Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

füixiv. Scakszár Egyetemi cgö . Ssope VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fT. .. 1 961. március 19. XI. évfolyam 67. szám * ARA: 70 FILLER Több mint kilencmillió forint nyereségrészesedést kapnak megyénk állami gazdasági és gépállomási dolgozói Ä termelőszövetkezetek megszilárdításáról tárgyalt a megyei képviselőcsoport Megyénk állami gazdaságaiban és gépállomásain legtöbbször szó- bakerülő kérdés napjainkban a nyereségrészesedés. Érthetően nagy érdeklődéssel várja min­denki, hogy merinyit kap majd a borítékban az üzem elmúlt évi nyereségéből. Izgalmasan lapoz­gatják reggelente az újságot, hogy megtudjuk, melyik üzemben osz­tanak legtöbb nyereséget. Nos, a nyereségrészesedés kifizeté­sére most már nem kell soká várni, mert napokon belül — akinek jár — leszámolják az ilyen címen kiérdemelt forin­tokat. Hogy melyik mezőgazdasgi üzem dolgozói örülhetnek legjobban? Ez az alábbiakból máris kiderül. Az állami gazdaságok megyei igazgatóságán mindannyionk szá­mára örvendetes hírt. közölt a főkönyvelő. Azt, hogy megyénk 13 állami gazdasága (most már csak 1Ö van, mert kettő 1961, első hónapjaiban egyesült) fennállása óta 1960-ban termelt legtöbbet és legolcsóbban. A megterve­zett halmozott termelési érté­ket .a 13 állami gazdaság 7 százalékkal túlteljesítette, Ugyanakkor a tervezett költsé-' gcket 5,3 százalékkal csök­kentették, amire még nem volt példa. Tavaly Tolna megyében mind­össze négy állami gazdaságban fizettek nyereségrészesedést, az idén pedig 11 állami gazdaság dolgozói örülhetnek a több mint nyolcmillió forintból nekik jutó részesedésnek. Egyetlen állami gazdaság van megyénkben, — a sárközi — amelynek dolgozói most elesnek a nyereségrészese­déstől, mert ennek feltételeit nem teljesítették. Ellenben a másik 11 állami gazdaságban át­lagban 20 napi munkabérnek meg felelő nyereségrészesedést számol rak le a dolgozóknak. Legtöbbet megyénk legna­gyobb mezőgazdasági üzemé­ben, a Dalmandi Állami Gaz­daságban fizetnek, 36 munka­napot, ami több mint másfél millió forintot tesz ki. A másik nagy állami gazdaság­ban, a Juhé-pusztaiban (most már hőgyészi) 22 napi bér a nye­reségrészesedés. Még a Kanacsi és Birítói Állami Gazdaságban is kapnak a dolgozók nyereségré­szesedést, amj azért örvendetes, mert köztudott, hogy két évvel ezelőtt rossz híre volt mindkét üzemnek. Ünnepélyes ifjúvá avatás Szekszárdim A KISZ városi bizottsága és a rendőrkapitányság ifjúvá avató ünnepélyt tart a tizenhatodik életévüket betöltött fiatalok ré­szére. Az ifjúvá avató ünnepélyen adják át a város 180 fiataljának a személyazonossági igazolványo­kat. Az ünnepély a volt megye­háza nagytermében lesz március 25-én délután 4 órakor. Ez alkalomra az úttörők piros szegfűt készítenek az ifjúvá ser­dült tizenhat évesek részére. Az ünnepi beszéd elhangzása után a tizenhat évesek részére bált rendeznek. Megyénk gépállomásai is a kö­zeli napokban kezdik meg a dol­gozóknak kifizetni az üzemi nyeréség egy részét. Legtöbbet ezúttal is az élüzem címmel ki­tüntetett várdomb! gépállomás traktorosai kopnak, 19 munka­napnak megfelelő összeget. Egy nápi átlagbérről kevesebbet fi­zetnek ki a nagydorogi gépállo­máson. Megyénk 10 gépállomásának 1960. évi összesített mérlegét la­pozva, a gépállomások megyei igazgatóságának főkönyvelője ar­ról tájékoztatott, hogy a nyolc gépállomáson