Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

1961. március 23. TOLNA MEGYEI NEPCJSÄG 3 Tavasz kezdetén a Hőgyészi Állami Gazdaságban A 18 380 hold földön gazdálkodó szocialista nagyüzem igaz­gatója, Kiss Pál két hónappal ezelőtt egy üzemszervezési ankéton arról számolt be, hogy az idén új módon szervezik meg a terme­lést. A gzdaságot termelési kerületekre osztották fel, tudományos alapon dolgozzák ki egy-egy növény megtermelésének technoló­giáját, speciális brigádokkal oldanak meg egy-egy szezonmunkát. Tömbösítik az állattenyésztést, a gazdaságon belül kialakítanak egy olyan baromfifarmot, ahonnét ezrével szállítják majd a rántani való csirkéket és a tojást. Nézzük hát, hol is tartunk az új üzem- szervezéssel most a tavasz kezdetén. NEM EGÉSZEN 4 ÓRAI MUNKÁVAL ÁLLÍTANAK ELŐ EGY MÁZSA KUKORICÁT A gazdaság legfőbb növénye a kukorica. Az idén 3500 holdon termelik. A tervezett 17,5 mázsa helyett 22 mázsa szemestermést akarnak minden holdról betaka­rítani. A terven felüli többletter­méssel és a kukorica önkölt­ségi árának csökkentésével több mint 2 millió forint ter­ven felüli tiszta nyereségre számítanak. Érthető hát, hogy a kukoricater­melés technológiáját nagy körül­tekintéssel vetette papírra Jergler János, a gazdaság főagronómusa. A talaj előkészítéstől egészen a betakarításig minden munkafo­lyamat elvégzésének módja és költsége szerepel a technológiá­ban. A többi között például az, hogy egy-egy holdon átlagban 21 ezer kukoricatövet kell meg­hagyni. S/az, hogy egy mázsa sze­mestengeri előállítására a gazda­ságban 3,7-nél több munkaórát ráfordítani nem szabad. Mind­ennek persze a technikai feltétele is biztosított. A gazdaságban ren­delkezésre állnak a modern talaj­művelő gépek, a gyomirtó vegy­szer és az év végére 7 kukorica­betakarító kombájnnal rendelke­zik az üzem. A minap megérke­zett IVTosonmagyaróvárról 8 kor­szerű kukorica-vetőgép is. A ku­koricát a gép szemenként veti, így a gazdaságban kukorica egye- lés az idén már nem lesz, s 2500 holdon nélkülözni lehet a kapá­lást is, mert Simazinnal irtják ki a gyomokat. KÖZPONTBÓL IRÁNYÍTOTT SPECIÁLIS BRIGÁDOK A kukorica vetés befejezése után megszervezői a központból irányított takarmánybetakarító­brigádokat, majd a gabonabeta- karító-brigádokat és így tovább. A munkák ilyen megszervezését még nem próbálták ki sehol. A hőgyésziek is kísérletnek szánják és ha beválik, akkor jövőre to­vább szélesítik, ha nem, akkor változtatnak rajta. EMELETES BAROMFINEVELŐ LESZ ÜRGEVÁRON A gazdaságban 90 ezer napos­csirkét terveznek felnevelni eb­ben az esztendőben. Ez mind, és még 200 ezer az üzem 90 ezer ka­pacitású keltetőállomásán látja meg a napvilágot. A 90 ezer na­posbaromfi felnevelése sok gon­dot okoz a gazdaságban, különö­sen azért, mert mindössze 14 ezret tudnak egyszerre elhelyezni. En­nek ellenére mintegy 45 ezer rán­tani való csirkét terveznek átad­ni a népgazdaságnak, és ugyan­ennyit továbbtenyésztésre nevel­nek fel. Minden bizonnyal meg is lesz. Tudniillik az állattenyésztésben is meg­kezdődött a tömbösítés, állat­nemenként, egy-egy termelési kerületben csoportosítják a jószágokat. De ezt megelőzően több olcsó szabadtartásos istállót létesíte­nek, ami lehetővé teszi, hogy szarvasmarha-istállókat alakítsa­nak át baromfinevelővé. Az egyik ilyen kiszemelt épület Ürgeváron van, egy 100 férőhelyes szarvas­marha-istálló. Ezt baromfinevelő kombináttá tervezik átalakítani. A főállattenyésztő, Gondolovics Lajos mondta el, hogy az épület maximális kihasználása érdeké­ben emeletesnek tervezik a ba­romfikombinátot. A jelenlegi szarvasmarha-istálló földszintjén ,000 tojótyúkot tudnak elhelyez­ni, a padláson pedig 10 000 kakast tudnak egy turnusban hizlalni Ezt a