a Hajnali tűz bemutatóján Daradics Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és Rév András, a járási pártbizottság első titkára is. Zsúfolásig megtelt a májusban felépült új művelődési otthon színházterme, s a közönség, a bölcskei szövetkezeti gazdák érdeklődéssel várták az előadást. Parasztokat mutatott be a dráma, olyan parasztokat, mint amilyenek mindenütt megtalálhatók az országban, akik sok vívódás után, végül is megtalálták igazi helyüket a szövetkezetben. Róluk írta Darvas József — nekik írta. S hogy megértették, hogy igaznak, őszintének érezték, mi sem bizonyítja, mint az az ünneplés, amelyben a színészeket, de mindenekelőtt a jelenvolt szerzőt részesítették. A találkozón kérdésekkel fordultunk Darvas József Kossuth- díjashoz, tájékoztassa lapunk olvasóit munkájáról, terveiről. A kérdéseket és az azokra kapott válaszokat az alábbiakban ismertetjük: — Honnan merítette a Hajnali tűz témáját, járt-e a községekben a szervezés idején? Parasztszármazású vagyok. Régebbi írásaim is paraszttárgyúak. Azóta mindig érdekelt ez a téma. Magam is, mint országgyűlési képviselő — az orosházi járás képviselője vagyok — részt vettem az átszervezés munkájában. Ebben a darabomban nem a mostani évi, hanem az 1959— 60-as szervezési munkát mutatom be. Az élmények, a konfliktusok lényegében ugyanazok voltak legutóbb is, mint akkor, tehát érvényesek a tavalyi nagy átalakulásra is. így jutottam, közvetlen gyakorlati munka közben a témához, amit a Hajnali tűzben dolgoztam fel. — Milyen érzés találkozni azokkal a falusi emberekkel, volt egyéni, ma szövetkezeti gazdákkal, akikről és akiknfk íródott a dráma? Izgalmas dolog velük találkozni, hiszen az ember nem önmagának ír, hanem olvasóinak. Találkozni az olvasókkal egy kicsit vizsga. Vizsgája az írónak. Különösen izgalmas egy ilyen találkozás, mint a mai, hiszen a városi lakosság nem tudja olyan élményközelségből érzékelni a paraszti valóságot, mint a falusi. Ez az első alkalom, hogy községben látom a Hajnali tűz-et. — Vannak-e Tolna megyei emlékei, tapasztalatai? Számomra egyik legismeretlenebb megye. Dunaföldváron, Szekszárdon és Dombóvárott jártam már, de futó látogatások voltak csak. Remélem a jövőben közelebbi kapcsolatba tudok kerülni Tolna megyével is. — Milyen darabon, regényen dolgozik jelenleg? Most készítünk a Hajnali tűz- ből filmet. Most ez foglalkoztat. Várkonyi Zoltán fogja rendezni. Következő tervem ismét színdarab: A kommunista erkölcs formálódásainak problémáit dolgozom fel benne. Ha ezeken túl leszek, az átszervezés során szerzett élményanyagból regényt szeretnék írni, hiszen a mezőgazdaság szocialista átszervezése óriási írói feladat és a szélesebb epika nyelvén is szeretném megörökíteni. Letenyei György a business alvilágban senki sem vitatja el tulajdonjogát a volt Weinberger-üzemre. Sőt, dicsérik az eszét, mert olcsón vette a gyárat a kényszerhelyzetbe jutott Weinbergértől. Ha egy ilyen üzlet létrejöhet, miért is ne venne Felpéczy az ő aranyából? A tárgyalásból, amely a füle hallatára folyt, Szerencsés keveset értett. Az világos volt, hogy Bottlik nyélbeütötte az üzletet. Végül Bottlik előhúzott a zsebéből egy összehajtogatott írást: — Tehát akkor írásban is perfektuáljuk, igaz uraim? Tessék, az én aláírásom már rajta van és Turner úr kézjegye is, mint tanú, ő is aláírta. — Mi ez? — kérdezte Szerencsés. — Formaság. Egy kontraktus. Jogász nyelven lekörmölve minden, amiről itt szó volt. Tessék, írd alá. Szerencsés elővette töltőtollát. Gyorsan átfutotta a szerződést, de alig értett valamit annak jogászi tolvaj nyelvéből. Felpéczy gondosan eltette az írást, majd bocsánatot kért és kiment a szobából. Bottlik jókedvű volt. Barátságosan megveregette a veje vállát: — Minden rendben, barátocs- kám. Felpéczy egy aktatáskával tért vissza. A táskát átadta Szerencsésnek: — Tessék, uram. A táskát majd alkalmasint visszakapom. Hetvenezer forint, A továbbiakat, majd úgy, amint megbeszéltük, felesége őnagyságával bonyolítjuk le. (FolytatjukJ Hatalmas érdeklődés a zeneiskola tanári hangversenyén Fellendült az olvasómozgalom a gyönki járásban A gyönki járásban a felmérések és a statisztikai adatok alapján az elmúlt évben fellendült az olvasómozgalom. A járás községeinek összesítő jelentései alapján 49 156 kötet könyvet kölcsönöztek ki a falusi könyvtáraktól. Ez azt jelenti, hogy egy-egy olvasóra 17 könyvkölcsönzés jutott. A legkeresettebbek voltak a szépirodalmi művek, amelyekből 24 652 kötetet kölcsönöztek ki az olvasók. A szépirodalmi művek után sorrendben az ifjúsági regények, elbeszélések iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés, amelyekből több mint 19 000 kötetet forgalmaztak. Ahhoz viszonyítva, hogy a gyönki járás döntően mezőgazdasági jellegű járás, alacsony a mezőgazda- sági szakirodalmak iránti érdeklődés, amelyekből 1420 kötet volt a kölcsönzés. Az elmúlt évben emelkedett a járás községi könyvtárainak könyvállománya 2638 kötetről 11 050 kötetre. Jelenleg — figyelembe véve a beiratkozott olvasók számát — egy-egy olvasóra hét kötet könyv jut a gyönki járásban. Honrólh József: ARANYKAUTKA 48. Hát persze — bólintott Bottlik — te nem is szakadhatsz el a pozíciódtól, természetesen. Még csak gyanút sem szabad ébreszteni. De van nekem egy tippem. Hidd el, Júlia valóságos zseni. Született üzletasszony. Tudod mit? Bízd rá az egészet. Majd ő mindent lebonyolít. Csak Fel- péczyhez kell eljönnöd, meg kell alapoznunk a dolgot. A javát már most is rámbízhatod. A többit, pedig bízd csak Júliára. Nos? Szerencsés kapva-kapott az ajánlaton. — Jó. Remélem, Júlia elvállalja. — Okvetlenül. Hát akkor gyerünk. Giziké, fizetek! Felpéczy már várta őket. A bemutatkozásnál éles, átható tekintettel vette szemügyre Szerencsést. Bár- dolatlan fickónak látszik — állapította meg —, de nem tesz semmit. Fő, hogy temérdek pénze van. Felpéczy a tettek embere volt. Nem teketóriázott, nyomban a tárgyra tért. A tanácskozás azonban Bottlik és Felpéczy között folyt Szerencsés hallgatagon ült. Apósa az egész ügyletet már tüzetesen előkészítette. De a beszélgetésből az is világossá lett Szerencsés előtt, hogy apósa igen nagy tekintély abban az üzleti alvilágban, amelyről még mindig, nem tudott magának teljes képet alkotni. De annyit már értett, hogy ez az alvilág létezik. Érdekes Felpéczy, akárcsak apósa, úgy tesz, mintha csupán valami történelmi rövidzárlat keletkezett volna, amely átmenetileg gátolja valamelyest az üzleti élet normális rendjét, de amely hamarosan el is múlik s minden a rendes mederbe terelődik megint. És milyen biztosak a dolgukban! Egy szemernyi kétségük sincs, hogy nemsokára fordul a kocka és megint birtokukba vehetik vagyonukat. Az üzletek lebonyolításának módja teljesen megfelel a viszonyoknak, de a lényeg ugyanaz. Apósa most már megbizonyosodott az aranykészlet létezése felől, s az ő garanciájára a business alvilág elismeri őt gazdag tőkésnek, akit átmenetileg megfosztottak tőkéjétől. Azon már nem is csodálkozott, hogy Felpéczy hajlandó papíron megvenni az arany egy töredékét. Hiszen apósa elmesélte neki, hogy Weinberger, a dúsgazdag textiliparos, mielőtt kivándorolt volna, eladta szabályszerűen államosított üzemét Vladár Bélának, aki e percben ugyan a lábát se teheti be abba a gyárba, de azért
