Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-24 / 71. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAö 1961. március 24'* Asszonyoknak — lányoknak Roger Martin du Gard emléke Szolgáltatások a termelőszövetkezeti tagok számára A baleset fogalma Baleset alatt általában az olyan előre nem látható, és a szokott gondoskodás révén el nem hárít­ható egyszeri külső (mechanikus) behatást értik, amely egészség- romlást, esetleg halált okoz. Nem lehet tehát balesetről beszélni azokban az esetekben, amelyek­ben a dolgozó nem egy egyszeri (hirtelen), hanem tartós külső be­hatás következményeként vált beteggé. Például ilyen eset a nap­szúrás, a gázmérgezés, stb. — Ugyancsak akkor sem beszélhe­tünk balesetről, ha az egészség- romlás vagy a halál belső ok kö­vetkezménye. Például agyvérzés, trombózis, gyomormérgezés, stb. És végül akkor sem, ha az egész­ségromlás vagy halál megerőltető fizikai munka hatására jelentke­zett. Ez alól egyedül az azonnali sérvkizáródás képez kivételt. A balesetek közül is csak a kö­zös gazdasági tevékenységgel ösz- szefüggésben levő balesetet lehet üzemi balesetnek számítani. Ép­pen ezért a háztáji gazdaság kö­rében végzett munka, vagy a ház­táji gazdaság terményeinek, ter­mékeinek szállítása, értékesítése közben történt baleset alapján a termelőszövetkezet tagja nem jo­gosult a kártalanításra. Üzemi balesetnek számít töb­bek között: ha a tag a közös munkába menet leesik kerékpár­járól és lábát töri, vagy a közös földön dolgozva kapával megsér­Budapesten a Margit-hídnál ta­lálkoztunk. Kalauznő a Szentend­re—Budapest között közlekedő HÉV-vonalon. Amikor megtudta, hogy én is vidéki vagyok, látha­tóan felderült az arca. S a rövid pár perc alatt, ami a vonat in­dulásáig rendelkezésünkre állt, nagyon sokat megtudtam tőle. Talán azért, mert én is Tolna megyei vagyok, azért volt biza­lommal hozzám? Nem tudom. Két éve jött fel a fővárosba. Otthon tejkezelő volt. Aztán meg­alakult a termelőszövetkezet. — Nem. volt kedve — jobban mond­va bátorsága — belépni. Nem tudta, hogy vajon mit fog keres­ni. Nem bízott a közös erejében. Végül is belső bizonytalanságát szabadjára engedve úgy döntött, hogy feljön Budapestre aztán majd csak elhelyezkedik vala­hol. Nem, nem azt mondja, hogy itt ezen a munkahelyen nem becsü­lik meg a dolgozókat és nincs jó sora, hanem azért mégis, hiány­zik valami. Hiányzik a frissen fejt tej me­leg illata. Valahányszor reggelen­te a Margit-hídi tejboltnál meg­issza a maga két deci tejét, örök­ké eszébe jutnak a falusi reg­gelek és esték. A süllyedő és emelkedő tejmérő, a bordás tej­hűtő, amelyen olyan jó volt vé­gighúzni a kezét, a nagy mély- fenekű savós kád. A korán reg­A szeplök a tavaszi napfény ultraibolya sugarainak hatására keletkeznek a bőrben és télen rendszerint elhalványulnak. Aki hajlamos a szeplősödésre, hasz­náljon már kora tavasszal fény­védő krémet. Ez olyan vegyi anyagokat tartalmaz, melyek a fény ultraibolya sugarait kiszű­rik, s ezzel megakadályozzák a szeplők kifejlődését. A kifejlődött szeplők halványí­tására használhatunk frissen sze­ti lábát, vagy a traktor által von­tatott munkagép kezelőjeként le­esik a gépről és megsérül, vagy az állattenyésztésbe beosztott tag takarmányelőkészítés közben le­zuhan a padlásról, vagy a szál­lítóbrigád tagja az országúton összeütközés következtében meg­sérül. Üzeminek minősül az a baleset is, amely ugyan nem szorosan a termelőmunka végzése közben, de mégis azzal összefüggésben kö­vetkezik be. Ilyen eset például az, amikor az anyagbeszerzőt a járá­si székhelyre küldik, az elnök, agronómus vagy a könyvelő hi­vatalos tárgyalásra, értekezletre utazik és eközben éri őket a bal­eset. i Viszont nem üzemi a baleset, és ezért annak alapján nincs lehető­ség kártalanításra, ha a termelő- szövetkezet tagja a háztáji gazda­sági tevékenység közben sérült meg, illetőleg azzal összefüggés­ben álló tevékenység közben éri a baleset. A foglalkozási betegség meghatározása Foglalkozási betegség, másszó­val: foglalkozási ártalom a ter- melőszöretkezeti tag foglalkozá­sának (beosztásának) különös ve­szélyeként jelentkező betegség, amely ugyancsak egészségrom­lást, illetőleg halált is okozhat. gél ébredő, álmosszemű gyerme­kek. A későnjövő nagylányok, akik csak este hordták a tejet, mind-mind megjelentek emléke­zetében. Mint csendes folyású patak, amely ráérősen, lassan mossa a partot és szélesíti medrét, benne is úgy gyülemlett és erősödött a hazatérés vágya. Igén már a lányok is hívták haza, meg az elnök is. — Gyere Kató, megvan a he­lyed. Fenntartottuk neked a he­lyet a tsz-ben, s ha meggondol­tad, csak gyere. Tehenészetünk és saját tejházunk van. Tavaly is 110 ezer liter tejet adtunk el az államnak. S még bővíteni is fog­juk a tejházat. A keresettől meg ne félj! Jól lehet keresni, csak becsülettel kell dolgozni — hang­zott a lányok visszahívó levele. Menne már, hogyne menne. — Csak egy kicsit a szégyenérzet visszatartja. Szégyelli, hogy nem hitt amiben hinnie kellett volna. Társaiban, a közösben, a munká­ban, amely meghozta volna a jö­vedelmet otthon is. A forgalmista felemelte a zöld tárcsát. A zöld villamos kocsisor megrándult. A kis kalauznö fel- lépetu a lépcsőre, s mosolyogva, felszabadultan integetett. — Visz- szamegyek a falumba — kiáltotta felém. (b) letelt uborkát, citromlevet: az egyes szeplőket érintgethetjük 3 százalékos hidrogénhiperoxid ol­dattal. Sokkal eredményesebb azonban az orvos által rendelt fehérítő kenőcs rendszeres hasz­nálata. A télen is megmaradó szeplőket egyenkénti kiégetéssel lehet véglegesen eltávolítani. Májfoltok, anyajegyek és szemölcsök eltávolítása orvosi fel­adat. A házi pepecselés veszé­lyes! A termelőszövetkezet tagja fog­lalkozási betegség címén kizáró­lag abban az esetben jogosult baleseti kártalanításra, ha kereső- képtelenségét, illetőleg munkakép telenségét (a halált): a) szénkéneg okozta mérgezés, b) a bőr egyszerű rákos meg­betegedése, c) zoonózis, vagyis állatról em­berre közvetlenül, vagy közvetve átvitt betegség, d) tetanusz bacillus okozta me­revgörcs, e) tarlósömör, másnéven gom­bás szőrtüsző gyulladás, f) műtrágya és növényvédőszer okozta mérgezés és károsodás okozta. A b) pont alatti megbetegedés: a kátrány, szurok, bitumen, ás­ványi olajok, parafin vagy en­nek összetételeivel, illetőleg az említett anyagokból származó ké­szítmények vagy üledékek keze­lésével vagy felhasználásával fog­lalkozó személyeknél jön számí­tásba. A c) pont alatti zoonózisok kö­zé tartoznak például a lépfene, a takonykor, a ragadós száj- és kö­römfájás, a veszettség, a sertésor- bánc, a tehénhimlő, a rühösség, a hullámzó (más néven Bang-) kór, stb. E betegségek alapján abban az esetben van lehetőség a kár­talanításra, ha a fertőzés a rend­szeres foglalkozás gyakorlása, fer­tőzött állatokkal való foglalkozás, állati hulladékok kezelése, fertő­zött áruk berakása, kirakása vagy szállítása közben történt. Milyen a kabátdivat ? A kabátoknál három jellegzetes vonallal találkozunk. Az egyik a tojás vagy ovál forma, amely a vállnál a legszélesebb és az aljá­nál kissé elszűkül. Az egyenes vonalú többé vagy kevésbé sportos jellegű kabátok, melyek ragián, bevarrott és félj apán nyitott uj­jakkal, nyaktól elálló keskeny gallérok, illetve gallér nélkül di­vatosak. Harmadik a köpenyfor­ma. Eleje karcsúsított, háta sima bővülő eséssel. Ujja: japán, be­varrott hatású ragián, vagy mell­magasságig érő ejtett vállszabás- sal készülnek. 5. rajz: Tweed anyagra tervezett paszpolozott kabát, ragián szabás­sal, övvel, vagy anélkül viselhető. 6. rajz: Tojásvonalú, elegáns tavaszi kabát, bármilyen, egyszí­! nű, puha szövetre alkalmas fazon. Újságíróknak soha nem adott nyilatkozatot és még attól is óvakodott, hogy valahol a fény­képét közöljék. Pedig amikor 1937-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, egyszerre szárnyá­ra vette a világhír s nemcsak nyilatkozatokért ostromolták, hanem élete titkai felől is. Martin du Gard azonban hall­gatott s olyan titokzatosság övezte, mint egyetlen kortársát sem. Mindez nem póz volt nála, nem a legenda-teremtés esz­köze, hisz kora ifjúságától a munkával jegyezte el magát, mert tudta, hogy céljait csak szívós kitartással valósíthatja meg. Ez a cél pedig nem volt csekély. A kritikai realizmus eszközeivel kora Franciaországá­nak keresztmetszetét akarta megrajzolni, lelkiismeretes pon­tossággal. Első irodalmi élmé­nye Tolsztoj nagy regénye volt, a Háború és béke s amikor tizenhét éves korában először olvasta el, végképp úgy dön­tött, hogy regényíró lesz. Tolsz­tojt „a mesterek mesterének” vallotta, s a fiatal du Gard sa­ját tehetségén akarta kipróbál­ni, hogy mire képes „a mérték- tartás és az erő szövetsége”. Az a kevés adat, amit életé­ről tudunk, élete utolsó éveiben kiadott „önéletrajzi és irodalmi emlékek” című könyvecskéjé­ben található. A világirodalom egyik legmegragadóbb vallo­mása ez a kötet, amely sejtetni engedi, hogy milyen hallatlan erőfeszítésekkel született meg egy-egy könyve. Teljes vissza- vonultságban élt, családját is csak szombatonként kereste fel, ő maga Párizs közelében, Cler- montban telepedett meg, hogy teljesen a nagy műnek éljen. Szorgalma, kitartása és önfe­gyelme legfeljebb Flaubertéhez mérhető: a legnagyobb lelki­nyugalommal semmisített meg többkötetes regényeket, ha úgy érezte, hogy nem sikerült töké­letesen kifejezni azt, amit akart. Kavargatom a feketémet a du- naföldvári cukrászdában. Nem na­gyobb élvezettel, mint másutt, de kevesebbel sem. Nem várok tőle sem nagyobb felüdülést, mint akár a Szekszárdon, vagy a Bony- hádon főzött kávétól. Amolyan szabvány krémkávé. Hasonló unott mozdulatokkal forgatja a kanalat a szomszéd asztalnál két hölgy is, a maga szimplájában, ök nem unatkoznak úgy, mint én, mert ketten vannak és köztudott, hogy ahol két hölgy együtt van, ott unatkozni nem lehet. Egyikük bizonyára tud valami újat, valami érdekeset akár a szomszédék lá­nyáról, akár ... ebben az esetben az akár: a gimnáziumban folyó politechnikai oktatás. Az egyik hölgy ugyanis nem egészen építő szándékkal gyakorol kritikát az ott folyó politechnikai oktatásról. Mint beszélgetésükből megtudom, mindkettőjük gyermeke oda jár. Jegyzetfüzetem lapjai hiteles pontossággal megőrizték szavai­kat. Egyikük a következőket mondta: »Hogy miket csinálnak szegénykéim!« És finnyásan félre­húzta a száját. »Otrombaságokat faragtatnak, dolgoztatnak velük. Mikor lesz erre szükségük? Hogy unhatják...« A másik hölgy csak bólint. Én pedig — no éppen nem saj­nálkoztam a csemetén, akit édes­anyja ennyire félt a politechnikai oktatás nehézségeitől — a kíván­csiságtól hajtva, miután elfogyasz­tottam feketémet, elindultam a gimnáziumba, hogy közelebbről is megnézzem, mivel is foglalkoznak ott a diákok a politechnikai okta­tás keretében. Előrebocsátom, hogy megérke­zésem után röviddel, amint Deák Árpád igazgatóhelyettes és Majo­ros Mlhál/, a politechnika okta­Hihetetlen ismeretanyagot gyűjtött össze. Dolgozott a pá­rizsi oklevéltaní intézetben, első nyomtatásban megjelent mun­kája egy régészeti tanulmány volt, elme- és idegorvosok kon­zultációin vett részt, nem be­szélve roppant irodalmi és történelmi ismereteiről. Mind­erre szüksége volt, mert nagy regényei, elsősorban főműve, a Thibault család, nemzedékek életén át mutatja be az egész társadalom életét. Nevét a Nobel-díjjal koszorú­zott Thibault család fémjelzi, bár valószínűleg, semmivel sem marad el mögötte a Dreyfus- pert feldolgozó, végig párbe­szédes formában írt Jean Barois (magyar címe: Egy lélek tör­ténete), vagy a Vieille France (magyarul: Vén Európa címen), ez az alig száz oldalas kis re­mekmű, amely egy francia falu életét mutatja be, reggeltől es­tig. 1941-ben kezdte el írni utolsó művét, a Maumort ezre­des naplóját, de rengeteg jegy­zete, többszöri újrakezdés el­lenére sem tudta befejezni. A nagy kritikai realisták kö­zé tartozott: Balzac, Flaubert; Tolsztoj, Thomas Mann voltak szellemi testvérei. Tolla és te­hetsége mindig az igazságot szolgálta, s ebben rejlik raa- radandóságának titka is. Élete vége felé ezt írta naplójába: „Szorgalmas munkával, elmém és fantáziám koncentrálásával, a körülmények és alakok erős elképzelésével érem el azt, hogy igazat írjak”, Három évvel ezelőtt halt meg, 77 esztendős korában. Ezekben a napokban pedig a világ minden táján megemlé­keznek róla. Mert most töltötte volna be nyolcvanadik évét. (cs.) tója végigvezetett az oktatás szín­helyén, és megmutatták a diákok készítményeit, meggyőződtem ar­ról, hogy semmi fölöslegeset nem tanulnak itt. Sőt mindazt, amit itt láttam és tapasztaltam, magara is hasznosnak tartom a diákok számára. Az elkészített munkadarabokat is megtekintettük. Olyan formás kalapácsokat forgattunk, amely- lyel bármelyik iparos szívesen dolgozna. Lehet, hogy az én ke­zemben éppen az volt, amit a cukrászdában ülő hölgy gyermeke készített. Ha igen, mondhatom, nagyon ügyes gyerek. Büszke le­het rá az édesanyja is ... A mű­helyben satuk, félkész munkada­rabok. .. A vizsgamunka egy fém­körző elkészítése lesz. Ez már na­gyobb ügyességet és a szakmában nagyobb jártasságot igényel. De bizonyára ezt is nagy élvezettel készítik majd a diákok. Az itteni képzés után pedig a gépszereléssel ismerkednek majd a gimnázium fiú tanulói. A lá­nyok pedig a termelőszövetkezet­ben méhészkednek ... Amikor visszamentem a cuk­rászdába, a két hölgy már nem volt ott, pedig szívesen ajánlot­tam volna mindegyiküknek, hogy ha idejük engedi, sétáljunk föl a I gimnáziumba, és nézzük meg együtt, hol, hogyan és mit tanul­nak a politechnika órán a diákok. Bizonyára az iskola igazgatója ’S beleegyezett volna kérésünkbe. .. Én a magam részéről szívesen vettem volna részt ezen a bemu­tatón még egyszer. S ha a hölgy meglátja, hogy féltett gyermeke milyen formás kalapácsot készí­tett, talán büszke is lett volna egy kicsit a fiára. „Visszamegyek a falumba66 Szépségápolás Jegyzetfüzetemből: A KALAPÁCS

Next

/
Thumbnails
Contents