közeljövőben valósítják meg. De átalakítottak már ebben az évben 3 elhanyagolt tanyát baromfinevelő farmmá, ami a fé­rőhely-hiányt valamelyest enyhí­tette. VILLANYSZERELŐ ÜZEM LÉTESÜLT ZOMBÁN Mint ismeretes, a Hőgyészi Ál­lami Gazdaság kezelésében van a Baranya- és Tolna megyei állami gazdaságok központi diesel-motor javító üzeme. A gépjavítások ilyen központi megoldása bevál­totta a hozzáfűzött reményeket Ellenben mindmáig gondot oko­zott az állami gazdaságok villany- hálózatának bővítése, a villany- hálózat rekonstrukciójának meg­oldása, a villanymotorok teker­cselése. Ezért létesítettek egy speci­ális villanyszerelő üzemet a Hőgyészi Állami Gazdaság­ban, amely a nagytormási termelési kerület zombai gép­műhelyében kapott helyet. Az üzem jelenleg 12 szakmunkást foglalkoztat, akik főleg a Hőgyé­szi Állami Gazdaságnak dolgoz­nak. De az év végére 29 szakmun­kás dolgozik majd itt, és a tervek­nek megfelelően ez az üzem végzi el megyénk valamennyi ál­lami gazdaságában előforduló vil­lamossági munkákat. Megkezdődtek Szekszárdon a Szakma Ifjú Mestere cím elnyeréséért folyó vizsgák Az 505-ös ipariskola tanulói kö­zül hat lakatos, három kovács, három gépkocsiszerelő, kilenc bú- torasztalos, nyolc női szabó, hét villanyszerelő kezdett neki az el­múlt napokban a Szakma Ifjú Mestere cím megszerzéséhez szükséges vizsgáknak. Az eddig levizsgázott fiatalok nagy része jól szerepelt. A vizs­gák értékelése s az eredmények kihirdetése a közeljövőben tör­ténik. A mérlegzárd közgyűlésen A Szakály-testvérek nevét vette fel a szekszárdi Építőipari Szövetkezet Megtartotta évi mérlegzáró köz­gyűlését a Szekszárdi Építőipari Szövetkezet, amelyen megjelent Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának első titkára, Gyerő And­rás, a KISZÖV elnöke, ott voltai; a mártírhalált halt Szakály-test­vérek hozzátartozói is. Az elnöki beszámoló és a fő­könyvelői beszámoló eredményes esztendőről adhatott számot. A tervet — annak ellenére, hogy a negyedik negyedévben csak 90 százalékos eredményt értek el — 106,4 százalékra teljesítették. A jó munka eredményeként 427 656 forint nyereségre tett szert a szö­vetkezet, szemben az 1959-ben el­ért 174 000 forint nyereséggel. Növekedett a tagok átlagkere­sete is, havi 71 forinttal. Jelen­tősen — mintegy 9000 forinttal — nőtt az egy főre jutó ter­melési érték is, de a megyében működő hasonló típusú szövetke­zetektől még több ezer forinttal maradtak el. A szövetkezet tagjai az elmúlt évijén társadalmi munkával üdü­lőt építettek Harkányban, ahol idősebb dolgozóik családtagjaival együtt tölthetnek rövidebb, hosz- szabb időt. Bár ezek a számok szépek, s azt mutatják, hogy sokat fejlő­dött a szövetkezet az utóbbi két év alatt, mégis van egy szépség­hibájuk, mégpedig az, hogy a lakossági építkezést mindössze 34 százalékra teljesítették. Márpedig tudott dolog, hogy a szövetkeze­teknek elsősorban a lakosság igé­nyeit kell kielégíteniük. A beszá­molókban több utalás hangzott el arra vonatkozóan, hogy ebben az esztendőben felszámolják ezt a hiányosságot. A beszámolókat követő vitában a hozzászólók részletesen elemez­ték sikereik forrásait, de ugyan­akkor feltárták a hiányosságokat is, amelyek, főleg a szállítás, az anyagtakarékosság és a munka- szervezés terén mutatkoztak. Prantner elvtárs a hozzászólá­sában felhívta a szövetkezeti ta­gok figyelmét arra, hogy vannak, akik még nem értik, mit jelent egy kisebb közösségnek is az anyagtakarékosság, a munkafe­gyelem, s ez hogyan kapcsolódik az egyén érdekéhez. Részletesen szólt azokról a feladatokról, ame­lyek az építőipari munkások előtt állnak. Mint mondotta, a mező- gazdaság szocialista átszervezése után gyorsabb ütemben folynak majd az építkezések, s ennek