Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-23 / 70. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. március 23. Egyszívű brigád Sokan elcsodálkoztak már tavaly, akik akár hivatalból, akár hivatal nélkül Tolnanémedin jártak, s megtekintették a Kapos- parton a Kossuth Tsz kertészetét. Elcsodálkoztak: ilyen rövid idő alatt, hogyan lehet ilyen komoly nagyüzemi kertészetet létrehozni? Valóban volt is ott mit csodálni, mert szinte a puszta földön olyan kertet varázsolt a Kapos mellé a kertészeti brigád, hogy ez a kert versenyezhetett a megye legjobb termelőszövetkezeti kertészetével is. Idestova egy éve már, hogy a kertészeti brigádot ismerem. Figyeltem a munkáját, számontartottam eredményeit, s kivel hosz- szabban, kivel rövidebben gyakran beszélgettem. Most, amikor egy új évad előtt állanak, amikor már zöldell a barna földön a saláta, meg a káposzta és a melegágyi ablaküvegek alatt terebélyesednek a palánták, jólesik egy kicsit visszaemlékezni. Jólesik, de hasznos is: lássák csak az új tsz-ek, mire képes az emberi összefogás. Képek a Dombóvári Vasipari Ktsz életéből Fennállása óta a legjobb eredményeket érte el az elmúlt évben a nyolcvan tagot számláló Dombóvári Vasipari Ktsz. A múlt héten megtartott mérlegzáró közgyűlésen ötheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak szét a szövetkezet dolgozói közt. Ez évben tovább javítják a munkát, a gazdálkodást, felkészültek a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek nyújtandó még nagyobb segítség adására is. A ktsz már több termelőszövetkezettel szerződést kötött a tsz gépparkjának; erő- és munkagépeinek javítására, karbantartására, .szervizelésére”. Kurucz József „Szocialista munkabrigád” címért versenyző brigádja soron kívül végzi el a termelőszövetkezetek meghibásodott gépeinek javítását, hogy a gépek meghibásodása miatt minél kisebb legyen a kiesés a munkából. Képünkön az „utolsó simításokat” végzik a kapospuiai Ezüstkalász termelőszövetkezet „Belorusz” traktorán, amit az előző napon hoztak be, az egyik féltengely meghibásodása miatt. A szövetkezet végzi a megye vendéglátó üzemei hűtőgépeinek, presz- szógépeinek javítását, karbantartását. A hűtőgépek egyik szakembere ifj. Cser József, aki érettségi bizonyítvánnyal a zsebében jött a szövetkezetbe tanuló- £5 nak és ma már JJ kiváló minőségű « munkát végez. A szövetkezetben végzik a G 35-ös traktorok motorjainak generáljavítását. Bertalan Sándornak, a ktsz kiváló esztergályosának feladata a traktor-dugattyúk esztergálása. Tavaly mintegy 200 dugattyút esztergált — századmilliméter pontossággal — hibátlanul. Az idén mintegy 300 alumínium- és öntöttvas-dugattyú esztergálása vár rá. Tizennyolc új gépjármüvei kapott a szekszárdi AKÖY 1959 TELÉN nagy viták, nagy ellenkezések közepette és sok gúny, rosszindulat, fortyogó pletyka ellenére pár ember a szövetkezés és a belterjes gazdálkodás hívei Győri János brigádvezető köré tömörültek, hogy kertészetet létesítsenek a Kapos partján. A férfiak közül elsők voltak: Kovács Imre, Szabó István, Ács István, Odor István, Tiszai István, Bacsányi Pál (sok köztük az István, ezért néha tréfásan »Pista brigádnak« is nevezik őket). Az asszonyok közül meg elsők voltak: Kiss Pétemé, Szűcs Istvánná, Ti- linger Lajosné, Borbás Józsefné, Győré Istvánná, meg a hetvenhá- rom éves Fábián István. A férfiak száma állandó, az asszonyoké a csúcsmunkák idején 20-ra szaporodott. A kezdet nagyon nehéz volt. A kisparcellákból egységes területet kellett kialakítani, s a legnagyobb télben, 17 fokos hidegben szaporító házat kellett építeni. A maltert forró vízzel keverték. Sokat küszködtek, fagyoskodtak a metsző hidegben, a fagyot