Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-28 / 74. szám

4

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO

1961. március 2?".

A párthatározatok valóraváltásáért:

Az öreg malom haszna

Burgonyaválogató lányok-asszonyok Adorján-pusztán

Többet' termelni — olcsóbban! Ezt a célt. tűzte pártunk a termelőszövetkezetek elé. A tamási Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai minden erővel e jelszó valóraváltásán munkálkodnak. Módszereik, elért eredményeik tanulságul szolgálhatnak fiatal termelőszövetkezeteinknek.

*

Festő vásznára kívánkozik a táj. A cselingáti dombhajlat alján régi vízimalom áll. A mohos deszkájú hatalmas, korhadt kerék mozdulatlan. A régi ütött-kopott épület mellett halványzöld szomorúfűz leveleit borzolja a tavaszi szél.

A fiatalasszony, akitől először érdeklődöm a magányosan álló vízimalom haszna felől, válasz helyett felszólít, hogy kövessem.

A mozdulatlan kerpk melletti kamrába lépünk. A helyiséget félhomály uralja. A fiatalasz- szony megnyit egy deszkaablakot, s láthatóvá lesz egy körfűrész, egy szivattyú és egy jókora dinamó.

A fiatalasszony a fal melletti kapcsolókarhoz lép, megnyomja, s nyomban működésbe kezd a dinamó.

— Itt Cselingáton az áram egyetlen fillérjébe se kerül a termelőszövetkezetnek, — magyarázza, — alattunk lapátosrendszerű vízikerék van. A patak vizét széles csövön vezették a kamra alá. Csak egy kapcsolásba kerül és a víz meghajtja a lapátos kereket, a kerék a dinamót, a dinamó pedig a darálót, a fűrészt, vagy a víz- szivattyút, amelyikre éppen szükség van. Ez az ingyenes kis áramfejlesztő telep ellátja a

telep istállóit villanyfénnyel, ha szükség van rá, egész nap fűrészt hajt, a szemestakarmányt darává őríi és vízszivattyút működtet, hogy az istállókat ellássa vízzel.

Miközben a látotton-hallotton elmélkedem, eszembe ötlenek az úgynevezett »speciális adottságok«. Ahány szövetkezet, any nyi különleges adottság van! Ezeket nem lehet, általánosítani. Csupán a figyelmet tudjuk felhívni rájuk! Akinek eszébe jutott a kihalt, „pusztulásra” ítélt öreg vízimalom hasznosítása, az a helyi adottságok kihasználása terén rendkívül hasznos munkát végzett. A sokáig használatlanul álló vízimalom ma a termelés olcsóbbá tételét, a szövetkezet felvirágzását, a tagság

jólétének növelését szolgálja.

Miközben a szövetkezetei járom, feltűnően sok asszonyt és lényt látok dolgozni. Érdeklődésemre tudtul adják, hogy az Uj Élet Termelőszövetkezetben már évek óta sikerül a tagságon kívül a családtagok nagy részét is bevonni a munkába. Ennek fólytán sikerül a kellő időben, kellő helyen, kellő munkaerőt összpontosítani. Különösképpen fontos ez kapálás idején. Az időben elvégzett kapálás több termést eredményez. A termés mennyiségi növelése olcsóbbá teszi egy mázsa termény előállítási költségét, s az ésszerű, olcsó termelés a szövetkezet és a tagság gyors gazdagodásának titka.

H. T.

Jegyzetfüzetemből;

H(/Li9«NOK

Kollégáimmal több ízben is beszélgettünk róla, hogy Szekszárdim mind ez ideig nem találkoztunk a huliganizmusnak kirívó megnyilvánulási formájával. Ebből a járványból talán mindössze annyi a megfigyelhető a megyeszékhelyen, hogy fekete- nadrágos, feketeinges fiatalemberek tűnnek fel időközönkint az utcán és bemutatják furcsadivatú öltönyüket. Végigsétálnak a korzón, egy kicsit, hangosabbak a többi fiatalnál, de különösebb botrányokozás nem fűződik létükhöz.