közel hét és félmillió forint a tisz­ta nyereség. Ebből a dolgozóknak több mint egymillió forintot fizetnek ki a közeli napokban. A gépállomások tavaly nyereségükből vállalatfej­lesztésre és igazgatói alapra Is tartalékoltak 652 900 forihtot. Végül közöljük, hogy ebben az esztendőben két gépállomáson, a tamási ős a szedreSi ütemben nem osztanak nyereségrészesedést. Három négytaiálatos lottószelvény a megyében A legutóbbi lottósorsoláson egy­szerre hárman is értek el négy találatot a megyében. Az egyik négytalálatos 2 882 732 számú szelvényt BogyiSZlón, a másik 2 805 549-est Pakson, a har­madik LA 212 752-est pedig Sza- kály környékén töltötték ki. — Mindegyik név nélkül érkezett be. Mivel a legutóbbi lottósorsolá­son harmincegyen értek el négy találatot, egy-egy nyerőszelvény­re 118 160 forint nyeremény jut. A megyei képviselőcsoport szombaton a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetben tartott ülést, amelyén megjelent' Tömpe István,' a Központi Bizottság tag­ja, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Prahther József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, valamint Bognár Jó­zsef egyetemi tanár. A vendé­geket Péti János, á Vörös Szik­ra Tsz elnöke, országgyűlési kép­viselő fogadta, majd Szües La­jos, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetője ismertette a termelőszövetkezetek helyzetét. Elmondotta, hogy a rrtegyb földterületének több mint 9Ö százaléka tartózik a szocialista nagyüzemekhez, s a 163 közös gazdaságban mindenütt kialakították a nagytáblákat, a tavaszt mun­kák pedig jól haladnak. Számadatokat sorolt fel a ter­melőszövetkezetek fejlődéséről, a szerződéskötésekről, az állatié- hyésztés helyzetéről, hangsúlyoz­ván, hogy a közös gazdaságok legfohtosabb feladata az áruter­melési tervek teljesítésé. A beszámoló ufán Tamási há­rom termelőszövetkezetének el­nöke szólalt fel. Péti Jáhos, a Vörös Szikra Tsz elnöke elmon­dotta, hogy évek óta jelehtős árutermelést folytat szövetkeze­tük. Az idén 1650 hízottsertés he­lyett 2000 darabot fognak ér­tékesíteni, hízoítmatháböl pedig 295 darabot adnak el, Beszélt a takarmányozási hely­zetről, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetkezetekhek több munkagépre lenne szüksé­gük. Füves József, a Széchenyi Tsz elnöke az egy esztendővel ezelőtt alakult közös gazdaság fejlődé­sét ismertette. Elmondotta, hogy már az első évben olyan állatállományt tudtak kiala­kítani, amelyből 32 darab hí­zottmarha helyett 80 darabot értékesíthettek. Péti József, az Uj Élet Tsz elnöké háhgsúlyezta, hogy a ház­táji gazdaságok kialakítása ne a közös rovására történjék, majd ismertette szövetkezetüknek ba­romfitenyésztési eredményeit. Bzövátette azokat á Visszássá­gokat, amelyek a Szövetkézetek vásárlásainál abbéi adódnák, hogy a termelőszövetkezeteket köZlile- tekkéht kezelik. Wa.id az Uj Élet Tsz állattenyésztésének ebedrhé- hyeit ismertette. Eimondötíá, hogy a sertéseknél bevezették a* ötteteíést, ami ÍBÖIÍ hiZóüál 1450 mázsa takarmány meg­takarítását jelenti, ugyanak­kor pedig két hónappal meg­rövidíti a hizlalásj időt. Felszólalása végén kérte, hogy a saját erőből történő építkezések­nél több önállóságot adjahak a termelőszövetkezeteknek, Bognár József egyetemi tanár a szövetkezetek Vezetésének kérdés sével foglalkozott, hangsúlyozva, hogy á közös gáZdaSágökhak ma­guknak kell kifleVelhiók Új szak­embereket. A Munkaerővel kap­csolatban rámutatott: a megye szövetkezeteiben 5 hold föld meg­művelése JUt egy tagra, ami azt jelenti, hogy a megye mezőgazda­sága egyre inkább a belterjesség felé haladhat. Tömpe István, a földművelés­ügyi mlhlszter első helyettese hangsúlyozta, hogy a fő cél a ter­melőszövetkezeteknek szocialista nagyüzemekké való fejlesztése. Az idei éV jóhak ígérkezik, ezért arra kéll törekedni, hogy minél nagyobb termést takaríthassunk be. Munkaerő-hiány nihes a me­gyében, jó szervezéssel azonban biztosítani kell azt is, hogy a nagy munkák idején se legyen semmi-* lyért téren fennakadás. Beszélt arról, hogy a terveknek a valóságból kell kiinÖUlhiok, ezért a tahácsök he hagyjanak jó­vá Óiyah terveket, amelyeknek nines alapjuk. Hangsúlyozta a saját erőből történő építkezések fontossá­gát, végül felhívta a figyel­met, hogy a leghatározottab­ban fel kell lépni mindenfaj­ta bürokrácia, hivatali önlié- nyeskedés ellen, amely aka­dályozza a közös gazdaságok fejlődését, Prahther József, az MSZMP me gyei Bizottságénak első titkára arról beszélt, hogy 1957 óta nem­csak számszerűleg, hanem gazda­ságilég is fejlődtek szövetkezete­ink. Megyénk forradalmi átalaku­láson mént át, s ez egyre jobban tükröződik az emberek tudatában is. Megváltozott a régi erkölcs, az új Vezétőréteg a dolgozó paraszt­ság soraiból került ki, s az egyko­ri cselédémberek látóköre kitá­gult. Ezután á munkaerő kérdéséről szólt, s rámutatott arra, hogy szövetkezeteink általában biz­tosítani tudják a munkaerőt. Ahol azonban segítségre van szükség, Ott a szomszédos kö­zös gazdaságok összefogása megoldja az átmeneti nehéz­ségeket. — Megyénk adottságai jók — folytatta — dolgozó népünk szor­galmas, s olyan vezetők irányít­ják a munkát, akiket a nép ma­ga választott. Mindez biztosíték arra, hogy mezőgazdaságunk az idéh gyorsabb ütemben fejlődjék, mint a korábbi években. A vitában felmerült kérdésekre Szües Lajos adott választ, majd a csoport ülése Kaszás Imre zár­szavával ért véget. Délután a megye országgyűlé­si képviselői Tamási három ter­melőszövetkezetének gazdaságát keresték fel. ___ (cs) N egyven forint a munkaegység-részesedés A DUNASZENTGYÖRGYI IFJÚSÁGI SZÖVETKEZETBEN Az elmúlt évben közöltük la­punkban a dunaszentgyörgyi Fa­lusi Ifjúsági Szövetkezet lelkes flataljáihak levelét, melyben vállalásaikról számoltak be. Most arról értesítjük olvasóinkat, hogy a dunaszentgyörgyi fiatalok dere­kasan helytálltak a munkában és jóval túlteljesítették vállalásai­kat. Többek között: a területükön lévő gyümölcsfákat rendbehozták, eZénkíVUl 25 őszibarackfát. 50 ri- bizke. és 50 piszkebokrot tele­pítettek. A talajjavítást 20 kocsi istállótrágyával biztosították. Az Ifjúsági Szövetkezet meg­alakulásakor a tagság vállalta* hogy 5 éven belül gyümölcsfák­kal újratelepít egy teljesen ki­pusztult területet. Ezt a munkát a napokban fejezték be — 5 év helyett 2 év alatt. A gondos és szorgalmas munka eredménye az is, hogy a bevéte­lük csaknem , 50 százalékkal emelkedett. Ami pedig mindennél többet mond, 40,76 forintot fizet­tek egy munkaegységre. Úgy hal­lottuk, hogy az őszi mezőgazda- sági kiállítást is a közös pénzből akarják megtekinteni. Csak he­lyeselni lehet, hogy munkájuk mellett szakmai ismereteik gya­rapítására is gondolnak a legif­jabb dunaszentgyörgyi szövetke­zeti tagok. F. B. ^Pavkoútják a simontűrnyai aár környékét

Next

/
Thumbnails
Contents