egyik látható jele az, hogy Szek­szárdon a második ötéves terv időszakában többszáz millió fo­rintos beruházásra kerül sor. Az építőipari munkások közgyű­lése egyhangúlag úgy határozott, hogy felveszi a Szakály-testvérek nevét. Mint a megyeszékhelyen ismeretes, a példaképül választott kommunista mártírok a harmin­cas esztendők elejétől kezdve ak­tív munkát fejtettek ki a kom­munista mozgalomban, amiért üldöztetés, megaláztatás és bör­tön jutott nekik osztályrészül. A Horthy-rezsim, hogy végezzen a szekszárdi kommunista mozga­lommal, 1942-ben különleges bün­tető munkaszolgálatra hívta be őket 1943-ban haltak hősi halált. A Szakály-testvérek elsősorban a kisiparosok között végeztek szer vező, felvilágosító munkát. Miután a közgyűlés a szövet­kezet vezetőinek megadta a fel­mentést az elmúlt évi munkáról, sor került a nyereségrészesedés kifizetésére is. Takarékbetét for­májában több mint 109 000 forin­tot osztottak ki. Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Kibővített ülést tartott a Haza­fias Népfront megyei elnöksége március 22-én, szerdán délelőtt 10 órai kezdettel Szekszárdon a zeneiskola nagytermében. Az ülé­sen részt vettek a járási és köz­ségi bizottságok képviselői is. A megjelentek előtt Hunyadi Ká­roly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titká­ra, a Moszkvai Nyilatkozatról tartott előadást és ismertette a nyilatkozatból adódó feladatokat. Horváth Jázsef: j ARANYKALITKA I i I LILI------------------------------­A z új üzemszervezésnek meg­felelően létrehoztak néhány spe­ciális munkabrigádot a Hőgyészi Állami Gazdaságban, amelyeket a központból egyetlen ember, az üzemág specialista agrármérnöke irányít. Két központi brigád a gazdaságban előforduló növény- védelmi munkákat végzi el. Ez az első, amit már munkába is állí­tottak. Jelenleg 10 ember és 6 traktor van a két növényvédelmi brigádban, akik a Simazin kiper­metezését végzik. Figyelemre méltó, hogy a brigád valamennyi tagja növényvédelmi szakmun­kás. Őket tavasztól őszig csak a | növényvédelemben foglalkoztat­ják. Munkájukat Hambuch Imre, növényvédelmi specialista, agrár- í , bit irányítja. Megszervezték a gazdaság­ban az öt kukoricavető bri­gádot is, akik április 25-ig be­vetnek 3500 holdat kukoricá­val és 1000 holdat silónak va­ló kukoricával, a gazdaság hat termelési kerületében. Több fajtát termelnek az idén, s minden fajtát külön brigád vet el. Az egyes munkák ütemtervét is pontosan lefektették, s az időjá­rást sem hagyták figyelmen kí­vül. Az agrármérnökök hosszabb időt szabtak meg minden brigád­nak, egy-egy munkafolyamat el­végzésére, mint amennyi idő alatt el lehetne ezt végezni, éppen az időjárás miatt. De ha így se tud­nának határidőre végezni, akkor éjjel is kell dolgozniuk, mert a technológiától nem szabad eltérni. És a magatartása... Hogyan is mondta Kulcsár Pista bácsi? Ez a Szerencsés valahogyan kifordult magából. Nem törődik az embe­rekkel, feléjük sem néz, jelenté­sekből tájékozódik és körlevelek­kel igazgatja az osztály munká­ját. Hamisítatlan bürokrata lett belőle. Milyen igaza volt Kul­csár Pista bácsinak, amikor ezt mondta: »Te Benkő, körmére kellene nézni és esetleg a körmé­re koppintani ennek a Janinak... Nem jó ám az, ha valakit rosz- szul kímélnek, nem szólnak ne­ki, amikor butaságokat csinál, vagy botladozik, csak várják, hogy hadd gyűljön körülötte a piszok, aztán egyszer csak a nya­káig ér és a szerencsétlen bele­fullad. Akitor kell az ilyen em­bert karonfogni, amikor még könnyen szembenézhet önmagá­val és kimászhat a slamasztiká- ból« Bizony, nagyon igaza volt és nagy kár, hogy ő nem hallga­tott az öreg, tapasztalt munkásra. Ha Szerencsés csakugyan valami őrültséget követett el, s most majd