Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

í 1961. március 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG a A terv — és a valóság A NAPOKBAN húszoldalas beszámoló került kezembe, amely még 1958 elején készült a városi tanács egyik ülésére. A beszámoló tartalmazza a vá­ros hároméves fejlesztési ter­vét. »A programtervezetet tanács­tagi beszámolókon keresztül vitára bocsátottuk. A vita ered­ményét mérlegelve azt lehet megállapítani, hogy a program- tervezet nagy tetszésre talált, tehát a város lakosságának többsége azzal egyetért. A terv elkészítésénél figyelembe kel­lett venni az állam teherbíró képességét és azt, hogy sajnos, a legjobb szándék mellett sem vagyunk képesek 8—10 év alatt pótolni a kapitalista rendszer hibáiból meg nem épített köz­művek sorát... ezek megépíté­sére több időre van szükség-« — állapítja meg a bevezető, majd a tervezet 18 oldalon keresztül foglalkozik a város helyzetével, és a hároméves terv célkitűzé­seivel. A három év eltelt. Most bele­lapozok a tervezetbe, vajon mit valósítottunk meg ezekből? A város mezőgazdasága hely­zetének értékelésével kilenc ol­dalon keresztül foglalkozik a tervjavaslat. Az 1956. évi sta­tisztikai adatokat vette alapul, s eszerint a hároméves terv megkezdésekor a város húszezer holdas területén 4307 öt holdon aluli, 739 5—25 holdas, három 25 holdon felüli gazdaság, két termelőszövetkezet, két állami gazdaság, egy erdőgazdaság gazdálkodott. A terv meghatá­rozása szerint a város 1928 hol­dat kitevő szőlőterülete három év alatt 92 holddal gyarapszik. S MIT TALÁLUNK MOST, a hároméves terv befejezése után? Az ötezer parasztgazdaság he­lyén négy termelőszövetkezetet, amelyekben tegnapi kisparasz- tok az első lépéseket teszik jobb jövőjük útján. Akik elvetődnek a Baktába, a Sötétvölgybe, lát­hatják az állami gazdaság új szőlőtelepítéseit, amelyek beve­zetik a szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukcióját. A hároméves tervjavaslat a városfejlesztés keretében célul tűzte ki a város lakásgondjai­nak enyhítését, állami és ma­gánerőből történő építkezések útján. Ha végignézünk az új bérháznegyeden, a kertvároson, azt állapíthatjuk meg, hogy ez a terv megvalósult. Az idén az ál­lami erőből történő lakásépíté­sek mellett az újváros alsó ré­szén újabb családi házak építé­sét kezdik meg. A lakásépítkezések mellett kulturális-egészségügyi létesít­mények is épültek. Befejeződött a 20 tantermes iskola építése, felépült az új rendelőintézet, bővült az egészségház, megépült az új gőzfürdő. Ez idő alatt épült meg a város korszerű sza­badtéri színpada, ahol széles­vásznú filmeket is lehet vetíte­ni. A kereskedelmi hálózat is so­kat fejlődött a három év alatt. Az élelmiszer, háztartási bolto­kat új rendszerűvé alakították át, új műszaki üzlet, rádió-vil­lamossági üzlet, konyf elszerel isi bolt, sport-, hangszerüzlet, nép­művészeti-háziipari szaküzlet nyílt. IPARFEJLESZTÉSBEN is előbbre lépett a város. A város irányítása alá tartozó vállala­toknál több átszervezés történt. A vasipari vállalat asztalos- és festő-részlegéből önálló üzemet alakítottak — a faipari vállala­tot —, s az a három év alatt jelentős mennyiségű bútort szállított a kereskedelemnek. A egy év óta üzemel, elkészült a műtrágya-raktár, a vegyianyag nagykereskedelmi vállalat új raktára, a vas-műszaki raktár és közel háromszázan dolgoznak már a város legfiatalabb üze­mében, a bőr- és műanyagfel­dolgozó vállalatnál. A múlt év elején kezdték meg a szőlő­kombinát építését, amely 25—30 milliós beruházást igényel. Ezek Szekszárd hároméves tervének jelentősebb létesítmé­nyei. A felsorolás korántsem teljes, mert nem esett szó szá­mos kisebb létesítményről. Amiről még szólni kell, a vá­ros közvilágításának korszerű­sítése, amely eredetileg nem szerepelt a tervben. Szekszárd jelenleg az ország legvilágo­sabb városai közé tartozik, a közvilágítás korszerűsítésével megelőzött számos, lényegesen nagyobb várost is. AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁSO­KAT sokban segítette a lakosság társadalmi munkája. 