Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-25 / 72. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1961. március 25. Az ENSZ közgyűlése napirendjére tűzte az angolai helyzet vitáját A portugál küldöttség kivonult az ülésről New York (MTI). Csütörtökön délután összeült az ENSZ-köz- gyűlés, hogy határozzon az általános ügyrendi bizottság szerdán elfogadott két javaslatáról. Az egyik indítványozza, hogy a közgyűlés tűzze napirendjére az angolai helyzet vitáját, a másik pedig javasolja, hogy • a közgyűlés 15. ülésszaka április 21-én fejezze be munkáját. Az ülés megkezdése után Garin, a portugál küldöttség vezetője tiltakozott az angolai helyzet megvitatása ellen és azt állította, hogy Angola kérdése Portugália belügye, amely nem tartozik az ENS£ hatáskörébe. Ezutáh a portugál küldöttség kivonult az ülésteremből. Boland, a közgyűlés elnöke először az általános ügyrendi bizottságnak azt a javaslatát tette fel szavazásra, hogy a 15. ülésszak április 21-én fejezze be munkáját. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezt követően került sor a szavazásra az angolai helyzet napirendre tűzésének kérdéséről. A napirendre tűzés mellett szavazott 79 küldöttség; ellene 2 (Spanyolország és a Délafrikai Unió), 8 küldöttség pedig (Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Ausztrália, Belgium, a Dominikai Köztársaság, Luxemburg és Panama) tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés ezután szavazás nélkül úgy határozott, hogy az angolai kérdést nem utálják a bizottság- elé, hanem egyenesen a plénum kezdi meg a vitát, amelynek időpontját még nem tűzték ki. Ax EXSZ-köxgyülés politikai és különleges politikai bizottságának ülése New York (MTI). Csütörtökön összeült az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága, hogy megvitassa az Afrika megsegítéséről szóló amerikai javaslatot. Mint ismeretes, a szóbanforgó javaslatot még Eisenhower terjesztette az ősszel a közgyűlés elé. Ez az amerikai javaslat Afrika megsegítéséről szól ugyan, lényeKennedy sajtóértekezlete New York: (MTI) Március 23-án esté Kennedy amerikai elnök megtartotta szokásos sajtó- értekezletét, amelyet az amerikai rádió , és televízió is közvetített.*Az amerikai elnök sajtóértekezletét a laoszi helyzetről tett nyilatkozattal kezdte. Kennedy a laoszi eseményekért a felelősséget »kommunisták által ellenőrzött csoportokra-« igyekezett hárítani. Az elnök nyilatkozatában fenyegető hangokat hallatott. így például kijelentette, hogy ha »nem szűnnek meg Laoszban a jelenlegi fegyveres támadások, amelyeket kívülről kommunisták támogatnak«, akkor az Egyesült Államok és szövetségesei »kénytelenek lesznek viszonzásul megfelelő akciókkal megoldani a kérdést«. • Ezzel kapcsolatban Kennedy hangsúlyozta, hogy ilyen megoldást »gondosan fontolóra vesznek« mind Washingtonban, mind pedig a SEATO külügyminisztereinek március 27-én Bangkokban megnyíló tanácskozásán. Az ADN-hírügynökség a sajtó- értekezletről szóló jelentésében kiemeli: Kennedy nyíltan közvetlen katonai beavatkozással fenyegetőzött, a Nosavan—Boun Oum-féle puccsista klikk javára. Rendkívül nyugtalannak látszott a szövetséges kormánycsapatok és a Patet Lao alakulatok gyors előrenyomulása miatt és kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak és a SEATO tagállamainak »mérlegelniük kell a megfelelő választ« és meg kell egyezniük az »ellenintézkedésekben«. Beismerte, hogy az Egyesült Államok támogatását élvező puccsisták helyzete gvorsan romlik. Aggodalmának adott kifejezést, hogy a kormánycsapatok és a Patet Lao- alakulatok hamarosan elfoglalják Luang Prabang királyi székvárost és Vientiane fővárost. Az amerikai elnök minden mértéktartás nélkül vádolta a Szovjetuniót,, a Kínai Népköztársaságot és a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, hogy beavatkoznak. Laoszban, de a továbbiakban kénytelen volt bevallani, hogy erről nem állnak rendelkezésére semmiféle bizonyítékok. Fenyegetéseinek mérséklésére Kennedy arról beszélt, hogy az Egyesült Államok hajlandó »békés megoldásról« tárgyalni. Ebben az összefüggésben Kennedy támogatta az angol úgynevezett háromlépcsős tervet, amelyet jegyzék formájában csütörtökön hoztak a szovjet kormány tudomására. gében azonban szólamokat és igen csekély konkrétumot tartalmaz. Stevenson, az amerikai ENSZ- küldöttség vezetője a politikai bizottság csütörtöki ülésén mondott beszédében szintén nem tett egyebet, mint szépen hangzó szavakkal megígérte az .afrikai népeknek, hogy az Egyesült Államok által javasolt ENSZ-prog- tam segíti majd őket a felemelkedés útján. A következő felszólaló Wachu- ku, a nigériai küldöttség vezetője volt. Wachuku, akit az afrikai országok politikai jobboldala egyik vezetőjének tekintenek, élesen támadta az Egyesült Államokat, ami óriási meglepetést keltett. Hangoztatta, hogy csalódott az amerikai javaslatban és Stevenson beszédében, mert azt várta, hogy az Egyesült Államok konkrét programot terjeszt a politikai bizottság elé. A nigériai küldött hangsúlyozta, hogy Afrikának vissza kell kapnia valamit abból, amit tőle elraboltak és erre — viták helyett — konkrét javaslatokat kell kidolgozni. A nigériai küldött után ismét Stevenson szólalt fel és azt állította, hogy az Egyesült Államok szívesen elfogad bármilyen afrikai kezdeményezést ebben az ügyben. Csütörtökön délelőtt összeült a közgyűlés különleges politikai bizottsága is, hogy folytassa a vitát a délafrikai kormány fajüldöző politikájáról. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője rámutatott, a Délafrikai Unió kormánya figyelmen kívül hagyta az ENSZ-közgyűlés ismételt felhívásait, hogy kezdjen tárgyalásokat Indiával és Pakisztánnal a Dél-Afrikában élő színesbő- rűelc helyzetéről. A szovjet küldött emlékeztetett a múlt évi véres incidensekre és hangsúlyozta, hogy Hammarskjöld főtitkár eltűri a Délafrikai Unió kormányának az ENSZ-szel szemben tanúsított kihívó magatartását. Az ENSZ-nek kötelessége megtenni a szükséges intézkedéseket a fajüldöző politika és az elnyomás megszüntetésére — hangoztatta Szoboljev és bejelentette, hogy a Szovjetunió a 14 ország határozati javaslata mellett szavaz, bár az abban foglalt intézkedéseknél erélyesebb rendszabályokat tart szükségesnek. Mint ismeretes, 14 ország — Afganisztán,, Etiópia, Ghana, Indonézia, Irán, Irak, Mexikó, Nigéria, a Fülöp-szigetek, Szaud-Ara- bia, Tunézia, az Egyesült Arab Köztársasági Venezuela és Jugoszlávia — határozati javaslatban sürgette, hogy a Délafrikai Unió kormánya mielőbb kezdjen tárgyalásokat Indiával és Pakisztánnal a Dél-Afrika területén élő színesbőrűek helyzetéről. Az Egyesült Államok közvetlen beavatkozással fenyegetőzik Laoszban Bangkok (MTI), Csütörtökön a 'aoszi lázadók „hadügyminisztere” is megerősítette, hogy a hazafias erők folytatják sikeres előrenyomulásukat. Muong Kassy stratégiai fontosságú város elfoglalása után két oldalról indítanak támadásokat Luang Prabang irányába. Mint az UPl megjegyzi, a Vientianetól 100 mérföldnyire északra fekvő Moung Kassy elfoglalása azt jelenti, hogy a lázadó kiikk elvesztette ellenőrzését a Vientianét Luang Prabang- gal összekötő igen fontos országút felett. A laoszi lázadók katonai kudarca miatt aggódó amerikai kormánykörök és sajtójuk egyre fenyegetőbb hangokat hallatnak és nyíltan közvetlen katonai beavatkozással fenyegetőznek. Az AP amerikai hírügynökség jelentésében emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államoknak és ázsiai szövetségeseiknek milyen mozgósítható katonai erejük van Laosz közelében. Ismerteti White tábornoknak, a Csendes-óceáni amerikai csapatok parancsnokának nyilatkozatát. A tábornok kijelentette, hogy az Egyesült Államok Csendes-óceáni hadseregéből néhány óra alatt 1500 ejtőernyőst tudnak eljuttatni Laoszba: az Okinawán állomásozó amerikai katonákat két órán belül, a Hawaii-szigetén állomásozó ame- .rikai haderő tagjait pedig 12 órán belül Laoszba tudnák szállítani. Az AP a tábornok nyilatkozatának ismertetése után még megjegyzi, hogy a Csendes-óceán térségében 400 000 amerikai katona. 3400 repülőgép és 400 hadihajó áll készenlétben. Hasonló fenyegető hangnemben ír az amerikai katonai erők készenlétéről a New York Herald Tribune is, amely emlékeztet rá, hogy Hongkongból a Laosz körüli vizekre irányították az amerikai hadiflotta több egységét és az Egyesült Államokban lévő támaszpontokról csapatszállító repülőgépeket küldtek Fülöp-szigeti támaszpontokra, amelyekről Vientianét öt óra alatt lehet megközelíteni. Nehru indiai miniszterelnök Harriman amerikai vándornagykövettel folytatott csütörtöki megbeszélésén sürgette az Egyesült Államokat, hogy járuljon hozzá a háromtagú laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság mielőbbi összehívásához. Mint a Reuter közli, Harriman szerdán találkozott Souvanna Phouma laoszi miniszterelnökkel is, miután az eredeti tervtől eltérően csütörtökön este nem utazott el Uj-Delhiből. Az angolai helyzet az ENSZ közgyűlése elé kerül s ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a portugál gyarmat népe meginduljon a függetlenség felé éezető úton. Portugália konokul tiltakozott az angolai helyzet megvitatása ellen, nem átallott olyari kijelentéseket tenni-, hogy Angola Portugáliának tengerentúli területe, s a színesbőrűek egyenlő jogokat élveznek a fehérekkel. Mindebből azonban egy szó sem igaz. Az angolai hazafiak évek óta roppant erőfeszítéseket tesznek, hogy lerázzák a portugál gyarmati uralmat, s a portugál hatóságok önkénye és véres terrorja sem tudta megakadályozni az angolai hazafiak egyre erőteljesebb szabadságtörekvéseit. Mi is a valódi helyzet Angolában? Ismeretes, hogy Galvao kapitány a Santa Maria hőse, aki korábban Angola gyarmati főfelügyelője volt,' már 1947- ben leleplezte az ott uralkodó embertelen állapotokat. Galvaot akkor előbb három évi, majd 15 évi börtönbüntetésre ítélték. Galvao ezután nyílt levelet intézett a fasiszta Salazarhoz, amelj'ben kemény szavakkal bélyegezte meg a diktátor gyarmati politikáját. Kritikátlan, ellenőrizetlen és embertelen politikának nevezte, ami a két portugál gyarmaton, Angolában és Mozambiqueben történik. »Támogatod és büntetlenséget nyújtasz azoknak a hivatalnokoknak, akik a feketékkel kereskednek. Látszólag keresztény törvényeid segítségével olyan kényszermunka-rendszert tartasz fenn az afrikai provinciákon, mely rosszabb a rabszolgaságnál« — írta Galvao kapitány nyílt levelében. De hasonló hangnemben számoltak be angolai tapasztalataikról az ott járt nyugati újságírók is, akik közül idézzük Sulzbergernek, a New York Times munkatársának szavait: »Portugália azt állítja, hogy Angola és Mozambique lakosságát integrálta olymódon, hogy Portugália provinciáinak deklarálta és a művelt négerek asszimilálásának politikáját követte. A baj csak az, hogy ezt az integrációt észrevehetetlenül csekély mértékben hajtották végre«. Afrika, a fekete földrész, az utóbbi időben az érdeklődés előterébe került, s a korábbi gyarmati uralomnak ma már csak néhány nyoma találháíó meg ezen a hatalmas és gazdag földrészen. Mint Nkrumah, Gha na elnöke, egyik nemrégen elmondott beszédében kijelentette, egyetlen afrikai sem törődik bele, hogy a gyarmati rendszernek bármilyen formája tovább éljen Afrikában. Az afrikaiak következetesen és elszántan, dacolva minden- rendőri terrorral, harcolnak szabadságukért, s természetes, hogy a szabadságmozgalmak a portugál gyarmatokat sem kerülik el. Miért ragaszkodnak a portugálok Angolához? Itt is, mint a vele szomszédos Kongói Köztársaság területén hatalmas uránium-lelőhelyek vannak, s jelentős rézbányákkal, valamint kőszénbányákkal rendelkezik az ország. Ugyanakkor a középkori rabszolga-intézmény fenntartása szinte korlátlan meny- nyiségű ingyen munkaerőt biztosít a gyarmatosítóknak. A világ azonban felfigyelt mindarra, amit Salazar fasiszta diktatúrája Angolában csinál. Az angolai kérdés ugyanis semmiképpen nem Portugália belügye. Ezt bizonyítja az ENSZ közgyűlésén lezajlott szavazás is, amikor az angolai helyzet napirendre tűzése mellett 79 küldöttség szavazott, s ellene mindössze Spanyolország, és a fajüldöző politikájáról hirhedt Délafrikai Unió mert csak szavazni. Az angolai kérdés tehát az ENSZ-közgyűlés elé kerül, s nem kétséges, hogy azt a szívós harcot, amit az angolai hazafiak hosszú idő óta folytatnak hazájuk szabadságáért, siker fogja koronázni. A Francia Kommunista Párt felkészül a megyetanácsi választásokra Párizs: (MTI) A Francia Kom- J falvak kisembereinek vásárlóeremunista Párt politikai bizottsága deklarációt adott ki a június 4-re és 11-re kitűzött megyetanácsi választások előkészítéséről. Megállapítja, hogy a januári népszavazás után ez lesz az első országos horderejű választás, a megyetanácsi választások így nagy politikai jelentőségűek. A választás lehetővé teszi a franciáknak, hogy megnyilatkozzanak a degaulleista politikáról, kifejezzék véleményüket a különböző pártok álláspontjáról és az ország előtt álló nagy problémák megoldására tett javaslataikról. A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága leszögezi, hogy a személyi hatalom rendszerének gazdasági és szociális politikája a nagytőke számára újabb kiváltságokat és óriási profitot hozott, ugyanekkor pedig egyre csökkenti a dolgozók, a városok és a A francia sajtó Ferhat Abbasz beszédéről Párizs (MTI). Ferhat Abbasznak, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya elnökének csütörtökön a tuniszi rádióban el hangzott beszédét bőven kommentálja a péntek reggeli párizsi sajtó. A szélsőjobboldalt felpaprikázta pontos képet adott az eviani tárgyalások megkezdésének előestéjén az algériai álláspontról. A lap rámutat arra is, hogy az algériai kormányelnök beszéde megerősíti a francia kommunisták elemzését: ha a közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalások gondoaz algériai kormány elnökének patának elfogadása a béke erőiőszinte beszéde. A Párisién Liberé például így ír: az FLN a tárgyalások előtt nem hajlandó letenni a kést a ruhatárba, sőt az algériai kormány „késsel a szájában” akar tárgyalni... A baloldali sajtó kiemeli Ferhat Abbasz megnyilatkozásának világos voltát. Az Humanité hangoztatja, hogy Ferhat Abbasz beszéde hű és nek nagy sikerét és a degaulleista hatalom meghátrálását jelenti is, változatlanul az a helyzet, hogy de Gaulle kormánya nem szánta el magát az önrendelkezés lojális alkalmazására; a monopóliumok érdekeit képviseli, s ezért megsokszorozza követelményeit, különösen a katonai • támaszpontok és Szahara kincseit illetően, jét. A népi tömegek nyomására a degaulleista -kormány rákényszerült arra, hogy tárgyalásokba bocsátkozzék az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával. A kommunisták annyival is inkább üdvözlik ezt az első eredményt, mivel a háború kezdete óta harcoltak a tárgyalások kikényszerítéséért. De fennállanak még az akadályok — figyelmeztet a Francia Kommunista Párt politikai bizottsága—a monopóliumok megpróbálják megvédeni gyarmatosító érdekeiket. A kommunista párt ezért szólít fel a nép egységes akciójának fokozására, hogy a tárgyalások sikerre vezessenek és elvezessenek a gyilkos háború befejezéséhez. A továbbiakban rámutat a deklaráció, hogy az egész országban növekszik az elégedetlenség. A legutóbbi sztrájkok, tüntetések tanúskodtak erről. A megoldás egy igazán demokratikus rendszer megteremtésében rejlik. Ennek a rendszernek hitelesen nemzeti politikát kell folytatnia. A Francia Kommunista Párt megszövegezte a demokrácia megújhodását és helyreállítását célzó programját és a választási kampány idején ezt a programot széleskörű vitára bocsátja. A kommunisták a megyetanácsi választások kampányával egyidőben folytatják 16. kongresszusuk előkészítését. A választási kampányban is erőfeszítést tesznek a párt megerősítésére, új tagok toborzására, új pártsejtek kialakítására, országos gyűjtést is indítanak a választási kampány sikerének biztosítására. A párt politikai bizottsága közli, hogy a megyetanácsi választások első fordulójában minden járásban állítanak kommunista jelöltet,