összeroskad a következmé­nyei alatt, hát ő azt sohasem bo­csátja meg önmagának! Furdalta a lelkiismeret. Tudott ő, látott sok mindent. Észrevette Szerencsés fennhéjázását, szerény telenségét, tudta, hogy elromlott a viszonya az embereivel, egyál­talán furcsán kezdett viselkedni. A kis Bolgár is, szinte zokogott, amikor a pártirodán elpanaszol­ta neki, miképpen rótta meg Sze­rencsés, mert nem akar ötödma­gával elmenni a bogiári üdülő­be. Ő el is tűnődött azon, hogyan lehet az, hogy egy munkásember nem érti meg, ha egyszer egy háromgyermekes családapának nincs pénze nyaralásra, akkor nem mehet el, s ez nem dacolás, nem hálátlanság, hanem realitás. Mindezt látta, tudta, megértette, mégis csak egyszer-kétszer tette szóvá Szerencsésnek, akkor is szőrmentén, s még annyira sem volt következetes, hogy legalább őszinte szóra bírta volna! Beérte egynéhány intő szóval s még az is nehezére esett. És ha most majd drágán kell fizetnie ennek az embernek, ezért az oktalan kíméletért? És most? Mitévő legyen? Hi­szen még most is azt súgja vala­mi ott belül, hogy hallgasson, ne tegyen egy lépést sem, mintha észre sem vette volna ezeket a dolgokat. Ha egyszer majd vala­mi kiderül, és Szerencsés nagy csávába kerül, ő akármikor mos­hatja kezeit. Kinek jutna eszébe Szerencsés elbukásáért felelősség­re vonni az üzemi pártbizottság titkárát? Senkinek. De hohó! Szerencsés különös élete.« Semmit sem tudnak arról. hogy hol volt, mit csinált élete első felében? Sok azóta szerzett benyomás ugyan azt látszott iga­zolni, hogy egy becsületes mun­kás emberrel van dolguk, aki tud és szeret dolgozni, sőt hozzá volt szokva a munkához, tehát nem valószínű, hogy valami elkalló­dott burzsuj. Meg aztán senki sem kereste őt, márpedig ha va­lami jelesebb családból kallódott volna el, már ezerféle módon ku­tattak volna utána. Szóval fel le­het tételezni, hogy nem kígyót melengettek keblükön, de azért ilyen esetben mindenre gondolni kell. Már most ezért az emberért ő személyes felelősséget vállalt a párt, Haraszti igazgató, s az egész munkás kollektíva előtt, ő fogta a kezét, ő hozta a gyárba, ő javasolta kiemelését, sőt egyszer párttagságának ügyét is a párt- bizottság elé vitte. Az ő szemé­lyes felelőssége vitathatatlan. De mi lehet Szerencsés átvál­tozása mögött? Hol itt a kutya elásva? Csak abból indulhat ki, hogy Szerencsés nem tisztességes úton igen nagy összegű pénzhez jutott. Sikkasztott? Hasított bele a gondolat — Az lehet. Az ő he­lyén sokféleképpen lehet fekete pénzhez jutni. Például úgy, hogy összejátszik egy hasonszőrű csaló­val, aki valamelyik építőanyag nagykereskedelmi vállalat értéke­sítési osztályán ül, nagy tétel­ben anyagot rendel nála a gyár nevében, s aztán az anyag vala­hol útközben »elkallódik«, soha­sem érkezik meg a gyárba, ha­nem fekete csatornába jut, vi­szont az átvételt ő, Szerencsés elismeri, és kifizette az eladó vál­lalatnak. Az anyag árán pedig megosztoznak a cinkossal, Ez is egy mód, de hányféle rejtett mód szer akad még, amelyeken át mindenféle gazember szívja a társadalom vérét? Eleget lehet olvasni ilyesmit az újságban. Elképzelhető, hogy Szerencsés ilyen úton-módon jutott csalárd pénzhez. Elhatározta, hogy ennek a vé­gére jár. Alig várta, hogy pirkadjon, be­sietett a gyárba. Boldizsár Ist­vánnal beszéli meg az ügyet. Bol­dizsár megbízható ember, kom­munista, jól képzett számviteli szakember. — Foglaljon helyet, Boldizsár elvtárs — kínálta, amikor hívá­sára Boldizsár átjött a főkönyve­lőségtől. — Egy fontos és bizal­mas ügyben kérem a segítségét. De szeretném a lelkére kötni, Boldizsár elvtárs, hogy kettőnkön kívül egyelőre senki sem tudhat az ügyről. — Kérem. (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents