Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-22 / 69. szám

\ 1961. március 22. TOLNA MEGYEI NEPOJSAG A párt művelődési politikájának megvalósításáért Kibővített pártbizottsági ülés a tamási járásban A művelődés ügyét a párt min­dennapi munkájának szerves ré­szévé kell tenni. így lehetne röviden és tömören összefoglalni a tamási járás kibővített párt­bizottsági ülésének tanulságát, ahol a párt művelődési program­jának végrehajtásával, értékelé­sével foglalkoztak. A meghívot­tak az ülés előtt jónéhány nappal írásban kézhez kapták a beszámo­lót. így alkalmuk volt annak ala­pos áttanulmányozására. A beszámoló tükrözte a járás területén végbement fejlődést, a mezőgazdaság átszervezésével kap csolatban beállott változásokat. Reálisan értékelte az eredmé­nyeket, elemezte a hiányosságo­kat, ebből következően alapot adott a vitára. A pártszerveze­tek annak idején nagy lelkesedés­sel fogadták a járási pártbizott­ság hároméves művelődési tervét, s az adottságok figyelembevételé­vel a községekben is elkészítették a művelődési programot. Később, miután az egyéb munkák, a mezőgazdaság átszervezése került előtérbe, a pártszervezetek a mű­velődési munkát kiadták albér­letbe, a művelődési otthonok, vagy az iskolák igazgatóinak. Mind a beszámoló, mind a vitá­ban résztvevők súlyának meg­felelően foglalkoztak az értelmiségiek körében végzendő munka jelen­tőségével. A pártszervezetek érzik, hogy az értelmiség megnyerése nélkül, a művelődési politika irányelvei és célkitűzései nem valósíthatók meg. Vannak azonban olyan ta­pasztalatok, hogy az értelmisé­giekkel Való kapcsolatot leszűkí­tik a pedagógusokra és nem gon­dolnak az orvosok, mérnökök, agronómusok és mások bevonásá­ra. Ennek egyik oka a kisebb­ségi érzés, amelyre a pártfunk­cionáriusoknak — figyelembe vé­ve politikai képzettségüket — nincs okuk. Vannak olyan tapasz­talatok, ahol a pártszervezet ré­széről kezdeményezés nyilvánul meg, az értelmiségiek bizalommal fordulnak a párt vezetőihez. Az értelmiségiek közül a pedagógusok többsége rendszeres ideológiai to­vábbképzésen vesz részt. De a pincehelyi kórház orvosai is ér­deklődést tanúsítanak a politikai oktatás iránt. Az iskolai nevelés az elkészített tanterv alapján fo­lyik. Az általános műveltség el­sajátításával párhuzamosan kom­munista erkölcsre, igaz hazafiság- ra, a közösségi ember jellemének kialakítására, a szocialista tulaj­don védelmére, a munkára ne­velésre helyezi a fő súlyt. A járásban 290 középiskolás és 4748 általános iskolai tanuló van. Az iskolákban a mulasztási átlag az elmúlt évhez viszonyítva lénye­gesen csökkent. Politechnikai ok­tatás folyik Iregszemcsén, Ozo- rán, Tamásiban, Szakályban me­zőgazdasági jelleggel. Pincehelyen ipari jellegű politechnikai okta­tásban vesznek részt a tanulók. Sokszáz felnőtt tanulója van a dolgozók általános iskolájának. A megváltozott viszonyoknak meg felelően a termelőszövetkezetek tagjai körében mozgalommá kell fejleszteni a tanulást. Aki nem tanul, nem képes elvégezni a reá bízott feladatot — hangsúlyoz­ták. Az ismeretterjesztés elsősorban a TIT munkájára épül, de a társadalmi szervek, a Ha­zafias Népfront, a KISZ, a nő­tanács sok segítséget adott a különböző tanfolyamok szervezé­sében. A TlT változatos előadás- sorozatot tartott a járás közsé­geiben, irodalmi, politikai, agro­nómiái, történelmi, földrajzi es művészeti tárgyúakat. A járásban hat ismeretterjesztő szakkör mű­Összesítő jelentős a vadásztársaságok munkájárál A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya elkészítette a vadász- társaságok munkájáról szóló ösz- szesítését. A vadásztársaságok tagjai a vadászati idényben 88 szarvast, 2 dámvadat, 75 őzet és 136 vaddisznót ejtettek. Az apróvadas területeken is jó eredménnyel folyt a vadászat: 17 500 nyulat, 2576 fácánt és 766 foglyot ejtettek a kör vadászato­kon. Az elejtett vadak egy részét a nyugati országokba exportálták, a másik nagyobbik részét bel­földön értékesítették a MAVAD útján. A vadásztársaságok foglalkoz­nak a vadállomány vérfelfrissíté­sével is. Erre a célra 514 élő Húszezer forint jutalom Három nagy kendergyár ver­senyét nyerték meg a tolnanéme- diek. Drávaszabolcsot és Duna- földvárt előzték meg az elmúlt évben munkaverseny-eredmé- nyeikkel. A napokban értékelték a kendergyárak versenyét és kö­zölték a tolnanémediekkel, hogy megnyerték a versenyt, húszezer forint jutalommal együtt. ügy tervezik a gyárban, hogy a jutalom kisebb részét osztják fel a legjobban dolgozó munká­sok között, míg a pénz jelentős részén társaskirándulásra men­nek a Balatonra. Április negye­dikén tartják a gyárban az ün­nepséget, ekkor adják át a jutal­mat és ekkor fizetik ki a közel húsznapi munkabérnek megfele­lő nyereségrészesedést is. nyulat, ezer fácánt és ezer fog­lyot kaptak a Békés megyei va­dásztársaságoktól. ködik. Rendeztek huszonöt kiál­lítást és 109 diafilm-vetítéssel összekötött előadást. Az előadáso­kon több mint 5000 érdeklődő vett részt. Az 1960—61-es évben a községi párt-, állami és tömeg­szervezetek, a népművelési veze­tőkkel és kultúrotthonok igazga­tóival átfogó ismeretterjesztő programot dolgoztak ki. E mun­katervek egyrészt koordinálják az egyes szervek ismeretterjesztő tevékenységét, másrészt felölelik a politikai, szakmai és az álta­lános műveltség emelésére irányu­ló kulturális tevékenységet. A művelődési házak munkájának jelentősége a járás átszervezése óta megnőtt. Ott, ahol jó a vezetés, feladatuknak meg­felelően kulturális központtá ala­kultak. Az elmúlt évben Kop- pányszántón 50 000 forint. Pince­helyen 100 000 forintos költséggel felújították a művelődési háza­kat. Ezekben a községekben fel­lendült a klubélet és a KISZ munkája. Jó kulturális élet fo­lyik Ozorán és Iregszemcsén, ahova gyakran ellátogat a Déryné Színház társulata is. A művelő­dési program foglalkozik a népi tánccsoportok munkájával. A Kapos és a Koppány-völgyi népi hagyományok feldolgozására hív­ja fel a figyelmet. A járás területén szépen fej­lődött a könyvállomány. A köz­ségi tanácsok közül ebben az év­ben Tamási 10 000. Fürgéd 5000 és Szakály 3000 forintot folyósí­tott könyvek vásárlására a köz­ségfejlesztési alapból. A járás 19 könyvtára mellett hét helyen ol­vasószoba is működik. A beszámoló külön foglalko­zik a járási múzeum munkájával. Ozorán a járási múzeum létesítése óta lényegesen fellendült az ide­genforgalom. A környékbeli is­kolákon kívül Somogy megyei és Baranya megyei iskolák látogat­ták meg a híres ozorai várat, il­letve a múzeumot. A kibővített pártbizottsági ülé­sen 15 felszólalás hangzott el. A vitában résztvevők alátámasztot­ták, illetve kibővítették a beszá­molót. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a pártszervezetek munkájának mindinkább szerves részévé válik a közművelődés ügye. P-né A községfejlesztésről és a termelőszövetkezetekről tárgyalt a megyei tanács vb. Kedden délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, dr. Tuska Pál, vb-el- nök elnökletével. A vb. elfogadta a feladatkörben tett intézkedé­sekről és a lejárt határidejű vb.- határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, amelyet dr. Tuska Pál elvtárs terjesztett elő. Ezt köve­tően az 1961. évi községfejlesztési tervek teljesítéséről és az 1961. évi községfejlesztési alap terve­zéséről tanácskoztak Schmidt Gyula, községfejlesztési csoport- vezető előterjesztése alapján. Az előterjesztett beszámoló részlete­sen elemezte a múlt évi eredmé­nyeket és áz idei tervet. A vita során többen felszólaltak. Dr. Polgár Ferenc, a végrehaj­tó bizottság titkára elmondotta, hogy a tapasztalatok alapján jól bevált az a módszer, amely sze­rint a szakosztályokat felelőssé tették az egyes községfejlesztési létesítményekért, mert ez jelentő­sen hozzájárult az eredmények eléréséhez. Ezért szükséges, hogy a jövőben is e módszer szerint te­vékenykedjenek. Bertha Kálmán, a tervosztály vezetője arról beszélt, hogy a köz­ségfejlesztés feltételei az idei év­ben sok tekintetben jobbak, mint amilyen az előző években volt. — Minden évben kapacitás- és anyaghiánnyal küzdöttünk — mondotta —, de az idei évre már olyan nagy kapacitás áll rendel­kezésünkre, hogy az megfelel a követelményeknek. Jobb a hely­zet sok tekintetben a községfej­lesztéshez felhasználható építő­anyag ellátás terén. Szalontai János pedagógus, a végrehajtó bizottság tagja, felszó­lalásában elmondotta, szükséges hogy a községfejlesztési hozzájá­rulást negyedévi ütemezésben fi­zessék, hogy ne legyen zavar a fizetésnél. Dr. Szilcz Ákos, a megyei fő­ügyészség vezetője az ügyészségi vizsgálatok tapasztalataiból sorolt fel néhányat. Vizsgálták a köz­ségfejlesztési pénz felhasználását. Tapasztaltak ugyan szabálytalan­ságot, a községfejlesztési pénzt olyan célra használták fel, ami­lyenre nem lett volna szabad, de súlyos, kirívó hiányosság, mulasz­tás szerencsére nem volt. Vancsa Sándor, pénzügyi osz­tályvezető a községfejlesztési pénz befizetésével kapcsolatos problémákkal foglalkozott. 63. Júlia nyugtalanul látta, hogy Szerencsés többet iszik, mint sza­badna. Micsoda marhaság ez, hogy itt inkább otthon érzi ma­gát, mint a saját otthonában? Ebben a vacak kis fészekben? — Jánoskám, ne igyál többet! — kérlelte. — Dehogynem iszom! Kiváló ez a bor. Anti, Istenemre, régen ittam ilyen jóízűt. — Igyál csak, ne hallgass az asszonyokra. Ez férfi munka, az asszonyé már csak a következ­mény — fogta tréfára a dolgot Benkő. — Ez az — jegyezte meg mo­solya mögé bújtatott indulattal Júlia. — Jánosnak hamar meg­árt. Kérem, ne unszolja. Szerencsés révetegen nézett körül. Aztán Benkőt fürkészte fé­lig lehunyt pillái mögül. Úgy érezte, kicsordul, a lelke. Mi­lyen nagyszerű ember ez a Ben­kő! Milyen tisztaszívű, igaz em­ber! ö, ha ő csak egyszer, még egyszer ilyen lehetne! Inkább él­ne a pusztában, meztelenül, ma­gányosan, csak úgy tudna szem­benézni önmagával, mint ő! 0 is gyarló, ő is esendő, benne is van önzés, ő is meg-megbotlik néha, de legalább van mersze megval- lani önmagának, sőt, másoknak is. És másképp nincs megtisztulás. Júlia! Te nem tudod — gondol­kozott Szerencsés félig szédülten — micsoda érzés ez, itt lenni vele együtt. Én tele vagyok pénzzel, amit megkívánok, azonnal meg­Konráth Jóisel: ARANYKALITKA szerezhetem, előttem nincs lehe­tetlenség, nekem nincsenek be­töltetlen vágyaim és színesbe szőtt terveim. És ez az ember úgy él itt, puritán egyszerűségé­ben most is, mint amikor a mun­kapad mellett állt, ez nem él vissza az emberek bizalmával és jóságával, sőt ennek nincs egy rendes lakása, hát micsoda igaz­ság ez? Hirtelen előrehajolt ültében és borízű hangon Benkőhöz fordult: — Te, Anti, te megérdemled, fogadj el tőlem valami pénzt, és rendezkedj be rendesen. Vegyél egy lakást, rendezz be egy szép kényelmes otthont, és vedd meg a motort is, meg mosógépet az asszonyodnak! Na, mit nézel így rám? Hiszen ezek nélkül semmit sem ér az élet, csak kínlódás az egész! És éppen te kínlódj így? Benkő furcsán nézett Szeren­csésre. Nem kerülte el a figyel­mét Júlia alig palástolható ria­dalma sem, aki — talán az ijed­ségtől — pihegve hallgatott. Benkő kényszeredetten mosoly­gott, s látszólag vidáman kér­dezte, miközben Szerencsés tér­dére csapott: — No, és mennyit adnál, te vén bankár? Szerencsés könnyedén félre rándította a fejét: — Mennyit? Hát neked leg­alább ötvenezer forint kellene ahhoz, hogy rendbejöjj. Júlia agya lázasan dolgozott. Szerencsés részeg, az isten verje meg, borzasztó bajt csinál ez a meggondolatlan szörnyeteg! — Azonnal közbeszólt, kínos hely­zetét tréfával palástolva: — Na látja, maguk teljesen egyformák. Mintha aranyból vol­na a szívük. Milyen kár, hogy csak a jószándék van meg, s nincs mögötte semmi, hogy szívük sze­rint segíthetnének is egymáson. Legalább egyikük lenne bankár, tudom istenemre, megsegítené a másikat! Hanem most már egy percig sem maradhatunk. Igazán nagyon jól éreztük magunkat. Gyere, Jánosom. Hát majd ha­marosan viszonozzuk ezt a ked­ves és bőkezű vendéglátást. Elbúcsúztak. Szerencsésék el­mentek. Benkő leült Szerencsés helyére és hosszasan töprengett. Benkő egész éjszaka nem huny­ta le a szemét. Gondolatai mint Sári József, tsz-elnök, vb.-tag* többek között ezt mondotta: — A termelőszövetkezeti mozgalom gyors előrehaladása nem szabad, hogy visszaesést okozzon a köz­ségfejlesztési munkában. Sőt, a termelőszövetkezeti községekben még az eddiginél is nagyobb gon­dot kell fordítani a környezet szebbé tételére, a községfejleszté­si feladatok megoldására. Dr. Gyugyi János, a vb. elnök- helyettese többek között arról be­szélt, hogy a községfejlesztési eredmények fokozására adva van­nak a lehetőségek, de ez egyben azt is jelenti, hogy a szervező, irányító munkát alaposabbá, el­mélyültebbé kell tenni. A vita tanulságait dr. Tuska Pál foglalta össze. Többek között megállapította, hogy a megye te­rületén alapjában véve jól dolgoz­tak a községfejlesztési feladatok megoldása érdekében, de e téren is tovább kell fokoznunk az erő­feszítéseket. Különösen sok tenni­való van a társadalmi munkára való mozgósítás terén. Minden községben sok olyan kisebb jel­legű feladat van, amelyek meg­oldása csupán a társadalmi mun­kán múlik. Ilyen például a par­kosítás, a község összképének csinosítása. A végrehajtó bizottság bírálta a gyönki járás vezetőit, mert nem fordítanak kellő gondot a község­fejlesztési munkára. Utasították a pénzügyi osztályt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Pénzügyminisztériumban, a köz­ségfejlesztési hozzájárulás fizetési módjának megváltoztatása érde­kében. Dr. Gyugyi János, vb. elnök­helyettes ismertette a múlt évi költségvetési verseny értékelésé­nek az eredményét, megvitatták azt, és a legközelebbi meg'-n ta­nácsi ülés elé terjesztik elfoga­dásra. A végrehajtó bizottság külön napirendi pontként foglalkozott a termelőszövetkezetek múlt évi zárszámadási eredményével és az idei tervezés tapasztalataival. A napirendi pont előadója Szűcs Lajos, mezőgazdasági osztályve­zető volt. A beszámoló többek kö­zött felhívta a figyelmet arra a káros jelenségre, hogy egyes he­lyeken megalapozatlan és magas számadatok szerepelnek a terv­ben. sötétlő örvények kavarogtak. Szörnyű gyanú ébredt benne. A különböző jelenségek apró mozaikköveiből próbált egysé­ges képet kerekíteni. Szerencsés ma esti kiszólása... Semmi két­ség, nem tréfált, őszinte volt. Va­lóban akart neki adni vagy öt­venezer forintot. Aztán Júlia szembetűnő nyugtalansága, ide­ges magyarázkodása. Ha Szeren­csés csak tréfált volna, Júlia fö­lényes mosollyal hagyja, hadd beszéljen belőle a bor. De így? Bizonyos, hogy titkuk közös. Gondolatban nyomról nyomra haladt. A Szerencsés-lakás.... An­nak idején eszébe sem jutott megkérdezni, miből vették a drá­ga, modern lakást. Azt hitte Sze- rencsésné a szüleitől kapott egy tekintélyes summát, hogy otthont teremthessenek. De a berendezés? A fényűzés már akkor meghök­kentette egy kissé, amikor elő­ször belépett a lakásukba. De eb­ben az új összefüggésben na­gyon gyanús a luxus-bútorzat, a szőnyegek, képek, a drága ét­készletek és ólomkristály készle­tek eredete. De nézzük csak tovább. Sze­rencsés egyik napról a másikra elegáns öltönyökben jelent meg a gyárban. Egy időben legalább há­rom ruhát csináltatott, mert két- naponkint váltogatta. Valamennyi drága, finom szövetből készült. Egész külseje, megjelenése feltű­nően megváltozott. (Folyta tiukj

Next

/
Thumbnails
Contents