1959-b°n közel egymillió, 1960-ban közel másfélmillió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek a szék szárdiak, utakat építettek, par­kosítottak, sportpályát építet­tek és ebből a munkából a la­kosság minden rétege — diák, munkás, paraszt, értelmiségi — egyaránt kivette a részét. Most az ötéves terv első esz­tendejébe léptünk. Ez idő alatt Szekszárdon is kialakul a mező- gazdaságban a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás, tovább fej­lődik az ipar, a kereskedelem, újabb kulturális lehetőségek teremtődnek. Az öt év alatt a város tovább halad a három­éves tervben megindult nagy­arányú fejlődés útján. Bognár István — „Könnyű dallamok” címmel pontírású zenei kiadványt jelen­tet meg — számos kérésnek ele­get téve — a Vakok és Csökkent- látók Szövetsége. A havonként megjelenő füzet három-négy táncszámot, magyar nótát, illetve szalonszámot tartalmaz. — Az idén megkezdi a nagy­üzemi baromfitenyésztést a fel­sőnyéki termelőszövetkezet. Ezer csibét és 500 kacsát nevelnek fel az első évben. A szükséges fé­rőhelyek építését már megkezd­ték. — Kis József 24 éves disszidens két társával együtt Belgiumban fel akarta törni volt munkálta­tójának páncélszekrényét. A pán­célszekrényen egy tábla hirdet­te: „Vigyázat, robbanóanyagok.” A három betörő azt gondolta, ez csak elriasztó manőver. Ám, ami­kor dolgozni kezdtek, a szekrény­ben őrzött dinamit felrobbant. Kis Józsaf meghalt, a másik ket­tő súlyosan megsebesült. — 474 ezer forintot fordítanak az idei városfejlesztési alapból a városi tanács vállalatainak fej­lesztésére. Többek között a Szesz és Udítőitalipari Vállalat fejlesz­tésére 238 000 forintot, a Kézmű­ipari Vállalat fejlesztéséi-e 198 ezer forintot fordítanak. — A Moszkvai Kamarazenekar az NDK-ban. A napokban Ber­linbe érkezett a Moszkvai Kama­razenekar, első NDK-beli ven­dégszereplésére. A zenekar Ru­_--------------- dolf Barsaj vezényletével Lip- __________.__ t erv új ipari üzemek, raktárak építését is előirányozta, egye­bek között kenyérgyár, műtrá­gya-raktár építését. A kenyérgyár már csaknem csőben, Drezdában, Aueban és Berlinben ad hangversenyeket. — ötszáz fiatalt vonnak be az idén az ezüstkalászos tanfolya­mok keretében folyó oktatásba a KISZ megyei bizottsága terve szerint. — Az Aeroflot 1960-ban jóval több mint 20 millió utast szállí­tott. A tervek szerint 1965-ben 50 millió utast szállíthat. Az Aero- flotnak, amely ma a világ leg­nagyobb légiforgalmi társasága, 1965-ben mintegy 4000 gépe lesz. — A „Tamás bátya kunyhója” című háromfelvonásos szíművet — melyet Beecher-Stowe regénye alapján Orbók Endre írt — már­cius 4-én Faddon, 5-én Gyönkön és Hőgyészen mutatja be az Or­szágos Rendező Iroda. A színda­rabot már Szolnok és Békés me­gyében is bemutatták, ahol nagy sikert aratott, mind az ifjúság, mind a felnőttek körében. — Egy 390 méter magas tele­víziós torony építését kezdik meg jövőre Kelet-Berlinben. A toronyban 223 méter magasság­ban 150 személy befogadására alkalmas éttermet létesítenek, 233 méter magasságban pedig meg­figyelőállomást rendeznek be. — A televízió műsora: 18.00: Kicsinyek műsora. 1. Aladdin cső dalámpája. Rajzos mese. 2. Pi­roska és a farkas. Bábjelenet. 18.45: A jövő hét műsora. 18.50: Hétköznapi tanácsok. 19.00: TV- híradó. 19.15: Hétről-hétre ... Szerelmi bájital. Donnizétti víg­operája filmen, kb: 21.20: Hírek. Hányán távoztak üres kézzel ? Megdöbbentő eredménnyel járt a nemrég eszközölt leltározás, amelyet a washingtoni »National Guald Armory« épületében bo­nyolították le, ahol Kennedy el­nök beiktatásakor az öt nagy bál egyikét rendezték meg. A bálon tizenötezer vendég je­lent meg. A leltárból most kiderül, hogy nem kevesebb, mint 10 900 po­hár, 130 pincérkabát, 600 szalvé­ta, 200 abrosz, 600 üveghamutar­tó, 40 tálca és egy 72 személyes kávéfőzőgép hiányzik az épület­ből. léktárgy« elvitelére szorítkozott, hányán távoztak üres kézzel? A Tolna megyei Tanács kór­háza kispalánki gazdaságánál megüresedett mezőgazdász (gaz­daságvezető) állásra pályázatot hirdetek. Illetmény: az egészség- ügyi gazdaságok mezőgazdászai­ra nézve megállapított egyetemi, esetleg mezőgazdasági techniku­mi, vagy ezzel egyenlő végzett­ség. A végzettséget igazoló okle­véllel, önéletrajzzal felszerelt pá­lyázati kérelmet legkésőbb már­Km m éti eljeqíjzés Késő volt, az utcán már senki sem járt. Aludt az egész falu. Nagyéknál a vajszínű Luna tűz­helyben duruzsoltak a lángok, amikor Miska kissé fáradtan el­nyúlt a kiságyon. Rádiózott. A szomszéd szobában édesanyja már aludt. Az öreg Nagy bácsi meg belebújt a Szabad Földbe és sokszor hangosan olvasta a számára ismeretlen külföldi vá­rosok neveit. Miska hangos ko­pogtatásra lett figyelmes. — Ki lehet a kései vendég — tűnődött Mislca, miközben fel­kelt, hogy beengedje az éjszakai látogatót. A szomszédból Horváthné jött át, tanácsot kérni. Megszokta már az évek folyamán, hogy mielőtt Nem nehéz kiszámítani, hogy ha minden megjelent vendég sze rény volt és csak egytlen »em-1 Apróhirdetések apróhirdetés díja Az apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mít. cius 15-ig a Tolna megyei Ta nács kórháza igazgatójához kell a komolyabb és nehezebb probl j benyújtani (3) kezdene meQoldanit ta* nácsért, segítségért Nagyékho2 fp~ --------—szalad át. 0 OBrí MOZI ! !, — Ne haragudjatok már rám, m L ___.MŰSOR A Q iogy ilyen későn zavarlak benne­" " ’ eteket, csak kérdezni szeretnék va­il Zápor Uj magyar film. Duna- 0'amit “ mondta mentegetőzve n földvár 3—5, Paks 6—8. £3ozsi néni. U — Üljön mar le egy pillanatra Az el nem küldött levél. Szov- U 3özsi néném — szólt Miska. Q jet film. Szekszárd 2—5, Tolna ■ — jaj de már késő van, meg 6—8. 0 xztán nem is érek rá. Sietnem m leli haza, mert Erzsiké egyedül Q van. Ha eddig egyedül volt 0 Orkán. Román film. Tolna 3—5, ■ Szekszárd 6—8. Hivatlan látogatók. Szovjet A Tolna megyei Mezőgazdasá- ■ film. Paks 3—5, Dunaföldvár gi Gépjavító Vállalat vizsgázottU 6—8. lánghegesztőket azonnali belépés­sel felvesz. ________0 Roveré tábornok. Olasz film. Ha ön szereti a ren- " Bonyhád 3—5, Bátaszék 7—8.-rí Kenyér, szerelem, Andalúzia. (114) Olasz film. Dombóvár 3—5. Ha ön szereti a ren­det és a szép lakást, végeztesse a Szekszárdi Festő Ktsz-el a festést és mázolást Elkerüli egy időre ház­táját a gond, mun­kánkra rosszat az irígye se mond. Megrendelésével keres- 1 se fel szövetkezetünket, Szekszárd, Rákóczi u. 15. sz. alatt. (6) 0 niárt, tovább is várhat — vála- zolta Miska. — Üljön csak le no - — veregette meg kezével a kicsi U lámával letakart széket. ■ — Kérdezni szeretnék valamit 03özsi nénémtől — folytatta Mis- m’:a. f) Régóta várta már, hoov egy ji lyen alkalom adódjon és így kö­Háború és béke Amerikai film. r|'e!rő1 összekerüljön az asszony - — ...... G nyal. A barátja, aki a tsz-ben ze­Tamási 3—6. film­Q Bátaszék 3­Diplomácia, oh! Angol 0 szatíra. Tamási 7—8. Csónak a 0 tengeren. _ orvezető, Sanyi kérte meg, hogy U egyen valamit az érdekében. ■ légóta szerette már Bözsi néni Q anyát, Erzsikét. Bolgár — — No — hát egy pillanatra le- film. Bonyhád 6—8. Q-lök — adta meg magát Bözsi 0 Malva. Színes szovjet film. - , ., . . »ív — Kiváncsi vagyok mit akarsz? Dombóvár 6—8. Ulsak siess, mert nincs sok időm 0 (in J* s még el sem mondtam, hogy m 0 niért is jöttem — válaszolta. niOIC3aO.BC3MOR.OIO.I ■ — Szeretnék a lakodalomba én is elmenni — jelentette ki Mis­ka minden bevezetés nélkül. — Lakodalomba? Talán hoz­zánk? — kérdezte csodálkozva az asszony. — Igen, magukhoz. Vagy... ta­lán nem veszi el Sanyi az Er­zsikét? — Elvenné az, csak én nem adom ám hozzá — pattogott Bö­zsi néni. — Hát aztán miért nem? Ta­lán azért, hogy Sanyi ősszel be­vonul katonának? — Miért, miért? Mindig csak ezt kérdezed és úgy teszel, mint­ha nem tudnád. Hát csak nem adom egy nincstelenhez egyetlen lányomat?! — Miről beszél Bözsi néném? Nincstelenhez? — kérdezte ámul- va Miska. — Nem adom a lányomat Sa­nyihoz. Azért adjam, hogy bevi­gye a tsz-be az én földemet is, amit adok a lányomnak? Egész életünk munkája van abban a négy holdban, amit keservesen összegyűjtöttünk. Miska hosszan elgondolkozott, mintha meg akarná rágni ismét Bözsi néni szavait. Hirtelen akart válaszolni dühében, hiszen a ba­rátjáról meg arról a tsz-ről be­szélnek, így amiben ő is dolgozik. Várt egy kicsit, aztán felállt és így szólt: — Bözsi néném, én mást hal­lottam. — Mást hallottál? No halljam csak, hogy mit? — Azt beszélik a faluban, hogy maga örömmel adná Erzsikét fe­leségnek Sanyihoz, csak Sanyi nem akarja elvenni. Miska szavai nyomán az asz- szony is felugrott a székről, mint­ha tűt szúrtak volna a talpába. Arca egy pillanat alatt pirosab­bá vált, mint az érett körösi- meggy. — Ki mondta ezt neked? — markolta meg idegesen Miska ke­zét. — Hát... az egész tsz-tagság er­ről suttog. Meg is értem Sanyit. Szorgalmas, jól kereső gyerek. Biztosan gazdagabb lányt keres magának, mint Erzsiké. Horváthné még megmozdulni sem tudott a mérgétől. Kezeit görcsösen szorongotta és ismétel­ni kezdte Miska szavait. Gazda­gabbat keres... Képzeletében már látta az asszonyokat, akik min­den szerdán a piactéren összedug­ják fejüket és megtárgyalják a fiatalok sorsát. Hallotta amint ró­la, meg Erzsikéről beszélnek. Mi­csoda szégyen... ■ iska tovább évődött: — Meny nyi föld lenne az Erzsiké hozo­mánya? Négy hold? Bözsi néni igenlően bólintott fejével. — Ipy ha jól számolom, akkor nincs több hozománya a lányá­nak, mint 16 000 forint. Tudja mennvit keres a Sanyi a tsz-ben? Háromszázharminc munkaegysé­ge volt ebben az évben is. A tsz-ben 72 forintot ért egy mun­kaegység. így Sanyi múlt évi jö­vedelme 23 000 forint volt. Igaza van a fiúnak. Az ő helyében még én is meggondolnám maga­mat ,hogy feleségül vegyem-e Erzsikét. — Te is meggondolnád? — kérdezte izgatottan Bözsi néni. — Meg én — válaszolta egy­kedvűen Miska. — Hát... idefigyelj Miska —• csapott az asztalra az asszony — Majd én megmutatom neked is meg a falunak is, hogy mégis a Sanyi felesége lesz a lányom! — Úgy elszaladt, hogy még arról is elfeledkezett, amiért átjött Nagyékhoz. Két hete tartották meg a zár­számadást a tsz-ben. A vacsora utáni bálban enyütt táncolt Sa­nyi és Erzsiké. Bözsi néném örömtől sugárzó arccal szorongat­ta kezében a frissen aláírt belé­pési nyilatkozatot. Boldogan me­sélte a körülötte ülő asszonyok­nak a legfrissebb falusi hírt hogy mindenki tudja meg még ezen az estén: »Erzsiké lányom és Sanyi húsúéikor tartják meg az eljegyzésüket. — FEKETE LÁSZLÓ —>

Next

/
Thumbnails
Contents