lehelő szélben, de állták a harcot, valami konok erő mindennap reggel összehozta őket. * GYŐRI JÁNOS MESÉLI, hogy az emberek első nagy élményüket egy február eleji napfényes délután élték át. Sütött a nap rendületlenül, és olvasztotta a havat vékonyította a hótakarót. És előbújtak a hó alól a káposztapalánták ... Az emberek levették a a kalapot, úgy ünnepelték kemény munkájuk első megnyilatkozó, szép eredményét, a fagyot győző, üdezöld káposztapalántákat. Aztán jöttek az élmények sorban. Az első öntözés, amikor négy víziágyú szórta a tikkadó földre a vizet, és ott állott nézvén a kert szélén a falu népe, azok is, akik pár hónappal ezelőtt ellenezték még a kertet. Ódor István, Ács István, Borbás Józsefné azt hajtogatják, hogy nagyszerű érzés volt első paradicsom termését útjára bocsátani. Egy kiló paradicsom 33 forint volt a primőr időszakban. Ács István feltolja fejebúbjára a sapkát, úgy mondja: — Elvtárs, képzelje, egy kis autó paradicsomért 50 000 forintot kaptunk, hát ilyen még nem volt Tolnanémedin. Ödor István: — Hát még az, hogy két láda paprikáért 1500 forintot adtak! Ilyen se volt még .. * AHOGY FEJLŐDÖTT A KERT úgy fejlődtek az emberek is. Mesélik a brigádtagok és a vezetőjük, hej de sokszor maradt el az ebéd, mert ez a brigád, ha odament a MÉK-autó, akkor sohase várakoztatta. Meg ha valami mun kát sürgősen kellett elvégezni, akkor addig nem nyughattak, míg a végére nem értek. Valami csodálatos virtuskodás kerítette hatalmába őket: majd ők megmutatják, mire képesek. Nem voltak sohasem elégedettek. A sok szép eredmény újabb célokért lelkesítette őket. De azért faiadén eredménynek örültek. Borbás Józsefné meghatottan emlékezik. — Sokat izgultunk, vajon sikerül-e, és sokat örültünk, amikor sikerült. Ez az izgalom és ez az öröm egészen különös volt, ilyen nem volt azelőtt, hogy egy valaminek ennyire örültünk volna. Azelőtt mindenki csak a magáénak örült, most meg a mienknek örültünk.;. És lassan-lassan, ősz felé már velük örült az egész falu. Még azok is, akik kezdetben ellenezték a kertészetet, örültek neki, és letagadták régi állításaikat, mond ván: — Áh, mi nem elleneztük, csak tanácsokat adtunk..: * AZ TÉNY, hogy a tolnanémedi Kossuth Tsz-ben a kertészeti brigád az élenjáró közösség, a nagy közösségen belül. Ha szabad így neveznem, ez a brigád jutott legközelebb a »szocialista közösség« fogalmához. Szép, új szocialista jellemvonások gazdagítják a kertben dolgozó embereket és egyre gyarapodnak ezek a jellemvonások. Rájuk hatott legjobban és rajtuk látszik meg leginkább az A tanulságos históriát Ké- tyen a Kossuth Tsz-ben jegyeztük fel. Egy szenvedélyes vita kellős közepébe csöppentünk, ahol a szövetkezet vezetői azért fohászkodtak, hogy tegyen az isten egy csodát, gyulladjon ki a villany és legyen víz a szarvasmarha-istálló ban. De miért az isten, miért nem egy közönséges földi halandó segítségéért fohászkodnak a kétyi termelőszövetkezet vezetői? — vetődött fel bennünk a kérdés. — Magyarázatot kaptunk erre is... Történt pedig, liogy a Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalata egy igazán modern, 102 férőhelyes magtárpadlásos szarvasmarha-istállót épített a termelőszövetkezetnek, másfél- millió forintért. Az építők az előre papírra vetett tervek szerint készítettek el mindent. — Megépítették a villanyhálózatot és 233 000 forintért mélyfuratú kutat létesítettek az istálló mellé, hogy az ide bekötött jószágok szomjúságát oltani lehessen. Mindez 1960. esztendejének december havában elkészült. Áll az istálló! Annyira modern, hogy egyetlen kapcsolásra víz folyna az önitatókban és villanyfény világítaná meg az istállót. S mindez egy periférián, Kétytől 2 kilométerre