Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. március 23. Egyszívű brigád Sokan elcsodálkoztak már tavaly, akik akár hivatalból, akár hivatal nélkül Tolnanémedin jártak, s megtekintették a Kapos- parton a Kossuth Tsz kertészetét. Elcsodálkoztak: ilyen rövid idő alatt, hogyan lehet ilyen komoly nagyüzemi kertészetet létrehozni? Valóban volt is ott mit csodálni, mert szinte a puszta földön olyan kertet varázsolt a Kapos mellé a kertészeti brigád, hogy ez a kert versenyezhetett a megye legjobb termelőszövetkezeti ker­tészetével is. Idestova egy éve már, hogy a kertészeti brigádot ismerem. Fi­gyeltem a munkáját, számontartottam eredményeit, s kivel hosz- szabban, kivel rövidebben gyakran beszélgettem. Most, amikor egy új évad előtt állanak, amikor már zöldell a barna földön a sa­láta, meg a káposzta és a melegágyi ablaküvegek alatt terebélye­sednek a palánták, jólesik egy kicsit visszaemlékezni. Jólesik, de hasznos is: lássák csak az új tsz-ek, mire képes az emberi össze­fogás. Képek a Dombóvári Vasipari Ktsz életéből Fennállása óta a legjobb eredményeket érte el az elmúlt év­ben a nyolcvan tagot számláló Dombóvári Vasipari Ktsz. A múlt héten megtartott mérlegzáró közgyűlésen ötheti fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedést osztottak szét a szövetkezet dolgozói közt. Ez évben tovább javítják a munkát, a gazdálkodást, felké­szültek a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek nyújtandó még nagyobb segítség adására is. A ktsz már több termelőszövetkezettel szerződést kötött a tsz gépparkjának; erő- és munkagépeinek javítására, karbantar­tására, .szervizelésére”. Kurucz József „Szocialista munkabrigád” címért versenyző brigádja soron kívül végzi el a termelőszövet­kezetek meghibásodott gépeinek javítását, hogy a gépek meghibá­sodása miatt minél kisebb legyen a kiesés a munkából. Képünkön az „utolsó simításokat” végzik a kapospuiai Ezüstkalász ter­melőszövetkezet „Belorusz” traktorán, amit az előző napon hoz­tak be, az egyik féltengely meghibásodása miatt. A szövetkezet vég­zi a megye ven­déglátó üzemei hű­tőgépeinek, presz- szógépeinek javítá­sát, karbantartá­sát. A hűtőgépek egyik szakembere ifj. Cser József, aki érettségi bizo­nyítvánnyal a zse­bében jött a szö­vetkezetbe tanuló- £5 nak és ma már JJ kiváló minőségű « munkát végez. A szövetkezetben végzik a G 35-ös traktorok motorjainak ge­neráljavítását. Bertalan Sándornak, a ktsz kiváló esztergályosának feladata a traktor-dugattyúk esztergálása. Tavaly mintegy 200 dugattyút esztergált — századmilliméter pontossággal — hibát­lanul. Az idén mintegy 300 alumínium- és öntöttvas-dugattyú esztergálása vár rá. Tizennyolc új gépjármüvei kapott a szekszárdi AKÖY 1959 TELÉN nagy viták, nagy ellenkezések közepette és sok gúny, rosszindulat, fortyogó plety­ka ellenére pár ember a szövet­kezés és a belterjes gazdálkodás hívei Győri János brigádvezető köré tömörültek, hogy kertésze­tet létesítsenek a Kapos partján. A férfiak közül elsők voltak: Kovács Imre, Szabó István, Ács István, Odor István, Tiszai István, Bacsányi Pál (sok köztük az Ist­ván, ezért néha tréfásan »Pista brigádnak« is nevezik őket). Az asszonyok közül meg elsők voltak: Kiss Pétemé, Szűcs Istvánná, Ti- linger Lajosné, Borbás Józsefné, Győré Istvánná, meg a hetvenhá- rom éves Fábián István. A férfiak száma állandó, az asszonyoké a csúcsmunkák idején 20-ra szapo­rodott. A kezdet nagyon nehéz volt. A kisparcellákból egységes terüle­tet kellett kialakítani, s a legna­gyobb télben, 17 fokos hidegben szaporító házat kellett építeni. A maltert forró vízzel keverték. Sokat küszködtek, fagyoskodtak a metsző hidegben, a fagyot lehe­lő szélben, de állták a harcot, va­lami konok erő mindennap reggel összehozta őket. * GYŐRI JÁNOS MESÉLI, hogy az emberek első nagy élményüket egy február eleji napfényes dél­után élték át. Sütött a nap ren­dületlenül, és olvasztotta a havat vékonyította a hótakarót. És elő­bújtak a hó alól a káposztapalán­ták ... Az emberek levették a a kalapot, úgy ünnepelték kemény munkájuk első megnyilatkozó, szép eredményét, a fagyot győző, üdezöld káposztapalántákat. Aztán jöttek az élmények sor­ban. Az első öntözés, amikor négy víziágyú szórta a tikkadó földre a vizet, és ott állott nézvén a kert szélén a falu népe, azok is, akik pár hónappal ezelőtt ellenezték még a kertet. Ódor István, Ács István, Borbás Józsefné azt hajto­gatják, hogy nagyszerű érzés volt első paradicsom termését útjára bocsátani. Egy kiló paradicsom 33 forint volt a primőr időszakban. Ács István feltolja fejebúbjára a sapkát, úgy mondja: — Elvtárs, képzelje, egy kis autó paradicsomért 50 000 forin­tot kaptunk, hát ilyen még nem volt Tolnanémedin. Ödor István: — Hát még az, hogy két láda paprikáért 1500 fo­rintot adtak! Ilyen se volt még .. * AHOGY FEJLŐDÖTT A KERT úgy fejlődtek az emberek is. Me­sélik a brigádtagok és a vezető­jük, hej de sokszor maradt el az ebéd, mert ez a brigád, ha oda­ment a MÉK-autó, akkor sohase várakoztatta. Meg ha valami mun kát sürgősen kellett elvégezni, ak­kor addig nem nyughattak, míg a végére nem értek. Valami cso­dálatos virtuskodás kerítette ha­talmába őket: majd ők megmutat­ják, mire képesek. Nem voltak sohasem elégedet­tek. A sok szép eredmény újabb célokért lelkesítette őket. De azért faiadén eredménynek örültek. Borbás Józsefné meghatottan emlékezik. — Sokat izgultunk, vajon sike­rül-e, és sokat örültünk, amikor sikerült. Ez az izgalom és ez az öröm egészen különös volt, ilyen nem volt azelőtt, hogy egy vala­minek ennyire örültünk volna. Azelőtt mindenki csak a magáé­nak örült, most meg a mienknek örültünk.;. És lassan-lassan, ősz felé már velük örült az egész falu. Még azok is, akik kezdetben ellenez­ték a kertészetet, örültek neki, és letagadták régi állításaikat, mond ván: — Áh, mi nem elleneztük, csak tanácsokat adtunk..: * AZ TÉNY, hogy a tolnanémedi Kossuth Tsz-ben a kertészeti bri­gád az élenjáró közösség, a nagy közösségen belül. Ha szabad így neveznem, ez a brigád jutott leg­közelebb a »szocialista közösség« fogalmához. Szép, új szocialista jellemvonások gazdagítják a kert­ben dolgozó embereket és egyre gyarapodnak ezek a jellemvoná­sok. Rájuk hatott legjobban és rajtuk látszik meg leginkább az A tanulságos históriát Ké- tyen a Kossuth Tsz-ben je­gyeztük fel. Egy szenvedélyes vita kellős közepébe csöppen­tünk, ahol a szövetkezet ve­zetői azért fohászkodtak, hogy tegyen az isten egy csodát, gyulladjon ki a villany és le­gyen víz a szarvasmarha-istálló ban. De miért az isten, miért nem egy közönséges földi ha­landó segítségéért fohászkod­nak a kétyi termelőszövetkezet vezetői? — vetődött fel ben­nünk a kérdés. — Magyarázatot kaptunk erre is... Történt pedig, liogy a Tolna megyei Tanács Építőipari Vál­lalata egy igazán modern, 102 férőhelyes magtárpadlásos szarvasmarha-istállót épített a termelőszövetkezetnek, másfél- millió forintért. Az építők az előre papírra vetett tervek sze­rint készítettek el mindent. — Megépítették a villanyhálózatot és 233 000 forintért mélyfuratú kutat létesítettek az istálló mellé, hogy az ide bekötött jó­szágok szomjúságát oltani le­hessen. Mindez 1960. esztende­jének december havában elké­szült. Áll az istálló! Annyira modern, hogy egyetlen kapcso­lásra víz folyna az önitatókban és villanyfény világítaná meg az istállót. S mindez egy perifé­rián, Kétytől 2 kilométerre egy kies dombtetőn. Hát nem szé­dületes iramban fejlődik száza­dunkban a technika? (!) De­hogynem! Csakhogy ennek a modern építménynek van egy szépség­hibája, az, hogy itt a villany- körte nem világít, és hiába csa­varják a vízcsapot, abból ugyan új élet és gazdálkodás új embert formáló hatása. Példát vehet és vesz is róluk az egész tsz. Ezek az emberek mutatták meg Tolnané­medin leginkább: így kell dolgoz­ni, így kerül fölénybe a nagyüzem a régi gazdálkodás felett. A zárszámadás előtt letették a vizsgát. Úgy történt ez a vizsga, 1 hogy a kertészet lényegesen túl- 1 teljesítette a tervét. Év elején prémiumot ígértek a brigádnak: | a terv túlteljesítésének 50 száza­lékát. Ez a prémium azonban lé­nyegesen csökkentette volna a tsz-ben az egy munkaegységre eső értéket, sajnos a tsz nem tudta teljesíteni amúgyse az egy mun­kaegységre eső értéktervét — így a vezetőség felvetette: mondjon le a tsz közössége javára a kerté­szeti brigád a prémiumról. A brigád tagjait először szíven ütötte a javaslat. Tudták, hogy ők többet dolgoztak, több eredményt értek el, többet is érdemelnének, mint sokan mások. Győri János­nak, a brigádvezetőnek például 3000 forintot jelentett ez a pré­mium. És ő volt az első, aki le­mondott róla a közösség javára, és a többiek egyöntetűen követték a példáját. Ki könnyebben, ki ne­hezebben, de mindenki lemondott a prémiumról. * IDESTOVA EGY ESZTENDE­JE, hogy ismerem őket. Alig több mint egy esztendeje dolgoznak együtt, s élik az új életet. Az út, amit megtettek, több egy esztendő útjának normájánál, ök tovább jutottak, mint sokan másol:, ma­gasabb csúcsra emelkedtek az új élet, az emberség, a becsület, az igazságosság magas csúcsára. Sok elismerés és nagy tisztesség illesse őket!-is -OS nem folyik semmi. Persze, hogy nem, mert a villanyveze­téket az illetékesek nem haj­landók a hálózatba bekapcsol­ni és a kúttól az istállóig nincs vízvezeték. S mindez azért, mert a derék tervező egy alig pár száz forintot kitevő fe­szültségszabályzót és azt a bi­zonyos csővezeték lefektetését elfelejtette megtervezni. S mert nem szerepel a tervben, az épí­tők nem szerelték fel annak az atyaúristennek se. Pedig a szö­vetkezeti vezetők rimánkodtak. mert a petróleum és a víz-fuva­rozás egy hónapban többe ke­rül, mint maga a vízvezeték megépítése és az a bizonyos fe­szültségszabályzó. De hát mit tehetnek? — Az istállót hasz­nálni kell még ilyen áron is, mert nincs hóim bekötni a jó­szágokat. A tervező és az építők felü­letessége miatt most 100 forin­tokat dobnak ki naponta az ab­lakon. S persze bizakodnak az építők jóindulatában, akik im­máron hónapok óta csak vitat­koznak, meg jegyzőkönyveket gyártanak, hogy fedezzék mu­lasztásaikat. Ettől azonban a villany még a mai napig sem világít és a hiányzó vízvezeték csövek nem illeszkedtek be a helyükre. A megoldásra tőlünk is ta­nácsot kértek a kétyiek. Mit mondhattunk nekik? Semmi okosat, miután mi. nem tudunk se villanyt, se vizet előterem­teni. Mindössze annyit tehe­tünk, hogy velük együtt bízunk abban, hogy cikkünk megjele­nése után az illetékesek siirgöj- seji intézkednek, A közúti szállítás az utóbbi I években szinte kétszeresére nőtt. Az autóközlekedési vállalatok kü­lönösen szállítási szezonok ide­jén a felkínált áru egy részét nem tudták rendeltetési helyére továbbítani. Ennek oka részben a járműhiány volt. A szekszárdi autóközlekedési vállalat jármüparlyát az táuiul; évben jelentősen fejlesztették* hogy a közúti szállítást zavartala­nul tudja lebonyolítani. Az idén, újabb 18 gépjárművet kapott a vállalat. Tizenhárom nagyteljesít­ményű — ZIL, SKODA — teher­gépkocsit, három autóbuszt, egy autóbuszpótkocsit és egy lakó- kocsis műhelykocsit kapott a vál­lalat» SZÉPSÉGHIBA

Next

/
Thumbnails
Contents