Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-17 / 41. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. február 17. Világszerte folytatódnak a tüntetések Lumumba és két társa meggyilkolása miatt Egy belga tisxt ölte meg Kongó minisxterelnökét A Biztonsági Tanács Leopoldville: (MTI) Mint azAP jelenti, Leopoldvilleben szerdára virradó éjszaka összetűzések támadtak a törvényes kormányhoz hű kongóiak és a lázadó Mobutu hívei között öten megsebesültek. A nyugati hírügynökségek köz' lése szerint a gyilkos Csőmbe, a szakadár katangai kormány vezetője, szerdán kijelentette, nem hajlandó beleegyezni, hogy nem zetközi bizottság vizsgálja ki Lumumba miniszterelnök halálának körülményeit. Nem közlik senkivel, merre található Lumumba holtteste, — mondta — és azt sem engedélyezi, hogy maguk az ENSZ-szervek indítsanak vizsgálatot. A Tanjug jugoszláv hírügynökség értesülése szerint Lumumba miniszterelnököt és két fogolytársát Csőmbe megbízásából egy belga százados lőtte agyon. A hírügynökség elmondja, hogy a belga százados előbb Mpolot, majd Okitót végezte ki, félórával később pedig Lumumbát lőtte tarkón. Ez közvetlenül azután történt, hogy a foglyokat Leo- poldvilleből Katangába szállították. Mint a Reuter közli, a Nemzetközi Vöröskereszt szerdai közleménye szerint Mobutuék többször is megtagadták, hogy a vöröskereszt Leopoldville-i képviselője meglátogassa a később meggyilkolt Lumumbát Thaysville-i börtönében. Mint már közöltük, Akkrában négyórás tüntetést tartottak, tiltakozásul Lumumba miniszterelnök meggyilkolása miatt. Az AP jelentése szerint a tüntetés után szerdán délután gyászünnepséget rendeztek Akkra főútvonalain, amelyen hatezer ember vett részt, közöttük Nkrumah elnök is. Ghánában ezenkívül bejelentették, hogy tekintettel Lumumba miniszterelnök meggyilkolására, felülvizsgálják az országban lévő belgák ott-tartózkodási engedélyét. Sok belgától megvonták az engedélyt és felszólították őket, hogy 48 órán belül hagyják el az országot. Villiam Siroky csehszlovák miniszterelnök és Novotny, a Csehszlovák Köztársaság elnöke táviratban fejezte ki együttérzését Lumumba miniszterelnök családjának és a törvényes kongói kormánynak. Szerdán ülést tartott a csehszlovák nemzetgyűlés külügyi bizottsága is és határozatot fogadott el, amelyben tiltakozik az aljas orgyilkosság miatt. A Szakszervezeti Viliágszövetség titkársága szerdán kiadott nyilatkozatában szintén elítélte a Csombe-klikk által elkövetett gyilkosságot és tagjainak nevében együttérzését és szolidaritását nyilvánította a kongói dolgozókkal és az egész kongói néppel. A francia külügyminisztérium szóvivője — jelenti a Reuter — »sajnálkozással« vette tudomásul a Kongóban lezajlott eseményeket, de ugyanakkor védelmébe vette Hammarskjöld ENSZ-főtit- kárt és elutasította a főtitkár leváltását célzó szovjet javaslatot. A szóvivő megjegyezte, bár kormánya nem ért teljesen egyet a kongói ENSZ-szervek működésével, mindazonáltal teljes bizalmát nyilvánítja Hammarskjöld iránt. Ezzel összefüggésben a külügyminiszter méltatlankodott amiatt, hogy számos országban a lakosság tüntetett a belga gyarmatosítók ellen. Szukarno indonéz elnök szerdán kiadott nyilatkozatában megbélyegezte Lumumba miniszterelnök gyilkosait s felszólította az ázsiai és afrikai nemzeteket, fokozzák éberségüket, harcoljanak az imperializmus és a gyarmatosítás ellen. Mint a Reuter közli, Sekou Touré guineai elnök táviratot küldött Hammarskjöld ENSZ- főtitkámak, amelyben megállapította, hogy a főtitkár személyében is becstelenné vált, elvesztette az afrikai és a nemzetközi közvélemény bizalmát. »Most, hogy az ön első bűnös cselekedete napvilágra került, fontos, hogy e bűntény egyetemes elítélésének nyomán ön levonja a következtetéseket«. Nehru indiai miniszterelnök szintén táviratot intézett Ham- marskjöldhöz, s megállapította, hogy Lumumba és társai meggyilkolása »páratlan nagyságú nemzetközi bűntény, amely valamennyiünket megrázott«. — Nehru hatékony intézkedéseket sürgetett és követelte a bűnösök felelősségre vonását. Az indiai miniszterelnök azonban ugyanakkor megpróbált különbséget tenni Hammarskjöld, valamint a Csombét és Mobutut támopató egyes ENSZ-szervek között és elismerését fejezte ki a főtitkár erőfeszítéseiért. Az ENSZ-nek vállalnia kell a felelősséget a kongói hazafiak ellen elkövetett véres bűncselekményért Moszkva: (TASZSZ) Igor Orlov, a TASZSZ hírmagyarázója írja: — Minden becsületes ember, akit megrendített a Kongóban elkövetett kegyetlen bűntény, most a felelősök szigorú megbüntetését követeli. A társadalom legkülönbözőbb rétegei megelégedéssel fogadták a szovjet kormány nyilatkozatát, amely radikális programot tartalmaz a belga gyarmatosítók, valamint azok szövetségeseinek és ügynökeinek működése miatt Kongóban kialakult tragikus helyzet megoldására. Mint a nyilatkozat rámutat, az ENSZ csak akkor mentheti meg presztízsét, ha határozottan elítéli a belgák, tevékenységét, szankciókat alkalmaz az agresszorok ellen és le- fegyverzi azok felbérelt bandáit Kongóban. A kongói eseményekben játszott aljas szerepének lelepleződése után Dag Hammarskjöld nőm maradhat az ENSZ-fő- titkár tisztségében továbbra anélkül, ho®y ne okozzon komoly kárt a szervezetnek — írja többek között Orlov, majd utal arra, hogy mély megértésre és támogatásra talált a szovjet kormány nyilatkozata Ázsia, Afrika és Latin- Amerika országaiban. A Damaszkuszban megjelenő Dimaszk al Massza felhívja az afrikai és ázsiai országokat, vala mint mindenkit, aki hisz a sza badságban és az igazságban, foglaljon el Hammarskjöld kérdé sében határozott álláspontot és követelje minden bűnös szigorú megbüntetését. Sokan rámutatnak, hogy Lu- mumbának és híveinek meggyilkolását kizárólag az ENSZ-főtit- kár magatartása tette lehetővé, valamint Belgium NATO-szövet- ségesei, amelyek — mint azt a Scotsman című angol lap helyesen megjegyzi — mindenekelőtt »Belgiumnak és barátainak érdekeit szolgálták ki«. A TASZSZ ezután rámutat, hogy a gyarmattartókat kiszolgáló sajtó természetesen megkísérli mentegetni a gyilkosokat és fehérre mosni azok felbujtóit. A gyarmattartók érdekeinek védelmezői azonban nem tudják lecsendesíteni a népek haragját, amelyet a belga gyarmatosítók és azok szövetségesei — közöttük Hammarskjöld — szörnyű bűntette váltott ki. Hammarskjöld mentegetődzik a Biztonsági Tanács előtt New York: (MTI) A Biztonsági | miatt, azonban kiállt a főtitkár Mint az AP jelenti, Párizsban szerdán újabb tüntetések voltak a belga nagykövetség előtt. A rendőrség megkísérelte erőszakkal szétoszlatni a tüntetőket s ekkor súlyosabb összetűzésre került sor. Az összecsapás során 24-en megsebesültek, közülük 14 rendőr. A rendőrség kétszáztizenhat tüntetőt letartóztatott. Wigny belga külügyminiszter szerdán mentegette kormánya felelősségét, azt állította, hogy semmi köze sincs Lumumba halálához. Ugyanakkor támogatásáról biztosította a gyilkos Csombét, mindössze azt a megjegyzést tette, hogy a katangai szakadár kormány cselekedeteiért Belgium nem vállal felelősséget. Tanács szerda délutáni ülésén Irak képviselője is részt vett. Az első szónok Hammarskjöld volt, aki hosszú beszédben igyekezett védekezni. »Sajnálkozását« fejezte ki Lumumba és társai meggyilkolása miatt, de azzal érvelt, hogy a felelősség tulajdonképpen az ENSZ összes tagállamait terheli. A főtitkárnak és kongói képviselőinek ugyanis — szerinte — »nem volt megfelelő felhatalmazása arra, hogy az események fejlődését megállíthassa«. Azt bizonygatta, csak addig tudták megvédeni Lumumbát, amíg el nem hagyta Leopoldville-i lakását, utána — mint Hammarskjöld mondta — »húszezer főnyi ENSZ-haderő képtelen volt megakadályozni azt, hogy Lumumbát elfogják«. A főtitkár ezután kijelentette, nem mondhat le, nincs joga lemondani állásáról, elsősorban azért, mert a Szovjetunió az ő lemondása esetén nem lenne hajlandó új főtitkár megválasztásához hozzájárulni, hanem háromtagú titkárságot akar. Másodszor azért nincs joga lemondani, mert hiszen csak a Szovjetunió bizalma ingott meg benne. Ha az úgynevezett el nem kötelezett államokkal együtt a tagok többsége ellene szavazna, akkor természetesen azonnal lemondana. Végül a főtitkár öt pontból álló javaslatot tett a kongói helyzet rendezésére. Hammarskjöld beszéde után a török küldött szólalt fel. Kifejezte a török nép sajnálkozását Lumumba és társai meggyilkolása mellett. Majd a csangkajsekista- klikk delegátusa vállalkozott arra, hogy megvédje Belgiumot. — Franciaország küldötte rövid felszólalásában nem foglalkozott érdemben a kongói üggyel. Chile képviselője kétszínűén elítélte a kongói eseményeket, de az ENSZ főtitkára mellett állt ki. Az ázsiai—afrikai delegációk körében egyébként szerdán délben és délután élénken vitatták Stevenson délelőtti állásfoglalását. A legtöbb ázsiai—afrikai delegátus sajnálatosnak tartotta Stevenson ál! spontját, többen hangoztatták azt, hogy ha Gizen- gát nem lehet elismerni, mint a törvényes kormány vezetőiét, akkor nem lehet tudni, hogy tulajdonképpen ki képviseli a kongói szerdán összeült, hogy újból, s ezúttal már a tragikus események fényében vitassa meg a kongói helyzetet. A tanácskozást több fontos esemény előzte meg, mindenekelőtt a szovjet kormány nyilatkozat;-, mely levonva Lumumba és társai meggyilkolásának minden következményét, követeli, hogy Belgiumot, mint agresszort bélyegezzék meg, Kongó területéről vonjanak ki minden csapatot, Hammarskjöld főtitkár pedig távozzék a magas tisztségéből. A szovjet kormány nyilatkozatának megjelenésével egy- időben több ország bejelentette, hogy Gizenga Stanleyvilleben székelő kormányát az egyetlen törvényes kongói kormánynak ismeri el. A világszerte lejátszódott hatalmas arányú tüntetések, vezető államférfiak megbélyegző nyilatkozatai, a világsajtó kommentárjai azt mutatják, hogy a földkerekség minden részén mélységes megdöbbenést keltett Lumumbának és társainak meggyilkolása, s mindenütt követelik a gyilkosok felelősségre vonását, a gyarmatosító hatalmak agressziójának azonnali megszüntetését. A világszerte megnyilvánuló felháborodás a Biztonsági Tanács ülésére is kihatott. Amikor Stevenson, az amerikai ENSZ- küldöttség vezetője megpróbálta védelmébe venni Hammarskjöld főtitkárt, a karzaton viharos jelenetekre került sor. »Hiába tartotok zárt ülést, nem titkolhatjátok el az igazságot!« — hangzott a teremben s az elnök kénytelen volt félbeszakítani a tanács ülését. Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes beszéde pontosan összegezte mindazt, ami a világot jelenleg a kongói kérdéssel kapcsolatban foglalkoztatja, s egyben megszabta azt a megoldási lehetőséget is, amivel a jelenlegi súlyos helyzetet meg lehet '-’dani. Zorin mindenekelőtt 't arra, hogy az amerikai 1 "ttség magatartásából hiányzanak mindazok a következtetések, amelyeket okvetlen le kellett volna vonni a legutóbbi gvászos eseményekből. Az ENSZ ugyanis Kongóban olyan politikát folytatott, amely semmiképp sem alkalmas tekintélyének megszilárdítására, sőt a világszervezet csak akkor szerezheti vissza tekintélyét, csak akkor válhat valóban világszervezetté, ha nem azonosítja magát a főtitkár ténykedésével. Közismert az a gyalázatos szerep amit Hammarskjöld a gyarmatosítók szolgálatában végzett, mindenki által tudott tény, hogy Lumumba és munkatársai meggyilkolása nemcsak a belga ;yc ......atosítólc akciója volt. h anem abban tevékeny szerepet látszott maga a főtitkár is. A Szovjetunió nem egyszer figyelmeztetett arra a súlyos helyzetre, ami az imperialista beavatkozás miatt Kongóban kialakult, s a Biztonsági Tanács különböző határozatokat is hozott. A főtitkár azonban kifejezetten szabotálta a határozatok végrehajtását, s így történhetett meg, hogy a világszervezet néma szemlélője volt mindannak a brutalitásnak, amit Csőmbe és Mobutu martalóc hadserege hajtott végre Kongóban. A helyzetet súlyosbítja, hogy Belgium ma is nyíltan fegyverei Csőmbe bandáit, külföldi tisztekkel erősíti ezeket a fegyveres különítményeket, s egyetlen célja, hogy fenntartsa uralmát Kongóban. A megoldás világos és egyértelmű. A főtitkár mesterkélt »be nem avatkozási elve« azt jelentette, hogy szabotálta a Biztonsági Tanács határozatait, nem hajtotta végre azokat a feladatokat, amelyekkel a világ- szervezet megbízta. Természetes tehát, ha a világ népei nem bíznak többé Hammarskjöld- ben, aki egy követ fúj a gyarmatosítókkal, hisz az ENSZ-nek nem a tétlen szemlélődés lett volna a feladata, hanem az, hogy segítse a kongói belpolitikai kibontakozást, annál is inkább, mert az ENSZ-csapatok a törvényes kongói miniszterelnök, Lumumba kérésére jelentek meg a fiatal köztársaságban. De nemcsak Hammarskjöld azonnali leváltását követeli sürgetően a jelenlegi súlyos helyzet, hanem azt is, hogy az idegen katonaság kivonása után lehetősége nyíljék a kongói nén nek arra, hogy minden imperialista beavatkozástól mentesen maga rendezze saját belügyeit. A szovjet kormány nyilatkozata erre hívta fel a világ népeit, s az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem lehet fontosabb feladata, mint az, hogy megvéd je a kongói nép nemzeti érdekeit és segítse azoknak az elveknek a valóra váltását, amelyeket a 15. közgyűlés a gyarmati rendszer megszüntetéséről szóló határozata kimond. A TASZSZ Jelentése Kennedy sajtóértekezletéről Washington: (TASZSZ) Kennedy elnök szerdán Washingtonban sajtóértekezletet tartott. Elöl járóban nyilatkozatot tett az Egyesült Államok kongói politikájáról. Kijelentette, hogy Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője »egészen világosan kifejtette az amerikai kormány álláspontját« azokkal a javaslatokkal szemben, amelyeket a Szovjetunió a Biztonsági Tanács szerdai ülésén terjesztett be. Kennedy hangsúlyozta, hogy az kormányt. Kaszavubu tekintélye 1 Egyesült Államok továbbra is híugyanis a semmivel egyenlő, ha tásköre pedig egyáltalán nincsen, azaz csak annyiban, ameny- nyiben külföldi megbízói támogatják. A főtitkár pozíciójának kérdésében az ázsiai—afrikai delegátusok azon az állásponton vannak, hogy részint bizalmatlanok vele szemben, részint eljutottak addig •» határig, hogy ennek a bizalmatlanságnak már hangot kell adni. A Newsweek című amerikai folyóirat most megjelent száma egyébként közli, hogy Leopoldvilleben olyan hírek keringenek, amelyek szerint Lumumbát és társát január 18-án, közvetlenül Katangába érkezésük után, megásott sírjuk mellé állították és akkor lőtték agyon őket. ve az ENSZ-csapatok Kongóban maradásának, és hogy az egyet len törvényes kormány, amely az egész Kongó nevében beszélhet, az Egyesült Államok véleménye szerint a Kaszavubu elnök által létrehozott kormány. Az elnök a továbbiakban hosz- szadalmasan fejtegette, hogy az Egyesült Államokat »a legkomolyabban nyugtalanítja a munka- nélküliség problémája«, majd ismét felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az amerikai kormány a munkanélküliség csökkentésére tett. Az újságírók sok kérdést tettek fel az elnöknek. Ezek lényege az volt, hogy vajon a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a kongói kérdésben elfoglalt ellentétes álláspontja nem hátráltathatja-e az amerikai—szovjet viszony rendezését, egyebek között a sikeres leszerelési tárgyalásokat. Kennedy ezekre a kérdésekre válaszolva többek között kijelentette: »Remélem, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya olyan irányban fejlődhet, hogy megmaradhasson a béke, és hogy országaink erőfeszítéseit a békés, produktív és eredményes fejlődés útján hasznosíthassuk«. A Washingtonban szerdán nyilvánosságra hozott Hruscsov-üze- net kapcsán Kennedy kijelentette: reméli, hogy már az idén lehetőség nyílik közös szovjet— amerikai erőfeszítésekre a békés világűrkutatásban. »A legőszintébben reméljük — mondotta az elnök —, hogy viszonyunk harmonikus maradhat, és együttműködhetünk különböző békés területeken«. A Venus felé tartó szovjet űrállomásról szólva Kennedy, akárcsak korábban, utalt arra, hogy az űrrakéták vonalán a Szovjetunió megelőzte az Egyesült Államokat, és amint az elnök kifejezte magát »bizonyos ideig a jövőben is az Egyesült Államok előtt lesz«. Kennedy »benyomást- keltőnek« nevezte a szovjet tudomány ez utóbbi eredményét.