egy kies dombtetőn. Hát nem szédületes iramban fejlődik századunkban a technika? (!) Dehogynem! Csakhogy ennek a modern építménynek van egy szépséghibája, az, hogy itt a villany- körte nem világít, és hiába csavarják a vízcsapot, abból ugyan új élet és gazdálkodás új embert formáló hatása. Példát vehet és vesz is róluk az egész tsz. Ezek az emberek mutatták meg Tolnanémedin leginkább: így kell dolgozni, így kerül fölénybe a nagyüzem a régi gazdálkodás felett. A zárszámadás előtt letették a vizsgát. Úgy történt ez a vizsga, 1 hogy a kertészet lényegesen túl- 1 teljesítette a tervét. Év elején prémiumot ígértek a brigádnak: | a terv túlteljesítésének 50 százalékát. Ez a prémium azonban lényegesen csökkentette volna a tsz-ben az egy munkaegységre eső értéket, sajnos a tsz nem tudta teljesíteni amúgyse az egy munkaegységre eső értéktervét — így a vezetőség felvetette: mondjon le a tsz közössége javára a kertészeti brigád a prémiumról. A brigád tagjait először szíven ütötte a javaslat. Tudták, hogy ők többet dolgoztak, több eredményt értek el, többet is érdemelnének, mint sokan mások. Győri Jánosnak, a brigádvezetőnek például 3000 forintot jelentett ez a prémium. És ő volt az első, aki lemondott róla a közösség javára, és a többiek egyöntetűen követték a példáját. Ki könnyebben, ki nehezebben, de mindenki lemondott a prémiumról. * IDESTOVA EGY ESZTENDEJE, hogy ismerem őket. Alig több mint egy esztendeje dolgoznak együtt, s élik az új életet. Az út, amit megtettek, több egy esztendő útjának normájánál, ök tovább jutottak, mint sokan másol:, magasabb csúcsra emelkedtek az új élet, az emberség, a becsület, az igazságosság magas csúcsára. Sok elismerés és nagy tisztesség illesse őket!-is -OS nem folyik semmi. Persze, hogy nem, mert a villanyvezetéket az illetékesek nem hajlandók a hálózatba bekapcsolni és a kúttól az istállóig nincs vízvezeték. S mindez azért, mert a derék tervező egy alig pár száz forintot kitevő feszültségszabályzót és azt a bizonyos csővezeték lefektetését elfelejtette megtervezni. S mert nem szerepel a tervben, az építők nem szerelték fel annak az atyaúristennek se. Pedig a szövetkezeti vezetők rimánkodtak. mert a petróleum és a víz-fuvarozás egy hónapban többe kerül, mint maga a vízvezeték megépítése és az a bizonyos feszültségszabályzó. De hát mit tehetnek? — Az istállót használni kell még ilyen áron is, mert nincs hóim bekötni a jószágokat. A tervező és az építők felületessége miatt most 100 forintokat dobnak ki naponta az ablakon. S persze bizakodnak az építők jóindulatában, akik immáron hónapok óta csak vitatkoznak, meg jegyzőkönyveket gyártanak, hogy fedezzék mulasztásaikat. Ettől azonban a villany még a mai napig sem világít és a hiányzó vízvezeték csövek nem illeszkedtek be a helyükre. A megoldásra tőlünk is tanácsot kértek a kétyiek. Mit mondhattunk nekik? Semmi okosat, miután mi. nem tudunk se villanyt, se vizet előteremteni. Mindössze annyit tehetünk, hogy velük együtt bízunk abban, hogy cikkünk megjelenése után az illetékesek siirgöj- seji intézkednek, A közúti szállítás az utóbbi I években szinte kétszeresére nőtt. Az autóközlekedési vállalatok különösen szállítási szezonok idején a felkínált áru egy részét nem tudták rendeltetési helyére továbbítani. Ennek oka részben a járműhiány volt. A szekszárdi autóközlekedési vállalat jármüparlyát az táuiul; évben jelentősen fejlesztették* hogy a közúti szállítást zavartalanul tudja lebonyolítani. Az idén, újabb 18 gépjárművet kapott a vállalat. Tizenhárom nagyteljesítményű — ZIL, SKODA — tehergépkocsit, három autóbuszt, egy autóbuszpótkocsit és egy lakó- kocsis műhelykocsit kapott a vállalat» SZÉPSÉGHIBA