Amolyan hóbortként emlegetik sokan ezt. a furcsa, és valljuk meg őszintén a túlzások esetén ízléstelen divatot. Beszélgetéseink közben egyik kollégám azt is elmesélte, hogy valamelyik unokaöccse ugyancsak csináltatott magának erősen cső vési tett fekete nadrágot, olyant, hogy maga nem tud kibújni belőle, s vet- kőzésénél valakinek mindig mellette kell lenni, hogy lehúzza lábáról a nadrágot. Talán az öltözködés és vetkőzés ilyen huzavonája következtében unja meg ezt a divatot rövidesen az említett fiatalember, aki viselkedésében semmivel sem rosszabb a többi hasonló korú fiatalnál.

Szombaton délután fél egykor kellemetlen méglepetés ért, amikor a sétakerten haladtam át. Az r.z érzésem, hogy négy. valódi, ízig-vúrlg huligán fickóval találkoztam.

A következő történt:

A pavilon melletti pádon két 15—16 év körüli diáklány üldögélt, élvezték a kora tavaszi napsütés melegét, s közben tanultak; Gimnazistáknak látszottak. A négy fiatalember körülvette őket — ami még nem lenne túlságo-. san nagy illetlenség — ha mindez fiatalos romantikakeresés jegyében történik. De ismerkedésük olyképpen kezdődött, hogy melléjük ültek, és mitsem törődve a közeli padokon üldögélőkkel — 6ajnos valamennyi nő volt — tapogatni kezdték a lányokat. Az ölükbe akartak ülni, átölelték a vállukat és kikapdosták kezükből a könyvet. A lányok egyikének sikerült kiszabadítani magát a gyűrűből és elszaladni. A másik azonban, aki talán tapasztalatlanabb volt és a könyvei is ott voltak mellette a pádon, nem tudott elmenekülni. Elkezdte táskájába rakni a könyveket. Látván ezt a fiatalemberek, gondoltak egyet és a leány könyveit, füzeteit szétszórták a pad körül, a szél messze vitte a fehér lapokat, a fiatalemberek pedig nevettek. Mintha valóban humoros, tréfás dolgot hajtottak volna végre. Hogy közben mit mondtak, azt most nem részletezem. Ajánlataik tartalma és témája elképzelhető.

Amikor már viselkedésük néhány kíváncsit is a közelükbe csalt, s a diáklány sírva szede- I gette össze füzeteit — elsiettek: (Kár. hogy nem volt a közelben rendőr, s így akadálytalanul távozhatlak az állomás irányába.)

Ajánlanám a fiatalembereket a rendfenntartó szervek figyelmébe, ha garázdálkodásukat netán a jövőben is itt folytatnák.

(buni)

Stuttgarti emléli

A lakószoba falán Marx és Lenin kép. A sarokban íróasztal. Racsmány Dezső elvtárs alig néhány perccel érkezésem előtt kelt ki az ágyból. Beteg. Szanatóriumba készül. Kérésemre régi emléktárgyakat mutat és megjegyzéseket fűz mindegyikhez.

— Ilyen háromszögletű piros jelvényt hordtunk mi, kommunisták, amikor kijöttünk a koncentrációs táborból. Ez pedig belépőjegy volt az első stuttgarti pártnapra.

Betűzgetem az apró kis belépőlapot: Kommunistiche Partei

Kreis Stuttgart, Einlafzkart 15, September 1945.

Racsmány elvtársban régi emlékek ébredeznek. Tekintete révedező, hangja kissé izgatott.

— Sosem felejtem el a stuttgarti pártnapot. A legnagyobb gyár szerelőcsarnokában tartották. Akik az emelvényen ültek, mind koncentrációs táborokból szabadult kommunisták voltak. A mellükön ott volt a piros háromszögletű jelvény. Az első sorban ültem. Az egész gyár munkássága a Szerelőcsarnokban volt. Egy

akkor, tizenhat évvel ezelőtt szabadon kibontotta zászlaját, ma ismét illegalitásban van.

Amikor elhallgat, hirtelen keletkezett csend terpeszkedik a szobára.

(H)

A hifii fejlődése Becstől Szehszárdig és 1683-tól 1961-ig

Kara Musztafa a nagyvezir már hetek óta lövette Bécs erős várát. Mindhiába sorakoztatta fel legnagyobb ágyúit, hiába volt a janicsárok mindmegújuló bősz rohama, a falak bevehetetlennek i bizonyultak. I. Lipót ■ fővárosa,

a Habsburgok erőssége a megmegújuló ostrommal szemben szilárdan tartotta magát. S amikor már fogytán volt az erő, amikor már elkopott a remény a liar'i- kedvveX egyetemben, amikor mámé g fogy ott a fegyverfogható férKORUNK

KÉPESKÖNYVE

Szikrák a múltból...

fiatalember szónokolt. Amikor

azt mondta, hogy a német mun-S _

kásság egységét soha többé nem? dítően él'etszagú felvételről! engedjük megbontani, velezúgta' a tömeg. Néhány nap múlva a stuttgarti cirkuszban rendezett szociáldemokrata nagygyűlésen a szónok többször hangsúlyozta:

„Nem engedjük többé, hogy a

gp^ alchor megjelent Sobieski

' ZJános lengyel király, a diadalmas

is 1683 szeptember havának 12. 2 napján Lotharingiai Károllyal ;egyetemben messze űzte Bécs fa- J lai alól a hódító ozmán hordá- s kát..

I Menekült a török had, s mene- | kiilt a nagyvezir Kara Musztafa. 5 Menekültek a janicsárok, porba- ‘ hullott megannyi lófarkas, fél- 5 holdas török zászló.

Fellélegzett a bécsi nép, örült a nemes és örült a polgár. S a polgárok örömének adott kifeje - ,zést az a bécsi pékmester, aki első diadalmámorában, első boldogságában, bizonnyal nem minden gúny és célzatosság nélkül, az ünnepi alkalomra egy különleges péksüteményt készített. — Görbe volt, furcsa, eleddig ismeretlen formájú, olyan mint a fogyó hold, az egyszerűség kedvéért, olyan mint a török félhold, amely néhány nappal ezelőtt lám porba hullott. Ez a péksütemény |a kifli. Továbbá már nem szükséges bemutatni, mindenki ismeri, öreg, fiatal a viláq minden táján. Ettől az időtől kezdve hódító útjára indult, s hódított is.

A napokban Lev Tolsztoj, Maxim Gorkij és Majakovszkij hangját hallottam a Kossuth- rádió kitűnő zenei körítéssel tálalt negyedórás műsorában. Egy csöppet se szégyellem, hogy a körmömet rágtam izgalmamban. Tolsztoj levele a későbbi' Natasához, saját szavaival, Gorkij beszéde a szovjet írók 1934. évi kongresszusán, Majakovszkij versének dinamikus lüktetése a torzító, de megrenHangok, ^.melyeknek gazdái évtizedek óta porladnak, hangok, amelyeknek modulációit a kor technikai felkészültségének megfelelő minőségben ezerlcikommunistákat és a szociálde-s lencszázhatvanegyben millió és mokratákat a reakció szembeál-? millió ember hallhatja! Meg- lítsa. A kommunista munkások? rendítő élmény! Egyetlen pilla- testvéreiok!” Igen. Azokban a| nat alatt feltorlódik bennem a hónapokban szent esküvel fogad- J Háború és béke, hallom Karéjük. a német munkások, hogy? nina Anna hangját és Tolsztoj egységesen lépnek fel a reakció? beszél; az az érzésem, pontosan ellen. Nagyon frissek voltak még? ilyen volt a hangja akkor is, az emlékek. A fasiszták nem ki-? amikor keveset beszélt már és mélték a szociáldemokratákat J elment meghalni a kis vasútsem. Eltiporták a szakszervezete 2 -*■----------k

ét.

— Ha újságot olvasok, mindig! eszembe jutnak ezek az izzó han-? guta!ú nagygyűlések és ökölbe? szorul a kezem. A nyugatnémet? szociáldemokrata vezetők megfe-j ledkeztek fogadalmukról. Ugyan-J úgy egyengetik a fasizmus útját,? mint Hitler hatalomra jutása előtt'

állomásra, ahonnan a halhatatlanságba vitte az örökvpnat.

Es Maxim Gorkij! Nem tehetek róla, Artamonov hangját éreztem ilyennek, Gorkijét fá- tyolozottnak; képtelen voltam megszólaltatása előtt szabadulni Capri szigetének sejtelmes

kíséretétől, a megtámadott tüdő kavernáinak tompa zörgésétől. És megszólal tiszta, mélyen zengő hangon, mint egy hang- ja teljében levő basszista, aki fél órával előbb a Borisz Godunov színpadáról lépett be.

Bevallom, a szövegekből, nagyon hiányos orosz nyelvtudásommal csak egy-egy szót értettem me‘g. Nem is az a fontos. Fordítani is fölösleges lett volna. Egészen más hevített föl a három hang hallatára. Maga a hang, amely ebben az esetben szinte felszaggatta a kegye- letes pompával megépített síremlékeket, s a műveikben örökké élő nagyok szellemivé magasodott alakját egyszerre emberközelségbe hozta. Hatalmas életművük toronnyá magasodott az értelmemben; ez a találkozás ablakokat tárt fel a tornyon, éreztem a hangszálak rezdülését, szinte láttam a szájak nyitását, csukását, s hallottam mindent, amit ők az emberről az embernek elmondtak, amit az emberi szellem rajtuk keresztül kapott, hogy emberséggel tartsa kezében birtokát, a Földet.

Ezt a műsort érdemes volt elküldeni hozzánk, Kossuth- rádió ...

ORMOS GERŐ

~ most nézem, mi ez ami előttem hever? Amúgy formára egy kisült tésztadarab. Ha megerőltetem fantáziámat, úgy rémlik, valamiféle péksütemény. Nem görbe, mint a holdsarló fogyatkozás idején a harmadik negyedben, amolyan alaktalan. Göcsörtösen alaktalan.

Hosszas töprengés és beható nyomozás után sikerül megfejteni a rejtélyt. Péksütemény ez. Valóságos kifli. Legalábbis ezen a címen hozta forgalomba a kereskedelem-, miután ugyancsuk ezen a címen vette át a sütödétől. No de hol van ez a Kurz Musztafa rongyávert hadait kigúnyoló pékremektől. Hát bizony sok víz lefolyt azóta a Dunán, s úgy látszik az idők folyamán egynémely kifli alakja is módosult.

Azt hosszas nyomozás után sem tudtam megállapítani, milyen nevet viselt a hajdani pékmester, az előttem fekvő műremek készítőjének a neve után kutatnom sem kellett: szekszárdi- sütőüzem.

(A teljes igazsághoz persze az is hozzátartozik, általában nem ilyenek a szekszárdi kiflik, sőt szépek, formások, ízletesek Ve miért hagyja ki az újságíró az adódó ziccert?!)

(—i —V)

Tűzoltóversenyek a megyében

Az idén is megrendezik az immár hagyományossá váló önkéntes tűzoltó-versenyeket. Az 1961. évi járási tűzoltó-versenyeket áp- z rilis 30-tól június 11-ig bonyolít,- jják le, s részt vesznek rajta a községi, üzemi és a mezőgazdaság szocialista szektorainak önkéntes tűzoltói. A tűzoltók versenyének gazdag hagyománya van Tolna megyében, hisz évek óta számos első díiat nyertek el a csapatok <az országos versenyekről.

> A gyönki járási tűzoltó-verseny {április 30-án Kölesden. a bonyteíték. A kommunista párt, május 7-én Nagymányokon

a tamási május 14-én Tamásiban, a paksi május 21-én Nagydorogon kerül megrendezésre. A szekszárdi járási versenyt június 4-én Bo- gyiszlón, a dombóvárit pedig június 11-én Nakon rendezik meg.

A községi tűzoltóságok melleit jelentősen fejlődtek az utóbbi időben a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok önkéntes tűzoltóságai is. Ez a tény különösen örvendetes, hiszen azt bizonyítja, hogy szocialista mezőgazdaságunk tűzvédelme egyre biztosabb tűzoltóink által.

K. ta.